Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-11 / 136. szám

XLIII. évfolyam, 136. szám Ara: 1,80 Ft 1987. június 11., csütörtök Befejeződtek a hivatalos magyar—mongol tárgyalások A környezetvédelem közös tennivalói Dtsambin Batmönh elutaxott hazánkból Baranyában ülésezett a megyei képviselőcsoport Dzsambin Batmönh és Kádár távú együttműködési programot met fordít a kapcsolatok fejlesztésére az oktatás és a tudományok területén. A hivatalos baráti látoga­tása befejeztével ünnepi kül­sőségek között, katonai tisz­teletadással búcsúztatták Dzsambin Batmönh-öt a Par­lament előtt. A . mongol párt- és állami vezetőt Ká­dár János, Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Szabó István, a TOT elnöke, Szűrös Mátyás, Politikai Bizottság tagja, a a Központi Bizottság titkára. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kótai Géza, a KB Külügyi Osztályának vezetője, ' Vár- konyi Péter külügy-, Kapo- lyi László ipari, Váncsa Je­nő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Iványi Pál, a fővárosi tanács elnö­ke, valamint a politikai, az állami és a társadalmi élet több más vezetője búcsúztat­ta a fellobogózott Kossuth Lajos téren. • Dzsambin Batmönh Kádár János 2000-ig szóló hosszú­írt alá János társaságában fogadta a katonai díszegység paracs- nokának jelentését, majd a magyar és a mongol Him­nusz elhangzása után ellé­pett a katonák sorfala előtt. A vendégek és vendéglátóik ezután kölcsönösen elbú­csúztak a megjelent mongol és magyar vezetőktől, illetve a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőitől és tagjaitól. A magyar és mongol nem­zeti lobogókkal, vörös zász­lókkal és üdvözlő feliratok­kal díszített repülőtéren Losonczi Pál és Czinege La­jos búcsúzott el a magasran­gú vendégektől. Jelen volt Kádár László, hazánk ulán- bátori és Dangászurengijn Szaldán, Mongólia budapes­ti nagykövete. A delegáció a kora dél­utáni órákban elutazott kü- lönrepülőgéppel hazánkból. Magyar—mongol közös közlemény A somogyi és baranyai képviselőcsoportok Sziget­váron tegnap tartott együt­tes ülésének nem csupán a kapcsolatok erősítése, a ta­pasztalatok kicserélése volt a fcélja. A környezetvéde­lemnek* az országgyűlés so­ron levő ülésszakának napi­rendjén is szereplő gondjai ugyanis nem választhatóak el a megyehatároknál, s ezek orvoslása sem képzel­hető el közös erőfeszítések nélkül. Az együttes ülésen, me­lyen részt vett Klenovics Imre, a megyei pártbizott­ság első titkára és dr. Gye- nesei István, a megyei ta­nács elnöke is, elsőként Ka­só József, a baranyai kép­viselőcsoport vezetője is­mertette az országgyűlés nyári ülésszakának várható napirendjét és. az ezzel kap­csolatban a ■ parlament tisztségviselőinek értekez­letén elhangzott tájékozta­tót. A múlt évi költségvetés végrehajtásával kapcsolat­ban a képviselőket egyebek közt az foglalkoztatta, kel­lően megalapozottak-e ter­veink, míg a Btk és a bün­tetőeljárásról szóló törvény várható módosítása kapcsán Reidl János somogyi képvi­selő túl engedékenynek ítél­te a tervezetnek az adócsa­lással kapcsolatos szankció­it. A harmadik témakörről, a környezetvédelem helyze­téről és feladatairól dr. Álló Miklós, az OKTH Dél-du­nántúli Felügyelőségének vezetője adott a térség gond­jaira összpontosító tájékoz­tatást. AJÁNDÉK AZ ÓVODÁSOKNAK Darhani vendégek a villamossági gyárban Szerdán a Parlamentben megtartott zárótárgyalással befejeződek a hivatalos magyar-mongol megbeszé­lések. A magyar tárgyaló- csoportot Kádár János, az MSZMP főtitkára, a mongol delegációt Dzsambin Bat­mönh, az MNFP Központi Bizottsága főtitkára, a Mon­gol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége el­nöke vezette. A rövid zárótárgyalást kö­vetően két egyezményt írtak alá. Kádár János és Dzsam­bin Batmönh írta alá a két ország gazdasági és-műsza­ki-tudományos együttműkö­désének fejlesztéséről szóló, 2000-ig terjedő hosszú tá­vú programot. A dokumen­tum a két ország kialakult kapcsolatrendszerére ala­pozva az együttműködés to­vábbi fejlesztését irányozza elő az iparban, a mezőgaz­daságban, a geológiai kuta­tásokban, a tudomány és a technika különféle ágaiban, illetve a szakemberképzés­ben. A programmal maga­sabb szintre emelkednek a magyar—mongol gazdasági kapcsolatok, s az elhatáro­zott célok elősegítik a KGST- országok integrációjának el­mélyítését, a mongol nép­gazdaság gyorsított ütemű fejlődését. A kormányközi kulturális és tudományos együttműködési egyezményt Czinege Lajos miniszterel­nök-helyettes és Szonomin Luvszangombo, az MNFP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese írta alá. A kulturális és műszaki kap­csolatokat elmélyítő egyez­mény — kölcsönösen hasznos együttműködési formák fel­tárásával — különös figyel­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására Dzsambin Batmönh-nek, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága fő­titkárának, a Mongol Nép- köztársaság Nagy Népi Hu­rálja Élnöksége elnökének vezetésével június 8—10. között hivatalos baráti láto­gatást tett hazánkban a Mongol Népköztársaság párt- és állami küldöttsége. A látogatás során a Kádár János vezette magyar és a Dzsambin Batmönh vezette mongol párt- és állami kül­döttség tárgyalásain a Ma­gyar Népköztársaság részé­ről részt vett Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke; Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának itagja, a Köz­ponti Bizottság titkára; Czi­nege Lajos, az MSZMP Központij Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese; Kótai Géza, az MSZMP Központi Bizottsá­gának .tagja, a Központi Bi­zottság osztályvezetője, Ba- rity Miklós külügyminiszter- helyettes; Herkner Ottó kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes; Kádár László, a Ma­gyar Népköztársaság Ulán­bátort nagykövete. A Mongol Népköztársaság részéről: Cerendasijn Namsz- raj, az MNFP KB Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára; Szo­nomin Luvszangombo, az MNFP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese; Lodongijn Rincsin, az MNFP Központi Bizottságának tag­ja, az MNFP Központi Bi­zottságának osztályvezetője, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksé­gének ''tagja; Daramin Jon- don, az MNFP Központi Bi­zottságának tagja, a külügy­miniszter első helyettese; Ravdangijn Batá, az MNFP Központi Bizottságának pót­tagja, a párt főtitkárának ta­nácsadója; Dangászürengijn Szaldán, a Mongol Népköz- társaság budapesti nagykö­vete. A megbeszélések eredmé­nyeként Kádár * János és Dzsambin Batmönh aláírta a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság kö­zötti gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés fejlesztésének 2000-ig szóló hosszú távú programját,.Czi­nege Lajos és Szonomin Luvszangombo, a két ország közötti Gazdasági és Műsza­ki-Tudományos Együttmű­ködési Kormányközi Bizott­ság társelnökei pedig a Ma­gyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság kö­zötti új kulturális és tudo­mányos egyezményt írták alá. (Folytatás a 2. oldalon) Mongol küldöttség érke­zett a hét elején Kaposvár­ra. A háromtagú darhani delegáció vezetője Dagvin Dembereldas, a városi párt- bizottság ideológiai titkára. A nyolcnapos magyaror­szági programban az érke­zést követő budapesti vá­rosnézés után tegnap a ven­dégek megkezdték az ismer­kedést megyénk életével. A mongol vendégek a kapos­vári villamossági gyárba is ellátogattak. A küldöttséget Varga Jó­zsef igazgató és Bene Lász­ló, az üzemi pártbizottság titkára fogadta. A progra­mon részt vett Kálmári, Sán­dor, a városi pártbizottság titkára és Vidák Gizella ta­nácselnök-helyettes. A köszöntő szavak után az igazgató a gyár életével is­mertette meg a küldötteket. Elmondta, hogy 1986. január elsejétől önálló középválla­latként dolgoznak. Az ezer­A környezetszennyezés he­lyenként aggasztó tényei közismertek. Sajnos, a köz­vélemény csupán a környe­zetvédelem fontosságának hangsúlyozásában egységes, s abban is csak addig, amíg az nem kíván az egyéntől tetteket, nagyobb fegyelme­zettséget, a környezetet óvó kulturált magatartást. Mint­ha mindez csupán állami feladat volna. Valójában ma, amikor a környezetvédelmi feladatok növekedését nem követi az anyagi források gyarapodása, különösen nagy szükség van az ezzel kap­csolatos nagyobb társadalmi összefogásra. Az eddigi erő­feszítések somogyi eredmé­nyei közt említette, hogy az utóbbi tíz évben 30 száza­lékkal csökkent a levegőbe kerülő szennyező anyagok mennyisége, vagy hogy a nagyszabású program ered­ményeként 4—5 méteres mélységben már ivóvíz mi­nőségű a Balaton. Szólt arról, hogy a kapós- szerdahelyi szeméttelep meg­építésével megoldódik Ka­posvár szemetének elhelye­zési gondja. Változatlanul kérdéses azonban a veszé­lyes hulladékok majdani el­helyezése. A korábbi terv szerint Baranyában épült volna ilyen regionális telep, ám elsősorban a pénzhiány miatt most az érintett me­gyéknek külön kell ideigle­nes elhelyezésről, gondoskod­niuk. Dr. Gyenesei István ésszerűtlennek ítélte ezt, mi­vel a végleges megoldás ele­ve csak egy regionális telep megépítése lehet. Javasolta, háromszáz munkás évente egymilliárd forintos terme­léssel büszkélkedhet. Csak­nem száz diplomást foglal­koztatnak a gyárban, s igen magas, több mint hatvan százalék a szakmunkások aránya. A széles profilból adódóan a gyár a megye egyik legnagyobb üzemévé vált, amely jelentős nyugati és arab exportot bonyolít le. A rövid bemutatkozás után a pártbizottság titkára hogy ahelyett, hogy a me­gyék külön költsenek pénzt átmeneti létesítményekre, inkább közösen keressék a megoldást. Kosztolánczi Jánosné kép­viselő arról kérdezett, hogy a takarmányozásra használt útszéli füvek ólomtartalmát mérik-e. Mint kiderült, olyan veszélyforrásról van szó, amivel eddig nem fog­lalkoztak az illetékesek. Paál Lászlóné képviselő a kiscsomagolású növényvé­dő szerek hiányáról szólt. Így lényegében ellenőrizhetetlen a föl nem használt, lejárt szavatosságú mérgek sorsa. Dr. Horváth Ferenc kép­viselő szerint a kereskede­lem az eladott szerek meny- nyiségében és nem okszerű felhasználásában érdekelt. Az állatgyógyszerek például gyakran kerülnek avatatlan kezekbe, márpedig export­esélyeinket is ronthatja az esetleges túladagolás, nem szólva a termékek hazai egészségkárosító hatásáról. A somogyi képviselők kö­zül Fenyvesi Henrik készül országgyűlési felszólalásra. A melioráció a balatoni tér­ség mezőgazdasági üzemei­ben nagyrészt a vízminőség javítását szolgálja. Ezeket a nem üzemi érdekhez kap­csolódó többletterheket — hangsúlyozta a képviselő — a szabályozás nem méltá­nyolja. A pergő eszmecserét hozó ülést követően a képviselők Szigetvárral ismerkedtek, s ellátogattak a helyi állami gazdaságba is. a gyár párt-, tömeg- és tár­sadalmi szervezeteiről be­szélt. Kérdésekre válaszolva elmondta; hogy a kétszáz­ötven párttagot a pártbizott­ság és a végrehajtó bizott­ság irányítja az alapszerve­zeteken keresztül. A KISZ- ben és a szakszervezetben évek qta nő a szervezettség, s nagy hagyományai vannak a gyárban a szocialista munkaversenynek is. Évente átlagosan ötven brigád vesz részt a mozgalomban. S hogy az elhangzottakat a gyár vezetői illusztrálják is, videofilmen mutatták be a vendégeiknek a gyár éle­tét, az ottani munkát. Az ezt követő kérdések elsősor­ban szociálpolitikára, a gyár egészségügyi ellátására vo­natkoztak. Nagyon érdekel­te a vendégeket a politikai oktatás, a vállalati tanács munkája is. Szakmai kérdé­seikre a helyszínen is vá­laszt kaphattak a mongol vendégek, mikor a vállalat vezetői végigkísérték őket a gyárban. Megtekintették többek közt a szakaszoló szereidét, a galvánüzemet, a biztosítószerelő és a vezérlő üzemegységet. A látogatás után a dél­utánt a vendégek a város kulturális intézményeinek megtekintésével töltötték. A jurta óvodában kedves ajándékkal lepték meg az apróságokat, majd a szennai falumúzeumba is ellátogat­tak. További heti program­jukban . szerepel a Tejipari Vállalat, a Mezőgazdasági Főiskola, a SÜTÉV megláto­gatása, a Deseda megtekin­tése és balatoni kirándulás is. A mongol küldöttség hét­főig tartózkodik megyénk­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents