Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-12 / 110. szám
1987. május 12., kedd Somogyi Néplap 3 A beszámoló taggűlések tapasztalatai A megyei pártbizottság a közelmúltban megtárgyalta a beszámoló taggyűlések tapasztalatait Somogy pártalapszerveze- teiben február 1. és március 15. között zajlottak le az éves munkát értékelő taggyűlések. A vezetőségek az alapszervezet jellegének megfelelően elemezték a XIII. kongresszus határozata végrehajtásának helyzetét, a politikai munka területeit. Mindenütt értékelték a tagság fegyelmi helyzetét, kritikusabban fogalmaztak a gondokról, a nemkívánatos jelenségek szaporodásáról. A vezetőségek visszatértek az előző beszámoló taggyűléseken elfogadott határozatok végrehajtásának helyzetére, ezt a legtöbb helyen összekapcsolták a Központi Bizottság 198«. november 19— 20-i határozata megvalósításáért tett intézkedések értékelésével. Több alapszervezetnél még mindig előfordult, hogy a számvetés, a politikai értékelés helyett „leltárt” készítettek. A megelőző beszámoló taggyűléseknél sokkal konkrétabban szóltak a pártcsoportok munkájáról, a pártmegbízatások teljesítéséről. A határozatok végrehajtásához szorosabban kapcsolódó egyéni pártfeladatok kialakításának, a munkaköri feladatokon felüli, konkrét gazdaságii megbízatások útjait, módszereit keresték. Változatlanul kevés, de az elmúlt éveknél több helyen éltek a jobbító szándékú, személyre szóló kritikával, elmarasztalással, hiszen egyre nyilvánvalóbb, hogy a párt tekintélye, tömegbefolyása a központi döntések helyessége mellett az egyes párttagok tekintélyétől, magatartásától, példamutatásától függ. ŐSZINTE ESZMECSERE A taggyűléseket nyílt, őszinte eszmecsere, kritikusönkritikus hangvétel jellemezte. A hozzászólók kiegészítették a beszámolók esetenként visszafogottabb megállapításait. A vélemény- nyilvánítók többsége a helyi tennivalókra helyezte a hangsúlyt. A viták középpontjába a gazdaságpolitika, a településfejlesztés, a párt tevékenysége, belső élete került. Az előző beszámoló taggyűlésekhez képest több és keményebb bírálat hangzott el minden olyan gazdasági, politikai kérdésben, amely megyénk egész lakosságát foglalkoztatja. A termelő egységekben működő pártszervezetek megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztak a gazdaságpolitikai feladatok megvalósításával. A felszólalók véleménye egységes volt abban, hogy fegyelmezettebb, minőségi munkára van szükség, a szervezettség, a rend, a hatékonyság, a következetes ellenőrzés a feladatok megoldásának alapja. Nagy hangsúlyt kapott a munkaerkölcsben mutatkozó lazaságok bírálata. A véleményt nyilvánítók hangsúlyozták a vezetők fokozottabb felelősségét a munkafeltételek biztosításában, a munkafegyelem szigorításában, a fejlesztésre szánt pénz ésszerű felhasználásában, a létszámgazdálkodásban, a munkaerő átcsoportosításában. KÖZPONTBAN A TERMELÉS A termeléssel és a termelési célok teljesítésével ösz- szefüggésben imételten áttekintették a vállalati gmk-k működésének tapasztalatait. Tevékenységüket többségében pozitívnak minősítették. Ugyanakkor a túlzott jövedelem-kiáramlást többen a gazdasági munkaközösségek működésében látják. A hozzászólások kapcsán — főleg az ipari üzemekben — érintették a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom helyzetét. Néhány hozzászóló elbizonytalanodást, befelé fordulást tapasztal a brigádmozgalomban. Értékátrendeződésről beszéltek azok a kommunisták, akik a törzsgárdával, a hűség kérdésével foglalkoztak, azt kérték, ne engedjük, hogy veszítsen jelentőségéből, értékéből. ' A beszámoló taggyűléseken ismét fölmerült a magánszektor bővülése miatt érzett aggódás. A véleményt mondók egyetértenek a termelő és a szolgáltató kisiparosok, kiskereskedők támogatásával, mert ők népgazdasági, lakossági igényt elégítenek ki, egy részüknél azonban kifogásolják a munkanélküli jövedelemszerzés lehetőségét. A kétes eredetű, kirívóan magas jövedelmek irritálják a bérből és fizetésből élőket. A hozzászólók többsége foglalkozott az életszínvonal- politika kérdéseivel. A városi, körzeti, községi alapszervezeteknél sok szó esett a nyugdíjasok életkörülményeinek nehezedéséről, a szociális feszültségek növekedéséről. Sürgetik a bérrendszer átalakítását, valamint a nyugdíjak reálértékének megőrzését. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a nyugdíjasok életszínvonalának folyamatos csökkenése múltjuk lebecsülését jelenti és nem ösztönzi a fiatalokat. Ismét felvetődött, hogy nem elég elmélyült a fiatalok problémáival, érzelmi, tudati állapotával való foglalkozás. A KISZ pártirányításának korszerűsítése, az új módszerek keresése továbbra is feladat. A községi {járt- szervek és -szervezetek többségében elismeréssel szóltak az elöljáróságok, a népfrontbizottságok megélénkült tevékenységéről, a tanácsok tervszerűbb munkájáról, az ügyintézés színvonalának javulásáról. TÖRŐDJÜNK EGYMÁSSAL A beszámolókkal összhangban sokan szóltak a párt tevékenységéről, belső életéről. Kiemelték a pártmunka mozgalmi jellege fokozásának igényét, szükségességét. Szinte mindenütt szó esett az egymással való fokozottabb törődés szükségességéről, az egyén gondjaira való nagyobb odafigyelésről. Kötetlenebb, formális vonásoktól mentes pártrendezvényeket kell tartani — fogalmazták meg jónéhá- nyan. Sok helyről jelezték a tagfelvételi munkát befolyásoló hatásokat, a fiatalok és a fizikai dolgozók tartózkodását, helyenként „kivárási” magatartását. Változatlanul sok a vita a nyugdíjas párttagok átjelentkezése körül. E téma helyenként szenvedélyes vitát eredményezett. Több helyen javasolták, hogy egy-egy nagy jelentőségű kérdés eldöntése előtt kérjék ki a párttagság véleményét, tartsanak pártvitákat. A káderpolitikái munkával kapcsolatos feladatok közül több helyen kiemelték, hogy a pártszervezetek bátrabban éljenek a hatásköriségből adódó jogosítványaikkal. Nagy hangsúlyt kapott az is, hogy a rendet, fegyelmet követelő vezetők mellett egységesen kell kiállnia a párttagságnak. Az utánpótlás nevelése, tervszerű tudatos fölkészítése kádermunkánk alapkérdése — fogalmazták meg többen. Több helyen élesen bírálták a taggyűlésekről távolmaradókat, hangsúlyozták a párttagok helytállásának, a pártegység erősítésének fontosságát. ÚJABB MÓDSZEREKET Az ideológiai munkát több oldalról közelítették meg a beszámolók és a hozzászólók. Többen szóltak az elmélyültebb ideológiai, eszmei nevelőmunkáról, a vitakészség, a felkészültség fejlesztésének igényéről. Néhány helyen azonban az ideológiai munka elemzését a pártoktatás áttekintésére szűkítették le. A kommunisták helyesnek tartják a rendszeres foglalkozást a gazdaságpolitikával, többen azonban úgy vélekednek, hogy ez még mindig nem készít, fel kellően a, pártonkívüliekkel folytatott vitákra. Űjabb módszereket, az eddigieknél is képzettebb, felkészültebb helyi előadókat, korszerű szemléltető eszközök használatát sürgetik. Sok helyen szóltak a párttagság tájékozottságának fontosságáról, az elhangzott észrevételek, javaslatok sorsának visszajelzéséről. Ezzel kapcsolatban kritika is érte néhány irányító pártszerv munkáját. A tapasztalatokat összegezve megállapította a testület, hogy a megye pártszervei és -szervezetei nagy felelősséggel és érdemben foglalkoztak a pártmunka kérdéseivel. Az éves számvetések, a taggyűlési viták a politikai munka, a politikai légkör élénkülését eredményezték. A kommunisták szinte mindenütt kifejezték tenniakarásukat. Észrevételeikben döntően a helyi tennivalókra helyezték a hangsúlyt. Felelősséggel szóltak a dinamikusabb fejlődés iránti igényükről, a határozottabb és következetesebb számonkérés szükségességéről. A beszámoló taggyűlések legfőbb tapasztalataként megállapítható, hogy a párttagság döntő többsége cse- lekvőlkész, a párt politikájáért felelősséget érző kommunistaként nyilvánított véleményt. A párttagság kész támogatni egy megalapozott programot, és cselekvő magatartást tanúsítani a végrehajtásban. Kovács József a megyei pártbizottság osztályvezetője PontOMMág és minőség Szakosodott fuvarvállalás a Kapos Volánnál A Kapos Volán telepen még három év előtt is gyakran lehetett látni tétlenül várakozó kamionokat. A teherfuvarozás mélyponton volt. A Volán vállalatok csatlakoztak a nemzetközi fuvarozásra szakosodott Hungaroikamionhoz. Eleinte a megbízók a belföldi fuvarozási igényeket elégítették ki a volánosokkal, majd bővült a kör: megjelenítek a szocialista országok útjain is a kígyóvonalas emblémával díszített hatalmas járművek. — A nemzetközi fuvarozás lehetőségei nőttek — mondja dr. De Sorgo Tibor, a Kapos Volán igazgatója. — A közlekedési engedélyeket államközi megegyezések szabályozzák. Legfőbb szempont a gazdaságosság, valamint a •népgazdaság érdekeinek szem előtt tartása. Ez volt az oka annak is, hogy a fuvarozók körét nyitottabbá kellett tenni. A Dél-som agyi Mezőgazdasági Kombinát például saját kamionjával végzi a szállításokat. A Kapos Volán 50 komionja közül tíz különleges fuvarvállalásokat teljesít, s ezzel hozzájárul a nemzetközi fuvarozás mint üzletág fejlesztéséhez. A szakosodás kezdő éve 1983 volt. Nyugatnémet megrendelésre tartálykocsi szállításokra vállalkoztunk. s a külföldi partner úgy vélte, meg tudunk felelni a' szigorú előírások- -naik. Három éve rendszeresen járjuk az utat Kaposvár és Köln között a Schwarzmüller tartálykocsikkal, s még nem volt kifogás a munkánk ellen. — A Kemi'kál barcsi gyárából Bonomit-M különlegesen kezelt útépítő anyagot szállítanak a tartálykocsik — folytatja Kisiván Istvánná, az önálló nemzetközi csoport vezetője. — A szállítmánynak szinte percre pontosan kell megérkeznie a megbízóhoz, ugyanis a Bo- nomit-M csak az előírt hőfokon fejthető le gazdaságosan a kocsikból. Évi ötezer tonna anyag szállítására szól a megbízásunk, s az NSZK- beli partner a menetrend- szerű közlekedés követelményét állítja elénk. Ezerötszáz kilométert tesznek meg a kamionjaink, s háromnaponként teljesítenek fuvart. Egyelőre négy korszerű tartálykocsival v ál falhatunk szállításokat, de reméljük, hamarosan újakat vásárolhatunk. Vállalatunk jelentkezett az expoirtbővítő pályázatra, s ezt a közeljövőben bírálják el. Célunk a beruházási lehetőségsordzat megteremtése, s ezzel a korszerű fuvarozás a nemzetközi piacon. Barkó Attila „régi motoros” a szakmában. A szakosodott fuvarvállalásban társával, Viant Lászlóval kezdetitől fogva részt vesz. A kamiionosok általában egyedül vezetik a járműveket, a tartálykocsikon azonban mindig ketten teljesítenek szolgálatot. Az úgynevezett AETR-egyezmény, mely a nemzetiközi fuvarozásban részt vevő gépkocsivezetők munka- és pihenőidejét szabályozza, az NSZK-ban ugyancsak szigorú. S bár Magyarország nem tagja még az egyezménynek, az előírások érvényesek a magyar kamionokra is. — Ahhoz hogy hetvenkét óra alatt megfordulhassunk, felváltva kell vezetnünk — mondja Harkó Attila. — Társammal jól megértjük egymást, a magánéletben is barátok vagyunk. Mind a ketten megtiszteltetésnek érezzük, hogy részt vehetünk ebben a munkában. Felelősségteljes a megbízatás, pontosságot és minőségi munkát követelnek tőlünk. A szállítmány különleges fuvarnak számít, az előírások szigorúak. A forró anyagot percre pontosan kell lefejteni, ha késünk, akár Vissza is fordulhatunk, a szerződésnek pedig lőttek. Előfordult, hogy a határon meghibásodott a kocsi, nem tudtuk megjavítani. Éppen hazafelé tartó társunk fordult vissza a mi tartályunkkal, s időben megérkezett Kölnbe. Ma még nem általános a Volán Vállalatoknál a szakosodott fuvarozás, de mindenképpen ez a jövő útja. A megrendelők igényesek, s minőségi munkát követelnek. Hibázni nem lehet. Egy-egy szerződésre legalább hat jelentkező van, s a megrendült bizalmat visszaszerezni nem lehet. K. Á. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI KARON Végzett hallgatók baráti köre A múlt év novemberében tartotta alakuló ülését Kaposváron, az Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karán az intézményben korábban végzett hallgatók baráti köre. Az alapítók — valamennyien somogyi gazdaságokban, intézményekben vezető beosztásban dolgozó szakemberek, akik a kaposvári főiskolán szereztek diplomát — céljuk az volt, hogy a baráti kör az intézményhez való kötődésen tűi segítse a megye mező- gazdaságát, és elsősorban az állattenyésztés fejlődését. Az első összejövetel után, a közelmúltban ült össze ismét a baráti kör — ezúttal a Somogy Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat, valamint a Kaposvári Tejipari Vállalat kaposvári tejüzeme volt a rendezvény házigazdája. Dr. Molnár László kandidátus, nyugalmazott főiskolai tanár méltatta a kapcsolat jelentőségét, mely az országos hírű oktatási intézet és a volt hallgatók eleven, baráti együttműködésében gyümölcsözik. Mindennek különösen az olyan kedvezőtlen adottságú megyében nagy a jelentősége, mint amilyen Somogy, a kapcsolatok révén ugyanis a tudomány által feltárt új, termelékenyebb módszerek gyorsabban hathatnak a mindennapok gyakorlatában. A mezőgazdasági termelés javításához adott egyébként hasznos javaslatokat dr. Molnár László is abban a tanulmányában, amelyet ezen az ülésen megvitattak a baráti kör tagjai. Dr. Csató László, az állat- tenyésztési kar kutatási osztályvezetője a kar oktató, kutató és szaktanácsadó tevékenységéről adott áttekintést, kiemelve az intézmény által szervezett közös vállalatok szerepét. Az állattenyésztési kar az ország egyik legjobban fölszerelt, állattenyésztést oktató és kutató bázisa, s hatása a megyének erre az ágazatára a baráti kör révén még kedvezőbbé tehető. Sokan álltak elő megszívlel ésre érdemes észrevételekkel, javaslatokkal. Mikié Vilmos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettese a mezőgazdasági üzemeknek ajánlható, olcsóbban megvalósítható megoldásokat sürgette, Varga László, a Hungária Biztosító megyei igazgatója a kutatási érdekeltség, a megvalósítás gyorsasága és a menedzselés problémáit vetette föl. Fekete Balázs, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa azt javasolta, hogy valamennyi, az intézményben végzett és Somogybán dolgozó szakember kapcsolódjon be a baráti kör munkájába, mert szélesebb bázison még eredményesebbé válhat a tevékenységük. A baráti kör ülésén a résztvevők — egyebek mellett — megállapodtak abban, hogy a szeptemberben rendezendő Kaposvári Állattenyésztési Napokra külön programot állítanak össze az itt végzett szakembereknek.
