Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-13 / 111. szám
2 Somogyi Néplap 1987. május 13., szerda Tárgyalás magyar politikai vezetőkkel Egyházi vezetők eskütétele (Folytatás az 1. oldalról.) Kalpadakis, Görögország budapesti, valamint Hollai Imre, hazánk athéni nagykövete. Karolosz Papuliaszt — aki korábban évekig a Görögországot kormányzó Pánhellén Szocialista Mozgalom, a PASZOK Központi Bizottságának nemzetközi kérdésekért felelős titkára volt — ugyancsak kedden fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. A baráti légkörű találkozón tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, legfontosabb bel- illetve külpolitikai törekvéseiről. Görög részről elismeréssel szóltak a magyar bel- és gazdaságpolitikát sok éve jellemző újszerű megoldásokról. Magyar részről méltatták a görög külpolitikának a fegyverzetkorlátozás előmozdítására, a kelet-nyugati kapcsolatok javítására iráKeringővel ünnepelték hétfő éjjel a máltai nacionalista párt főhadiszállásán a választási győzelmet. A kereszténydemokrata irányza- ti párt szoros versenyben legyőzte a 16 esztendeje megszakítás nélkül kormányzó, szociáldemokrata munkáspártot. Ezzel új fejezet nyílik a >mindössze 370 ezer lakosú szigetköztársaság történetében. Csupán hatezer szavazat döntötte el a küzdelmet a hatalomért: a munkáspárt 110 937 voksot, míg ellenfele 116 902-t szerzett, ami 50,57 százalékos arányt jelent a nacionalisták számára. Felforrósodott a politikai színtér a választások előtti hónapokban Máltán. Utcai összecsapások, bombamerényietek jelezték a küzdelem hevességét a rivalizáló pártok követői között. A kormány, élén Carmelo Mif- sud Bonniéi miniszterelnökkel, megsokszorozta a biztonsági intézkedéseket, amit az ellenlábas nacionalisták persze rögvest a demokratikus jogok megnyirbálásának kiáltottak ki, alig leplezett nyugati retorikai támogatással a hátuk mögött. Bonniéi 1984 decemberében váltotta fel a miniszter- elnöki székben elődjét, a világszerte széles körben ismert Dominic Mintoffot. Mintoff volt az, aki az 1970- es években elérte az utolsó brit csapatok távozását a korábban angol koronagyarmat Máltáról. A szigetnek sokáig igen fontos stratégiai szerepe volt a Földközitengeren, s ennek megfelelően számos jelzőt ragasztottak rá, nevezték például nyúló erőfeszítéseit. A két ország kapcsolatait áttekintve Szűrös Mátyás és Kaio- losz Papuliasz egyetértőén állapította meg, hogy azok fejlődésére ösztönzően hat az MSZMP és a PASZOK jó együttműködése. Karolosz Papuliasz a találkozón átadta Szűrös Mátyásnak Andreasz Papandreu görög miniszterelnök Kádár Jánoshoz, az MSZMP főtitkárához intézett személyes üzenetét. A görög diplomácia vezetője keddi programja során délelőtt megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. A délutáni órákban a Világgazdasági Kutatóintézetbe látogatott, ahol nemzetközi politikai és gazdasági kérdésekről folytatott konzultációt Bognár Józseffel, az intézet igazgatójával. Várkonyi Péter este díszvacsorát adott Karolosz Papuliasz tiszteletére a Gundel étteremben. lehorgonyzóit anyahajának. Találó volt a titulus, ám az is kétségtelen, hogy stratégiai jelentősége a haditechnika fejlődésével jócskán veszített súlyából. Az utóbbi időkben inkább a turistáknak volt kedvelt célpontja Málta. Mintoff a semlegesség és el nem kötelezettség irányába kormányozta a szigetország hajóját. Ennek semmiképpen sem mond ellent — noha Nyugaton hevesen támadták érte —, hogy Málta jó kapcsolatokat tart fenni a közeli Líbiával, a két országot barátsági és együttműködési szerződés fűzi össze. Bonniéi egy minap interjújában nem szövetségesnek nevezte e viszonyt, hanem olyan baráti nemzetnek mondta Líbiát, mint például Olaszország. Tény mindenesetre, hogy a máltai radarszolgálat a tavaly áprilisi Líbia elleni amerikai légitámadás előtt jelezte Tripolinak, hogy repülőgépek tartanak partjai felé. A nyugtalanság legfőbb oka talán a gazdasági helyzet rosszabbodása volt Máltán az utóbbi időben. A nyugati beruházások visszaestek, csökkent a turisták száma, növekedett a munka- nélküliség. A most hatalomra került nacionalisták az állam szerepének visszaszorítását követelik a gazdaságban. A legfőbb kérdés azonban alighanem az, hogy a győzelmét keringővei ünneplő Eddie Fenech Adami, a miniszterelnöki tisztség várományosa merre táncol a külpolitika parkettján. L. Z. Marosi Izidor váci megyés püspök és Dankó László c. püspök, kalocsai apostoli kormányzó kedden Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács elnökhelyettese előtt esküt tett a Magyar Népköz- társaság alkotmányára. Az eskütételen jelen volt Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, valaA szovjet fél behatóan tanulmányozza a hadászati nukleáris támadófegyverek kérdésében Genfben előterjesztett amerikai tervezetet, s csak ezután válaszol a javaslatokra — hangsúlyozta kedden moszkvai sajtótájékoztatóján Gennagyij Gera- szimov szovjet külügyi szóvivő. Egyidejűleg előzetes értékelést adott a tervezetről, amely — szavai szerint — csak félig tükrözi a reykjavílki csúcstalálkozón kialakított megegyezést, bizonyos tekintetben pedig visszalépést is jelent. A szovjet külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon benyújtott amerikai tervezetben szerepelnek ugyan mennyiségi paraméterek — a hadászati támadófegyverek számára 1600 darabos plafont szab meg —, de például az 50—50 százalékos tervezett csökkentés időtartamát 7 évre húzná el (a szovjet javaslat 5 évet irányoz elő). Emellett a korlátozáson belül „alszinte- ket” is előírna a hadászati atomfegyverfajtákra, s ezzel gyakorlatilag megkérdőjelezné a szovjet hadászati „triászt”, ami a Szovjetunió biztonsági érdekeit sérti. Nem esik szó a tervezetben a tengeri telepítésű nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépekről sem, akárcsak arról, hogy milyen további lépések követik a csökkentést (a Szovjetunió a hadászati támadófegyverek leszerelését viszont folyamatAz Egyesült Államok Országos Űrhajózási és Űrkutatási Hivatala (NASA) emberlakta űrbázis létesítését tervezi a Holdon — jelentette hétfőin az „Aviation Week and Space Technology” amerikai űrkutatási szaklap. A Holdon lévő bázist azért részesítik előnyben, mert a Hold könnyebben elérhető, mint a Mars. James Fletcher, a NASA igazgatójának szavai szerint „az út a Marsra a Holdon át vezet”. mint Paskai László esztergomi érsek. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke ugyancsak kedden tett esküt a Magyar Népköztársaság alkotmányára Trautmann Rezső előtt. Az eseményen jelen volt Katona Imre, Miklós Imre, valamint Tóth Károly püspök, a Református Egyház Zsinatának leükészi elnöke. nak tekinti, s ezeket a kérdéseket is tisztázni kívánja). Végezetül az amerikai tervezet figyelmen kívül hagyja azt a szoros összefüggést, amely a hadászati nukleáris fegyverek, illetőleg az SDI- program között áll fenn. Ge- raszimov emlékeztetett arra is, hogy a Szovjetunió már korábban előterjesztette elképzeléseit e témakörben, amelyek teljes egészében megfelelnek a reykjavíki megállapodások széliemének. A szóvivő elismeréssel szólt a legutóbbi lengyel kezdeményezésekről: az úgynevezett Jaruzelski-terv értelmében Közép-Európában kilenc, esetleg még több ország területén csökkentenék jelentősen a katonai szembenállás szintjét, a hadműveleti-harcászati rakéták, illetőleg a nagy pusztító erejű és találati pontosságú fegyverek számát, s a katonai doktrínákat védelmi jellegűvé alakítanák át. A külügyi szóvivő foglalkozott a Kohl kancellár által a Bundestagban május 7-én ismertetett nyugatnémet „leszerelési” kormánynyilatkozattal. Geraszimov szerint ez az állásfoglalás több új kérdést vetett fel, mint amennyire választ adott: Bonn „megbízható partner” kíván lenni a nemzetközi kapcsolatokban, ugyanakkor nem szívesen szánja el magát konkrét lépésekre a leszerelésben, a katonai szembenállás szintjének csökkentésében. A NASA már ezen a héten megkezdi tárgyalásait a kiszemelt cégek vezetőivel az űrbázis felállításának lehetőségeiről. Az emberlakta űrközpont — amely 2005—2010 körül készülne el — kiépítésének költségei húsz év alatt 80 milliárd dollárt tesznek ki. összehasonlításiképp: folyó áron számítva ennyibe került annak idején az Apollo program is, melynek keretében 1969-ben ember léphetett a Holdra. Az utóbbi napokban 236 milliméter eső esett Űj Dél-Wales- ben, kétszerese a májusi átlagnak. A keletkezett árvizekben három személy meghalt, ketten eltűntek. A képen: ketten a buszmegálló oszlopába kapaszkodva várják a men tő alakulatokat Kedd esti kommentár Máltai keringő A máltai nacionalista párt vezetője, Eddie Fenech-Adami a választási győzelem után párthívei körében Geraszimov sajtóértekezlete A szovjet fél behatóan tanulmányozza az amerikai tervezetet A NASA ŰRBÁZIST létesít a holdon Kína és Kelet-Európa Csao Ce-jang — a képen Todor Zsivkovval tárgyal Peking ben — még ebben az évben hazánkba is ellátogat Todor Zsivkov, aki nemcsak az alkotmányjogilag legmagasabb állami tisztségviselője Bulgáriának, hanem egyben a párt első titkára is, immár a harmadik pártvezető, aki a kelet-európai szocialista országokból Kínába látogat. Elsőként Honecker, az NDK, majd Jaruzelski, Lengyelország Kommunista Pártjának vezetője tett látogatást Pekingben. A közeljövőben Csao Ce-jang európai útja során a Varsói Szerződés néhány tagországát — így hazánkat is — meglátogatja. Csao nemcsak miniszterelnök, hanem a Kínában bekövetkezett személyi változások óta a Kínai KP megbízott főtitkára is. így küszöbön álló látogatása mintegy demonstrálja, hogy az államközi kapcsolatok immár hosszú idő óta tartó élénkülése fokozatosan elvezet a pártközi kapcsolatok helyreállításához is. MEGNYÍLT AZ OT Ez a folyamat voltaképpen már akkor megindult, amikor Kína a Mao-korszak utolsó szakaszának torzulásait felszámolva a kiegyensúlyozott és pragmatikus politika útjára tért. Miután Kína és az európai szocialista országok között kétoldalú politikai konfliktus valójában sohasem volt, fokozatosan megnyílt az út a gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális együttműködéshez. Ezt még elmélyítette, hogy az 1982 óta izgalmas gazdasági és politikai reformkísérletekbe bocsátkozó Kína egyre jobban érdeklődik a kelet-európai szocialista országok egymástól eltérő, de Peking számára mindenképpen értékes gazdaságszervezési elvei és tapasztalatai iránt. Kezdettől fogva világos volt, hogy (kínai optikával szemlélve a dolgokat) a Szovjetunióhoz fűződő viszony teljesen más kategóriába tartozik, mint a többi szocialista ország és Kína kapcsolatrendszere. Ezt a kínai külügyminisztérium szóvivője most, a Zsivkov- látogatás során sem mulasztotta el leszögezni. Azt mondotta, hogy „Kína baráti kapcsolatait és együttműködését a kelet-európai szocialista országokkal nem lehet összefüggésbe hozni a kínai —szovjet viszony alakulásával. Kína a Szovjetunióval is tárgyalások útján kívánja rendezni kapcsolatait. Ez a rendezés kizárólag Kínára és a Szovjetunióra tartozik.” _______________!_______ K ÖZÖS TÖREKVÉSEK Ennek a magatartásnak és különbségtevésnek a mélyén ma már nem kell semmiféle „megosztási manővert” keresni. A különbségtevésnek gyakorlati tartalma van. Nevezetesen az, hogy Kína gazdasági és technológiai elmaradottsága ellenére jelenleg is nagyhatalom, potenciálisan pedig világhatalomnak tekinthető. Emellett 7500 kilométer hosszú közös határa van a Szovjetunióval. Ez a helyzet, valamint a két országnak a történelmi múltba (egyfelől a cárizmus, másfelől a kínai császárság korszakára) visszanyúló nézetkülönbségei egy sokágú és bonyolult hatalompolitikai érdekösszeütközéshez vezettek. 1982-ben, amikor Kína fokozatosan a józan és gyakorlatias reformpolitika felé fordult, megnyílt a lehetőség a vitás kérdések rendezésére. Ebben a folyamatban rendkívül fontos állomást jelentett Gorbacsov 1986. július végén elhangzott vlagyivosztoki beszéde. Ebben egyrészt párhuzamot vont a szovjet gazdasági-politikai átalakulás irányvonala és a kínai reformpolitika között, hangsúlyozva mindkét ország szocialista reformtörekvéseit. Ezt követően szovjet részről a korábbi határkonfliktusok színterével, az Amur és az Usszuri folyóval kapcsolatban olyan állásfoglalás hangzott el, hogy a határ ne a folyó kínai partja, hanem lényegében annak közepe, az úgynevezett fő sodorvonal legyen. Ez megfelelt a korábbi kínai álláspontnak, s így a jövőben szükségszerűen megkönnyíti majd a két hatalmas ország közötti határvonal pontosítását. A „HÁROM AKADÁLY" Ezen túlmenően az említett, sokágú hatalompolitikai nézetkülönbség még nem tekinthető feloldottalak. Továbbra is az a helyzet, hogy a határrendezésen kívül Kína „három akadályt” lát a szovjet—kínai kapcsolatok teljes rendezése útjában. Ezek: a Vietnam kambodzsai politikáját érintő szovjet tá-. mogatás; szovjet csapatok jelenléte Afganisztánban; szovjet erők a kínai—szovjet határ mentén, illetve Mongóliában. Meglehetősen bonyolítja e kérdések rendezését, hogy Peking a „három akadály” elhárítását mintegy feltételként tűzte ki. A szovjet politika természetesen arra nem vállalkozhat, hogy egy harmadik ország — például Vietnam — feje felett és érdekeinek figyelembe vétele nélkül folytasson tárgyalásokat Pekinggel ezekről a regionális kérdésekről. Mindenesetre a Mongóliában megkezdődött szovjet csapatkivonási folyamat és Moszkva határozott erőfeszítései az afgán probléma politikai megoldására új távlatokba helyezték a „három akadály” pekingi tézisét is. Való igaz tehát, hogy a szocialista Kína és a Varsói Szerződés kelet-európai tagállamainak kapcsolatrendszere továbbra is gyorsabban és akadálytalanabbul fejlődik, mint a szovjet—kínai viszony. A kölcsönhatás azonban tagadhatatlan. Az események azt mutatják, hogy a nagyonis gyakorlati hatalmi ellentétekkel megterhelt szovjet—kínai viszony is a kapcsolatok nagyvonalú rendezésének szakaszába érkezett. I. E.
