Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-13 / 111. szám
1987. május 13., szerda Somogyi Néplap 3 Veszteséges vállalatok Az állam nem gazdag nagybácsi Földi gondok a repülőknél Nem örvend túl nagy népszerűségnek az a veszteséglista, amelyet a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Fő- igazgatósága készít el minden évben. E speciális tükör értelemszerűen elsősorban a hiányosságokat mutatja: mely vállalatoknak nem sikerült megkeresniük az ösz- szes kiadások fedezetét. A múlt évben kétszázötvennégyen iratkoztak föl e listára, számuk ugyan kevesebb, mint 1985-ben, ám a veszteség összege két százalékkal magasabb az akkorinál. E 254 gazdálkodóból 132 a mezőgazdaságban működött, az egyéb vállalatok és szövetkezetek közül hatvanegyen voltak veszteségesek, s ugyanennyien küszködnek hiánnyal a kisvállalatok és szövetkezetek közül. Évről évre ráfizetnek Még érdekesebb összefüggésekre bukkanunk, ha a részletesebb adatokat is megismerjük. Ezek szerint az iparban, a szolgáltatásban és még másutt működő 61 veszteséges vállalat közül alig több mint fél tucatnál haladta meg a hiány a 100 millió forintot. S hogy nem váratlan konjunkturális bajok sodorták veszélyes helyzetbe e cégeket, mutatja, közülük négy már az előző évben is veszteséges volt. S ha hihetünk a mérlegbeszámolók alapján készített előrejelzéseknek, akkor é vállalatok közül négynek idén ismét hiánnyal kell szembenéznie. Az ágazatonkénti elemzések szerint a minisztériumi törvényességi felügyelet alá tartozó vállalatok sorában huszonkilencen voltak veszteségesek, s az összes hiány több mint kilencven százalékát ők könyvelhették el. A statisztikai összegezés tükör a gazdaság, a társadalom előtt. A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságán a közelmúltban készült el az első negyedév tényeit rendszerező összegezés. A sokat elmondó adatok tanulmányozása során egyaránt találkozhatunk örömet keltő tényekkel, előrelépésre utaló tendenciákkal, és tartós, a holnap tennivalóira is utaló gondokkal. A megye szocialista iparának termelése az országos átlagot jóval meghaladó mértékben, több mint hat százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az emelkedés mértékében a múlt évi alacsony szint mellett az is közrejátszott, hogy az idén több volt a munkanapok száma. Az átlagos növekedés nagy különbséget takar. A megye ipari termelésében jelentős részarányt képviselő gépipar például 9,3 százalékkal növelte termelését, ugyanakkor tíz százalékkal maradt el múlt évi első negyedévi teljesítményétől a fémtömegcikkipar, és a textilruházati ipar is kevesebbet termelt, mint egy évvel korábban. 7,4 százalékkal növelte termelését a megye élelmiszer- ipara, ezen belül is az átlagot meghaladó volt a húsipar és a malomipar termelésemelkedése. A múlt évinél lényegesen kedvezőbben alakult a vállalatok és szövetkezetek külkereskedelmi célú értékesítése. Az első negyedévben 1,3 milliárd forint értékű terméket, a múlt évinél harminchat százalékkal többet exportáltak. A listát az ipar vezeti tizenhárom veszteséges vállalattal, az építőiparban heten kerültek ugyanilyen helyzetbe, a közlekedés és hírközlés területéről egyetlen egy vállalatot soroltak ide, s három kereskedelmi és öt szolgáltató cég tartozik még a csoportba. Mi az oka a veszteségnek? E kérdésre minden évben megpróbálnak az összesített számok alapján — felhasználva a vállalati ellenőrzések tapasztalatait — választ, adni. Vannak objektív okok, például a piac beszűkülése miatt kevesebb a korábbinál a megrendelés, s az árakat sem lehet a végtelenségig emelni. Gondot okoz az anyagellátás akadozása, és, nem egy helyen a létszámcsökkenést vagy a magas fluktuációt okolják az eredménytelenségért. Gondokat okoznak Ügy látszik, növekszik a verseny a magyar piac résztvevői között, mert jó néhány vállalat szerint a kisszervezetek miatt esnek el a megrendelésektől, s így kerülnek a veszteségesek közé. Viszont, s ezt már az objektív külső szemlélők állapították meg, nemegyszer vezetési, személyi gondok, alapvető szervezési hiányosságok is hozzájárulnak a veszteség kialakulásához. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy egy veszteséges vállalat az átlagosnál sokkal több késedelmi kamatot, kötbért vagy bírságot fizet elmaradt vagy késedelmes szállításaiért, és ez rontja amúgy is súlyos pénzügyi helyzetét. A kisvállalatok, a szövetkezetek közül elsősorban a most alakulókat fenyegeti a veszteség; a tapasztalatok Javult a szerződéssel lekötött munkák aránya a megye építőipari, kivitelező szervezeteinél. Erre az évre összesen 4,8 milliárd forint értékű építési-szerelési munka elvégzését irányozták elő, és március végéig a múlt évi 62 százalék helyett tervük 82 százalékára szerződést kötötték. A siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat egész éves termelését biztosította szerződésileg, és az átlagnál kedvezőbb a helyzet a Dél- dunántúli Vízügyi Építő Vállalatnál, valamint a Tanácsi Építőipari Vállalatnál. A megyei Állami Építőipari és a Közúti Építő Vállalatnál viszont lényegesen alacsonyabb a szerződéssel lekötött munkák értéke. A hosszúra nyúlt tél, a késői tavasz — mint szerte az országban, — rányomta bélyegét a mezőgazdasági munkák végzésére. Igaz, a korábbiaknál jobb szervezéssel, igyekezettel, fokozott felelősségérzettel a több hetes hátrányt némileg sikerült mérsékelni a mező- gazdaság dolgozóinak. A múlt évinél kevesebb, az év elejinél viszont ezerhétszáz- zal több szarvasmarha volta megyében. Figyelemreméltó, hogy az állami gazdaságokban és a háztájiban nőtt a szarvasmarha-állomány, a termelőszövetkezetekben viszont 3,8 százalékos csökkenés következett be. A közgazdasági szabályozók változásának hatása jól mérhető: 3,7 százalékkal nőtt a megye sertésállománya, ezen belül is a legjelentősebb, csaknem tizenkét százalékos a háztájiban levő sertések számának gyaraposzerint az első egy-két évben nemigen képesek nyereséggel termelni, és előfordult, hogy az alapítók nem vették figyelembe, a piacon már jónéhány versenytárs akad. A mezőgazdasági ágazat sajátos nehézségekkel küzd. A szélsőséges időjárás, az aszálykár miatt a veszteséges 132 gazdálkodó közül ötvenhatot eleve aszálykár által sújtottnak minősítettek. Ám az időjáráson kívül az iparéhoz hasonló gondokkal is küszködnek a veszteséges gazdaságok. És már nem új jelenség, hogy az alaptevékenységen kívüli ágazatok, a szakcsoportok ráfizetéses tevékenysége alaposan igénybe veszi az egyébként is lapos pénztárcát. „Áramvonalas" programok A veszteségek eltüntetése jórészt a vállalatokat, illetve szövetkezeteket terheli. Né- hányan bankhitelekkel próbálják beindítani a vállalat döcögő szekerét, míg mások felesleges gépeiktől, épületeiktől szabadulnak meg, s az áramvonalasított szervezettel próbálnak újult erővel a piacon maradni. Az állami költségvetés várhatóan csak néhány gazdálkodót segít ki a bajból, a többieknek valószínűleg szembe kell nézniük egy esetleges felszámolás lehetőségével is. Természetesen ez nem egyetlen év rossz gazdálkodási eredménye után következik be. Ám sokkal kevesebb esélyt kapnak a túlélésre azok a gazdálkodók, amelyek már évek óta egyre növekvő veszteséget tolnak maguk előtt. Helyzetük végleges rendezése, reméljük, nem húzódik el sokáig. Lakatos Mária dása. A kedvező tendencia az értékesítésben is jelentkezik, 7,8 százalékkal több sertést vásároltak fel március végéig a megyében, mint egy évvel korábban. A Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának összegező elemzése, számos tanulságul szolgáló tényre irányítja a figyelmet. A sóik közül például arra a sajnálatos helyzetre is, hogy Somogy lakossága egy év alatt ismét kétezerrel csökkent, tovább folytatódott a megye lakosságának természetes fogyása. Ezt jelzi az élve születések számának további mérséklődése és a halálozások számának erőteljesebb növekedése is. A három parti megye idegenforgalmi hivatalai — a Balatontourist, a Siotour és a Zalatour — az idén együttesen 120 millió forintot költenek a kempingek fejlesztésére, korszerűsítésére. Az összeg egy részét a háttér területek kisegítő kemping- jeinék bővítésére fordítják, mivel vízvédelmi okok miatt a parti táborokban nem kívánnak az eddiginél több vendéget fogadni. Aszófőn, a Siófok melletti gamászai térségben és a Balatonszemes- hez közeli Bagó-dombon ösz- szesen csaknem 3000 új kempinghelyet készítenek elő a főszezonra. Fonyód Jövőre lesz harminc éve, hogy a megyében megszervezték a sportrepülést. Sza- lontai Sándor érdeme, hogy a kaposújlaki mezőn elkészült az első hangár; a klub tagjai társadalmi munkában építették föl. Sokan hódoltak a vitorlázórepülés szén vedélyének. Régi fényképek tanúskodnak a kezdetről, a nagy csapatról. 1966-ban az országban elkezdték felszámolni a sportrepülőklubokat. A somogyiak sem tudtak mecénást szerezni. A gépeket szétszerelték, s elszállították. Akkoriban fejlődött a Repülőgépes Növényvédő Állomás. Megvették a repteret az ösz- szes létesítménnyel együtt. A repülőklub tagjai azonban nem adták föl. Bekéredzkedtek minden elképzelhető helyre, Öcsénybe, Balatonfő- kajárra jártak repülni, s a végén Nagykanizsán kötöttek ki. Kilenc év telt el így. A kezdő, 22 tagú csapatból nem maradt, csak két kitartó ember: Kovács Sándor és Balogh Margit. 1974 januárjában újra repülhettek a vitorlázók. Negyvenen kezdtek, ma már a pártoló tagokkal együtt több mint kétszázan tartoznak a klubba. A B kategóriás klub az egyik legkiválóbb minősítést nyerte el, ám a fejlődésre kevés lehetőség volt. A körülmények mostohák: apró faház a bázis, a földi berendezéseket a szabad ég alatt tárolják, a repülőgépeket pedig naponként szétszerelve, nem éppen korszerű hangárban tárolják. — Mindenféleképpen szükség van a fejlesztésre, hiszen bármilyen szép a sportrepülés, ha a körülményeken nem tudunk változtatni, hamarosan azon vesszük észre magunkat, egy klubtagunk sem marad — mondta Kovács Sándor. — önellátók vagyunk: az az anyagi támogatás, amelyet az MHSZ megyei vezetőségétől és az országos repülőgép-szolgálattól kapunk, háromhónapi üzemanyagköltségre sem elegendő. Mindenféle munkát vállalunk, amiből pénzt lehet remélni, de ez sem a legjobb megoldás. A vitorlázók kiközelében, az épülő Lengyeltóti üdülőfalu részeként új, 700 személyes kemping készül el a nyári főidény kezdetéig. A táborok régebbi épületei közül többet felújítottak, Keszthelyen és Balatonfüre- den pedig új fogadóépületet emeltek. A balatonfüredi nemzetközi nagytábor új elektromos vezérlésű fedett tekecsarnokkal, szoláriummal, szaunával, snack-bárral és ABC-áruházzal gazdagodott. A balatonfüredi és a siófoki kemping strandja 70 méter hosszúságú, kétpályás vízicsúszdát építettek. jönnek a reptérre, s ahelyett, hogy repülnének, ne- kiállnak a szegélyjelző rendszer javításának. Ez jó egyszer, jó kétszer, de sokadjá- ra már legyintenek, s legközelebb a közelünkbe se tévednek. A repülőklub előírt kiképzési terv szerint teljesíti feladatait, méghozzá kiválóan. A másutt megszokott táborszerű kiképzésre azonban nincs lehetőség, a fiatalokat a lelkesedés tartja a klubban. Két éve határozták el az új hangár megépítését, a hozzá tartozó kiszolgáló létesítményekkel együtt. A terveket egy hajdani lelkes vitorlázó, Garancsy Tibor társadalmi munkában készítette el, a klubtagok sok hétvégén vállaltak társadalSzélesedő árucsere Nemrégiben külföldi partnerénél tett látogatást a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat tabi kemping- cilkkgyárának két szakembere. Két éve kötöttek először együttműködési szerződést az NDK-beli céggel s a rövid idő alatt jó kapcsolat alakult ki a vállalatok között. A Veb Favorit Tacha az NDK legnagyobb sátor- és ponyvagyártója. Nemcsak otthon ismerik: az európai piac legjelentősebb szállítója. Évente százezer darab sátor hagyja el náluk az üzemcsarnokokat, s a ponyvatermelésük is jelentős. Varga István, a tabi kempingcikkgyár igazagtója elmondta, hogy nullszaldós árucsere keretében 2—3—4 személyes túrasátrat szállítanak a német vállalatnak, s onnan ellenértékként ponyvát kapnak. 1986-ban tízezer túrasátort küldtek a partnernek, s az árucsere értéke meghaladta a kétszázezer forintot. Ezt az idén egyhar- madával szeretnék bővíteni. A Veb Favorit Tacha munkaerőgondokkal küzd, kapacitása jórészt le van kötve, ezért szívesen veszi a magyar sátrakat. A tabi vállalat gépkocsi- és takaróponyvák meg bányalégcsövek varrásával is foglalkozik, s ezekhez elengedhetetlen a pvc-fólja. Kivált nagy feladatot jelent az NDK-ból érkező Ifa gépkocsik védőmi munkát. Sínen is lenne a dolog, ha nem kellene minduntalan nehézségekkel megküzdeni. A repülőklubot pártoló vállalatok sokféleképp igyekeznek segíteni, hogy a hangár végre fölépüljön. — Föl mérhetetlen előnyökkel járna ez — folytatja Kovács Sándor. — Megfelelő anyagi támogatást kaphatnánk, új gépeket és a munkánk elismerését is. A megyében sokféle minőségi sportot űznek az emberek, méltán vagyunk büszkék teljesítményünkre. A mi vitorlázóink országosan is kiváló minősítést értek el; úgy érezzük, mi is megérdemelnénk az elismerést. Klie Ágnes ponyvájának pótlása. Az alapanyagot Magyarországon nemigen tudja beszerezni a kempinggyár, így a kapcsolat mindkét fél számára igen előnyös. Az évenként megújított szerződés keretében legutóbb a most folyó munkákat és a szállítási határidőket egyeztették. Megtárgyalták a minőségi követelményeket és szó esett az alapanyagok kezeléséről. A következő időszak cseréjéről is megállapodtak: a tabi gyár az első félévben tízezer darab túrasátrat exportál, az év másik részére ennék a felét kötötték le, s a belföldi meg a tőkés megrendelésektől függően még háromezer hagyományos túrasátor kiküldésére van lehetőség. A német cég ennek ellentételeként továbbra is szállít Magyarországra jó minőségű pvc-ponyvát. Varga István szerint a legutóbbi tárgyalás, csakúgy mint a kétéves kapcsolat, minden tekintetben sikeres volt. Mindkét fél eleget tett a minőségi és mennyiségi követelményeknek s ez alapja lehet a további közös elképzelések megvalósításának. A későbbiekről az őszi lipcsei nemzetközi vásáron döntenek; várhatóan aláírnak egy újabb — öt évre szóló — megállapodást. F. L. 1,3 milliárdos export AZ ELSŐ NEGYEDÉV SOMOGYI MÉRLEGE Á főidényre készülnek a balatoni kempingek Sátorért ponyvát
