Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-20 / 144. szám

Somogyi Néplap 1987. június 20., szombat jr GYERMEKEKNEK Ritka medve Egyik legnépszerűbb álla­tunk a medve — gyerekek­nek, felnőtteknek egyaránt. A Kárpátok ma már egyre ritkább barnamedvéje, az észak-amerikai Sziklás-hegy­ség szürkemedvéje, vagy a sarkvidék hófehér jegesmed­véje az állatkertekben is a leglátogatottabb állatok közé tartoznak. Sajnos, számuk a termé­szetben egyre kevesebb lesz, erősen megritkította őket ré­gebben a vadászat, ma pedig a civilizációs hatások szo­rítják egyre kisebb helyre őket. Olyan medvefélék is vannak, amelyek jószerével már csak az állatkertekben élnek. Külsőleg teljesen medve­szerű (de a rokonság szem­pontjából inkább a mosó­medvékhez áll közelebb) a Kelet-Tibet és Szecsuán bam­buszerdeinek ritkasága: a bambuszmedve. Életmódjuk­ról nem sokat tudunk. Nem éri el teljesen a barnamedve nagyságát. Dús szőrzete a fe­jén fehér, kivéve az orrát, füleit s szemkörnyékét, ahol fekete. A legkevésbé sem ragadozó természetű. Ártal-. matlan növényevő, majdnem kizárólag a zsenge bambusz­hajtásokat fogyasztja. Lehet­séges, hogy alkalmilag a föl­dön fészkelő madarak fészek­alját dézsmálja, vagy rovaro­kat és fiatal, esetleg beteg kisemlősöket is elfogyaszt. Mint a fiatal bambuszhajtá­sokra specializálódott állat­nak, naponta hosszú órákat kell eltöltenie azzal, hogy ebből a csekély tápértékű növényi anyagból minél töb­bet fogyaszthasson. Naponta a saját súlyának megfele­lő mennyiséget eszik a bam­busznádból. Meglepő, hogy a kifejlett állatok ilyen kaló­riaszegény táplálék mellett is elérik a 125 kilogrammos súlyt. A bambuszmedvéről az első megbízható adatot a 19. század közepén egy francia misszionárius szolgáltatta, aki különben a pekingi csá­szári parkban az utolsó milu- Bzarvasokat is felfedezte. E misszionárius egyben aa ál­lattan szenvedélyes kutatója volt, s amikor hallott eirről a furcsa medvéről, heteken át járta a hegyvidéki vadont, hogy megpillanthassa. De csak bőröket tudott szerezni a helyi lakosoktól, ezeket el­küldte Párizsba, ahol a tudó­sok elvégezték az állat tudo­mányos leírását. Csak sokkal később, 1913-ban sikerült az első európai szakembernek, egy német kutatónak életben is megpillantania a bambusz­medvét. Az első példányo­kat 1937-ben fogták be és szállították az Egyesült Álla­mokba. Ma is csak néhány, a pe­kingi, a moszkvai és a lon­doni állatkert büszkélkedhet ezzel a kedves, játékos állat­tal, améiynek a fennmaradá­sa ma már igencsak az ál­latkertekben lehetséges. Képünkön: Bambuszmedve — fürdés közben. [LY Festőművész Induljatok el a vastagított M betűből és lóugrásban ol­vassátok össze az ábra betű­it. Ha helyes útvonalon ha­ladtok végig, egy híres fes­tőművészünk (1844—1900) ne­vét kapjátok eredményül. Legismertebb művei közé tartozik a Siralomház és a Honfoglalás című festménye. (A helyes válasz a 15. ol­dalon.) KÉPREGÉNYEK ­Ki ne ismerné Walt Disney híres és kedves rajzfilmjeit, amelyek megörökítették Ro­bin Hoodot, Csipkerózsikát, a hét törpét, no meg a 101 kis­kutyát. Egy-egy ilyen film után sokan így sóhajtanak fel: „Milyen kár, hogy véget ért! Szívesen megnézném mégegyszer!” Nos, itt az al­kalom, akár tízszer is meg­nézheti — aki akarja — a kedves izgalmas történetet. Igaz, hogy nem mozgóképen, hanem állóképen. Vagyis kép­regény formában. A Könyvértékesítő Válla­lat határozta el, hogy soro­zatban adja ki a Walt Dis­ney filmjeiből készített kép­regényeket. Az első kötetben a már említett filmhősök szerepelnek. Ök a kedvcsiná­lók, akik (amelyek) arra késztetik az olvasót, hogy „váltsa meg a jegyet a kö­vetkező képregény-moziba is”, vagyis vásárolja meg a következő Disney kötetet is. * * * Magyar rajzfilm alapján is napvilágot látott egy képre­génykönyv. Macskafogó a cí­me. Nepp József, Ternovszky Béla és Maros Zoltán film­jéből született meg a könyv a Pannónia Film Vállalat gondozásában. Témája a macskák és az egerek között dúló háború, amelynek szín­helye a nagy világváros: Po- kió. Megismerkedhetünk ben­ne Grabowsky egérnyomozó­val és Lusta Dick őrmester­rel. Vajon ki lesz a háború győztese? Kár lenne lelőni a poént. Már csak ezért is ér­demes megvenni a könyvet. Utazni jól Földrajzi játékok Budapest hívja Tokiót A rádióamatőrök szinte az egész világot elérhetik, s kapcsolatot létesíthetnek földrészeken keresztül. Ter­mészetes, ehhez nem árt, ha ismerik is a világot. A következő játékban min­denki amatőr rádiós. A játék menete: A kezdő elindít egy hívást. Például: „Budapest hívja To­kiót!” A játékosok közül az, aki először kapcsol, és jön rá, hogy a hívott városról tud valamit, jelez, majd be­jelentkezik : „Tokió, Japán fővárosa je­lentkezik.” A lényeg ugyanis az, hogy a hívott mondjon valamit a városról. Majd ő adja to­vább a hívást. Például: „To­kió hívja La Pazt.” Akinek nem ismeretlen a név, beje­lentkezik: „La Pazból, Bolí­via fővárosából jelentkezem.” Majd: „La Paz hívja To- runt”. Ez már nehezebb, hiszen nem főváros. Aki viszont is­meri a híres lengyel csilla­gász, Kopernikusz életét, má­ris jelentkezhet: „Lengyelországból, Koper­nikusz várából jelentke­zem.” Minden egyes jelentkezés egy pontot ér. Az győz, aki legtöbször tud bejelentkezni. Vitás esetek eldöntésére nem árt, ha kéznél vannak atlaszok, kézikönyvek. Egy plusz egy — gyorsan pergő földrajzi játék A játék vezetője egy-egy közismert földrajzi neveze­tességet, egy-egy város jel­legzetes műemlékét említi, a következő versenyzőnek pe­dig rá kell vágnia, hogy az említett dolog, objektum hol található. Például: Hámori-tó — Lillafüred Tengerszem Szálló — Jósvafő Dobó István szobra — Eger Ziska lovasszobra — Prága Szent Péter székesegyház — Róma Dózse palota — Velence Eiffel-torony — Párizs Kreml — Moszkva Tower — London Aki nem tud azonnal vá­laszolni, zálogot ad. Játszhat­juk kiesésre is. Ez esetben aki nem tud felelni, kiesik. Győz, aki legtovább állva marad. Kis batyumnak helyet kérek A gyerekek egy kivételé­vel körbe ülnek. Aki állva maradt, úgy tesz, mintha ne­héz batyut cipelne, és na­gyon fáradt volna, hiszen messziről érkezett. Belép a körbe, köszön az ott ülőknek, azok visszaköszönnek neki. Megkérdezik tőle: — Honnan jöttél? — Ö egy magyar helységnévvel válaszol, pél­dául: — Szegedről. — Most ismét a többieken a kérdezés joga: — Mit hoztál nekünk? — A messziről jött rámutat az egyik gyerekre, és azt mondja: — Találd ki! — A nevezett játékosnak monda­nia kell valamit, ami Szeged­del kapcsolatos, például papri­kát, szalámit. Ha helyesen válaszolt, akkor kap egy pon­tot, és ő mehet ki legköze­lebb. Ha nem tud jellemző terméket mondani, akkor az őt felszólító, azaz „batyuzó” gyereknek kell valamit mondania. Ha nem tud, ki­esik. Az a játékos nyer, aki a játék végére a legtöbb pontot gyűjti össze. Pattanj, pajtás, kerékpárra! A kerékpáros kirándulás a természetjárás egyik izgal­mas, érdekes formája. A rö­vid a környezetet felidéző kerékpártúrától kezdve az egy-két napos körutazásig, táborozásig mindenféle jó program szervezhető. A ke­rékpározás azért népszerű, mert a társaság idejét nem kell menetrendhez igazítani. Az utazási költségek megta­karíthatók, s közben erősödik a láb, a tüdő. Hozzászoktok az időjárás viszontagságaihoz is. A táj, az emberek is job­ban megfigyelhetők, megis­merhetők a bicajról, mint a robogó autóból, vonatból. 1NLULÁSELŐTT Sokatoknak van biciklije, akinek nincs, az egy-egy tú­rára kölcsönkérhet, kiköl­csönözhet. Azt viszont mindenkinek illik tudni: ahhoz, hogy az úton ne legyen semmi fenn­akadás, a gépeket rendben kell tartani. Ellenőrizni a gumik állapotát, (legyen tar­talék belső). Jól beállítani a láncot, pedált, nyerget biz­tonságossá tenni. Biztosítani Hová lett a szivárvány? Amikor először láttam szivárványt, éppen elállt az eső, engem meg furdalt a kíváncsiság: vajon ki ta­nyázik a domb mögött? S ahogy néztem a szivár­ványt, amint egyik lábá­val a folyóra, a másikkal meg a dombra támaszko­dott, gondoltam, átsétálok alatta, akkor majd meglá­tom. Na, sétálhattam, siethet­tem is akár! Először arrébb ment, aztán meg úgy el­tűnt az a fránya csali-ka­pu, mintha sohasem tá­maszkodott volna folyóra, dombra. Azért csak men­tem tovább. Észre se vet­tem, s egyszercsak a domb túlsó oldalán raktam a lá­bam, egyiket a másik elé. Énekelt ott a köveken e0y forrás. Köszöntem, ahogy illik, s kérdeztem, tudja-e, hová lett a szivár­vány? Éppen ezt szerette volna tudni ő is, várta visz- sza hétszín-néző be indult barátját, s tarka lepkét. Mondta, menjek utána. Mentem hogyne mentem volna, s utói is értem, ami­kor leereszkedett egy har­matpárás margarétára pi- penni. Olyan volt, mint egy színes hópihe. Amikor kipi­hente magát, s már az én verőm is csendesült, indul­tunk tovább. Hát, ahogy ott botladozunk a margaré­ta-menyasszonyok között, találkozunk a nyállal. — Hová, hová? — kér­deztük. — Szivárványnézőbe — mondta a nyúl —, hát ti? Mentünk együtt, a lepke, a nyúl, meg én. S éppen amikor már nagyon elfá­radtunk, találkoztunk a zöldtoboz-mozdonyos já­tékvonattal. — Szálljatok fel — mond­ta a makkmozdonyvezető, mert ö is a szivárványt sze­rette volna látni. Gondol­ta, elhozza, kiegyenesíti, jó lesz sorompónak. Hát, mondjam-e, estére bizony úgy elpilledtünk a zötyögős, tarkabab-kerekű gyufásskatulyában, hogy menten elaludtunk a cin- cérfalvi állomáson, egy nagy gomba alatt. Pedig mehettünk volna tovább, mert szabad utat jelzett egy szentjános bogár-szemafor. Egy szó, mint száz, jó, hogy ott maradtunk, mert hajnalban arra járt egy igencsak kopogós zápor. Csörgött ám a gombaeresz! Aztán, amikor nagy dér- rel-durral elszaladt a zá­por, s kisütött a nap, mi is kimerészkedtünk a gomba alól. Hát, látjuk ám: arra már a szivárvány, amerről jöttünk! Csakhogy most a másik lábával támaszko­dik a folyóra, s az egyik­kel a dombra. Nosza, fel a vonatra, s rajta! Igen ám, de a zápor után tenger hul­lámzott a réten. Hát, ahogy ott törjük a fejünket, mit tegyünk, arra jön egy nyír- fakéreg-csizmás, moha- kocsmás öregember. A ru­háját nem láttuk, mert azt eltakarta a nagy lapulevél- malaclopója. Nem tudtuk azt se, hogy varázsló, pe­dig az volt, még szappan- buborékot is tudott fújni. Akkorát, hogy belefértünk mindnyájan, mozdonyostól mozdonyvezetőstöl, tarka­babos gyufaskatulyástól, lepkéstül, nyúlástól. Onnan integettünk az öregnek, A szellő meg sodort minket buborékostól, napkelet felé. Hát, ahogy sodródtunk a tenger felett — egyszer­csak, uramfia — szivárvány ragyog felettünk! Nézünk le, aztán jobbra, meg balra — hát itt is, ott is, minde­nütt ragyog ám a szivár­vány! örömünkben el­kezdtük a recepicét, meg a hoppszasza polkát! Ebből lett a baj. A virgonc, vi­gyázatlan nyúl lába belega­balyodott a szivárványba, s a buborék elpattant. Sze­rencse, akkorra már átre­pültünk a tenger felett. Éppen a forrás mellé poty- tyantunk. — Arra ment — énekelte a forrás, s a domb felé mu­tatott. Néztük, néztük vol­na, de a csalafinta csali­kapu eltűnt, mint a szap­panbuborék. Elbúcsúztam a forrástól, a lepkétől, meg a nyúltál, aztán a makk-moz­donyvezetővel elindultunk a tarkababkerekű vonaton, hazafelé. Szomorú voltam, pedig tudtam már: a domb mögött a forrás lakik. Vallató Géza a közlekedési szabályoknak megfelelő felszerelési tárgya­kat: lámpa, prizma, pumpa, szerszámtáska, tartalék alkat­részek stb. A túraöltözékre is figyeljetek; az időjárásnak megfelelően öltözzetek, de tartalék pulóver, esőkabát, cserecipő is szükséges, s nem árt ha van sapka, sál kesz­tyű is nálatok. Miután igen nagy az országúton a forga­lom, az útvonal kiválasztásá­nál a kisebb forgalmú utat válasszátok, illetve kérjétek a felnőttek segítségét, kísé­rését. HA ELINDUL A KARAVÁN Fontos tudnivaló, hogy ti­zenkét éven aluliak főútvo­nalon nem kerékpározhat­nak. Akik útrakelnek, azok­nak nagyon kell vigyázni a nagy forgalom miatt. A leg­jobb az út szélén egymás után haladva, betartva a fék­távolságot. A bravúroskodás­ra, vagánykodásra itt semmi szükség. A jó útitervben szerepel­nek szünetek is. Italnak ajánlatos citromos teát vin­ni, amiből azért módjával fogyasszatok, mert a sok fo­lyadékot kiizzadjátok. A na­gyobb pihenőkön érdemes flekként, szalonnát is sütni. A mögöttetek maradt kilo­méterek után igencsak jól jfog esni a finom saját maga­tök készítette harapnivaló. Az úticsomagból ne marad­jon ki a gyümölcs, csokoládé sem, amely az izomláz ellen is jó. A kerékpárra ügyes, prak­tikus elhelyezéssel sok cso­mag (kondér, sátor, pokróc stb.) is felrakható. így az­után párnapos táborozást is szervezhettek, amikor a tá­borból kiindulva más, szép tájakat is felfedezhettek. Kerék Imre VÍZI TÜNDÉR­RÓZSA Nádas szélén vízi türidérrózsa. Álom-fehér virágát méh körüldongja. Búvárpók mászik szárán a mélybe. Kék, sárga szitakötők szállnak levelére. Mese-menyasszony, körülcsodálják nyakigláb gémek fürge kis poszáták. Szellő becézi, Nap, Hold udvarolja. Nádas szélén vízi tündérrózsa. 30 28 27 26 25 24 22 Varázsnégyzet írjátok be az ábrába a 14- től 38-ig terjedő számokat úgy, hogy a számjegyek ösz- szege valamennyi vízszintes és függőleges sorban, vala­mint a két átlóban egyfor­mán 130-130 legyen! Néhány számot könnyítésül előre be­írtunk. (A helyes válasz a 15. ol­dalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents