Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-30 / 152. szám
1987. június 30., kedd Somogyi Néplap 3 Demokratizmus a kádermunkában A társadalmi viszonyok demokratikus jellegének lényeges kérdése, hogy milyen mértékben lehetnek az emberek részesei a vezetők kiválasztásának, munkájuk értékelésének, ellenőr zésének. Ezért az a sokrétű tevékenység, amelyet a politikai szó- használatban összefoglalóaip a kádermunka kifejezéssel szoktunk jelölni, természetszerűleg. nem nélkülözi a demokratikus vonásokat. Meggyőződéssel mondhatjuk: a szocializmus e tekintetben elvileg üj lehetőségeket . teremtett. Itt kiváltképp jól érzékelhető, amit Jegor Ligacsov éppen magyarországi látogatása során elhangzott beszédében mondott: ,,A polgári demokrácia előtt számos terület el van zárva. Csak a kerítésekig terjed, amelyeken ott a tábla: magántulajdon. A szocialista demokrácia ezeknek a kerítéseknek a lebontását jelenti." Másszóval: a szocialista tulajdonviszonyokból adódóan nálunk a kerítéseken belül. vagyis a munkahelyeken is lehetőségük van az emberek széles körének a személyi kérdésekben születő döntések befolyásolására, a vezetői tevékenységgel kapcsolatos ■ véleményük kifejtésére. Az államji tulajdonú vállalatoknál a gazdálkodó egységekben igen lényeges fordulatot hozott e tekintetben a kollektív irányító testületek létrehozása, az első számú vezető posztjának Választás útján történő betöltése. Az áiláftii váltala tok mintegy négyötödének élén ma választ Ott vezető áll. Maga a választás persze csak lezárása volt egy folyamatnak, amelynek során a vállalat, politikai szervezetei, dolgozó közösségei mérlegre tették a vállalati - tanácsba javasoltak személyi tulajdonságait, elemezték alkalmasságukat. A káderkiválasztásnak ez a korábbinál: demokratikusabb folyamata helyenként zökkenőkkel is járt, néhol átmenetileg bizonytalanságot okozott á vezetésben, alkalmat adott csoportosulások elvtelen harcára vagy demagóg föllépésekre. A demokráciának szükségképpen „ára” van, ám a sokasodó tapasztalaitok szerint ez az ár egyre jobban megtérül mind a munkahelyi közérzet változáséiban, a dolgozók tulajdonosi tudatának erősödésében, mind pedig a vállalati vezetés teljesítményének alakulásában. Több helyen bebizonyosodott, hogy' a dolgozói közösségtől függés nem feltétlenül megalkuvásra, a lazaságok elnézésére késateti a vezetőt. Ellenkezőleg: a kollektíva kinyilvánított támogatását maga mögött érezve határozottabban, magabiztosabban tudja véghez vinni a vállalat, a népgazdaság javát szolgáló elképzeléseit. Terjed az olyan gyakorlat is, hogy bizonyos közép- és alsó szintű vezetői posztokat is választás útján töltenek be: Érdekes tapasztalatokat hoz ez az eljárás. Az egyik üzemben például a dolgozók olyan embert választottak a munkacsoport élére, aki szakmailag elismert tekintély volt, de meglehetősen nehéz természetű, erőszakos, makacs. A felsőbb vezetés először meghökkent, hiszen ez az ember semmiféle káder- fejlesztési, utánpótlási tervben nem szerepelt, soha nem gondoltaik arra, hogy vezető lehetne belőle. Ám az. élet hamarosan igazolta a dolgozók döntését: megvá-'' lasztása után az illető nagy változáson ment át, s míg korábban többnyire csupán saját érdekei vezérelték, most azokról szinte teljesen megfeledkezve csak a közösségét tartotta szem. előtt. Ugyanebben az üzemben egy másik csoport épp ellenkezőleg döntött: egy igen jó emberi tulajdonságokkal rendelkező, de szakmailag kevésbé képzett munkásra esett a választása. S ő ezt követően kettőzött erővel igyekezett fejleszteni -tudását. s a benne bízó munkatársai segítségével, őket a döntésekbe bevonva ma szakmai szempontból is jól..el" tudja látni munkakörét. Lényeges tanulságokat hordoz ez a két eset: a vezető iránt támasztott követelménynek mindig konkrétnak keld lennie abban az értelemben is, hogy tulajdonságai feleljenek meg a munkahelyi kollektíva jellegének. funkcióinak, összetételének. S a« alkalmasság elbírálásában természetesen nagy súllyal kell latba essen a közösség szava. Hiszen ki ismerhetné jobban egy-egy munkaterület tárgyi és személyi feltételeit, az egyes emberek közötti viszonyokat. a tartalékok feltárásának lehetőségeit, mint az ott dolgozók?! Persze ez esetben , is igaz, hogy a csoportérdek prizmája nemcsak felerősítheti, de el is torzíthatja a valós társadalmi érdekeket. Ám ezzel az ellentmondással számolva is érdemes bátrabban élni a különböző vezetői posztok betöltésekor. a demokratizmus eszközeivel, lehetőségeivel. Figyelmet érdemlő megnyilvánulása az említett ellentmondásnak, amikor eleve húzódoznak a kívülről jövőktől. s minden áron „házon belül" akarnak valakit találni, bármely tisztség betöltésére, A pályázati rendszer terjedése jó néhány tapasztalattal szolgál erre vonatkozóan. A pályázat nyilvános, a sajtóban történő meghirdetése már önmagában is jelzi,- hogy „külsők" számára Is nyitva. áll az ajtó. Ha az ólet bármely területérői elmondható, hogy a demokratizmus valóságos érvényesülése lehetetlen U pártszervezet érdemi közreműködése nélkül, ez sokszorosan igaz a kádermunkára. Nagyon fontos, hogy a párt- szervezet álláspontja valóban a párttagság és ne csupán a titkár véleményét fejezze ki. Érvényesüljön az az elv, hogy káderkérdésekben — ha kell, a nyílt elvi vitát is vállalva — az arra illetékes testületek és ne egyes személyek döntsenek. A kommunista közösség számára a kádermunkával törődni egyszerre demokratikus jog és lehetőség. Jogarra, hogy a politikai felelősséget átérezve érdemben hozzájáruljanak a kádermunkával kapcsolatos elvek, köztük a demokratizmus következetes érvényesítéséhez. A pártszervezet politikai súlya, tekintélye nagyban elősegítheti. hogy minden vezető alávesse magát a kollektíva értékelésének, megméretésének, rendszeresen számot adjon tevékenységéről, megfontolja a beosztottaknak a vezető munkájával, személyes magatartásával kapcsolatos véleményét, ha keld: legyen elég ereje, bátorsága mód as it an i m unk as tí liusá n, hogy a demokratikus elvek ebben a vonatkozásban is a val óság ban ér vény es ü Ij eneik. Gyenes László ÉPÜL A GÁZHÁLÓZAT Körülbelül ötszáz lakásba vezetik be a gázt az év végéig Nagybajomban, A 11 millió forintos összköltség családonkénti hozzájárulással jött ösz- sze. Ahhoz, hogy a gázvezeték eljusson a nagyközségbe, széles körű összefogásra volt szükség: áfész, takarékszövetkezet, a különböző szervezetek együtt teremtették elő a vezetéképítés 25 millió forintos költségét. A tervek szerint — a gázprogram folytatásaként — a jövőben újabb lakásokat kapcsolnak be a gázellátásba. „ÖNTEVÉKENY EMBER A MAGYAR” Kenyérpirító helyett betonkeverő Alig érezhető akcentussal beszélő középkorú férfi tér be az üzletbe, s kérdi: — Van-e önöknek gyalugépük? — Gyalugép sajnos nincs, de csiszolót tudunk ajánlani helyette — válaszol az íróasztal mögött álló fiatalember. Az is hamarosan kiderül, hogy külföldinek nem adhatnak kölcsön gépet, ám ha egy hazai ismerős kisegíti, akkor nyélbe üthető a dolog. A férfi sajnálkozik; csak eléggé durva faanyagot tudott venni, ahhoz nem elég a csiszoló. A mama házát kellene egy kicsit rendbe tenni... Még körülnéz, megállapítja, hogy a kölcsönzési díjak Csekélyek, azután elköszön. Szabó Zsolt, az Építőipari Gépesítő Vállalat böglátiél- lei kölcsönzőboltjának alkalmazottja pedig elmagyarázza: — Nyaranta általában visszaesik a forgalmunk, viszont ilyenkor többször bejönnek külföldiek. Az iménti is tipikus eset volt. A szüleiket meglátogató, távol élő. emberek nemcsak pihennek nálunk, hanem elvégzik az öregeknél a ház körüli ki- sebb-nagyobb munkákat. A bolt kétféle tevékenységet végez. Építőgépeket, kisgépeket kölcsönözhet itt a »lakosság, valamint gazdálkodó szervezetek bérelhetnek több millió forintot érő nagy gépet,- a toronydarutól a Poclain markológépig. Az idén eddig összesen négy- és fél millió forint volt az üzlet bevétele. A csúcsot a tavaszi hónapokban érték el. amikor az üdülőtulajdonosak tatarozták, szépítették, bővítették házukat. — Mi a legkeresettebb? — Az ütvefúrókat, a betonkeverőket, a szőnyegtisztítókat viszik a legtöbben. Keszthelytől Siófokig mindenfelől jönnek az ügyfelek. Láncfűrészt és szögbelövőt is vinnének, de ilyesmit nem tartunk, mert ezek balesetveszélyes gépek, vizsga és hozzáértés szükséges a kezelésükhöz. Egyébként szigorúan ellenőrzött gépeink vannak, kéthavonta mindet átvizsgáltatjuk, és erről bizonyítványt is ' kap mindegyik szerkezet. Mielőtt kiadjuk a gépet, ismertetjük a működését és a veszélyeit is. — Mennyire kímélik meg ezeket az eszközöket a bérlők? — Vigyáznak rájuk, mert sokba kerülnek. Maga a bérleti díj nem nagy, de a gép értéke nem csekély, öntevékeny ember a magyar, mert a szolgáltatás drága és lassú. Nagyon sokan vesznek részt a csináld magad mozgalomban. s értenek is az egyszerűbb eszközökhöz. Krezingér Oyulátté üzletvezető mondta: — Az üdülőkörzetben ez az egy ilyen bolt van, Ki ife nőttük egy kicsit á helyisé- geinket, ránk férne ä bővítés, hogy több gépet tudjunk raktáron tartani, mert tavasszal és ősszel sokszor vagyunk kénytelenek azt mon: dani: „Most épp nincs bent, várni kell rá ..Talán egy kis profilbővítés is lehetséges volna, hiszen sokan keresnek apróbb barkácsgépe- ket. Egyelőre ezek közül keveset tartunk. A lakosság által bérelhető legértékesebb gép a Honda áramfejlesztő. Ezt reklámozza egy külföldi plakát is a boltban: egy hatalmas mezőn, a civilizációtól távol elektromos kenyérpirító dobja ki a kész pirítóst, az asztalt körülülő társaság pedig boldogan nézi a csemegét, amely — természetesen — egy Honda áramfejlesztő segítségével készült el. Az üzletben megtudtam: az ilyesmi nálunk még nem jött divatba, a magyar ember ritkán akar az erdőben, vagy egy réten elektromos pirítót használni. Szőlőhegyben viszont épít pincét, betonkeverőt is működtet, Hondával ... L. P. Versenyfutás az idővel MINŐSÉGI MÉRCE Ebben az időszakban mindenekelőtt az idővel futnak versenyt mezőgazdasági üzemeink: holnap már júliusba érkezünk, a nyári betakarí- tású növények érése azonban ezúttal inam igazodik a naptárhoz. Az átlagosnál több esős nap hátravetette a mezei munkát, tehát ha alkalom nyílik rá, lesz mit pótolni. — Sok a munka, a traktorosok igyekszenek is. és mi hagyjuk őket keresni — hallottam az egyik északsomogyi termelőszövetkezet elnökétől a tavaszi vetések Idején. Fontos feladatot kellett gyorsan és jól megáldani, s ahol körültekintően dolgozták ki és alkalmazták áZ ösztönlzést, nem maradt el az eredmény: fiéhány hét alatt a tnuhkára alkalmas időt a lehető legjobban kihasználva földbe került a ku- koíiea. Hogy egy-egy alaposan ftTegnyüjtott, reggel héttől másnap reggel Hétig lártó műszakbán — közben éjszaka a helyszínen tartózkodó szerelő is felült a gépre, hogy társa pihenhessen — mennyit, keresett a vetőtraktoros? Horváth Tibornak, a lengyeltóti Somogy Népe Tsz traktorosának legnagyobb teljesítménye ezen a tavaszon egy ilyen műszakban 122 hektár kukorica elvetése volt; ő ezer—ezerötszáz forintról beszélt. Ez az összeg, persze, nem tekinthető napi átlagkeresetnek, de ilyen „hajtásban” előfordul, hogy a traktoros szert tesz rá. Azt már az igali téeszben halottam, szintén tavasszal, Oláh Lajos traktorostól, aki Rába-Steigerrel keresi a kenyerét, hogy a havi átlagkeresete 9—10 ezer forint, célprémiummal, vasárnapi és ünnepnapi munkáért járó keresménnyel együtt. S a minőségi mércét itt is magasra állították: eh- hlez a pénzhez csak lelkiismeretes, szakmai szempontból kifogástalan teljesítménnyel lehet hozzájutni, korántsem volt elég csupán a hektárok számát gyarapítani. Miért szólunk a tavaszi vetésnél alkalmazott módszerekről most, amikor minden kész a gabonabetakaritás kezdéséhez? Éppen,-«zért! A több tízezer hektár búza, őszi és tavaszi árpa, rozs és zab kombájnolása, lehordása a táblákról ugyanazt a fegyelmezett, jól szervezett munkát követeli, s hasonlóan rugalmas intézkedéseket, mint a tavaszi időszak. Ahogyan akkor, most is számolni kell vele — ehhez elegendő csak a naptárra nézni —, hogy a mezőgazdasági. üzemeknek nyáron is versenyt kell futniuk az idővel, mégpedig úgy. hogy a minőségen ne essen csorba. S megint lesznek majd Olyan keresetek a komibájno- sokflál, a szemszállítóknál, a szalmalehúzóknál, amelyek meghaladják a többi hónap és a más termi valókkal foglalatoskodó társak átlagát. A gépkezelők tudják) milyen feladattal kell megbirkózniuk = a kampánytervek elkészültek, a munkahelyi el= igazító megbeszélésekre mindenhol sort kerítenek =, ennek megfelelően készítették föl munkaeszközeiket s a gazdaságok is jó előre gondoskodnak alkatrész- és üzemanyagellátásról, az aratók kiszolgálásáról. A feszített tempó tehát senkit sem ér váratlanul, ám az is fontos, hogy a munkabérek kifizetésekor se érjen senkit kellemetlen meglepetés. A kereseti lehetőségekbe való megállapodás és az ahhoz való következetes igazodás éppúgy feltétele a zökkenőmentes aratásnak, mint a kombájnok jó műszaki állapota. Erre is gondolni kell az aratás küszöbén. Hogy a tavaszi munkákhoz hasonlóan a most következő feladatok megoldásakor se maradjon el a siker. H. F. Első osztályú tej Kutasról Évente csaknem hatmillió liter tejet értékesít a Kutasi Állami Gazdaság felsőbogáli tehenészeti szaktelepéröl. A gondos, fegyelmezett munkának köszönhető, hogy a gazdaság már harmadik éve csak első osztályú tejet ad át a tejipari vállalatnak. A negyvenállásos Alfa-La- val fejőházból naponta tizenhétezer liter tejet szállítanak el. CNC-gépek Iránba A Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat intenzív piacfeltáró munkája eredményeként a napokban csaknem hatmillió dollár értékű exportszerződést kötött az ■iráni Ghadir Textil Machinery Manufacturing Industrial céggel. A szerződés alapján a magyar vállalt 18 korszerű, számítógépvezérlésű, CNC-szerszámgépet szállít partnerének az idén és jövőre. E berendezéseket a két legnagyobb hazai gyártóvállalat készíti: a Szerszámgépipari Művek és a Csepeli ■ Szerszámgépgyár. Ezek az üzletből körülbelül fele-fele arányban részesedhetnek.
