Somogyi Néplap, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-17 / 141. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 141. szám Ára: 1,80 Ft 1987. június 17., szerda Nagyüzemmel, tsz-szel ismerkedett Csao Ce-jang T"'1"" m n Sevardnadze hazánkba látogat Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere szerdán hivatalos baráti látogatásra hazánkba ér­kezik. A szovjet külügyminiszter életrajzát és a magyar- szovjet kapcsolatokat ismertető — Párbeszéd és összhang című — cikket a 2. oldalon közöljük. Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése » Vita a költségvetés végrehajtásáról Szorító kapcsolatok Nem érdekel semmi, csak a nyár! Hány meg hány di­áktól hallhattuk a tanév utolsó napján ezt a monda­tot. Röviden így fogalmazták meg a tanuló pihenniakará- sát, amit legtöbb helyen egy tanári figyelmeztetés köve­tett. Azért csak módjával... Egymással szembenállás-e a vélemények ilyen össze- csapódása? Az édes semmit­tevés, a nyári szabadság ön­feledt élvezése ütközik-e a legtöbb tanár által képviselt ajánlattal: azért csak nyáron is maradjon a diák diák. Pi­henjen, de megfontoltan, ke­rülje a túlzásokat, tanulva szórakozzon, segítsen szülei­nek, dolgozzon is. Valószínű száz diákból ki­lencvenkilenc a szíve mélyen rálegyintene erre az állás­pontra. A nyár legyen nyár, keltse legalább ez a röpke két és fél hónap a teljes ki­kapcsolódás érzetét. Sok diákkal beszélgettem, akik ugyanarra a pontra böktek rá. Szorító együttélé­si kapcsolatokon szeretnének a nyáron oldani. Nem túlzás azt mondani, hogy valamifé­le „gyermek-, és ifjúsági de­mokráciát” követelnek leg­többen. Ne kelljen az esti ki­maradásnál megint félórákat kunyerálni, ne legyen a szi­gorú tanár- vagy szülőszem a hátukon, vigyázzon most más a kistestvérre, tehesse­nek önálló túrákat, kirándu­lásokat, ehhez pedig több pénzt adjon a szülő. , Hallottam ugyanezt a véle­ményt elsős kisdiáktól, aki a/t mesélte: lesújtva, örömtelenül megy táborba, mert ott őrzik őket. Reggeli-ebéd-vacsora, és semmi plusz élmény. Mielőtt még megbotrán- kozhattam volna ezen a ko­ravén véleményen, egy gim­nazista fiú arra kért, ment­sem ki őt a szüleivel terve­zett kéthetes bulgáriai nya­ralásról. Eleget látjuk egy­mást évközben is, így érveit. Akad persze jó példa is. Biciklitúra a Balaton körül, amit a diákok a megelőző, jól sikerült kerekezések alap­ján csak tanárukkal tudnak elképzelni. Láttam tavaly a desedai strandon azt is, hogy vidám gimnazisták együtt futtatták az édes nyári per­ceket tanárukkal, tanárnő­jükkel. Arány kérdése lenne hát a nyári diákönállósági mint sokszor a „nagy társadalom­ban is”? Az igenre tippelek. Egy gyerek sohasem kezelen­dő a degradáló „te gyerek vagy még, és én vagyok a szülőd kijelentéssel. A nyár kis-felnőttek tíz­ezreinek a legjobb akadály- próbája. Szerintem legalább akkora eredménynek számít, hogy két gimnazista körbe­utazza Lengyelországot, mint egy jeles tanulmányi eredmény. Természetesen itt is lehet kettesre felelni. Ha csak hebeg-habog a diák külföldön, ha élelmiszert csór az áruházból vagy fizetés nélkül távozik egy szórako­zóhelyről, akkor elégtelen dukál. Azt a viselkedéskultúrát, amit a tanév alatt képvisel valaki, megőrzi az önfeledt nyaralásban is. Az évek múl­tával a tanulás és a nyara­lás tartalma, minősége hatá­rozza meg a diákból felnövő felnőtt arcát. Békés József Vidéki látogatással folyta­tódott kedden Csao Ce- jangnak, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága megbízott főtitkárá­nak, az államtanács elnöké­nek magyarországi prog­ramja. A magas rangú ven­déget a vidéki útra elkísér­te Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke és Iván László, hazánk pe­kingi nagykövete. Csao Ce-janig, aki hivata­los, baráti látogatáson tar­tózkodik hazánkban, első­ként a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár tevé­kenységével ismerkedett. A világszerte ismert vállalat kéreskedelmi központjában Kapolyi László ipari minisz­ter, a megye vezetői, illetve a gyár vezetői' fogadták Csao Ce-jamgot és kíséretét A nagyvállalat gazdálkodá­sáról Horváth Ede vezér­igazgató adott nagy érdek­lődéssé1 fogadott tájékozta­tást. A Rába fejlődésének főbb állomásait felelevenítve el­mondta, hogy az immár 90 éves cég életében az 1965 és 1970 közötti időszak nagy változásokat hozott. A ter­mékszerkezet jelentős át­alakításával ekkor alakult ki a vállalat jelenlegi arcu­lata. A vasúti gördülőanya­gok előállítása visszaszorult, s a járműgyártás átfogó korszerűsítéséhez kapcso­lódva felfejlődött a motor- gyártás. Ezt a mind na­gyobb termelési értéket képviselő tevékenységet je­lentősen felgyorsította az NSZK-beli MAN-céggel kö­tött licencvásárlási megál­lapodás. Azóta csaknem egymillió nagy teljesítményű motor került le a vállalat szerelősorairól. A Rába „stratégiai” termékeinek so­rába tartoznak még a sa­ját fejlesztésű futóművek, s a cég emellett fontos sze­repet vállal a mezőgazdaság korszerű gépekkel való el­látásában. A kínai vendégek érdek­lődésének középpontjában a műszaki megújulással kap­csolatos kérdések álltak. Csao Ce-jang kérdésére vá­laszolva Horváth Ede el­mondta, hogy a rendkívül tőkeigényes fejlesztéshez főként bankhiteleket hasz­nálnak fel. A korábbi évek szerkezetátalakításához fel­vett hiteleket már visszafi­zették, így most újabb köl­csönöket igényeltek a mű­szaki színvonal további fej­lesztésére. Csao Ce-jang — a kínai gyakorlattal össze­vetve — részletesen tájéko­zódott a magyarországi hi­telnyújtási feltételeikről, il­letve a vállalat pénzügyi gazdálkodásának részletei­ről. A tájékoztatót követően a vendégek megismerked­tek két termelőegység, a műszaki színvonal reprezen­tánsának is tekinthető szer­számüzem, valamint a fu­tóműüzem munkájával. Az üzemlátogatás módot adott arra is, hogy a kínai veze­tők tájékozódjanak az itt dolgozók élet- és munkakö­rülményeiről. Csao Ce-jang és kísérete szerdán a kocsi Aranykalász Termelőszövetkezetet láto­gatta meg, ahol Váncsa Je­nő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Antaló- czy Albert, az MSZMP Ko­márom Megyei Bizottságá­nak első titkára, Varga Gyu­la Komárom megyei tanács­elnök, illetve a közös gaz­daság vezetői üdvözölték a vendégeket. Az Aranykalász Tsz tevé­kenységét ismertetve Zá- borszky Zsigmond elnök el­mondta a kínai vendégeknek, hogy a jó minőségű termő­talajjal rendelkező szövetke­zet három község határában 5600 hektáron gazdálkodik, s évente mintegy 590 millió fo­rint termelési értéket állít elő. Eredményeiket a nö­vénytermesztés és az erre épülő fejlett állattartás hatá­rozza meg. A kocsiak főként szarvasmarhával és sertés­sel foglalkoznak, de számot­tevő a juhászatuk is. A gazdálkodás részleteiről szóló tájékoztató során élénk eszmecsere bontakozott ki Csao Ce-jang és a termelő- szövetkezet elnöke között. A magas rangú látogató a töb­bi között érdeklődött a mű­trágyaellátás és -felhaszná­lás helyi tapasztalatairól, a közös gazdaság dolgozóinak bérezési rendszeréről. A látogatás befejezéseként a vendégek megtekintették az Aranykalász Termelőszövet­kezet sertéstelepét, termény- szárítóját, műtrágyakeverő üzemét, s László Kálmán tsz-tag portáján közvetlen tapasztalatot is szereztek a háztáji gazdálkodásról. A művelődési ágazat 1986. évi költségvetésének vég­rehajtását vitatta meg az Országgyűlés kulturális bi­zottsága Horn Péter elnök­letével tegnap a Parlament­ben. A Művelődési Minisztéri­um, az MTA, az ÁISH, va­lamint a Magyar Televízió és Rádió jelentéséhez, a képviselők elé terjesztett írásos anyaghoz fűzött ki­egészítőjében Köpeczi Bé­la művelődési miniszter em­lékeztetett rá: az elmúlt években a nemzeti jövede­lemből a kultúrára, s ezen belül az oktatásra szánt összegek aránya csaknem változatlan: az oktatási in­tézmények a költségvetési kiadásokból 4-5, a beruházá­sokból 3-4 százalékkal ré­szesednek. Tavaly az okta­tatási és kulturális intézmé­nyek fenntartására és mű­ködtetésére — a központi és tanácsi forrásokból — ösz- szesen 52,9 milliárd forintot fordítottak, s ennek 85,5 szá­zaléka szolgált oktatási cé­lokra, a közoktatás-fejleszté­si program alapvető felté­teleinek biztosítására. Jól haladt az általános iskolai tanteremépítési program — mintegy 3 milliárd forintból megépült 631 új tanterem — csaknem mindenhol álta­lánossá vált az egy műsza­kos oktatás, s valamelyest mérséklődött a pedagógus­hiány is. A gondok elsősorban a középfokú oktatásban je­lentkeznek, itt ugyanis — bár tavaly 144 osztályterem létesült — a tervezetthez képest mintegy 14 százalé­kos lemaradás tapasztalha­tó, s az elhúzódó beruházá­sok veszélyeztethetik a nagy létszámú korosztályok fogadását. A miniszter szólt- arról is, hogy a felsőfokú oktatásban elsősorban a már régóta húzódó építési beruházások kapták a prio­ritást: egyebek között befe­jeződött a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem épületszárnyának rekonstrukciója, megkez­dődött az ELTE kémiai blokkjának építése, s szá­mos egyetem és főiskola bő­vült új kollégiummal. To­vábbra is gondot okoz a2 egyeteméken az oktatás szinten tartásához szükséges szakirodalom, a gépek és a műszerek beszerzése, vala­mint a kutatási feltételek alacsony színvonala. A tár­ca tavaly például mind­össze fél milliárd forintot tudott biztosítani a műszer­park javítására, s ezért a jövőben is elsősorban az eszközök közös hasznosítá­sára, a kutatóhelyek együtt­működésére kell törekedni. A közművelődési és mű­vészeti intézmények tavalyi eredményeit és gondjait körvonalazva a miniszter hangsúlyozta: itt előrelépni csak a gazdálkodási- és az intézményrendszer átalakí­tásával lehet. A piaci gaz­dálkodás törvényszerűsége­it, a gazdaságosság és akul- túrpolitika szempontjait egyszerre kell érvényesíte­ni. Ez egyaránt vonatkozik a színházakra, a művelődé­si otthoni hálózatra, a filnP- gyártásra és -forgalmazásra, valamint a könyvkiadásra is. A kommercializálódás oly sokszor hangoztatott veszé­lyeiről szólva kiemelte:nem igaz, hogy csak a silány és értéktelen alkotások, illetve termékek lehetnek nyeresé­gesek. A könyvkiadás és -forgalmazás adataival is bizonyította, hogy a nyere­séges kiadók munkái között zömmel értékes, differenci­ált igényeket kielégítő ki­adványok szerepeltek. A kulturális intézmény- hálózat felesleges párhuza­mosságai, a források jobb kihasználása kapcsán töb­ben — így Márk György (országos lista), Király Zol­tán (Szeged) — szóba hoz­ták a művelődési otthoni hálózat egyenetlenségeit. Ezen intézményeknek csu­pán egynegyede működik megfelelő feltételekkel és elfogadható színvonalon: megszüntetésüket, illetve összevonásukat azonban úgy kell megoldani, hogy a kis­településeken élők alapvető művelődési lehetőségei meg­maradhassanak. Kállai Fe­renc (országos lista) hozzá­szólásában hangsúlyozta: a kultúra valamennyi terüle­tén olyan szabályozórend­szert és mechanizmust szük­séges kialakítani, amely va­lóban a tehetségek és az értékek kiválasztódását és támogatását segíti. Márk Györgynek a ma­gyarországi nemzetiségek művelődési és kulturális le­hetőségei kapcsán feltett kérdésére válaszolva Berecz- ky Gyula, a Magyar Tele­vízió elnöke elmondta: az MTV növeli a nemzetiségi programok adásidejét, s a postával együttműködve azon dolgoznak, hogy a 2. programon sugárzott nemze­tiségi . műsorok vételi lehe­tőségei a jövőben az eddigi­eknél jobbak legyenek. A képviselők észrevételei­re Köpeczi Béla és Békési László válaszolt, majd a pénzügyminiszter-helyettes rövid tájékoztatást adott a készülő adóreform jelenlegi állásáról, az elképzelésekről és célokról. A Láng Gépgyár általános gépszerelő üzem turbinaszerel- déjében az idén több erőmüvi turbinát újítanak fel hazai és külföldi megrendelésre. Hamarosan megkezdik annak a két 20 MW-os fűtőturbinának készítését, amelyet finn exportra szállítanak, 23 millió finn márka értékben

Next

/
Thumbnails
Contents