Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-08 / 133. szám

1987. június 8., hétfő Somogyi Néplap 5 A pedagógusokat köszöntötték Elismerés a kiemelkedő munkáért Értékelték a pályázatokat — Búcsú az iskolától GYEREKTÜKÖR SZÍNES VILÁG A tanul&k virágcsokrok­kal köszöntötték pénteken a tanítókat, tanárokat. Marca­liban egy nappal korábban rendezték meg az ünnepsé­get, melyen háromszázan vettek részt. Kaposváron szombaton központi ünnep­ségen emlékeztek meg a fiatalok nevelőiről. A pedagógusnap kitünte­tettjeit a Kilián művelődési központban a II. Rákóczi Ferenc általános iskola énekkara és irodalmi szín­pada köszöntötte. Az ünnep­ségen részt vett dr. Hor­váth Sándor, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, dr. Balassa Tibor, a megyei ta­nács elnökhelyettese. Részt vettek azon a rendezvényen is, melyet a pedagógus szak- szervezet rendezett és érté­kelték az idei pedagógiai pályázatokat. Az ünnepségen dr. Sóto- nyi Sándor, a megyei mű­velődésügyi osztály vezetője köszöntötte az oktatásban és nevelésben élen járó neve­lőket. Darvas József szavá­val emlékeztetett a hivatás szépségére, nagyszerűségére. — A magyar pedagógusok előtt olyan célok állnak, amelyek nemesebb tartal­mat, mélyebb értelmet ad­nak egész életünknek — vallotta az író. Somogybán a fiatalok 99,2 százaléka részesül szakszerű oktatásban. Középiskolába, szakmunkásképzőbe az ál­talános iskolát végzettek 95 százaléka iratkozik be. Jó úton haladunk a tankötele­zettség végrehajtásában, az óvodás korúak iskolai előké­szítésében is. Az előadó szólt az okta­tási törvény végrehajtásának legfontosabb megyei felada­tairól. Kiemelte, hogy az új szellemű iskola új szemléle­tű pedagógusokat, demokra­tikus tantestületeket igényel. Öten kapták meg ebben az évben a Kiváló pedagó­gus elismerést, a parlamenti ünnepségen: Böröcz Ottóné nemesdédi tanár, Gál Nor- bertné, a kaposvári Mun- kásőrsori óvoda vezetője, Gál József, a kaposvári Táncsics gimnázium tanára, Hátai Ferenc, a csurgói gimnázium tanára és Töl­gyesi Lajosné, a megyei pe­dagógiai intézet munkatár­sa. A Somogy Megyei Tanács pedagógiai díjjal ismerte el Ambrus Ferencnek, a mar­cali gimnázium tanárának, Mihalovics Jenőnek, a sike­tek általános iskolája igaz­gatójának, Soós Dezsőnek, a megyei pedagógiai intézet igazgatójának a munkássá­gát. A nyugdíjba vonuló hat­vankét pedagógus szolgálati emlékérmet kapott. Kiváló munkáért elismerést adott a művelődési miniszter száz­hatvanhét nevelőnek, mi­niszteri dicséretben százhet­venegyen részesültek. A megyei pedagógiai pá­lyázatra harmincnyolcán ké­szítettek dolgozatot. Első dí­jat nyert Mayér Györgyné, a kaposvári Munkácsy gim­názium tanára és Bernné dr. Schneider Anna, a za- márdi általános .iskola ne­velője. Hatan kaptak má­sodik díjat, hatot harmadik díjjal jutalmaztak. A kitün­tetetteket Páré Irén, a pe­dagógus szakszervezet me- gei titkára köszöntötte. A tanítóképző főiskolán ketten érdemelték ki a Ki­váló munkáért, hárman a miniszteri dicséretet. A gya­korló általános iskolában két nevelő részesült Kiváló munkáért elismerésben. Az ifjúsági mozgalomban kifejtett munl&sságáért If­júságért érdemérmet kapott Ott György, a szőcsénypúsz­ta i szakmunkásképző igaz­gatója, Kiváló nevelőrhun- káért és Kiváló ifjúsági ve­zető elismerést hárman kaptak. Gyermekekért ér­deméremmel jutalmazták Horváth Tivadart, a DRV megyei igazgatóját. Nyolcán az úttörővezetői órdemérmet vehették át. A Munkásőrség Országos Parancsnoksága Balázs Je­nőnek, a marcali munkásőr- egység tagjának Pedagógus szolgálati emlékérmet ado­mányozott. Az élmények színes palet­táján keverték ki festékeiket a somogyi általános iskolá­sok, akik az idén részt vet­tek a -hatodik Gyerektükör megyei rajzpályázaton. Har­mincegy iskolából mintegy hatszáz grafikát, festményt értékeltek. Pénteken a kaposvári vá­rosi művelődési központban kiállításon mutatták be a legsikerültebb munkákat. A pályázatokat dr. Sótonyi Sán­dor megyei művelődésügyi osztályvezető értékelte. A megyei úttörőelnökséggel karöltve részese a tehetség- gondozásnak a pedagógiai intézet és a tanítóképző fő­iskola is. Évről évre gazdagabb a somogyi általános iskolások gyerekrajz-kiállítása. Nem­csak az élmények sokasága kelt őszinte érdeklődést, ha­nem a mind igényesebb al­kotások is. Gyerektükörben a gyerekvilág, s' nemcsak az ő hétköznapján és ünnepien megélt eseményeiről, hanem a bennünket körülvevő tá- gabb világról is vallanak. Mintegy hat méter hosszú papírfüzéren örökítették meg színes élményeiket a nagyatá­di általános iskolások: király­kisasszonyokat, boszorkányo­kat, menyasszonyokat. Szabó Lívia (Kaposvár, Krénusz is­kola) Vízi vár című festménye a kék világ rejtelmeibe avatja be a nézőt, Mester András, a gyakorló iskola diákja a vihar lenyűgöző hangulatát idézi, Mucsi Or­Az első csokor pünkös­di rózsát az idén, szom­baton vettem meg a hangulatos Arany-téren. A közeli pékségből friss kenyér illata áradt ki és vegyült el a virágokéval. A pünkösdi rózsa volt a legkelendőbb, a bimbósat vásárolták. Az árus megígérte, Kapos- füreden ősszeil megbontja a bokrot, magam is telepíthe­tek, ha van hol. Gyerek­korom falusi éveit idézi a tenyérnyi zöld levelekkel övezett, bordó színű virág. Akkoriban még nem hallhat­tam a pünkösdi kiráyságról, aminek vajmi kevés köze van a természet pompázó virágá­hoz. Pünkösd hagyományait elevenen őrzik ma is. Ádándi ismerősöm szorgal­mazója volt a Berzsenyi ne­vét viselő, egy éve alakult közművelődési egyesület lét­solya, a Tóth Lajos iskola tanulója kedvenc kabalaba­báját örökítette meg. Kedves és hangulatos többek között Erőss Zuzsa (Kaposvár, Toldi iskola) Baromfiudvarban cí­mű festménye, amely olyan élményről beszél, amit a vá­rosi gyerek ritkán élhet át. Tizennyolcán kaptak díjat. A nagyatádi általános iskola rajzszakköre közös elismerést Pünkösd rózsái rehozásának. Örömmel újsá­golta, hogy az egyesület ha­gyományőrző gyerekcsoport­ja pünkösd vasárnap délután­ján házról házra- járva kö­szönti a falu népét. A faluban nem volt szokás­ban a pünkösdölő. Kodály erre az alkalomra írott kó­rusművét ugyan ismerhették a gyerekek, de igazán nem élhették át hangulatát, szüle­iktől nem kapták örökbe e hagyományt. Az általános is­kola egyik pedagógusa, Neisz Péterné és a gyerekek elha­tározták, hogy a jeles napi szokásokat földolgozzák. Már tavaly megtartották a \ kapott. Három gyereket hív­tak meg a nagyatádi képző- művészeti táborba: Bordái Balázs (Kaposvár, Zrínyi is­kola), Somogyi Beáta (Nagy­berki), Gál Erika (Csurgó) vehet részt a tehetséggon­dozó táborban. A tehetséggondozásban ki­emelkedő munkát végzett pedagógusok közül hatan kaptak elismerést. ..főpróbát” a faluban pünkösd napján. „Piros pünkösd nap­ján Hajnalban születtem ...” A kislányok pünkösd-kö­szöntését szívesen fogadták, és jutalmazták a felnőttek. Ezen fölbuzdulva tegnap is­mét bekopogtattak a házak lakóihoz. A hagyományőrző gyerekcsoport kiegészült egy tánccsoporttal. Pünkösd ró­zsáit nézegetve őket képze­lem most magam elé. Arcú t pírja vetekszik a rózsáéval. Kiszínesedtek, többek lettek. Az egyesület, a megye leg­fiatalabb közössége, máris sokat tett a népi hagyomá­nyok megismertetéséért. Ádándi barátom nem dicse­kedni tetszett, amikor a ha­gyományápolásról beszélt. Ha elmúlik pünkösd vasárnapja, máris várják Ivánt. Tüzet gyújtanak és énekel­nek ... H. B. BENKE JÓZSEF Nemzetközi terrorizmus 15. NEM VILÁGMÉRETŰ A terrorizmus nemzetközi, de nem világméretű jelenség. Jóllehet nincs a fogalomnak egységesen elfogadott meg­határozása, tény, hogy az érintett térségekben a tár­sadalmat sújtó súlyos be­tegségek szimptómáinak egyike, az erőszak elemei­vel. A társadalom betegségé­nek okai mindig rendkívül összetettek, s az egyik vagy másik tünet gyógyítása ' nem segít. Csak a tünetek összes­ségéé! Amint Káintól a maffia legutóbbi akciójáig nem sikerült a bűnözést le­küzdeni, ugyanúgy illúzió más bűncselekmény — a terrorizmus — leküzdése is. Mert vajon mit segített — pontosabban: megszűnte'.te-e a terrorizmust — az, hogy az NSZK-ban az 1090 főt so­ha el nem érő RAF tagokról 10 millió oldalnyi adatot tá­rolnak? (Ez terroristánként 10 vaskos, ezeroldalas köte­tet) jelent. Más jellegű té­ma: a 2,5 milliós Recife la­kóinak fele favelastan (bá- dogvárosban) él. víz, villany, elemi szükségletek kielégíté­sének lehetősége nélkül; ak­tív lakóinak 45 százaléka munkanélküli. Itt nem a ter­rorizmus, itt a nyomor öl. S hogy a munkanélküliség és a szegénység mit jelent egy rendkívül fejlett, gazdag, de­mokratikus országban, arra álljon itt Franciaország pél­dája. Az 1984-ben börtönbe került nők 63,1 százaléka, a férfiak 41,2 százaléka volt munkanélküli. A megélhetési szint alatt kereső munkás és alkalmazott volt az előobiek- nek 18,5 százaléka, az utób­biaknak 38,3 százaléka, vagy­is — kissé leegyszerűsítve — a szegénység volt az oka an­nak, hogy a börtönbe került férfiaknak csaknem 80, a nőknek több mint 80 száza­léka ott kötött ki. Chirac mi­niszterelnök szerint Francia- országban naponta 2 gyilkos­ságot és 21 fegyveres rab- •> lást követnek el, minden percben ellopnak egy autót, s egy-egy újabb betörésre 80 másodpercet kell várni. Franciaországban mindössze 685 volt egy évben az ember­ölések száma, munkahelyi balesetben pedig kétszer ennyien haltak meg. A köz­utakon pedig 11 046-an! A terroristák meggyilkoltak Franciaországban mintegy fél tucat embert, csaknem annyit, amennyit Nagy-Bri- tanniában revolverrel lőttek agyon köztörvényes bűnözők. Bár Anglia a revolveres gyilkosságok vonatkozásában elmaradott ország, hiszen a kis Svájcban 24, a még ki­sebb Izraelben 23 főt öltek meg ezzel a szerszámmal. Az USA-ban viszont 11 522- őt. Anélkül, hogy a terroriz­mus bűnét kisebbíteni akar­nánk, meg kell említeni: a szándékos emberölés csak az Egyesült Államokban ötven- szer több halottat követel, mint a terrorizmus sebesült és halott áldozatainak száma az egész világon együttvéve. S akkor ,még nem beszéltünk az évente a világon mintegy 180 ezer halottat követelő munkahelyi balesetekről és az ennek többszörösét (csak­nem tízszeresét) kitevő köz­úti balesetekben elhunytak­ról. Bár szükségesnek tartjuk a terrorizmus felszámolását, nem szabad elfelejteni, hogy a katonai és pénzügyi terror — az erősek fegyvere — mérhetetlenül több áldo­zatot követel.- így és ezért igaz Marxnak az az észrevé­tele a történelem menetét illetően, hogy az erőszak a gazdaságnak alárendelt moz­zanat, az igazi erőszak min­dig a gazdasági hatalom bir­tokosaié. Miután a gazdaság nemcsak az erőszaknak, ha­nem az erőnek is alapja, Washington azt minősíti ter­rorizmusnak, amit akar. S ezt leplezetlenül teheti: a CIA-nek a kongresszus által jóváhagyott hatalmas költ­ségvetése azt a célt szolgál­ja, hogy a szervezet „illegá­lis akciókat hajtson végre az amerikai külpolitika szol­gálatában”. A fentiek birtokában meg­kockáztatjuk: a terrorizmus tényleg isteni ajándék a Reagan-kormány számára, hiszen mérhetetlenül több hasznot hajt neki, mint amennyi kárt okoz. Hiszen NATO-ellenes politikusok el­tűnéséből, a keleti politikát favorizáló Brandt—Schmidt lejáratásából vagy Lumum­ba meggyilkolásából nem­csak az Egyesült Államok kormánya húzott hasznot. Ha nem lett volna a terro­rizmus, Reagan biztosan ki­találta volna. Gondoljuk meg: hol van az az idő, ami­kor a világ sok országában úgy beszélitek a közel-keleti rendezésről, hogy az ezzel foglalkozó konferencián — ha a feltételeket teljesíti — Izrael is részt vehet. A pa­lesztin terrorizmus következ­tében ma a helyzet az, hogy a palesztinok olyan feltéte­lekkel vehetnek részt egy, a közel-keleti helyzettel fog­lalkozó esetleges konferen­cián, ahogyan azt Izrael el­várja. Ennyit segített a pa­lesztin. .terrorizmus — objek­tíve — Izraelnek. Miért hoz­na kisebb eredményt korunk egyik legfőbb problémájá­nak kikiáltott nemzetközi terrorizmus annak az Egye sült Államoknak, amely ugyanolyan intranzigens ma­gatartást tanúsít, mint Izrael a palesztin kérdéssel kap­csolatban? A terrorizmus eszmei-po­litikai kudarcát mi abban látjuk, hogy nem épít, ha­nem rombol; nem teremt, csak öl. Ezért nincs balolda­li vagy jobboldali terroriz­mus — csak terrorizmus van A jobb- vagy baloldali, etnikai vagy politikai, „nem­zeti” vagy nemzetközi ter­rorizmus ugyanannak a je­lenségnek más-más oldala. Európában a terrorizmus 1982 óta visszaszorult. Ennek egyebek közt az is oka, hogy tucatnyi európai ország lét­rehozta a rendkívül haté­kony, különleges terrorista- ellenes osztagokat. Részben e tény, részben a terroristák kifáradása, valamint segítői­nek egyre zsugorodó száma reményt adhat a terrorista fenyegetés csökkentésére. S ez még akkor is eredmény, ha a terrorizmust felszámol­ni képtelenek leszünk — mindaddig, míg okai megta­lálhatók a társadalmakban: ési amíg egyes hatalmak stra­tégiai (vagy taktikai) cél­jaik érdekében ki- és felhasz­nálhatják. , (Vége.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents