Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-06 / 132. szám

1987. június 6.* szombat Somogyi Néplap 3 ÉLETMÓD ÉS ÉRTÉKREND __________________ ' * Az életrevaló ember Az emberek többsége ösz­tönösen követ valamilyen életmódmintát, anélkül, hogy akár csak önmagában is megfogalmazná, milyen embert tekint példaképé­nek. Azt, aki műveltsége gyarapítását tartja megha­tározónak? Az „életrevaló” típust, aki jól tudja, miként juthat mindig följebb? Vagy azt, aki a javák hal­mozáséban ért el sikereket? Valamennyi megkérdezett vitába szállt az életrevaló jelző kétértelmű használa­tával, mert meghatározónak tartották ezt a tulajdonsá­got. — Az életrevalóságot nem azonosítom a helyez­kedéssel, törtetéssel és kép- mutatással — mondta Rá­kosfalvi Sándorné. — Elen­gedhetetlen tulajdonság ez ma, és nem feltétlenül a fel- jebbjutáshoz. Enélkül . a műveltség nem kamatozhat. Tudnunk kell, mit miért te­szünk, érdemes-e valamire energiát fordítani, hogyan kerülhetjük el a fölösleges összeütközéseket. Az életre­valósághoz tartozik az is, hogy meg tudjuk különböz­tetni vélt érdekeinket a va­lódiaktól, sőt az is, hogy ki tudjunk állni az igazunk mellett. • — A fogalomba a mű­veltség gyarapítására való igény is beletartozik — tet­te hozzá Bartos Gézáné, a Balaton Fűszért osztályveze­tő-helyettese. — Ez viszont összefügg az anyagiakkal is. Az emberek takarékoskod­nak a pénzzel, miközben a kultúra egyre drágább. — Ügy gondolom, csak az .idő, az energia, a pénz ösz- ■szehangolásával lehet érvé­nyesülni — mondta Bencze László. — Magam is erre törekszem. Az életrevalósá­got legtöbben elítélő hang­súllyal használják: főként az ügyeskedést, a kiskapu­zást, a harácsolást értik alatta. Bízom abban, hogy ez átmeneti jelenség. A szerzés lehetősége napjaink­ban sokakat megrészegít; idővel csöikken majd ez a felfokozott anyagiasság. Akinek van pénze, az előbb ráébred: más, fontosabb ér­tékek is vasinak. — Szerintem ez nem kö­vetkezik be önmagától — tette hozzá Sándor Ferenc- né. — Ma is sokan vannak, akik jól élnek, s már meg­tehetnék, hogy kiállításokra, színházba, járjanak, többet költsenek könyvekre, fo­lyóiratokra. Ehelyett azon­ban újabb kocsit vesznek vagy extra berendezést a la­kásba. Van már videójuk, de csak rémfilmeket néz­nek. A műveltség gyarapí­tása és vonzó példák nélkül az igények növekedését nem követi az igényességé. Az önző, anyagias ember hamar talál önigazolást. Rendszerint abból indul ki, hogy egy ember nem tehet csodát. „Miért én legyek Mérséklődött a A mezőgazdaságilag mű­velt területeknek a korábbi időszakban tapasztalható erőteljes csökkenése már je­lentősen mérséklődött. Az elmúlt 4—5 évben átlagosan mintegy 15 ezer hektárnyi földet adtak át évente más célra a mezőgazdasági ter­melők, s tavaly hozzávető­leg szintén ilyen nagyságren­dű termőterület került ide­gen kézbe. (Tíz-tizenöt évvel ezelőtt egy-egy évben 30 ezer hektár is kiesett évente a termelésből.) A tavalyi dön­tések alapján 14 079 hektár szolgál ezentúl más célokat; utaknak, ipari létesítmények­nek, lakóterületeknek ad he­lyet — ezt állapította meg a MÉM Földügyi és Térképé­szeti Hivatalának értékelése. Az, hogy mérséklődött a területkiesés, a szakemberek szerint annak is köszönhető, hogy a földvédelmi jogsza­bályok szigorították a felté­teleket. Azoknak, akik me­zőgazdaságilag művelt terü­letért folyamodnak valami­más? ,Aki csak a közösse­get nézi, önzetlen és becsü­letes, az anyagilag lemarad, és még elismerést sem sze­rez.” — Tíz éve vitába száll­tam volna ezzel a véle­ménnyel — mondta Bencze László —, s bár ma sem azonosulok az ilyen okos­kodással, be kellett látnom: egy vagy egy csoportnyi ember valóban nem válthat­ja meg a világot. Sok kö­zösségi munkát végeztem, évekig voltam intézméni KISZ-tiitkár: ma is igyek­szem becsületesen dolgozni és élni. Mégis kételyeim vannak: vajon csakugyan a közösségért élő ember szá­míthat-e leginkább elisme­résre? — Hiszek abban, hogy törtetés és önzés nélkül is előbbre lehet jutni — állí­totta Bartos Gézáné. — Aki a munkáját legjobb tudása szerint végzi, aki segít má­sokat, aki nyíltan vállalja a vitát, előbb-utóbb igenis megbecsülést szerez. — Nem fogadom el, hogy egy tisztességes ember csak azért enged elveiből, mert fél, hogy baleknak tartják — így Rátfai Józsefné. — Munkámban és magánéle­temben is igyekszem helyt­állni, s nem foglalkozom az­zal, hogy ezért esetleg va­laki lenézően megmosolyog. Fölháborít viszont, ha az ilyen „dörzsölt életművé­szek" visszaéléseire, csalá­saira nem figyelnek föl és nem járnak el velük szem­ben. A megkérdezettek a mű­veltség és a jó értelemben vett életrevalóság fontossá­gát hangsúlyozták, s közben kifejtették: az emberek többsége az anyagi gyara­podást tette volna az első helyre. Bencze László így magya­rázta ennek ökát: — Az emberek jó része ismeri a szocialista erkölcs normáit, s azt is tudja, hogy a kérdésre mi az elfogadha­tó válasz. Azonban ha sa­ját életében kerül döntés elé, valószínűbb, hogy nem az általa is vallott elvek, hanem egyéni érdeke alap­ján választ. Szántó Miklós szociológus szerint az életmódtípusok sokféle gyakran össze nem illő — elemből épít­keznek. „A régi értékék, normák, szokások egy része szétzilálódott, a helyükbe lépő újak pedig még nem szilárdultak meg. A szocia­lista értékrend normái ma még egyfajta „versenyhely­zetben” működnek, s ezek­nek nem mindig kedvez a hétköznapok világa. Azt írja, a legfontosabb, hogy a valóság tényei arról győzzék meg az embereket: szocialista módon élni, dol­gozni, művelődni. Ezért még sokat kell tennünk. Bíró Ferenc területkiesés lyen célra, jelentős térítést kell fizetniük, attól függően, hogy milyen minőségű a föld. Az adatok szerint az el­múlt évben az ipar és a bá­nyászat céljára átengedett terület nagysága kisebb volt az egy évvei ezelőttinél. Lé­nyegesen nagyobb földrésze­ket viszont erdősítettek. Ezek döntő többsége rosz- szabb minőségű terület, ahol a gazdálkodás allg-alig hoz nyereséget vagy éppen vesz- Jeséggel jár. A hagyományos májusi határszemlék első szakasza országszerte befejeződött. Az illetékes földhivatalok, taná­csok ellenőrizték, hogy a termelők mennyiben tettek eleget a művelési kötelezett­ségnek, A földjeiket nem megfelelően gondozók hiva­talos felszólítást kapnak. Ha továbbra sem teszik meg a szükséges intézkedést, a ha­társzemlék második forduló­ját követően szankciók kö­vetkeznek. Módosult a szövetség vezetési rendszere Új tisztségviselők a Mészöv élén Küldöttgyűlést hivott össze tegnap |Kaposváron, az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának Oktatási Igazga­tóságán a Fogyasztási Szövetkezetek Somogy Megyei Szö­vetségének elnöksége. A rendezvényen - amelyen egyéb napirendek megvitatása mellett jóváhagyták a szövetség módosított alapszabályát, megválasztották a Mészöv ve­zető tisztségviselőit és a választmányok tagjait - részt vett dr. Szlamenicky István, a Központi Bizottság tagja, a Szövosz főtitkára, Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke és dr. Egerszegi László, az SZMT titkára. Mai kommentárunk Dr. Nemes Kálmán, a Mészöv elnöke a fogyasztá­si, a takarék- és lakásszö­vetkezetek idei terveit ve­tette össze az elmúlt hóna­pokban elért eredmények­kel., s megállapította: a tel­jesítések megalapozott ter­vezést tükröznek. Főként az áfészek mérték föl jól esé­lyeiket, ott is különösen a bolti kiskereskedelem for­galma s az ebből várható nyereség biztató. Számolná kell azonban azzal, hogy a nagykereskedelmi vállalatok közvetlen lakossági áruérté­kesítése befolyás olthatja majd az áfész-boltok bevé­teleit, s a magánkiskereske- dők is mind több üzletet nyitnak. A. hálózatbővítés ugyan nem volt számottevő a múlt évben, a kis telepü­léséken végzett rekonstruk­ciók azonban figyelemre méltóan javították az ellá­tást. A Mészöv elnöke szólt az áfészek termónyfelvásánlási és ipari tevékenységéről, a takarék- és a lakásszövet­kezetek munkájának idei tapasztalatairól, majd a kül­döttek megvitatták az írá­sos és szóbeli előterjeszté­seket. Dr. Szlameniczky István a Szövosz elnöksége és a köz- gyűl.éen részt vevő megyei vezetők nevében köszöntötte a küldötteket. Méltatta a fogyasztási szövetkezetek szerepét az ország lakossá­gának ellátásában, a kül'ke-' raskedelimi egyensúly javí­tásában, s elmondta, hogy ez a folyamat az idén sem szakadt meg. A továbbiak­ban az a cél — hangsúlyoz­ta a Szövosz főtitkára —. hogy politikai felelősségtől áthatva segítsék a népgaz­dasági célok elérését: a ha­tékonyság fokozásával, az eszközök ésszerű hasznosítá­sával munkálkodjanak a kereskedelem minőségi javí­tásán. Rendezkedjenek be a „több lábon állásra”, hogy ne rendítse meg őket egy- egy balul sikerült próbálko­zás. A küldöttközgyűlés ezután azzal az ajánlással foglalko­zott, amelyet a fogyasztási szövetkezetek X. kongresz­szusa határozata alapján a Szövosz elnöksége adott ki a megyei szövetségek új ve­zetési rendszerre való átté­réséről, s titkos szavazással meg választatták a Mészöv új tisztségviselőit. A megyei szövetség társa­dalmi elnöke Bíró Zoltán, a siófoki áfész elnöke lett; társadalmi elnökhelyettese Németh István, a b ala. ton- szárszói takarékszövetkezet elnöke és Szabolcsi József, a kaposvári Latinca Lakás­szövetkezet elnöke. A me­gyei szövetség titkárává Horváth Lajost, a barcsi áfész elnökét, titkárhelyette­sévé Kuszinger Rudolfot, a Mészöv eddigi elnökhelyet­tesét választatták. Kecskés Gábor, a tatod áfész elnöke lett az áfész-választmány elnöke, s a küldöttek meg­választották az áfész-, a ta­karékszövetkezeti és a la­kásszövetkezeti választmá­nyok tagjait is. Az új tiszt-, ségviselők nevében Horváth Lajos mondott köszönetét a bizalomért. Dr. Nemes Kálmán, a Mészöv eddigi elnöke nyug­állományba vonult. Ebből az alkalomból dr. Szlame- niicky István méltatta ered­ményes tevékenységét, áldo­zatos munkáját, s az évti­zedeken át szerzett érdemei elismeréseként átadta neki a Kiváló Szövetkezeti Mun­káért kitüntetést. LÉPÉSHÁTRÁNY Olvastam egy körlevelet, amelyben a főhatóság — ha úgy tetszik: nagyválla­lat (mert trösztnek soha­sem nevezték, pedig az) — előírta, hogy a hozzá tar­tozó megyei cégek 1987. jú­nius 2-ig küldjék be ez évi vállalati terveiket. Elcso­dálkoztam. Mint a vállala­ti gazdálkodáshoz nem ér­tő laikusnak az jutott az eszembe: miként lehet tel­jesíteni az éves tervet, ha a főhatóság csupán az adott év közepén kíváncsi rá. Ki tudja, meddig tart, míg visszaigazolja? Ha csak azután kezdenek el végrehajtani, kész lenne a csőd. Tudom, hogy a tervezés módszere hazánkban igen­csak az érdeklődés közép- ponjában áll — és nem egyszerűen kíváncsiságból. Inkább azért, mert rendre kiderül, hogy elhamarko­dottan, hamis, vélt vagy illuzórikus adatokra ala­pozva tervezünk, s emiatt gyakran egy negyedévnek sem kell eltelnie, hogy nyilvánvalóvá váljék: az éves terv teljesíthetet­len. Márpedig valamikor régen azt tanultam: a szo­cialista gazdálkodást terv­szerű előrelátás jellemzi ... Értem persze, hogy idő­közben felgyorsulnak az események, gyakran kiszá­míthatatlanok a világgaz­dasági folyamatok, s azok elkerülhetetlen hatása. Még sincs valami rendjén. Korábban azon zsörtölőd­tem magamban: miként le­het tervezni úgy, hogy fo­galmam sincs, mennyi pénz van vagy lesz a tar­solyomban? Pedig évtize­dek óta ez a módszer. Mér­téktartóan, mindig csak a legszükségesebbeket ter­vezzük, azután különböző testületek megvitatják az elképzeléseket, a választott emberek magasra tartják a kezüket, megszavazzák a demokratizmus jegyében, és egyszercsak valahol va­laki azt mondja: szó sem lehet róla! Pedig ő is tud­hatná, hogy a realitások — és nem az álmodozások — korát éljük. Legalábbis el­vileg . .. De térjünk vissza az em­lített főhatósághoz. Kí­váncsian utánajártam az ügynek, és kiderült: a fő­városi nagy cég már a múlt év decemberében is bekérte 19 megyéből a vál­lalati terveket. Vissza sem igazolta, mondván: majd az első negyedévi mérleg után szót váltanak a gaz­dálkodásukról. A mostani körlevél május 20-án szü­letett, mondom: június 2-ig kérve az 1987. évi terveket. A bekért adatokat két ok­ból sem sorolom föl. Egy­részt azért, mert a válla­lati eredmény megteremté­séhez úgyszólván semmi köze sincs a főhatóságnak, másrészt azért, mert olyan adatokat kell beállítani a tervbe, amelyek megálla­pítása (például árak, bé­rek stb.) — lásd sokszor emlegetett, de kizárt válla­lati önállóság — semmi kö­ze sincs a 19 megyei vál­lalatnak. Ha rosszmájú len­nék, azt mondanám: esze­rint smafu az egész! Azaz teljesen mindegy, hogy a múlt év novemberére vagy idén júniusra kérik a ter­veket. Még szerencse, hogy az egy híján húsz vállalat — mindettől függetlenül — igyekszik tenni a dol­gát, azaz teljesíteni külde­tését. De akkor mire való a fő­hatóság? J. B. Több mint tíz éve műkö­dik Baranyában az első ma­gyar jégelhárító rendszer. A tenkes-hegyi radarfigyelő szolgálat segítségével tizenöt rakétakilövő állomást irányí­tanak, másfélezer hektárnyi területet oltalmazva így az elemi csapástól. Az idén li­cencszerződés keretében a legkorszerűbb szovjet tech­nológiát vezették be. Képün­kön: radar segítségével nagy biztonsággal „szűrik ki” azt a felhőt, amelyből jégeső hullhat. (MTl-fotó — Kálmándy Ferenc felvétele) A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM Az időjárás még mindig hol meleg, hol hűvös, és gya­koriak az esők.'Máskor ilyen­kor itt van a nyár. Nem cso­da, hogy nemcsak a mező- gazdaságban, hanem az ide­genforgalomban dolgozók is nagyon várják már a nap- sugarasabb napokat. A sok eső miatt késtek o munkák o földeken, s ez nagy rugalmasságot kö­vetelt a mezőgazdasági üze­mektől. Ennek és a jó szer­vezésnek köszönhető elsősor­ban, hogy többnyire sikerül pótolni a kieséseket. Sok szó esett á héten a Balatonról. Az OVH siófoki sajtótájékoztatóján például megállapították, hogy a tó vízminőségének romlását si­került megállítani. Egyezte­tő tárgyalást tartottak a me­gye, illetve az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal vezetői. Ott ez azzal egészült ki, hogy a Balaton térségében jelentősen nőtt a szennyvíztisztító kapacitás, s a csatornázás tervszerűen folyik. Megyénk nemzetközi kap­csolatai egyre gazdagabbak. A héten NDK-beli társada­lomtudós látogatott Somogy­ba, s tartalmas programon vett részt a kalinyini kom- szomolisita küldöttség is. A megyei KISZ-bizottsággal közösen előkészítették egy új együttműködési szerződés megkötését. Ebben a von­zóbb utazási programok, a fiatalok cserelátogatásai is szerepelnek. Az oktatási intézmények pártszervezetei — a hagyo­mányoknak megfelelően — a tanév végén tartják beszá­moló taggyűlésüket. A me­gye nyolcvanhét ilyen alap­szervezetének többsége e hé­ten tartotta meg e fontos fórumot; a beszámoló tag­gyűléseket június 15-ón fe­jezik be. Elsősorban az oktatási tör­vény végrehajtása, az ifjú­ságpolitika és a KISZ meg­újulásának segítése a leg­gyakoribb téma. A beszámo­lók és a hozzászólások is megerősítették, hogy a kom­munisták sokat tehetnek az iskolai demokrácia növeléséért, a szülői munka- közösségek jobb bekapcsolá­sáért a nevelés segítésébe. Több testület tartott ülést a héten. A megyei tanács- vb Fonyódon, a Balaton- nagybereki Állami Gazdaság központjában ülésezett. Ek­kor fogadták el Somogy kö­zéptávú szociálpolitikai prog­ramját a Minisztertanács ha­tározata alapján. Jogosan döntött úgy a tes­tület, fölmérve a jélenlegi helyzetet, hogy a tanácsok­nak fokozniuk kell a szociál­politikai szempontok szere­pét a tervezésben, a szerve­zésben, az irányításban és a végrehajtásban. Szükség van a gazdálkodó szervek pén­zének szervezettebb és terv­szerűbb felhasználására is. Szó volt róla: most alakultak meg a megye városaiban, városi jogú nagyközségeiben az időskorúak ellátásának for­máit egyesítő gondozási köz­pontok. Ügy határoztak, hogy továbbfejlesztik ezt a for­mát. Figyelemre méltó pél­dául, hogy Barcson geronto­lógiai központot szeretnének létesíteni. Itt együtt lesz az idősek klubja, a nyugdíjas­ház, a szociális otthon, kie­gészítve egészségügyi és szol­gáltató egységekkel. Ez pél­dát adhat hasonlók szerve­zésére az egész megyében. E héten adták át a kapos­vári Április 4. utcában épü­lő sorház első tömbjét. A régóta várakozó családok már a kulcsokat is megkap­ták. A többiek reményked­hetnek a mellette levő épü­letek gyorsabb elkészültében. Lajos Géza

Next

/
Thumbnails
Contents