Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-30 / 152. szám
2 Somogyi Néplap 1987. június 30., kedd TANÁCSKOZIK A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSA Á gazdaságirányítás átalakítása Szavaz az elnökség. Az első sorban (balról jobbra) Rizskov, Gromiko és Gorbacsov Tegnap Moszkvában, a Kreml nagypalotájában megkezdte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A küldöttek elsőként a tanácskozás napirendjét és munkarendjét hagyták jóvá. Első napirendi pontként az ülésszak változtatásokat hajtott végre az elnökség összetételében. Második napirendi pontként áttekinti a népgazdaság irányításának gyökeres átalakításával kapcsolatos kérdéseket, köztük az állami vállalatokról szóló törvényt és más törvényhozási aktusokat. Ezután az elnökség előterjesztésében az ü'lésszak elé kerül az állami élet fontos kérdéseinek össznépi vitára bocsátását előíró törvény tervezete. A napirend és a munkarend elfogadását követően Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagja terjesztette elő az. elnökség személyi kérdésékről szóló javaslatát. A szovjet parlament telimen tette az elnökség elnökhelyettesi tisztjéből Akii Szali- movot, az Üzbég SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének volt elnökét, aki más beosztásba került; Rafik Nyi- sanovot, az Üabég SZSZK Legfelsőbb Tanácséinak jelenlegi elnökét megválasztotta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökhelyettesévé. Nyikolaj Szljunykovot, az SZKP KB PB tagját, a KB titkárát, akit még a Belorusz KP KB első titkáraként választották meg az elnökség tagjává, új beosztására tekintettel saját kérésére felmentették az elnökség tagjának tisztéből. Egyben az elnökség tagjává választották Caspar Weinberger, az Egyesült Államok hadügyminisztere Japánban tárgyal. Ez az az utazás, amelynél messze nemcsak arról van szó, hogy az illetékesek „kipipáljanak" egy a diplomáciai naptárba jóelőre betervezett Protokolle seményt. Közismert, hogy a tőkés világ alighanem két legnagyobb riválisa éppen az Egyesült Államok és a „felkelő nap országa", vagyis Japán. Az ás {közismert, hogy a nagy vetélkedő számos viszonylatban Japán javára alakul (elég egy pillantást vetnünk a dollár és a jen manapság annyit emlegetett és pénzügyi körökben oly fontosnak minősített viszonyára). Japán részben azért nyeri meg Amerikával szemben e békés csatákat (persze más tényezők mellett), mert alkotmánya értelmében viszonylag keveset fordít katonai célokra. Weinberger négynapos útjának elsődleges célja ennek megváltoztatása, az arány növelése lenne. Ezzel csökkentené a Pentagon távol-keleti terheit és egyben megnehezítené a japán gazdaságnak, hogy továbbra is oly eredményes legyen az amerikaiakkal vívott versenyben, mint amilyen eddig volt. Siker esetén alighanem ez lenne a „két legyet egy csapásra" tipikus esete. E kocepció részeként Japánnak hamarosan új típusú vadászgépeket kellene rendszerbe állítania. Weinberger most azon dolgozik, hogy ezek az új gépek amerikai gyártmányúak legyenek. Az erre irányuló nyomás egyik eszköze most az általa nyilván felemelt mutatóujjal — és emelt hangon — emlegetett Toshiba-ügy. A dolog lényege: a cég állítólag stratégiailag felhasználható termékeket adott el a Szovjetuniónak, és ez úgymond kettős — katonai és gazdasági — kárt okozott Washingtonnak. Nakaszone miniszterelnöknek már meglehetősen Jefrem Szokolovot, a Belorusz KP KB első titkárát. A küldöttek ugyancsak felmentették az elnökség tagjának tisztéből Gyinmuhamed Kunajevet, a Kaizah KP KB volt első titkáréit, és Genna- gyij Kolbint, a jelenlegi első titkárt az elnökség tagjává választották. Felmentették elnökségi tagságából Midhat Sakirovot, a Baskír ASZSZK területi pártbizottságának vol|t első titkáréit. Ezt követően Nyikolaj Rizskov előadói beszédével megkezdődött a második napirendi pont áttekintése. A Szovjetunió Minisztertanácsa által a Legfelsőbb Tanács elé terjesztett jelentésben Nyikolaj Rizskov kormányfő a gazdaságban végbemenő változások jelentőségét hangsúlyozta, számba vette azok legfontosabb irányait, megjelölte a végrehajtandó legfontosabb feladatokat. A megtorpanás időszakára jellemző jelenségek okairól szólva a szónok kijelentette, hogy az irányítás eddigi rendszere figyelmen kívül hagyta a társadalmi tényezők növekvő szerettet, nem tette lehetővé a termelési'és társadalmi fejlődés folyamatainak szerves összekapcsolódását, A gazdaságirányítás átalakításának alapja az állami vállalatról (termelési egyesü- lésrőL) szóló törvény — mondotta Nyiilko.laj Rizskov. A küldötteknek ezt kell végleges formában jóváhagyniuk a jelenlegi ülésszakon. A Szovjetunióban először kidolgozott törvénytervezet központi gondolata az, hogy a népgazdasági mechanizmusnak olyan termelési és tár. sadatoni feltételeket kell létrehoznia, amelyek aktivizálnagy rutinja van az amerikai követelésekkel kapcsolatban. Megfigyelők szerint stratégiája ezúttal is a „rugalmas reagálás” lesz, ami az engedékenység és az álengedékenység sajátos kombinációja. A nagyságrendek persze mindig nehezen összevethetők, de tszámos kommentátor emlékeztet arra: aligha véletlen, hogy az amerikai hadügyminiszter útja■ időben egybeesik a kínai—japán kormányközi konzultációkkal, másrészt egy szovjet—japán moszkvai kerekasztal-konferenciával, és végül, de nem utolsósorban Jaruzelski lengyel államfő . látványos tokiói utazásával. Mindez szelíd emlékeztető az amerikai kabinet egyik legbefolyásosabb tagja számára arról, hogy 1987 nyarán Japánnak már nem csak bilaterális (kétoldalú), hanem globális (egyetemes) politikája is 'Van. H E. jáfc a dolgozói kollektívák tevékenységét. Gyökeresen át kell alakítani az állam külgazdasági tevékenységét is — hangsúlyozta Nyikolaj Rizskov. — Korábban ez a tevékenység kizárólag a központi főhatóságok rendelkezési körébe tartozott. Most a vállalatokat is bekapcsolták ebbe a szférába. kidolgozták azt az ösztönzőrendszert, amely érdekeltté és bizonyos mértékig felelőssé is teszi a kollektívákat a külföldi partnerekkel fenntartott kapcsolatok fejlesztéséért. A kitűzött célok megvalósítása érdekében létre kell hozni a külföldi cégekkel való széles körű termelési kooperációt, nemzetközi termelési egyesüléseket és szervezeteket, közös vállalatokat kell alapítani. Mint a szónok hangsúlyozta, a külgazdasági kapcsolatokban természetesen a KGST-tagországokat illeti meg az elsőbbség. A szovjet kormányfő megállapította: a törvény legnagyobb, elvi jelentősége abban rejlik, hogy a vállalati tevékenység átalakítása közvetlen kapcsolatban áll a demokrácia széles körű fejlesztésével, s a szocialista önigazgatás elvein alapul. Az elképzelések szerint a kollektívák tevékenyen részt vesznek a döntések meghozatalában és a vezetők kiválasztásában. a brigádvezetőtől egészen a vezérigazgatóig. E demokratikus alapokon is megmarad, sőt, erősödik a vállalat egyszemélyi vezetésének rendszere. Az üzemekben létrejönnek a dolgozói kollektívák tanácsai is, amelyek a dolgozók akaratának és érdekeinek kifejezői. A szónok részletesen szólt az országos minisztériumok tevékenysége megváltoztatásának szükségességéről ,is. Az átalakítás lényege abban van, hogy a minisztériumok szerepét szervesen összekapcsolják a vállalatok jogainak bővülésével. A vállalatokhoz fűződő kapcsolataikban a minisztériumoknak közgazdasági eszközökkel kell irányítaniuk mindenben. Nyikolaj Rizskov a továbbiakban a területi irányítás elveit fejtette ki az új gazdálkodási feltételek mellett, s részletesen elemezte a központi gazdaságirányító szervek küszöbönálló átalakítását. A szovjet kormányfő rámutatott, hogy az új körülmények között a népgazdaság távlati fejlesztésének gazdasági-politikai platformját az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésének 15 éves időszakra vonatkozó koncepciója képezi majd. Ennek alapján alakítják ki a Szovjetunió fejlődésének fő irányait 15 éves távlatra. Minőségileg, átalakul az ötéves tervek előkészítésének folyamata is. Az SZKP KB és a minisztertanács az űj körülmények között szükségesnek ítélte, hogy 1991-től kezdve mondjanak le az éves terveit elfogadásáról. A veszteséges vállalatok kérdését érintve Nyikolaj Rizskov kijelentette, hogy az űj feltételek között, ameny- nyiben nem hoznak eredményeket a. munkájuk javítására irányuló erőfeszítések, kénytelenek lesznek azokat felszámolni. Emellett természetesen az összes dolgozónak biztosítani kell az elhelyezkedést — hangsúlyozta. A szónok kitért arra, hogy a bankrendszer újjászervezésének kérdése is megérett a megoldásra. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy előkészítették a javaslatokat hat önálló bank létrehozására. Mindez lehetővé teszi a Szovjetunió Állami Bankja — mint jegybank és elszámolási központ, a pénzrendszer szervezője — szerepének növelését. Az állami statisztikai rendszer is javításra szorul — jelentette ki Nyikolaj Rizskov. — Már elkészült az a javaslat, amelynek értelmében a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalát a Szovjetunió Állami Statisztikai Bizottságává alakítják át. A szovjet kormányfő végezetül rendkívüli jelentőségű feladatnak minősítette, hogy záros határidőn belül valóban működő rendszerré változtassák a népgazdaság irányítása forradalmi átalakításának azt a programját, ameilyet az SZKP Központi Bizottságának júniusi ülése hagyott jóvá. A Fülöp-szigeteken lezuhant a fülöp-szigeteki légitársaság utasszállító repülőgépe. A halálos áldozatok száma: ötven. A képen: katonák vizsgálják a gép roncsait Két legyet egy csapásra? MAGYAR-SPANYOL KAPCSOLATOK A Magyar Népköztársaság vábbi lendületet az együttés a Spanyol Királyság államközi kapcsolatai rendezettek; a két ország egyezmények alapján fejlődő együttműködését nem terhelik megoldatlan, vitás kérdések. Napjaink viszonyrend- szerének alapját 1970-ben konzuli és kereskedelmi képviseletek kölcsönös létesítésével vetették meg, majd hét évvel később a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása nyitotta meg az utat a fokozatos fejlődés előtt.- A politikai kapcsolatok szorosabbra fűzésének új lendületet adott a Spanyol Szocialista Munkáspárt — PSQE — hatalomra kerülése 1982-ben. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a PSOE magas szintű vezetőinek kölcsönös látogatásai kedvezően hatottak az államközi együttműködés alakulására is. A pártközi kapcsolatok fejlődésének jelentős állomásaként 1984- ben hazánkban járt a spanyol szocialisták küldöttsége, majd a rákövetkező évben az MSZMP XIII. kongresszusára érkezett delegáció Spanyolországból. Szűrös Mátyás a Központi Bizottság titkára 1984-ben, Óvári Miklós a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára 1985-ben, az idén pedig Aczél György, a Politikai Bizottság tagja tett látogatást a dél-európai országban. A pártvezetők találkozóit a két kormány tagjainak megbeszélései, parlamenti vezetők tapasztalatcseréi egészítik ki. E látogatások sorában Marjai József, a Minisztertanács elnök-helyettese 1985-ben Budapesten tárgyalt Alfonso Guerra miniszterelnök-helyettessel, akinek magyarországi útja lehetőséget adott a gazdasági együttműködés kérdéseinek, illetve a kapcsolatok más területeinek áttekintésére is. Sarlós Istvánnak, az Ország- gyűlés elnökének vezetésével 1985- ben magyar parlamenti küldöttség járt Spanyolországban ; látogatásukat az idén májusban viszonozták spanyol képviselők a szenátus elnökének vezetésével. Emellett gyakoribbá váltak a különböző szakminiszteri találkozók; elsősorban a mezőgazdaságot. az igazságügyet és a turizmust érintő problémákban, illetve a külügyi kérdésekben rendszeresek a konzultációk. A kapcsolatok fejlődésének kiemelkedő eseménye a spanyol uralkodó, I. János Károly közelgő magyarországi látogatása, amely mind szélesebb területen adhat toEGK-csúcs kezdődött Brüsszelben Tisztázatlan naoirenc Teljes bizonytalanság közepette kezdődött meg hétfőn délután a nyugat-európai közösség állam- és kormányfőinek szokásos félévi értekezlete. Francois Mitterrand francia elnök és a 12 kormányfő, Wilfried Martens belga miniszterelnök elnökletével úgy ült össze a brüsszeli miniszteri tanács épületében, hogy a napirendet sem sikerült előzetesen tisztázni és rögzíteni. A külügyi főtisztviselők és a közösségi illetékesek egész vasárnap és hétfő délelőtt dolgoztak, ho.gy egyeztessék a nézeteket. Martens külünmegbeszélést folytatott még a Benelux-országok kormányfőivel és Jacques Delors-ral, a brüsszeli főbizottság elnökével. Delors előzőleg kifejtette: az EGK pénzügyi válság előtt áll, halaszthatatlanul meg kell oldani a közös kassza pénzforrásainak bővítését és a mezőgazdasági kiadások befagyasztását. Az EGK-főbizottsáig azt javasolta, hogy a nemzeti összműködésnek. A politikai kapcsolatok alakulását lassabban követi a két ország gazdasági együttműködésének fejlődése. Ezzel kapcsolatban magyar és spanyol részről egyaránt rámutatnak, hogy a kereskedelmi forgalom nincs összhangban a két nemzet- gazdaság adottságaival. A tavalyi eredményeket alapul véve — 26 millió dollár értékű magyar export és mintegy 45 millió dolláros spanyolországi behozatal mellett — hazánk csaknem 19 milliós deficittel zárta az évet. Üj árualapok felkutatásával, a kölcsönös kereskedelem hagyományainak hiányából fakadó ..érdektelenség" * áttörésével azonban jelentősen növelhető a szállítások meny- nyisége. Emellett az áruszerkezetet is összhangba lehet hozni az újabb követelményekkel. A gazdasági kapcsolatok alakulása új fejleménye, hogy Spanyolország 1986 elején az Európai Gazdasági Közösség tagjainak sorába lépett. Ezzel kapcsolatban magyar részről hangsúlyozzák, hogy az árucsereforgalom bővítésében, az együttműködés fejlesztésében — tekintettel hazánk GÁTT-tagságára — korlátozásoktól. hátrányos megkülönböztetésektől mentes kapcsolatokat kell kialakítani. A magyar megítélés szerint a gazdasági kontaktusok elmélyítése még számos kiaknázatlan lehetőséget tartogat a gazdálkodás minden ágában. Ennek megfele- - lően hazánk mindenekelőtt az együttműködés korszerű formáinak — köztük tartós termelési kapcsolatok kialakításának, közös vállalatok létrehozásának — elterjesztését szorgalmazza az iparban és más ágazatokban egyaránt. A törekvésekhez megfelelő hátteret biztosít az egyezményes kapcsolatok elmélyítése; így magyar részről javaslatot tettek a vállalkozóknak kölcsönös garanciát nyújtó beruházásvé- delfni megállapodás megkötésére. A kulturális kapcsolatok a két ország érvényben lévő megállapodásainak megfelelően alakulnak, azonban ezeket is a fokozottabb magyar érdeklődés jellemzi. Az egyezményes együttműködés kereteit hasznosan egészíti ki a két ország történelmét, kulturális örökségét bemutató kiállítások, rendezvények, évfordulós megemlékezések, s egymás megismerésében mind fontosabb szerepet kap a növekvő turizmus. termékekkel arányos új hozzájárulásokkal bővítsék a közös költségvetés forrásait. Margaret Thatcher brit miniszterelnök a tanácskozás előtt azonban kijelentette, hogy nem hajlandó addig a költségvetési forrásúk' bővítéséről tárgyalni sem, amíg nincs jelentős előrelépés a mezőgazdasági támogatások visszafogásában és a költségvetési takarékosság és szigor érvényesítésében. A nemzeti össztermékkel arányos hozzájárulások rendszerét a közösség szegényebb országai (Portugália. Írország, Görögország és Spanyolország) támogatják maradéktalanul, mert az számukra kedvezőbb feltételeket biztosítana. Az NSZK — a közösség legnagyobb teherviselője — csak bizonyos feltételekkel járulna hozzá — hangoztatják a bonni illetékesek. Francia- ország és Olaszország eddig nem kötelezte el magát egyértelműen.
