Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-20 / 144. szám

1987. június 20., szombat Somogyi Néplap 3 Kiállnak Kaposvár érdekében Sok a kezdő tanácstag Tájékozódni éjszaka is tudni kell Munkásőrgyakorlaton A SOROZAT tlSÖ KIADVÁNYA Figyelemreméltó kordokumentum A térség társadalmi-gazdasági jellemzői Egyre nagyobb szerepet kapnak a tanácstagi csopor­tok abban, hogy véleményük, javaslatuk összesítésével és továbbításával megalapozzák a megyei tanács döntéseit. Erről beszélgettem Gémesi Tiborral, a kaposvári Ipari Szakközépiskola igazgatójá­val, aki a megyei tanácsta­gok kaposvári csoportjának a vezetője. Hármas feladatcsoport — Huszonnégy megyei ta­nácstagunk közül kilenc képviseli Kaposvárt, a többi a városkörnyéket. Egyrészt segítenünk kell a megyei tanács munkáját, tekintetbe véve a megye igényeit. Ter­mészetesen képviseljük a város, a lakóhely igényeit is a megyei döntések előkészí­tésében, és közvetlenül a választók érdekeit. E hármas feladatcsoportot nem köny- nyű egyeztetni. Jó néhány­szor elsőbbséget kell szavaz­nunk a nagyabb közösséget érintő feladatoknak. Ügy ér­zem, hogy a városi csoport igyekezett eleget tenni fel­adatainak. Minden témával foglalkoztunk, amely a me­gyei testület elé került. — Jó véleményeket hal­lottam a csoport üléseiről. — A hangulat alkotó jelle­gű, nem nélkülözheti a szen­vedélyes vitákat sem. Ez an­nak köszönhető, hogy a ta­nácstagok fölkészültek, so­kan külön is szereznek hát­térinformációkat. — Ez ma már követel­mény. — Igen. Azért tartom még­is figyelemre méltónak, mert sok a kezdő tanácstag a csoportban. Érthető, hogy nem könnyű számunkra a tájékozódás, az azonosulás a kialakított elképzelésekkel. — Megkönnyíti ezt valami­vel a csoport? — Igen. Ezért hívunk meg szákértőket is a csoport ülé­seire. A kezdő tanácstagok számára sok munkával jár­na, ha maguk akarnák pó­tolni a hiányzó ismereteket. Ügy állítottuk össze a ter­vünket, hogy bevonjuk őket a munkába. — Hogyan érzékelhető a fölkészülés a tanácsok, a választók érdekeinek képvi­seletében? — A megyei tanács sok olyan döntést hozott, amely Somogyot, Kaposvárt is érintette. Elég, ha a hosszú távú terület- és településfej­lesztés elképzelését, a gazda­ságilag elmaradott térségek felzárkóztatását hozom fel példának. Egy-egy döntést sokkal nehezebb előkészíteni, mint pár évvel ezelőtt, hi­szen a jogos igényeket is rangsorolni kell. A csoport közösen kialakított vélemé­nyét valamelyikünk mindig elmondja a testület ülésén. Az egyesítés ellen szavaztak — Hallhatnék erre egy-két példát? — Amikor a megye törvé­nyességi helyzete volt napi­renden, csoportunk a na­gyobb szigor szükségességére hívta föl a figyelmet. Élénk vita után foglaltunk állást abban, hogy mi az elmara­dott térségek anyagi támoga­tásának legjobb módja. Azt azonban megkérdőjeleztük, hogy van-e mindenütt ele­gendő szellemi kapacitás a pályázatok elkészítéséhez. A VII. ötéves terv elfogadása­kor kiálltunk amellett, hogy ne a megye belső részének rovására fejlesszük a Bala- ton-partot, hiszen az nem­csak somogyi feladat. — Amikor a megyei ta­nácsülés elé került a siófoki és a kaposvári Autóközleke­dési Tanintézet összevonása közös irányítással, a csoport egy része — különösen a vi­dékiek — az egyesítés ellen szavazott. A régi tanácsta­gok is azt mondták: ilyen még nem volt. A testület ál­lásfoglalása alapján elmaradt az összevonás. Ma már vélemények üt­köznek a csoport és a tanács ülésein. Ezután is méltókép­pen szeretnénk képviselni a város és környéke, a megye, a választók érdekeit — mondta Gémesi Tibor. L. G. Ahogy közeledünk a ki­képzőtábor felé, felerősödött a fegyverropogás. Kora ta­vasztól június végéig folya­matosan „zajlanak” a foglal­kozások: a munkásőrök őszi gyakorlatra való felkészítése, valamint a lőgyakorlatok. Hétről hétre váltják egymást a megyei munkásőr-alakula- tok: csütörtöktől vasárnapig, négynapos összevont kikép­zés keretében tesznek eleget feladataiknak. Ezen a hétvégén a „Tóth Lajos” nagyatádi munkásőr- egység tagjai lakják és hasz­nálják — valamint építik — a nagybajomi tábort. Darázs Sándor egységparancsnok már a beszélgetésünk elején is fontosnak tartotta megem­líteni, hogy a szabadidős el­foglaltságok keretében az al­egységek egymást váltva, ön­kéntes társadalmi munkával építik, fejlesztik a tábort. Az alapfeladat a négy nap alatt: harcászati kiképzés, vagyis a kutatás, blokkíro- zás, tereplezárás begyakorlá­sa. Elsajátítanak a munkás­őrök olyan, a civil ember számára is hasznos képessé­get, mint terepen történő, térkép nélküli tájékozódás. Ezt éjszakai foglalkozások keretében is gyakorolják. A munikásőrök felelősségtu­datát és a lőgyakorlatok fon­tosságát érzékelteti,, hogy az egyik család — a férj is, a fe­leség is munkásőr — a sza­badságát megszakítva jött el, hogy részt vegyen a lövésze­ten. Felelősségtudat hajtja a kiképzés legidősebb résztve­vőjét is: Tratnyek Istvánt, aki nyolcvanévesen is teljes értékű résztvevője a foglal­kozásoknak. A gyakorlati feladatokat elméleti képzések egészítik ki. Politikai előadások és vi­ták keretében dolgozzák fel a munkásőrök a szocializmus időszerű kérdéseit, a mun­kásőrök ifjúságpolitikai fel­adatait, valamint a munkás­őrség pártirányításának té­makörét. — A kiképzési tennivalók elvégzése mellett az egyik legfontosabb jellemzője és eredménye a táborozásnak, hogy közelebb hozza egy­máshoz a munkásőröket — mondta Darázs Sándor. — Észrevehetően erősödik a kollektív szellem, a jó han­gulat, gördülékeny az együt­tes munka. A néhány év óta bevezetett összevont kiképzés véleményem szerint egyértel­műen hasznos. Nem kell na­ponta utazniuk a munkás­őröknek, és nem terelik el a figyelmüket a munkahelyi, valamim az otthoni felada­tok. A késő délutáni és esti program általában videózás — a saját egységről készült filmek is a programban sze­repelnek —, kuglizás, egyéb elfoglaltság. A négy nap so­rán több város mozgalmi és társadalmi vezetői is meglá­togatták a munkásőröket, be­nyomásokat gyűjtöttek a tá­borban folyó politikai és ki­képzési munkáról. K Gy. Területfejlesztési politi­kánk kiemelkedő célja ha­zánk egyes térségeinek tár­sadalmi-gazdasági' fejlettsé­gében, a lakók életkörülmé­nyeiben mutatkozó különb­ségek mérséklése. Országgyű­lési határozat rögzíti a terü­let- és településfejlesztés hosszú távú feladatait, ezen belül azt, hogy a gazdasági­lag elmaradott térségek fej­lesztésére társdalmi-gazda- sági programot kell 'kidolgoz­ni és hozzákezdeni végrehaj­tásához. Hét megye huszonhárom térségében ötszázhetvenegy település (jövőjéről van szó! A megyék egyike Somogy. A megyei tanács a múlt év ok­tóberében állást foglalt a hát­rányos helyzet mérséklésé­nek programjáról, rögzítette a tennivalók fontossági sor­rendjét. A Központi Statisz­tikai Hivatal megyei igazga­tósága pedig arra vállalko­zott, hogy figyelemmel kísé­ri, elemzi mindazt, ami a három térség ötvenhárom te­lepülésén történik. Az igazgatóság gondozásá­ban, dr. Horváth József szer­kesztésében megjelent a ki­adványsorozat első kötete, amely az induló állapotot, a három térség társadalmi-gaz­dasági jellemzőit rögzíti. Ügy tervezik, hogy a VII. ötéves terv harmadik évét követő­en ismét összegezést adnak a program végrehajtásának helyzetéről, majd 1991-ben részletesen értékelik az el­képzelések első szakaszának tapasztalatait. Miről beszél a statisztika? Mindenekelőtt arról, hogy az országos jellemzőknél me­gyénkben kedvezőtlenebb a helyzet. Országosan ugyanis a községek 19 százalékát, megyénkben 23 százalékát sorolták a hátrányos helyze­tűek közé. Bár ezekre a térségekre az aprófalvas te­lepülésszerkezet jellemző, Somogy ebben is vezet. Or­szágosan ezeken a területe­ken, egy négyzetkilométeren 44 ember él, Somogybán mindössze 36. Különösen ala­csony lélekszámúak ezek a települések. Az 53 községből 29-ben nem éri el a lélek- szám az ötszázat. Figyelmez­tető, hogy amíg a megye la­kóinak száma az elmúlt ti­zenhat évben egy százalék­kal csökkent, addig a három térségben élőké tizenhat szá­zalékkal. Tab környékén „csak” tizenhárom, a zselici területen húsz százalékkal. A természetes fogyás és az el­vándorlás következtében (ez utóbbi Csurgó környékén volt a legerőteljesebb) a kis­települések többsége elörege­dett. Általában jellemző, hogy ezekben a térségekben az ipar jelentéktelen, a mező- gazdaság viszont kedvezőt­len termőhelyi adottságú. El­maradott a hírközlés és a közlekedés. Az 53 település közül csak tizenegyet érint a vasútvonal. A lakások csak­nem fele a felszabadulás előtt — 14 százalékuk a szá­zadforduló elő** — épült. Hátrányos a kereskedelmi helyzet is, hiányos az egész­ségügyi ellátás, az elörege­dett településeken megoldat­lan az idős korúak helyzete. Mindössze négy öregek nap­közi otthona működik az öt­venhárom településen. Mindezek ellenére érde­mes két pozitív körülményt megemlíteni. Ezek a térsé­gek természeti szépségekben, népművészeti hagyományok­ban igen gazdagok, és nincs lemaradás a közművelődés­ben. (Ezer lakosra számítva nagyobb a könyvtári állo­mány és az olvasottság is, mint a megyei átlag.) A kiadvány hasznosan tár­ja fel mindazokat a társa­dalmi-gazdasági jellemző­ket, amelyek a hátrányok mérséklésére szánt program kezdetekor meghatározták e területek arculatát. A fej­lesztést szolgáló tizennyolc pályázatot elfogadták, a vég­rehajtás megkezdődött. Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Második szakmájuk: marós Záporokkal, zivatarokkal kezdődött ez a hetünk. Ez to­vább nehezítette a mezőgaz­daság helyzetét. A szakem­berek véleménye szerint in­kább napsütéses időre lenne szükség, csendes záporokkal. A mostani változékony idő, a kánikulai meleg és a viha­ros esőkkel beköszöntő hő­mérsékletcsökkenés nem használ a szántóföldi nö­vényzetnek. Most kezdődött meg a szőlő virágzása, és ez az idő nem kedvez neki. A héten a zöldborsó-betakarí­tás mellett a fű- és pillangós takarmánynövények kaszá­lása is munkát adott. Több ezer diák kezdte meg a szünidejét a héten. Az idén kevesebb építőtábor várja a középiskolásokat, és a diákpénztárcáknak lé­pést kellene tartaniuk a drá­guló nyaralással is. Ezért va­lószínűleg megnövekszik a szabadstrandok és az olcsóbb fürdőhelyek ázsiója. Így pél­dául már most érzékelhető, hogy jóval kevesebb fiatal választja a kaposvári stran­dot, mint a toponári és füre­di Deseda-partot. Látogatá­saink azonban arról győztek' meg bennünket, hogy a sze­gényes szolgáltatások nem növelik a fürdőhelyek szín­vonalát. Két jó hír azonban biztat­ja a nyaralókat. Három évi tatarozás után megnyitott a kaposvári termálfürdő. A Balaton-parton pedig a nap­imádóknak bővült a lehető­ségük: megnyílt a herényi naturista strand, ahol fürdő­ruha nélkül is napozhatnak az oda betérők. Krónikánknak nincs mód­ja, hogy végigjárja a nyara­lás összes lehetőségét, gond­ját és örömét. Zárjuk azzal, hogy a héten a fonyódligeti úttörőtáborban árbocrúdjára húzott lobogó jelzi, hogy igazán elkezdődött a nyár. Nem tudunk messzire ka­nyarodni a nyártól a fonto­sabb belpolitikai események közti válogatásban. E hét kezdetétől szép kivitelű gyógyszertár várja a recep­tekkel betérőket Siófokon. Dicséretes esemény volt most a szezon kezdetén patikát át­adni ! A másik örvendetes Balaton-parti hír, hogy Bog- lárlellén megkezdik a város­részeket összekötő út építé­sét. A nyári szezonban hat­vanezres lélekszámra dagadó kisvárosnak mindenképpen szüksége van erre az M 7-est mentesítő útra. Nemcsak a Balaton-parton volt átadással kapcsolatos esemény a héten, hanem Nagyatádon is. Itt tegnaptól korszerűsödött a telefonálás. Megszűnt a kézikapcsolás, és két új konténerközpont két­ezer majdani előfizetőne < nyújt korszerű telefonálási lehetőséget. Nagyatádról még két hír, amely tovább öreg­bíti a város hírnevét. Csütörtökön letették az 1988 végére megépítendő üdülőszáló alapkövét, vala­mint az alkotótáborban már megindult a nyári alkotó munka. A héten kulturális életünk legfőbb eseménye volt, hogy több ezer gyerek vehette át a bizonyítványát, ugyanak­kor kétszázhatvanhárom pe­dagógus és hatvankét óvónő kapott diplomát a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán. Végül pedig két focisiker: a megyei bajnokság meg­nyerése után a Szabad Föld kupában is a Csurgói Spar­tacus gárdája vitte el a pál­máit. A Kaposvári Rákóczi csapata pedig ősztől újra NB I-ben játszhat. Békés József Négy évvel ezelőtt jelent meg a Minisztertanács el­nökhelyettesének rendelete az átképzés támogatásáról. Somogybán az idén nyolc munkáltató több mint 220 dolgozója 1,1 millió forint átképzési támogatást kapott. Balogh László, a megyei tanács munkaügyi osztályve­zetője mondta: — Megyénkben 1984-től 14 cég — ipari üzem, termelő- szövetkezet, kereskedelmi vállalat, áfész — mintegy 900 dolgozó részére kapott átképzési támogatást, mely­nek összege meghaladta az ötmillió egyszázezer forintot. Kereskedőket, műszerészeket, forgácsoló szakembereket, gépkocsivezetőket, melegüze­mi munkásokat képeztek a hiányszakmákban, valamint a gyártástechnológia válto­zása miatt. A Videoton tabi gyáregy­ségében az 1983 óta folya­matos a termékszerkezet­váltás. Az új gyártmányok bevezetése miatt a gépi for­gácsoló — felsősorban marós — munkák iránt megnőtt az igény. A gyárban nem volt elég marós szakmunkás és felvenni, beiskolázni sem si­került elegendőt, ezért a Videoton átképzési támoga­tást vett igénybe. A gyár­egység kezdeményezésére ta­valy ősszel indított tanfo­lyam — ahol az elméleti anyagot a táti szakközépis­kola tanárai oktatták — az Átképzés a Videotonban elmúlt napokban befejező­dött, s valamennyi hallgató eredményes marós szakmun­kásvizsgát tett. Soltész Albert, a több mint száz dolgozót foglalkoztató, kétműszakos mechanikus al­katrészüzem vezetője a vizs­ga után így vélekedett: — A most zárult átképzés azért volt fontos, mert hosz- szabb távra megoldotta üze­münk szakembergondjait. Ezután ugyanis, ha a felada­tok megkövetelik, rugalmas átcsoportosítást hajthatunk végre a több szakmával ren­delkezők között. Ez pedig a jelenlegi gazdasági helyzet­ben elengedhetetlen. A gyár­egység a képzésbe elsősor­ban olyan önkéntes jelentke­zőket vont be, akik vasipari szakmával és betanított ma­rós gyakorlattal rendelkez­tek. így géplakatos és eszter­gályos szakmunkásaink közül tizennégynek most már ma­rós szakmunkás-bizonyítvá­nya is van. Visszagondolva az eltelt tanévre: mind a gazdasági egységnek, mind az átképzésbe tevont dolgozók­nak nagy gondot jelentett a munka megszervezése. Vé­gül is a beiskolázott szakem­bereink a munkában és a ta­nulásban is megállták he­lyüket. A Videoton a szakmunkás- bizonyítvány megszerzése ér­dekében, az átképzési támo­gatás igénybevételén kívül tanulmányi megállapodásban kedvezményeket is biztosí­tott a dolgozóknak. így töb­bek között vállalta, hogy a jelenlegi kategóriánál maga­sabb besorolást biztosít. Schneitler Tamás három éve helyezkedett el a gyár­egység alkatrészüzemét en. Néhány hónapos gyakorlat­tal változtatott munkahelyet, s az elsők között önként je­lentkezett a marós átképzés­re. — Tulajdonképpen rokon szakmában szereztem szak- képzettséget, mert az alap- képzettségem esztergályos. Amikor megkérdezték, hogy tanulnék-e, azonnal igent mondtam. Most pedig, hogy négyes eredménnyel szak­munkás-bizonyítványt sze­reztem, egyáltalán nem bán­tam meg. Jó érzés volt, ami­kor munkatársaim gratulál­tak az eredményhez. Az el­telt négy évben szerzett el­méleti és gyakorlati ismeret- anyagot a mindennapi mun­ka során hasznosítani tudom. Tabon a Videoton gyáregy­ségének most végzett felnőtt szakmunkásait július elsejé­től már mindkét szakmájuk­ban foglalkoztathatják. Krutek József

Next

/
Thumbnails
Contents