Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-20 / 144. szám

2 Somogyi Néplap 1987. június 20., szombat KÖZLEMÉNY a magyar—szovjet külügyi tárgyalásokról Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere Várkonyi Péter, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter' meghívására június 17—19- én hivatalos, baráti látoga­tást tett a Magyar Népköz- társaságban. A szovjet diplo­mácia vezetőjét fogadta Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára, s megbeszélést folytatott ve­le Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke. Eduard Sevardnadze meg­koszorúzta a magyar hősök emlékművét, a Szabadság té­ri szovjet hősi emlékművet, Vlagyimir Iljics Lenin Dózsa György úti szobrát. Látoga­tása befejező programjaként Eduard Sevardnadze nemzet­közi sajtókonferenciát tar­tott. A partnerével, Várkonyi Péterrel folytatott megbeszé­lésen a miniszterek tájékoz­tatták egymást a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII és a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXVII. kongresz- szusa határozatainak végre­hajtásáról. Ezzel összefüg­gésben Eduard Sevardnadze kiemelte az SZKP KB kö­zelgő plénumának jelentősé­gét. Véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kér­déseiről, áttekintették a ma­gyar—szovjet kapcsolatokat. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a két ország közötti együttműködés az élet minden területén ered­ményesen fejlődik. Kádár Já­nos és Mihail Gorbacsov ta­lálkozóinak és megbeszélé­seinek meghatározó jelentő­sége van a két nép barátsá­ga elmélyítésében, országa­ik együttműködésének fej­lesztésében. Megkülönbözte­tett figyelmet fordítottak gazdasági kapcsolataik fej­lesztése kérdéseire. Az el­múlt évi felső szintű találko­zókon elfogadott elvi megál­lapodások elősegítik a köl­csönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztését, a két ország előtt álló gazdasá­gi feladatok megoldását, a termelési és műszaki-tudo­mányos együttműködés kor­szerű formáinak kialakítá­sát, a vállalatok és tudomá­nyos intézetek közötti köz­vetlen kapcsolatokat, vala­mint közös vállalatok létre­hozását. Nagy hangsúlyt kaptak a kulturális, oktatási, művésze­ti kapcsolatok, és az együtt­működés további szélesítésé­nek feladatai, tekintettel az egymás jobb megismerését szolgáló kapcsolatformákra, beleértve az idegenforgalom, az állampolgárok közötti kapcsolatok bővítését. A találkozón kifejezésre jutott, hegy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a ma­gyar nép mély rokonszenvvel kíséri és üdvözli a Szovjet­unióban végbemenő változá­sokat; az SZKP XXVII. kongresszusán elfogadott ki­emelkedő jelentőségű prog­ram végrehajtását, az SZKP ez év januári plénumán a társadalmi-gazdasági élet át­alakítását, a szocialista de­mokrácia fejlesztését szol­gáló intézkedéseik megvalósí­tását. A nyíltság, a demok­rácia szélesítése, a soknem­zetiségű Szovjetunióban al­kalmazott lenini nemzetiségi politika következetes érvé­nyesítése hozzájárul ahhoz, hogy a NOSZF 70. évfor­dulójára készülő szovjet nép alkotó energiái mind hatéko­nyabban szolgálják a kitűzött célok végrehajtását. A külügyminiszterek mél­tatták a Varsái Szerződés tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületé berlini ülésé­nek jelentőségét, hozzájáru­lását a nemzetközi béke, biztonság, és az együttmű­ködés fejlesztéséhez, meg­szilárdításához, a kedvező világpolitikai irányzatok el­mélyítéséhez. Hangsúlyozták, hogy az emberiség számára létfon­tosságú a nukleáris háború megakadályozása, az űrfegy­verkezés meghiúsítása, a fegyverkezési verseny megál­lítása. A reykjaivíki találko­zó eredményei, az újabb szovjet javaslatok nyomán lehetőség nyílt az európai középható távolságú rakéták és harcászati-hadműveleti rakéták megsemmisítésére, megnyílhat az út az“ Ázsiá­ban telepített ilyen nukleáris fegyverek felszámolásához. A két külügyminiszter sze­rint a bécsi utótalálkozón kedvező eredmények érhetők el a helsinki záróokmány valamennyi rendelkezésének kiegyensúlyozott és minél teljesebb körű megvalósítá­sában, az összeurópai folya­mat új szintre emelésében, dinamikusabbá tételében. Nagy jelentőséget tulajdoní­tanak az európai fegyveres erők és hagyományos fegy­verek csökkentéséről folyta­tandó tárgyalások _ mielőbbi megkezdésének. Az európai államok közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés akadályainak felszámolása mellett vannak, fellépnek az emberi jogok teljes körű ér­vényesítéséért, a humanitá­rius téren váló széles körű együttműködésért. Hangsúlyozták, hogy a je­lenlegi nemzetközi helyzet­ben különösen fontos, hogy a világ valamennyi országa, a nagyhatalmak, a közepes ás kis országok egyaránt, a haladó és a demokratikus erők tevékenyen részt ve­gyenek a béke megőrzésében, a leszerelés előmozdításában, egy átfogó nemzetközi béke és biztonsági rendszer kiala­kításában. A szívélyes légkörű, a tel­jes egyetértés és nézetazonos­ság jegyében folytatott tár­gyalások a szovjet és a ma­gyar nép, a két ország kö­zötti barátság erősítését, együttműködésük fejleszté­sét szolgálták. Eduard Sevardnadze szov­jetunióban látogatásra hívta meg Várkonyi Pétert, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Budapesten megkezdődtek a magyar—kínai tárgya­lások. -I Bécsben bizakodó légkörben folytatódott a „huszonhármak" konzultációja, ahol a NATO 16 és a Varsói Szerződés 7 tagállamának képviselői egy új összeurópai leszerelési fórum lehetőségét vitatják meg. KEDD: Az olasz parlamenti választásokon a keresztényde­mokrata párt növelni tudta mandátumainak számát. - Tovább tartanak Dél-Koreában a diktatúraellenes tün­tetések. - Lengyel nyilatkozat arról, hogy tüzérségi ta­lálatok értek egy nyugatnémet hajót. - Reagan elnök tévébeszédében a szárazföldi rövid hatótávolságú ra­kéták teljes felszámolásáról szólt. SZERDA: Csao Ce-jang magyarországi hivatalos tárgyalá­sainak befejeztével hosszú távú tudományos-műszaki és kulturális egyezményeket írtak alá. - Budapestre érkezett Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. - Összeült a vietnami nemzetgyűlés; új államfője és mi­niszterelnöke van az országnak. CSÜTÖRTÖK: Közleményt adtak ki a magyar-kínai tárgyalá­sok eredményeiről. - Nagy-Britannia és Irán viszálya tovább tart, újabb diplomaták kényszerültek távozásra Londonból, illetve Teheránból. PÉNTEK: Csao Ce-jang és kísérete Bulgáriában tárgyal. - Sevardnadze szovjet külügyminiszter Belgrádban folytat megbeszéléseket. MJKAUlw v jJJWKÄCMIk flOXQö IMERICan Mil Novgorod és Kalinyin érintésével szovjet—amerikai béke­menet indult Leningrádból Moszkvába. A képen: az amerikai csoport vezetője nyilatkozik a Néva-parti város repülőterén (Fotó: TASZSZ—MTI—KS) A fi ét kérdései A magyar—kínai és a magyar—szovjet tárgyalá­sok nyomán hogyan ítél­hető meg diplomáciai ak­tivitásunk? Nines túlzás abban, ha ma­gyar diplomáciai nagyhétnek nevezzük az elmúlt napokat: előbb a Kínai Kommunista Párt megbízott főtitkára, a Kínai Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke tár­gyalt delegáció élén Buda­pesten, majd magyar—szov­jet külügyminiszteri megbe­szélésekre került sor. Most ás bebizonyosodott, hogy a magyar külpolitika megfon­toltsága és következetessége elismerést arat: a Magyar Népköztársaság megbízható szövetséges és korrekt part­ner, s ezért érdemes és hasznos vele kapcsolatokat építeni. A magyar—kínai viszony­ban a közel négy évtized le­forgása alatt voltak olyan időszakok és fordulatok is. amelyekre azt mondhatjuk: szerencse, hogy túljutottunk rajtuk. Ennél is fontosabb, hogy sem akkor, sem most nem kellett álláspontunk, vé­leményünk valamilyen „fáj­dalmas felülvizsgálatára" kényszerülni. Bebizonyoso­dott az elvi és nyugodt po­litikai magatartás megalapo­zottsága. A magyar párt és a kormány mindig is kife­jezésre juttatta kapcsolatépí­tési szándékát. Törekvése most már találkozott a kí­nai párt reformpolitikájával, amelynek eredményeként Peking minden irányban ki­terjesztette nemzetközi kap­csolatait. Érdemes utalni arra, hogy a kínai vezetők, a politikai és gazdasági szakemberek ér­deklődést tanúsítottak és ta­núsítanak a magyar gazda­ságirányítási rendszer iránt. A budapesti tárgyalásokon az államközi kapcsolatok bőví­tése során a gazdasági és a kereskedelmi együttműkö­désre is gondoltak, hosszú távra szóló megállapodások születtek. Dél-Korea láxong Li Han Kéj dél-koreai mi­niszterelnök pénteken a rá­dióban és a televízióban köz­vetített beszédéiben rendkí­vüli intézkedések bevezetését helyezte kilátásba arra az esetre, ha folytatódnak a kor­mányellenes megmozdulá­sok, „ha lehetetlenné válik a törvényesség és a rend hely­reállítása”. Nem közölte azonban, hogy a hatóságok rendkívüli állapot, vagy sta­tárium bevezetését tervezik. Csőn Tu Hvan dél-koreai elnök pénteken /.magánleve­let” kapott Reagan amerikai elnöktől. A The New York Times értesülése szerint Rea­gan arra intette Csőn Tu Hvant, hogy kezdjen újább tárgyalásokat az ellenzékkel. Rendkívüli jelentősége van annak is, hogy új fejlődési szakasz kezdődött a magyar —kínai pártközi kapcsolatok- bn, e téren szintén lehetősé­get találva az együttműkö­désre. Hazánk, a kis európai szocialista ország és a távol­keleti szocialista nagyhata­lom jól ' felfogott politikai, gazdasági érdekei találkoz­tak, így jöhetett létre ez a történelmi jelentőségű ma­gyar—kínai tárgyalás Buda­pesten. Amelyet — hadd je­gyezzük meg még — hasz­nosan egészítettek ki Csao Ce-jang és kíséretének vidé­ki látogatásai, hiszen a mai magyar valóságról képet al­kothattak, a szocialista épí­tőmunka eredményeiről ta­pasztalatokat szerezhettek. Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminiszte­re is a héten járt hazánkban, akkor érkezvén meg, amikor a kínai küldöttség befejezni készült hivatalos tárgyalása­it, de még nem indult to­vább. A szovjet diplomácia vezetője a nemzetközi hely­zetről éppúgy eszmét cserélt a magyar vezetőkkel, minta magyar—szovjet együttmű­ködés fejlesztésének újabb lehetőségeiről. Szó volt a Szovjetunióban folyó társa­dalmi átalakításról, amely jól szolgálja a magyar—szov­jet együttműködést, a gaz­dasági kapcsolatok korszerű­sítését is. A szovjet külügy­miniszter külön is kiemelte, hogy az SZKP Központi Bi­zottsága rövidesen összeül, s ennek az ülésnek nagy fon­tosságot tulajdonítanak a Szovjetunióban. Elmozdul-e a holtpont­ról a hagyományos fegy­verzetek európai csökken­tésének ügye? A nyugati politika logikai bukfence, hogy idestova húsz esztendeje emlegetik egyfelől az európai hagyomá­Az ázsiai körúton tartózkodó George Shultz amerikai külügy­miniszter a Fülöp-szigetekre is ellátogatott. A képen: a poli­tikus Corregidor szigetén egy II. világháborús óriásiöveget vizsgái (Fotó: AP—MTI—KS) nyos fegyverzetek és haderők csökkentésének szükségessé­gét, másfelől azt, hogy az ilyen fegyverzeteket nekik éppenséggel növelniök kell! 1968-ban álltak elő Reykja- víkban, az ott összegyűlt at­lanti külügyminiszterek az­zal az igénnyel, hogy indul­janak meg tárgyalások a Var­sói Szerződés országainak képviselőivel a „kölcsönös és kiegyensúlyozott haderő­csökkentésről”. Ezt követően kezdődtek el Bécsben az im­már maratoni hosszúságú tárgyalások, amelyeket a nyugatiak a maguk rövidítés­mániájának megfelelően MBFR-nek neveznek. Ám ez a tárgyalássorozat mind a mai napig a legcsekélyebb eredményt sem mutathatja fel, így alighanem a diplo­maták előbb-utóbb végleg felállnak az asztalok mellől. Mert új tárgyalások van­nak kilátásban: úgy is, hogy a helsinki folyamat részeként és az emlékezetes stockholmi konferencia eredményeire alapozva az a 33 európai és két észak-amerikai állam tárgyaljon biztonsági kérdé­sekről, . újabb bizalomépítő intézkedésekről, leszerelési kezdeményezésekről, amelyek az összeurópai biztonsági és együttműködési értekezlet tagjai. Ezt az utat szorgal­mazzák a szocialista orszá­gok képviselői a bécsi fóru­mon. De az sem kizárt, hogy a „huszonhármak” már konk­rét formában vitatnák meg az európai hagyományos fegyverzet csökkentésének kérdéseit. A 23-as szám úgy adódik, hogy a NATO 16 és a Varsói Szerződés 7 tagálla­mának képviselői ülnek le a tárgyalóasztalhoz. (Egyelőre még csak hetenként egyszer Bécsben a — reggeliző asz­talhoz! — felváltva, hol a* egyik, hol a másik állam nagykövetségén.) P. J. Szöulban változatlan hevességgel folynak a. diáktüntetések. Álarcot és gázmaszkot viselő diákok kődobálással védekeznek a rájuk támadó rendőrök ellen (Telefoto — AP—MTI—KS) Usztyinovszk újra Izsevszk Visszakapja régi nevét Izsevszk, az Udmurt Szovjet Szocialista Szövetségi Köz­társaság székhelye, melyet korábban Dmitfij Usztyinov- ról, az 1984-ben elhunyt szov­jet honvédelmi miniszterről neveztek el. Az SZKP KB, a legfelsőbb tanács és a mi­nisztertanács döntése ugyan­akkor támogatta a köztársa­ság dolgozóinak azt a kéré­sét, hogy a város új kerüle­tét Usztyinovról nevezzenek el. Varsóban tartják a VSZ parlamenti találkozóját A Varsói Szerződés tagál­lamai megállapodtak arról, hogy országaik parlamenti elnökei idén júliusban talál­kozót tartanak Varsóban — jelentette be pénteken Ro­man Malinowski. Mint a lengyel parlament elnöke kifejtette, a találko­zónak három célja van. Elő­ször: tapasztalatcsere a par­lamentek tevékenységéről, annak megvitatása, milyen szerepet játszanak a parla- . mentek a reform- és demok­ratizálódási folyamatban. Másodszor: megvitatják a szocialista országok parla­mentközi együttműködésé­nek új lehetőségeit, végül pedig a parlamentek tevé­kenysége hozzájárulhat a nemzetközi helyzet javításá­hoz a Gorbacsov-terv néven ismert szovjet javaslatok, a „Jaruzelski-terv” és a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületé berlini ülésén hozott megállapodások fé­nyében. Amnesztia a Szovjetunióban A nagy októberi szocialis­ta forradalom 70. évforduló­ja kapósán amnesztiarende- letet adott ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége. Ennek értelmében mentesülnek a büntetés alól azok a szabadságvesztésre, továbbá szabadságvesztéssel nem járó egyéb büntetésre ítélt személyek, akik tényle­gesen részt vettek az orszá­got védő harcokban, vagy akiket a Szovjetunió vala­mely érdemrendjével vagy érdemérmével tüntettek ki, továbbá azok az asszonyok, akiknek kiskorú gyermekük van, akik terhesek. Hason­lóképpen a 60. életévüket be­töltött nők, valamint az el­ső és második rokkantsági Csoportba tartozók. Az a mnesztiarendelet ér­telmében szabadon bocsátják azokat a nőket, akiket öt év­nél rövidébb időtartamú bör­tönbüntetésre ítéltek, s bün­tetésüknek legalább egyihar- madát már letöltötték. Az említett csoportokba nem eső, szabadságvesztésre ítélt személyek jelentős ré­szét helyezik szabadlábra feltételesen, javító-nevelő munka kijelölésével. Sokan mentesülnék a mellékbünte­tésként kiszabott- kényszer- lakhely kijelölése és lakhely­ről való kitiltás büntetése alól. Az amnesztiarendelet nem terjed ki többek között azok­ra, akik különösen veszélyes államellenes bűncselekmé­nyeket követtek el.

Next

/
Thumbnails
Contents