Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

1987. június 30., kedd Somogyi Néplap 3 Demokratizmus a kádermunkában A társadalmi viszonyok de­mokratikus jellegének lénye­ges kérdése, hogy milyen mértékben lehetnek az em­berek részesei a vezetők ki­választásának, munkájuk ér­tékelésének, ellenőr zésének. Ezért az a sokrétű tevékeny­ség, amelyet a politikai szó- használatban összefoglalóaip a kádermunka kifejezéssel szoktunk jelölni, természet­szerűleg. nem nélkülözi a de­mokratikus vonásokat. Meggyőződéssel mondhat­juk: a szocializmus e tekin­tetben elvileg üj lehetősége­ket . teremtett. Itt kiváltképp jól érzékelhető, amit Jegor Ligacsov éppen magyaror­szági látogatása során el­hangzott beszédében mon­dott: ,,A polgári demokrácia előtt számos terület el van zárva. Csak a kerítésekig ter­jed, amelyeken ott a tábla: magántulajdon. A szocialista demokrácia ezeknek a kerí­téseknek a lebontását jelen­ti." Másszóval: a szocialista tulajdonviszonyokból adódó­an nálunk a kerítéseken be­lül. vagyis a munkahelye­ken is lehetőségük van az emberek széles körének a személyi kérdésekben szüle­tő döntések befolyásolására, a vezetői tevékenységgel kapcsolatos ■ véleményük ki­fejtésére. Az államji tulajdonú vál­lalatoknál a gazdálkodó egy­ségekben igen lényeges for­dulatot hozott e tekintetben a kollektív irányító testüle­tek létrehozása, az első szá­mú vezető posztjának Vá­lasztás útján történő betölté­se. Az áiláftii váltala tok mintegy négyötödének élén ma választ Ott vezető áll. Ma­ga a választás persze csak le­zárása volt egy folyamatnak, amelynek során a vállalat, politikai szervezetei, dolgozó közösségei mérlegre tették a vállalati - tanácsba javasoltak személyi tulajdonságait, ele­mezték alkalmasságukat. A káderkiválasztásnak ez a korábbinál: demokratiku­sabb folyamata helyenként zökkenőkkel is járt, néhol átmenetileg bizonytalansá­got okozott á vezetésben, al­kalmat adott csoportosulások elvtelen harcára vagy dema­góg föllépésekre. A demok­ráciának szükségképpen „ára” van, ám a sokasodó ta­pasztalaitok szerint ez az ár egyre jobban megtérül mind a munkahelyi közérzet válto­záséiban, a dolgozók tulajdo­nosi tudatának erősödésében, mind pedig a vállalati veze­tés teljesítményének alaku­lásában. Több helyen bebizo­nyosodott, hogy' a dolgozói közösségtől függés nem fel­tétlenül megalkuvásra, a la­zaságok elnézésére késateti a vezetőt. Ellenkezőleg: a kol­lektíva kinyilvánított támo­gatását maga mögött érezve határozottabban, magabiz­tosabban tudja véghez vinni a vállalat, a népgazdaság ja­vát szolgáló elképzeléseit. Terjed az olyan gyakorlat is, hogy bizonyos közép- és alsó szintű vezetői posztokat is választás útján töltenek be: Érdekes tapasztalatokat hoz ez az eljárás. Az egyik üzemben például a dolgozók olyan embert választottak a munkacsoport élére, aki szakmailag elismert tekintély volt, de meglehetősen nehéz természetű, erőszakos, ma­kacs. A felsőbb vezetés elő­ször meghökkent, hiszen ez az ember semmiféle káder- fejlesztési, utánpótlási terv­ben nem szerepelt, soha nem gondoltaik arra, hogy ve­zető lehetne belőle. Ám az. élet hamarosan igazolta a dolgozók döntését: megvá-'' lasztása után az illető nagy változáson ment át, s míg korábban többnyire csupán saját érdekei vezérelték, most azokról szinte teljesen megfeledkezve csak a közös­ségét tartotta szem. előtt. Ugyanebben az üzemben egy másik csoport épp ellenkező­leg döntött: egy igen jó em­beri tulajdonságokkal ren­delkező, de szakmailag ke­vésbé képzett munkásra esett a választása. S ő ezt követően kettőzött erővel igyekezett fejleszteni -tudását. s a benne bízó munkatársai segítségével, őket a dönté­sekbe bevonva ma szakmai szempontból is jól..el" tudja látni munkakörét. Lényeges tanulságokat hor­doz ez a két eset: a vezető iránt támasztott követel­ménynek mindig konkrét­nak keld lennie abban az ér­telemben is, hogy tulajdonsá­gai feleljenek meg a mun­kahelyi kollektíva jellegé­nek. funkcióinak, összetéte­lének. S a« alkalmasság el­bírálásában természetesen nagy súllyal kell latba es­sen a közösség szava. Hi­szen ki ismerhetné jobban egy-egy munkaterület tárgyi és személyi feltételeit, az egyes emberek közötti vi­szonyokat. a tartalékok fel­tárásának lehetőségeit, mint az ott dolgozók?! Persze ez esetben , is igaz, hogy a cso­portérdek prizmája nemcsak felerősítheti, de el is torzít­hatja a valós társadalmi ér­dekeket. Ám ezzel az ellent­mondással számolva is érde­mes bátrabban élni a külön­böző vezetői posztok betölté­sekor. a demokratizmus esz­közeivel, lehetőségeivel. Figyelmet érdemlő meg­nyilvánulása az említett el­lentmondásnak, amikor ele­ve húzódoznak a kívülről jö­vőktől. s minden áron „há­zon belül" akarnak valakit találni, bármely tisztség be­töltésére, A pályázati rend­szer terjedése jó néhány ta­pasztalattal szolgál erre vo­natkozóan. A pályázat nyil­vános, a sajtóban történő meghirdetése már önmagá­ban is jelzi,- hogy „külsők" számára Is nyitva. áll az aj­tó. Ha az ólet bármely terüle­térői elmondható, hogy a de­mokratizmus valóságos ér­vényesülése lehetetlen U pártszervezet érdemi közre­működése nélkül, ez sokszo­rosan igaz a kádermunkára. Nagyon fontos, hogy a párt- szervezet álláspontja való­ban a párttagság és ne csu­pán a titkár véleményét fe­jezze ki. Érvényesüljön az az elv, hogy káderkérdések­ben — ha kell, a nyílt elvi vitát is vállalva — az arra illetékes testületek és ne egyes személyek döntsenek. A kommunista közösség szá­mára a kádermunkával tö­rődni egyszerre demokrati­kus jog és lehetőség. Jogar­ra, hogy a politikai felelős­séget átérezve érdemben hoz­zájáruljanak a kádermunká­val kapcsolatos elvek, köz­tük a demokratizmus követ­kezetes érvényesítéséhez. A pártszervezet politikai súlya, tekintélye nagyban elősegít­heti. hogy minden vezető alávesse magát a kollektíva értékelésének, megméretésé­nek, rendszeresen számot adjon tevékenységéről, meg­fontolja a beosztottaknak a vezető munkájával, szemé­lyes magatartásával kapcso­latos véleményét, ha keld: legyen elég ereje, bátorsága mód as it an i m unk as tí liusá n, hogy a demokratikus elvek ebben a vonatkozásban is a val óság ban ér vény es ü Ij eneik. Gyenes László ÉPÜL A GÁZ­HÁLÓZAT Körülbelül ötszáz la­kásba vezetik be a gázt az év végéig Nagybajom­ban, A 11 millió forintos összköltség családonkénti hozzájárulással jött ösz- sze. Ahhoz, hogy a gáz­vezeték eljusson a nagy­községbe, széles körű összefogásra volt szük­ség: áfész, takarékszövet­kezet, a különböző szer­vezetek együtt teremtet­ték elő a vezetéképítés 25 millió forintos költ­ségét. A tervek szerint — a gázprogram folyta­tásaként — a jövőben újabb lakásokat kapcsol­nak be a gázellátásba. „ÖNTEVÉKENY EMBER A MAGYAR” Kenyérpirító helyett betonkeverő Alig érezhető akcentussal beszélő középkorú férfi tér be az üzletbe, s kérdi: — Van-e önöknek gyalu­gépük? — Gyalugép sajnos nincs, de csiszolót tudunk ajánla­ni helyette — válaszol az íróasztal mögött álló fiatal­ember. Az is hamarosan kiderül, hogy külföldinek nem ad­hatnak kölcsön gépet, ám ha egy hazai ismerős kise­gíti, akkor nyélbe üthető a dolog. A férfi sajnálkozik; csak eléggé durva faanyagot tudott venni, ahhoz nem elég a csiszoló. A mama há­zát kellene egy kicsit rend­be tenni... Még körülnéz, megállapítja, hogy a köl­csönzési díjak Csekélyek, az­után elköszön. Szabó Zsolt, az Építőipari Gépesítő Vállalat böglátiél- lei kölcsönzőboltjának alkal­mazottja pedig elmagyaráz­za: — Nyaranta általában visszaesik a forgalmunk, vi­szont ilyenkor többször be­jönnek külföldiek. Az iménti is tipikus eset volt. A szülei­ket meglátogató, távol élő. emberek nemcsak pihennek nálunk, hanem elvégzik az öregeknél a ház körüli ki- sebb-nagyobb munkákat. A bolt kétféle tevékeny­séget végez. Építőgépeket, kisgépeket kölcsönözhet itt a »lakosság, valamint gazdálko­dó szervezetek bérelhetnek több millió forintot érő nagy gépet,- a toronydarutól a Poclain markológépig. Az idén eddig összesen négy- és fél millió forint volt az üz­let bevétele. A csúcsot a ta­vaszi hónapokban érték el. amikor az üdülőtulajdono­sak tatarozták, szépítették, bővítették házukat. — Mi a legkeresettebb? — Az ütvefúrókat, a be­tonkeverőket, a szőnyegtisz­títókat viszik a legtöbben. Keszthelytől Siófokig min­denfelől jönnek az ügyfelek. Láncfűrészt és szögbelövőt is vinnének, de ilyesmit nem tartunk, mert ezek bal­esetveszélyes gépek, vizsga és hozzáértés szükséges a kezelésükhöz. Egyébként szi­gorúan ellenőrzött gépeink vannak, kéthavonta mindet átvizsgáltatjuk, és erről bi­zonyítványt is ' kap mind­egyik szerkezet. Mielőtt ki­adjuk a gépet, ismertetjük a működését és a veszélye­it is. — Mennyire kímélik meg ezeket az eszközöket a bér­lők? — Vigyáznak rájuk, mert sokba kerülnek. Maga a bérleti díj nem nagy, de a gép értéke nem csekély, ön­tevékeny ember a magyar, mert a szolgáltatás drága és lassú. Nagyon sokan vesznek részt a csináld magad moz­galomban. s értenek is az egyszerűbb eszközökhöz. Krezingér Oyulátté üzlet­vezető mondta: — Az üdülőkörzetben ez az egy ilyen bolt van, Ki ife nőttük egy kicsit á helyisé- geinket, ránk férne ä bőví­tés, hogy több gépet tudjunk raktáron tartani, mert ta­vasszal és ősszel sokszor va­gyunk kénytelenek azt mon: dani: „Most épp nincs bent, várni kell rá ..Talán egy kis profilbővítés is lehetsé­ges volna, hiszen sokan ke­resnek apróbb barkácsgépe- ket. Egyelőre ezek közül ke­veset tartunk. A lakosság által bérelhető legértékesebb gép a Honda áramfejlesztő. Ezt reklámoz­za egy külföldi plakát is a boltban: egy hatalmas me­zőn, a civilizációtól távol elektromos kenyérpirító dob­ja ki a kész pirítóst, az asz­talt körülülő társaság pedig boldogan nézi a csemegét, amely — természetesen — egy Honda áramfejlesztő se­gítségével készült el. Az üzletben megtudtam: az ilyesmi nálunk még nem jött divatba, a magyar em­ber ritkán akar az erdőben, vagy egy réten elektromos pirítót használni. Szőlőhegy­ben viszont épít pincét, be­tonkeverőt is működtet, Hon­dával ... L. P. Versenyfutás az idővel MINŐSÉGI MÉRCE Ebben az időszakban min­denekelőtt az idővel futnak versenyt mezőgazdasági üze­meink: holnap már júliusba érkezünk, a nyári betakarí- tású növények érése azonban ezúttal inam igazodik a nap­tárhoz. Az átlagosnál több esős nap hátravetette a me­zei munkát, tehát ha alka­lom nyílik rá, lesz mit pó­tolni. — Sok a munka, a trak­torosok igyekszenek is. és mi hagyjuk őket keresni — hallottam az egyik észak­somogyi termelőszövetkezet elnökétől a tavaszi vetések Idején. Fontos feladatot kellett gyorsan és jól meg­áldani, s ahol körültekintően dolgozták ki és alkalmazták áZ ösztönlzést, nem maradt el az eredmény: fiéhány hét alatt a tnuhkára alkalmas időt a lehető legjobban ki­használva földbe került a ku- koíiea. Hogy egy-egy alaposan ftTegnyüjtott, reggel héttől másnap reggel Hétig lártó műszakbán — közben éjsza­ka a helyszínen tartózkodó szerelő is felült a gépre, hogy társa pihenhessen — mennyit, keresett a vetőtraktoros? Horváth Tibornak, a lengyel­tóti Somogy Népe Tsz trak­torosának legnagyobb telje­sítménye ezen a tavaszon egy ilyen műszakban 122 hektár kukorica elvetése volt; ő ezer—ezerötszáz fo­rintról beszélt. Ez az összeg, persze, nem tekinthető napi átlagkeresetnek, de ilyen „hajtásban” előfordul, hogy a traktoros szert tesz rá. Azt már az igali téeszben halottam, szintén tavasszal, Oláh Lajos traktorostól, aki Rába-Steigerrel keresi a ke­nyerét, hogy a havi átlagke­resete 9—10 ezer forint, célprémiummal, vasárnapi és ünnepnapi mun­káért járó keresménnyel együtt. S a minőségi mércét itt is magasra állították: eh- hlez a pénzhez csak lelkiisme­retes, szakmai szempontból kifogástalan teljesítménnyel lehet hozzájutni, korántsem volt elég csupán a hektárok számát gyarapítani. Miért szólunk a tavaszi ve­tésnél alkalmazott módsze­rekről most, amikor minden kész a gabonabetakaritás kezdéséhez? Éppen,-«zért! A több tízezer hektár búza, őszi és tavaszi árpa, rozs és zab kombájnolása, lehordása a táblákról ugyanazt a fegyel­mezett, jól szervezett mun­kát követeli, s hasonlóan ru­galmas intézkedéseket, mint a tavaszi időszak. Ahogyan akkor, most is számolni kell vele — ehhez elegendő csak a naptárra nézni —, hogy a mezőgazdasági. üzemeknek nyáron is versenyt kell fut­niuk az idővel, mégpedig úgy. hogy a minőségen ne essen csorba. S megint lesznek majd Olyan keresetek a komibájno- sokflál, a szemszállítóknál, a szalmalehúzóknál, amelyek meghaladják a többi hónap és a más termi valókkal fog­lalatoskodó társak átlagát. A gépkezelők tudják) milyen feladattal kell megbirkózni­uk = a kampánytervek el­készültek, a munkahelyi el= igazító megbeszélésekre mindenhol sort kerítenek =, ennek megfelelően készítették föl munkaeszközeiket s a gazdaságok is jó előre gon­doskodnak alkatrész- és üzemanyagellátásról, az aratók kiszolgálásáról. A feszített tempó tehát senkit sem ér váratlanul, ám az is fontos, hogy a munka­bérek kifizetésekor se érjen senkit kellemetlen meglepe­tés. A kereseti lehetőségekbe való megállapodás és az ah­hoz való következetes igazo­dás éppúgy feltétele a zök­kenőmentes aratásnak, mint a kombájnok jó műszaki ál­lapota. Erre is gondolni kell az aratás küszöbén. Hogy a tavaszi munkákhoz hasonló­an a most következő felada­tok megoldásakor se marad­jon el a siker. H. F. Első osztályú tej Kutasról Évente csaknem hat­millió liter tejet értéke­sít a Kutasi Állami Gaz­daság felsőbogáli tehené­szeti szaktelepéröl. A gondos, fegyelmezett munkának köszönhető, hogy a gazdaság már harmadik éve csak első osztályú tejet ad át a tejipari vállalatnak. A negyvenállásos Alfa-La- val fejőházból naponta tizenhétezer liter tejet szállítanak el. CNC-gépek Iránba A Technoimpex Külkeres­kedelmi Vállalat intenzív pi­acfeltáró munkája eredmé­nyeként a napokban csak­nem hatmillió dollár értékű exportszerződést kötött az ■iráni Ghadir Textil Machi­nery Manufacturing Indust­rial céggel. A szerződés alap­ján a magyar vállalt 18 kor­szerű, számítógépvezérlésű, CNC-szerszámgépet szállít partnerének az idén és jö­vőre. E berendezéseket a két legnagyobb hazai gyártóvál­lalat készíti: a Szerszám­gépipari Művek és a Csepeli ■ Szerszámgépgyár. Ezek az üzletből körülbelül fele-fele arányban részesedhetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents