Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-06 / 132. szám
6 _________________________________________________________Somogyi Néplap__________________________ 1987. június 6., szombat F őváros ás vidék közelítés« TELEFONELLÁTOTTSÁG AZ ÉVTIZED VÉGÉIG Napfoltok nyomában A számok sokat mondanak : 1955-ben száz lakosra 3,5 telefonállomás jutott, s ez az akkori európai átlag 70 százaléka voiLt. Azóta a hazai beszélőhely-sűrűség több mint négyszeresére emelkedett, mégis tovább nőtt elmaradásunk az európai átlaghoz mérve, mivel korábbi önmagához képest a kontinensen 6,4-szeres volt a fejlődés. Ráadásul a nemzetközi mezőnyben való lemaradás mellett további belső torzulások is megfigyelhetők, hiszen a fejlesztések az idők folyamán főként a fővárosra koncentrálódtak, s így a vidék elmaradása nőt- tön nőtt. És mit látunk, ha a vidék rovására fejlesztett budapesti telefonhelyzetet vizsgáljuk, összehasonlítva más fővárosok adataival? A kép itt sem biztató. Moszkva minden száz lakosára 40, Athénben 54, Prágában 57, Bécsben 75, Stockholmban pedig kiugróan magas, 135 telefonállomás jut. Budapesten mindössze 35. Vidéken ennél is kedvezőtlenebb a helyzet. Az igények mind nagyobbak, s átlagosan 10—15 évet, vagy ennél is hosszabb időt kell várni telefonra. A várakozók száma megközelíti a félmilliót, de lehet, hogy többen vannak, hiszen a Postán számolnak az úgynevezett „reménytelen várakozók” tömegével, akik — úgy is hiába alapon — be se adják kérelmüket. A közelmúltban egy szakmai tanácskozáson elhangzott, hogy a VII. ötéves tervidőszakban tovább várható a távközlési szolgáltatások irárrti igények dinamikus növekedése. A hagyományos értelemben vett távközlési szolgáltatások mellett mind nagyobb lesz az igény új szolgáltatások iránit is. Sok-sok új telefonra lesz tehát szükség, de ez még nem minden, mert a megfelelő színvonalú távbeszélő szolgáltatás mellett számos előfizetőnek szüksége lesz különféle adatátviteli, valamint a telefon- és az adathálózatot integráltan alkalmazó új szolgáltatásokra. Az ipari termelés struktúrájának remélt változása, nemkülönben a számítás- technika egyre nagyobb szerepe a termelés irányításában és a termelési folyamatokban, továbbá az a józan igény, hogy hatékonyabb legyen a mezőgazda- sági termelés, együtt és egyenként is nagyobb követelményeket támasztanak a távbeszélő-hálózat szolgáltatásaival szemben. Aligha mondunk újat vele, hogy a szolgáltatás minősége nem romolhat tovább, mert súlyosan veszélyeztetné a gazdaság terveinek valóra váltását. Az Országgyűlés egyik tavalyi ülésszaka óta sokak számára az is ismeretes, hogy a mostani tervidőszak, ha nem is lesz képes gyökeresen felszámolni a több tervriklus- ban felgyülemlett hátrányokat. fordulópontot jelent mégis. A már említett szakmai tanácskozásán — amelyen a Magyar Posta VII. ötéves Pusztító mészhiány Angol tudosók új magyarázatot találtak a dinoszauruszok rejtélyes kipusztulására. Szerintük a krétakor végén a szárazföldek egy részét elöntötték a tengerek és a heves esőzések is kimosták a kalcium-kloridot (metervá távközlési fejlesztését váltatták meg a szakemberek rögzítették a fejlesztés legfőbb elveit. Eszerint elsődleges teendőként meg kell állapítani a rekonstrukciós elmaradások további halmozódását. A fejlesztésre szánt összegek szűkössége miatt korábban a telefonhálózat szinte minden áron való bővítését szorgalmazta a Posta, hogy gyarapítani tudja bevételeit. E szándékot nem igazolta a gyakorlat: hiába lesz töíbb telefonállomás, a felújítások elmaradása miatt a hálózat egésze egyre rosz- szabb hatásfokkal működik. Az évtized végéig a működőképesség javítása végett ki kell cserélni 140 ezer telefonállomást kiszolgáló elavult központberendezést, a vállalatoknál, intézményeknél a belső telefonhálózat mellékállomásait a külvilággal összekapcsoló alközpontokban legalább 110 ezres kapacitást, és 700 ezer kilométert meghaladó telefonér- hálózatot. És akkor még egyetlen új előfizető sem kapott telefont. Nem kicsik az új bekapcsolások feladatai sem: 1990 végéig Magyarországon a 100 lakosra jutó telefonellátottságot a jelenlegi 14-ről 16,8-ra fejleszti a Posta. A számítások szerint a telefonhálózatot érintő beruházások összértéke 40 milliárd forintra rúg majd a VII. ötéves tervidőszakban. Ez a minden eddiginél nagyobb feladat jókora erőfeszítést követel a Magyar Postától is, meg a hazai ipartól is; az utóbbiról jelzésként any- nydt. hogy a tervezett fejlesztés távközlési berendezésednek négyötödét a hazai ipar fogja szállítani. A fővárosbán a központok és a hálózat kritikus állapota miatt a beruházások többsége rekonstrukció lesz, persze azért számítani lehet a kapacitások mérsékelt növekedésére is. A feladatot egyébként némiképp bonyolítja, hogy a variációk számának kimerülése folytán 1988-ban Budaipesten át kell térni a hétjegyű telefonszá- mokra. Mint már volt róla szó, nagy az aránytalanság a vidék és a főváros telefonellátottsága között. A Magyar Posta a VII. ötéves tervidőszak egyik alapvető feladataként kezeli ennék az aránytalanságnak a megváltoztatását. Ennek jegyében teljesen befejeződik a megyeszékhelyeken a telei on- központok rekonstrukciója, bővítése. Tizenegy megye- székhelyen túl vannak már ezen a munkán. Miskolcon befejezés előtt áll a tervidőszak legnagyobb ilyen jellegű beruházása, aminek összértéke kétmilliárd forint. Székesfehérvár, Veszprém, Zalaegerszeg, Szolnok, Szombathely és Kaposvár van még hátra az évitized végéig, ezek egyenként 1—1,5 mills árd forintos beruházások. Hazánkban 1928-ban helyezték üzembe az első automata telefonközpontot. Most, csaknem hat évtizeddel kéisőbb, még mindig csaknem kétezer olyan kézi kapcsolású telefonközpont működik, amelyik csak a szét) a talajból. A nagy testű őshüllők nem jutottak elegendő kalciumhoz, lábuk izomzata immár nem bírta el a súlyukat. Lehetséges, hogy a kalciumhiány következtében tojásaik héja is elvékonyodott, és sokkal sebezhetőbbé váltak. század eleji színvonalú szolgáltatásokra képes. Mellettük — a 3084 település közül ötszázban — automatikus távhívásra alkalmas telefonközpontok működnek. A mostani tervidőszak telefonfejlesztési feladatai sorában rangos helyet kapott az automatikus központok számának gyors növelése, hiszen a VI. ötéves tervidőszak végén még a városoknak is több mint a fele nélkülözni volt kénytelen ezt az európai viszonylatban teljesen mindennapos szolgáltatást. A VII. ötéves tervidőszak végére — és ez már számottevő fejlődés — több mint a kétszeresére emelkedik az automatikus távhívásba bekapcsolódó települések száma. Nem kevésbé fontos, hogy a Magyar Posta kialakítja az úgynevezett régióközpontokat, amelyek révén végre megszűnik a telefon-összeköttetésekben a Budapest-cenitrikusság, és javulni fog az átviteli és a hangminőség. A Magyar Posta központjában arról tájékoztatta k, hogy végül is 1990-dg — a rekonstrukció 140 ezer állomásán kívül — körülbelül 260—280 ezer áll»más-kapacitás tiszta szaporulat érhető el, ami lehetővé tenné 200—210 ezer új főállomás üzembehelyezését. Távközlő hálózatát a Posta a későbbiekben természetesen a legkorszerűbb rendszerekkel, berendezésekkel kívánja fejleszteni. Mivel a híradás- technika gyors ütemű innovációját, az elektronikus, digitális technikában mutatkozó nagyarányú fejlődést a hazai ipar csakis némi késéssel képes követni, az ilyen típusú rendszerék szállítására valószínűleg csak az évtized utolsó időszakában kerülhet sor. Fejér Gyula A pneumatikus — sűrített levegővel működtetett — szerszámok, amelyeket nagy fordulatszámú elektromos szerszámok helyett alkalmaznak mind több iparágban, igen gyorsan fejlődtek ki. A különféle pneumatikus csavarhúzók után jöttek a köszörűgépek, majd a fúróNagy gyakorlati jelentősége miatt világszerte obszervatóriumok tucatjai kísérik figyelemmel — lehetőleg állandóan — a Napot, így ma már szinte minden percének történései ismertek. Bizonyos obszervatóriumoknak közvetlenül ez a feladatuk: az állandó és folyamatos adatgyűjtés. Ezt nevezik «napszolgálatnak. Ezekből az obszervatóriumokból a megfigyelési anyag a Zürichben lévő világközponitba Ikerül, amely azután az adatokat feldolgozza és közzéteszi. A naptevékenység megértéséhez tudnunk kell, hogy a Nap aktív jelenségeiben igen inagy szerepük van a mágneses tereknek. Ennek az az oka. hogy a Napon a magas hőmérséklet miatt az anyag részben vagy teljesen ionizált, azaz plazmaállapot- ban ,van, Ez azt jelenti, hogy a különösen semleges atomok elektronburkának külső elektronjai leszakadnak, így a plazma állapotú gáz pozitív töltésű „csonka” atomoknak — ionoknak — és az atomokról leszakadt elektronoknak az elegye. A plazmára jellemző a jó villamos vezetőképesség, ezért hatnak rá a mágneses terek. A plazmamozgások leírásával az elméleti fizika egyik ága, a magnetohidrodinamika foglalkozik. Arra, hogy a mágneses tér milyen nagy jelentőségű, a naptevékenység legrégebben ismert jelenségei, a napfoltok a legszebb példák. Ezek a fotoszférában található sötétebb területek, amelyek szerint egészen sötét, umbránaik nevezett központi magból és az azt körülvevő kevésbé sötét, szálas szerkezetű penumbra részből állnak. Századunk elején Hale amerikai csillagász fedezte fel, hogy a napfoltokban erős mágneses tér van, amelynek nagysága elérheti a 3—4000 gausst is (összehasonlításuk: a Föld mágneses tere 0,5 gauss erősségű.) Az ilyen erős mágneses tér energiája jóval (több százszor) nagyobb, mint a fotoszféra anyagának mozszerszámok, a forgó szerszámfélék után az ütő szerszámok. A szerelőszalagoknál alkalmazott pneumatikus szerszámoknak körülbelül 20 százaléka csavarhúzó. Ezeket használják mindenféle könnyű szerelőmunkánál, egészen 15 newtonméter gási energiája, ezért a mágneses tér teljesen megállítja a komvenciós áramlásokat. Ennek következtében az energia csak sugárzás útján tud a felszínre jutni, ami az adott körülmények között sokkal kevésbé hatékony módja az energiaszállításnak, így a mágneses tér megerősödése lehűléssel jár: megjelenik a napfolt. A napfoltok általában csoportokban fordulnak elő. Egy jellegzetes szabályos napfoLtcsoport jól megkülönböztethető „vezető”, illetve „követő” foltrészből áll. A szabályos foltcsoportban a vezető és követő rész ellenkező mágneses polariitású, Egy lépéssel közelebb jutott a tudomány a malária elleni oltóanyag létrehozásához. A New York-i orvosi egyetemen sikerült kísérteti egereket immunizálni a ma- lária-plazmódiummal szemben, miután besugárzott spo- rozoíita-formát (a kórokozó korai fejlődési szakasza) .tartalmazó szérummal oltották be őket. A kifejlett egereII (Nm) forgatónyomaték értékig. Ez a felső határa annak az ellennyomatéknak, amelyet a kézben tartott szerszámmal még ki lehet fejteni. A nyomatékot a pneumatikus motor tengelyéről hajtómű és tengelykapcsoló adja át, amely utóbbi nagyon pontosan betartja a nyomaték értékét. A motorok, áttételek és hajtóművek különféle típusai a nyomaték- és a fordulatszám gazdag választékát biztosítják. Úgynevezett ütőcsavarhúzókat főként a nehéz szerelő munkáknál alkalmaznák. Ezekkel a szerszám súlyához viszonyítva nagy forgatónyo- maitékot lehet elérni, miközben a munkásra ható ellennyomaték minimális. Erről egy speciális ütőmechartiz- mus gondoskodik, amely a forgórész és a kalapács kinetikus energiáját nyorna- tékimpulzusokfcá alakítja át. A különféle pneumatikus szerszámok közül igen gyakran használatosak még a menertvágók, a szegecselőgépek, ollók, köszörűk stb. Hogy bizonyos technológiai és biztonsági követelményeknek eleget tehessenek az üzemekben, egyes munkafolyamatokat egyszerre, párhuzamosan kell végrehajtani. Ezért többorsós szerszámokat is kifejlesztettek, amelyeknek több motorjuk van, és ezek egyszerre, agyidőben több anyát vagy csavart húznak meg. A többorsós szerszámok jelentős költséget és időt takarítanak meg a szerelőszalagokon. ezért bipoláros foltcsoportnak nevezik őket. Egy-egy napfoltcsoport élettartama néhány naptól néhány hónapig terjedhet, a folitcsoportok megjelenésének gyakorisága ellenben periodikus változást mutat; ez a jól ismert 11 éves naptevékenységi ciklus. Ez azt jelenti, hogy két naptevékenységi maximum és minimum közt átlagosan 11 év telik el, de egy-ké,t évnyi eltérés könnyen lehetséges, és a maximumok nagysága is változó. Képünkön: napmegtigyelő obszervatórium Anacapriban; része a Napot világszerte kutató láncnak. két csak akkor védte meg az oltóanyag, ha az állatok intravénásán kapták — ezt a megoldást azonban mellékhatásai miatt nem lehet embereken alkalmazni. A 2—14 napos egórfiókák azonban akkor is védelemhez jutották, ha az izmok közé, tehát az emberen is alkalmazható megoldással kapták az oltást. Az élet korái szakaszában létrehozott védelem azért nagy jelentőségű a malária- ferítőzés esetében, «mert a betegség jobbára halálos az első hónapokban. Ebben az összefüggésben különösen érdekes, hogy az eredményesen beoltott egerek utódaira is átvitték az immunitást: az anyatejjel jutották a védelmező antitestekhez. A gyermekek efajta passzív védelmét a maláriával szemben fertőzött területeken is tapasztalták, de a nagy halálozási arány bizonysága szerint ez a védelem korántsem olyan hatásos, amilyen a védőoltás lenne. A tervek szerint rövidesen embereken is kipróbálják az újfajta oltóanyagot. Teljes védelmet bizonyára nem nyújt, mert négy fejlődési szakaszából csak egyben véd a kórokozó ellen. Remélik azonban, hogy az új oltóanyaggal mindenképpen előnyösen befolyásolhatják a betegség lefolyását. NAGYÍTÓ TELEVÍZIÓ Tévé-olvasóberendezést szerkesztettek a rosszul látók használatára a berlini Humbolt egyetem rehabilitációs központjában. A berendezés 8, 14 vagy 25-szö- rösen felnagyítja a könyvek, folyóiratok, iratok betűit, így a rosszul látók is köny- nyen, folyamatosan olvashatják a szöveget a képernyőn, A berendezés két részből áll: az állványra szerelt kamerából — ez alá kell helyezni az iratokat —, továbbá a sorozatgyártású té- vékészü Lékből. Pneumatikus szerszá Szérum a malária ellen
