Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-12 / 110. szám

2 Somogyi Néplap 1987. május 12., kedd Befejeződött a labini bányászsztrájk VSZ-NATO­tanácskozás Bécsben Befejeződött a labini bá­nyászsztrájk: az Isztria-f él­szigeti Rasa kombinát 1700 dolgozója ma, 33 nap múl­tán ismét felveszi a munkát, miután a hétfői tárgyaláso­kon megállapodást értek el fő követeléseik teljesítéséről. Jugoszláviában a felszabadu­lás utáni időszakban ez volt a leghosszabb, s résztvevői számát tekintve a legna- szabású munkabe­szüntetés. A megállapodás alapján a vállalat dolgozói­nak bérét átlagosan 46 szá­zalékkal emelik, leváltják a kombinát több vezetőjét és csökkentik az adminisztratív létszámot. A Jugoszláv Szak- szervezetek Országos Taná­csának elnöksége rámutatott, hogy a vállalati munkabe­szüntetések esetén a szak- szervezet nem határolhatja el magát a dolgozóktól, ha­nem velük kell tartania, mert egyébként elveszti tag­ságának bizalmát. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Moszkvában megbeszéléseket folytatott Todor Zsivkovval, a BKP KB főtitkárával JÚNIUS 11-ÉN: Nagy-Britcmniábcm Hétfőn felújították a Var­sói Szerződéshez tartozó or­szágok, valamint a NATO- országok képviselőinek bécsi tanácskozását. A februárban kezdődött megbeszélések cél­ja az, hogy — a madridi ajánlásoknak megfelelően — kidolgozzák a mandátumot a hagyományos haderők és fegyverzetek összeurópai csökkentéséről tervezett tár­gyalásokra. A VSZ országai, valamint a semleges és el nem kötelezett államok többsége azon az álláspon­ton van, hogy az új fóru­mot a helsinki folyamat ke­retében, a 35 ország részvé­telével kell megteremteni. A NATO nézete szerint (ame­lyet Franciaország nem oszt) csak a két katonai szövet­ségnek kellene tárgyalnia. A lengyel nagykövetségen tartott hétfői ülésen a 23 ország képviselői megvizs­gálták, mely területeken ala­kultak ki hasonló, vagy egy­máshoz közeli álláspontok, s hol térnek el a nézetek a katonai egyensúly, a lesze­relés, illetve a tervezett tár­gyalások formai kérdéseiben. Az ülésen részt vetít Ma­rian Orzechowski lengyel külügyminiszter is, aki ked­den felszólal az utótalálko­zón és sajtóértekezletet is tart. Horváth István Bukarestbe utazott Horváth Istvánnak, az MSZMP KB titkárának ve­zetésével hétfőn küldöttség utazott Bukarestbe a szocia­lista országok kommunista és munkáspártjai szervezési kérdésékkel foglalkozó tit­kárainak sokoldalú tanács­kozására. A küldöttség tag­ja Petrovszki István, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője, Latos István és Ősi István, a KB osztályvezető-helyettesei. Margaret Thatcher brit kormányfő hétfőn délután hivatalosan bejelentette: ké­résére II. Erzsébet királynő május 18-i hatállyal elren­delte a parlament feloszlatá­sát és az általános választá­sok kiírását június 11-re. Az új parlament, sorrendben a« 50., június 17-én ül össze. Thatcher asszony abban a reményben mondott le 140 fős alsóházi többséget élvező mandátumának hátralevő egy évéről, hogy a számára legkedvezőbbnek ígérkező körülmények között nyerje el a választóktól újabb öt évre szóló harmadik felha­talmazását. A londoni értéktőzsde — a pénteki 42 pontos árfo­lyamemelkedési rekordot is megdöntve — hétfőn 53 pontos, vagyis több mint 10 milliárd font névértékű rész­vényárfolyam-emelkedéssel nyugtázta a konzervatív győ­zelemmel kecsegtető júniusi választások bejelentését. A Harris közvéleményku­tató vasárnap közzétett fel­mérése szerint a szavazók 44 százaléka hajlik a konzerva­tív párt, 33 százalékuk a munkáspárt és 21 százalékuk a szociáldemokrata-liberális pártszövetség támogatására. Ilyen szavazatmegoszlás az 1983-ashoz hasonló arányú^ konzervatív győzelmet ered-' ményezne. A felmérés szerint azon­ban a megkérdezetteknek mintegy egyharmada még egyik párt mellett sem kö­telezte el magát véglegesen. A bizonytalansági tényezők­re utalva Neil Kinnock mun­káspárti, David Steel liberá­lis és David Owen szociál­demokrata pártvezér hétfőn bizakodóan nyilatkozott a szerintük „még teljesen nyi­tott” választási küzdelem végső kimeneteléről. Hétfő esti kommentár Erőpróba a hétezer szigeten Kétszáz képviselőt, 24 szenátort választottak május 11-én a Fülöp-szigeti parlamentbe. Képünkön a szavazóurnákat a szavazóhelyiségbe viszik. ERDŐTŰZ KÍNÁBAN Amikor |az olvasó e soro­kat olvassa, nagyjából alig­hanem véget ért már a vok­solás a világ másik végén, a Fülöp-szigeteken. Az ille­tékesek azonban már jó elő­re közölték, hogy végered­mény legkorábban egy hét múlva várható. Ha figyelem­be vesäzük, hogy ez a kü­lönös ország, nem kevesebb, mint hétezer szigetből áll, és ezek jelentős része sűrű er- erdő, akkor a szavazatszám­láláshoz szükséges egy hét nem is tűnik olyan soknak. És ha ebbe még azt is be­számítjuk, hogy itt kétféle háború is folyik (az NPA nevű ■ politikai gerillaszerve­zet, valamint a déli muzul­mán szeparatizmus küzd hosszú esztendők óta fegy­verrel a mindenkori közpon­ti hatalom ellen), akkor a késedelem még érthetőbbé válik. önmagában is óriási ered­mény, . hogy a hírügynöksé­gek egybehangzó jelentése szerint ebben a hagyomá­nyosan zaklatott közegben viszonylagos nyugalom ural­kodik. Ne feledjük: ponto­san másfél évtized óta (Fer­dinand Marcos akkori ál­lamfő 1972-ben oszlatta fel a nemzetgyűlést, és hirdette meg a „maratoni” . hosszúsá­gú szükségállapotot), most először tartanak ebben a, stratégiailag fontos ország­ban általános választásokat! Ennek előzményei közis­merten viharosak voltak. A Marcos-diktatúrától meg- csömörlött tömegek Aquino ellenzéki vezér meggyilkolá­sakor támadásba mentek át, és később a nagy szövetsé­ges, az itt fontos támasz­pontokkal rendelkező Wa­shington is úgy látta: oko­sabb Aquino özvegyét hata­lomra segítenie. Aquino asz- szony azóta hősiesen birkó­zik az öröklött gazdasági káosz, a kétfajta belháború, sőt, ia katonai . puccs több­ször is kísértő veszélyével. Hatalmát azonban a februári népszavazás megerősítette, és ha most pártja, a Moz­galom a néphatalomért a parlament mindkét házában megszerezné a többségét (24 szenátort és 200 képviselőt választ mintegy 25 millió vá­lasztópolgár), {akkor leg­alábbis némi remény van arra, hogy a hétezer sziget földjén valóban beköszönt a stabilitás annyira várt kor­szaka. Az eredménynek megvan­nak a maguk gazdasági von­zatúi iff: helyi megfigyelők úgy látják, hogy látványos elnöki siker esetén esetleg visszatérhetne az országba a feszültségek idején kimenekí­tett tőkének legalább egy része. H. E. Hétfői sajtójelentés szerint eddig 119 ember vesztette életét, több mint százan megsérültek és sokezer em­ber vált hajléktalanná a múlt hét szerda óta az északkelet-kínai Hejlungcsi- ang tartományban pusztító tűzvész miatt. A kínai—szovjet határhoz közel eső térségben tomboló tűz a legfrissebb műholdas felvételek tanúsága szerint több mint 300 000 hektárnyi erdőterületet érint és több várost, illetve települést veszélyeztet. Csaknem telje­sen megsemmisítette a húsz­ezer lakosú Hszilincsi vá­roska házait. Az évtized leg­nagyobb méretű erdőtüzének frontvonala meghaladja a száz kilométert. A kínai népi felszabadító hadsereg többezer katonája és a tartományi tűzoltó bri­gádok százai küzdenek a tűz megfékezéséért, a veszélyez­tetett városok és települések megmentéséért. A fenyege­tett területekről több tíz­ezer embert sikerült időben kitelepíteni. A meteorológiai előrejelzések esőt és hava­zást jósolnak az elkövetke­ző napokra. Remélhető, hogy ezek elősegítik az erdőtűz eloltását. Perez de Cuellar ENSZ-főtikár kínai látogatása során talál kozott Teng Hsziao-pinggel, a legnagyobb tekintélyű kínai vezetővel Á Hart-ügy — és ami mögötte áll Hátbadöfte valaki Gary Hartot? Furcsa módon, ez a kérdés a demokrata párti el­nökjelöltségért vívott küzde­lem eddigi éllovasának lát­ványos — és botrányos — visszalépése után jószerével fel sem merült az amerikai sajtóban. Végeredményben az ügy könnyen kezelhető egyértelműen: saját maga volt az, aki kihívta a sorsot maga ellen, s ha büntetése emberileg tragikus is, a kö­téltáncosnak tudnia kell, ho­gyan egyensúlyozhat, s mi­kor vesz magára olyan bal­lasztot, amely leránthatja a mélybe. Gary Hart egyik problémája hosszú évek óta a „jellemprobléma” volt, ezen belül eléggé tartósan a szépnem iránt érzett vonzal­ma — s ha egyszer ő maga adja fel a labdát a sajtónak, azzal a nyilvános felhívás­sal, hogy tartsák nyugodtan szemmel ebben a vonatko­zásban, csodálkozhat-e, ha akad valaki, mint a The Miami Herald szerkesztősé­ge, aki lecsapja a feladott labdát? Azt persze szintén min­den kommentár megírta, hogy a Hart-ügy véletlenül sem lehetett volna jobban időzítve Ronald Reagan szá­mára. Azon a napon, amikor a régóta várt, óriási sajtóval beharangozott — egyébként első napjaiban vajmi kevés izgalmat hozó •— kongresz- szusi meghallgatások kez­dődtek az iráni—kontra po­litikai botrány ügyében, az amerikai lapok első oldálán, a televíziós híradók első és hosszan magyarázott híre­ként nem ez, hanem a Gary Hart nőügyeiről szóló beszá­moló szerepelt. A The Wa­shington Post szellemes ka­rikatúrája szerint a Fehér Ház fölött tornyosodó fekete felhőnek szorgalmasan mu- tatgatják, merre van Hart washingtoni háza, ahová Donna Rice kisasszony, az igen csinos szőke „telefon­színésznő” — aki legfeljebb a telefonkönyvekben tüntet­heti fel szakmájának a szín­művészetet, mert hogy nem erről ismerték —, ellátoga­tott. De a kongresszusi meg­hallgatás még hosszú hetek­ig tart majd, s nyilván a végén csattan az ostor — a fehér házi belső műhelytit­kok majd csak - Poindexter és North kihallgatásakor tá­rulhatnak fel igazán. így ha jól is jött az ügy, a tőrt alig­ha Ronald Reagan keze tar­totta. Érdekében állt-e bárkinek is Hart korai eltávolítása a demokrata jelöltek mezőnyé­ből? Erre aligha lehet egy­könnyen megtalálni a vá­laszt — a miami lap ugyan valakitől tippet kapott a Rice-ügyről, de talán soha­sem derül majd fény arra, ki volt a tippadó, még ke­vésbé, hogy kinek érdekében cselekedett. Kétségtelen, hogy az elnökjelöltek népes mezőnyében sokan lehetnek, akiknek jól jöhet az éllovas kiesése, s azt is aligha lehet vitatni — a Watergate-ügy, vagy a Carter-féle belső tá­jékoztató ellopása után —, hogy a jelöltségért vívott küzdelem módszerei koránt­sem finomak, alig változtak azóta, amióta Mark Twain megírta híres humoreszkjét a kormányzóválasztásról. De a csata még olyan korai sza­kaszban van, hogy a riváli­soknak bőven lett volna ide­jük más akcióra — egyéb­ként ők maguk még csak saját „felvezetésükön” dol­goznak. A jelöltek mezőnyében Hart volt eddig az egyetlen, akinek átgondolt, mi több, ismert és átfogó politikai koncepciója volt. Ez nem vé­letlen: 1984-ben azért nyerte el vele szemben Walter Mon­dale a jelöiltséget, mert egy nyilvános vitán joggal tette fel neki az egy Hamburger - reklámból országszerte is­mert kérdést: hol van a hús? Hol van az átgondolt politi­ka a tudatosan Kennedyre vett frizura mögött? De Ga­ry Hart — aki már akkor sem volt kezdő politikus — tanult az ügyből, mire colo­radói háza mögött fellépett egy sziklára, hogy onnan je­lentse be hivatalosan elnök- jelölti próbálkozását, kész és kidolgozott politikai prog­ramja volt. Külpolitikai ter­veit például jól propagált és jó sajtót hozó előadássoro­zatban fejtette ki Wáshing- ton egyik szellemi fellegvá­rában, a Georgetown Egye­temen, katonapolitikai elkép­zeléseiről könyvet írt, belpo­litikai, gazdaságpolitikai né­zeteit is sokszor és alaposan kifejtette a nyilvánosság előtt. A sajtó szerepéről a Hart- ügyben ugyan elég széles a vita, a közönség, sőt az új­ságírók jelentős része is el­ítéli a The Miami Herald módszerét, amellyel az in­formációt szerezte: egy tipp alapján az újságírók detek- tív-módra tartották megfi­gyelés alatt Hart házát — de elítéli Hartot is. Nem fel­tétlenül azért, mert nőügyei voltak — ettől még lehetett volna elnök, hiszen Roose- veltről is eléggé köztudomá­sú volt, hogy gyengéd szálak fűzik felesége titkárnőjéhez, Kennedy és Johnson elnök­ről is jónéhány pletyka ke­ringett Washingtonban, ko­rántsem alaptalanul — még az istenfélő Carter is el­mondotta egyszer, hogy „szí­vében buja vágyak támad­tak”. A baj ott van, hogy Hart a jelek szerint az álta­lánosan elfogadott konven­ciókon felül állónak tekintet­te magát — ráadásul ítélőké­pessége is csődöt mondott. Akkor és olyan körülmények között hívta ki a sorsot — és a riportereket — maga ellen, amikor szinte biztos volt, hogy ebből baj lesz. Ha egy jelölt nem mond igazat, megbocsátható. Ha nem ép­pen róla mintázzák az isten­félő családatya szobrát, nem kellemes, de még beleférhet á tűréshatárba. De ha osto­baságot csinál a választási kampány egy kritikus, kez­deti szakaszában — az ka­tasztrofális. Kis Csaba Ceausescu Prágában Nicolae Ceausescu, a Ro­mán KP főtitkára, Románia köztársasági elnöke hétfőn Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársa­sági elnöknek a meghívására egy napos baráti munkalá­togatásra Prágába érkezett. A Progress*—29 küldetése eéget ért Befejezte kozmikus repü­lését a szovjet Progressz—29 teherszállító űrhajó, amely április 23. óta a MIR űrál­lomáshoz kapcsolódva ke­ringett a Föld körül. Ez idő alatt az űrállomáson tartóz­kodó Jurij Romanyenko és Alekszandr Lavejkin űrhajó­sok az előre meghatározott program szerint kirakták be­lőle szállítmányát, amelyben többek között műszaki fel­szerelés, üzemanyag és ivó­víz volt. A teherhajó hétfőn reggel levált a MIR állo­másról, majd a földi irányí­tó központból történt ve­zényléssel haladt tovább, s fékezés után a sűrű légré­tegbe érve megsemmisült.

Next

/
Thumbnails
Contents