Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-11 / 109. szám

ÁZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 109. szám Ára: 1,80 Ft 1987. május 11., hétfő Joe Clark elutazott Budapestről Múzeumi séta Sok időbe telne hazánk valamennyi múzeumát meg­látogatni. Hatszázhatvanegy helyen pecsételtethetnénk le a múzeumi országjárásunk­ról tanúskodó füzettömb- bünket. A létesítmények Ver­sengéséről a minap adott számot a Központi Múzeu­mok Igazgatósága. A megál­lapítás kedvező fordulatról ad számot: nőtt az érdeklő­dés. Több látogatót fogadtak tavaly múzeumaink, mint egy évvel korábban. Külö­nösen örvendetes, hogy az egyéni érdeklődés fokozódott a szervezett csoportokkal szemben. A minap a Somogy Me­gyei Múzeumban járva is hasonlókat tapasztaltam. Míg egy diákcsoport — most van az ideje, az iskolai ki­rándulásoknak és ilyenkor a csoportos látogatók száma hirtelen magasra szökik — járta a termeket, egyre ér­keztek a betérő látogatók. Ám nem voltak foglalkozá­suk magaslatán a teremőrök — ezt maguk is bevallották később —, mivel maguk sem tudták, hogy az egyik teremben új bemutató nyílt. Országos összehasonlí­tásra is módot ad a frissen készült statisztika, mely fi­gyelmeztet a közelgő múze­umi világnap alkalmából a legfontosabb teendőkre. Ugyan országszerte nőtt az ezernél kevesebb látogatót fogadó múzeumi létesítmé­nyek száma, nem vigasztal­hat bennünket az, bogy ke­vesen fordultak meg tavaly a csurgói heilytörténeti gyűj­temény otthonában, Üjvár- falván a Noszlopy kúriában, a karádi és a zamárdi táj­házban. A múzeumi propaganda­költségek egyre csökkennek. Ritka ma már a legrango­sabb kiállításon is a repre­zentatív katalógus. Hiányzik, tudjuk, nem fényűzés, ám mégsem szorítkozhatunk csupán ezekre a kiadvá­nyokra a nézők megnyeré­sében. Noha az országos adatok biztatóak: a rangos bemutatók látogatottsága nőtt, ám nen* maradhatnak magukra a kisebb múzeumi létesítmények sem. Nem vár­hatjuk azt, hogy a Tisza vi­dékéről Üjvárfalvára zarán­dokolnak az érdeklődők, ám Somogybán még a szóbeli propaganda hatékonyságá­nak fokozásával is elérhető, hogy az emlékhelyet a mos­taninál többen keressék föl. A múzeumok éppúgy hoz­zátartoznak az életünkhöz, mint a könyvek, a színház, a mozi, a zene. A művészetek iránti érdeklődés fölkeltésé­ben is többet tehetnek a so­mogyi kiállítóhelyek. Már- már családi összejövetelnek számít egy-egy megnyitó Ka­posvár képtáraiban, s jó, ha később betéved egy-egy láto­gató. Jobban kellene támasz­kodni a baráti körökre, és a szóbeli propagandára. Mi­ként a gyerekkorban szövő­dik igaz barátság a könyv­vel, a tanulóévek alatt vál­hat igénnyé az is, hogy fi­gyelemmel kísérjük — leg­alább szűkebb hazánk és környékünk — múzeumai­nak életét, eseményeit. Tavaly egy kiállítóhellyel gyarapodott Siófokon — a Kárpát medence ásványait tekinthetjük meg itt — a megyei múzeumi hálózat, a meglévők gondozása is épp elég feladat. A múzeumi vi­lágnap legfontosabb üzenete az lehet számunkra, hogy mindent megtegyünk annak érdekében: emelkedjék a múzeumi ismeretekben is megyénk lakosságának mű­veltsége. Horányi Barna A győzelem napja alkal­mából az Országos Béketa­nács ünnepi ülést tartott szombaton a Parlament kongresszusi termében. A Himnusz hangjait köve­tően Sztanyik B. László, az OBT elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Emlékeztetett arra, hogy a kibővített ülés­nek — amelyre a magyar békemozgalom nyitottsága jegyében az OBT tagjai vendégeket is hívhattak ma­gukkal — a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 42. évfordulójáról való megem­lékezés, s egyidejűleg a má­jusi Béke és Barátsági Hó­nap országos rendezvényso­rozatának megnyitása a cél­Horváth István Portugáliából A Portugál Kommunista Párt meghívására május 5— 9. között látogatást tett Por­tugáliában az MSZMP kül­döttsége Horváth Istvánnak, a Központi Bizottság titká­rának vezetésével. A delegá­ció tagja volt Gecse Attila, a KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője, Gál Zol­tán, a KB közigazgatási és adminisztratív osztályának alosztályvezetője, valamint Dudla József, az MSZMP Vörös a nap, és tökélete­sen kerek. Eltékozolt lépé­sekkel haladnak az embe­rek, hisznek ebben a csoda tavaszban, akárcsak én. A hetvenes évek Tanár ura énekel, s iá nyitott abla­kon át árad |o zene: Ó, a Balaton, régi nyarakon, bár nem volt vitorlás hajónk... Siófokon a rózsalugas még mindig ugyanolyan, a még csupasz fán repedések ék­telenkednek, s ugyanolyanok a mólón a kövek, ahol va­laha apámmal jártam. Látom most is őt, mint abban a tavaszban, hallom, ahogyan okos érveléssel gondozza lá­zadásaimat. Milyen szelesen és akarnok módon futottam ja. Hangsúlyozta: a városok­ban és a falvakban, az üze­mekben, a tudományos és a kulturális intézményekben, az iskolákban nagy felelős­séggel készülnek a béke­rendezvények megtartására. Az ülésen részt vett és beszédet mondott Berecz Já­nos, az MSZMP KB titkára. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében köszöntötte a meg­jelenteket és átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP főtit­kárának jókívánságait és üdvözletét. Bevezetőben a II. világ­háború hőseiről, mártírjairól szólva hangsúlyozta: a fa­sizmussal szemben folyta­hazaérkezett Miskolc Városi Bizottságának első titkára. A küldöttség megbeszélé­seket folytatott Alvaro Cun- hallal, a Portugál Kommu­nista Párt főtitkárával, Ser­gio Vilarigues-sel, a politi­kai bizottság és a titkárság tagjával, valamint Albano Nunes-sel, a központi bizott­ság tagjával, a külügyi osz­tály vezetőjével. A magyar pártküldöttség szombaton este hazaérkezett. előle a köveken, alig ért utánam a hangja: — Vi­gyázz, te lány, beleesel a vízbe! Groteszk módon egyensúlyozott velem együtt a mólón, s ki tudja, mi járt az eszében. Talán a sa­ját gyerekkora, amikor a Tisza partján élte át ugyan­azt, amit én, talán, hogy milyen furcsán ismétli az élet önmagát... A Batthyányi utcában is ugyanolyanok a házak, de már mások élnek bennük. Megpróbálom kitalálni a fa­lak mögötti történéseket, s elnyomom magamban a tu­dást: a szobákban magány csapódik a falra, mint fel­csukló sírás, kérdésekre vár­ton közös háborúban oly sok nép fiainak vére folyt, hogy kár lenne feledni azt a tanulságot, miszerint a ve­széllyel szemben a győzelem forrása a tisztességes, be­csületes emberek és népek összefogása, közös fellépése. Ezt a tanulságot örökre kell hordoznunk, hiszen azt ta­nítja számunkra, hogy bár­milyen, a társadalmi hala­dást, az emberi becsületet veszélyeztető erővel szem­ben össze tudunk fogni, és ha összefogunk, akkor az emberi tisztaság, az erkölcs és a szellem győzedelmes­kedhet. A továbbiakban kifejtette: Európában 1945. május 8-tól, a világon pedig 1945 közepé­től azt mondjuk, hogy béke van. De azóta sem élünk há­ború nélkül! Végigkíséri történelmünket a háborús nak választ, s nem felel más, csak a csend. Minder­ről semmit sem tudtam ak­kor, mikor összezárt mar­komból csorgatott iszapvárat építettem a tóparton, s a zöld pázsiton fehérre fes­tett székeken terpeszkedő embereket mind-mind bol­dognak hittem. Örömet ígér most ez a ta­vasz, elképzelhetőnek tűnik, hogy azzal játszom el majd a nyarat, akit szeretek. Mintha a kerek, vörös nap egyszerre engedné látni a múltat, s a jelent, szeszé­lyes kedvében fel-felvillant­ja a jövőt. Figyelmeztet is: ne legyen ez egy elsietett nyár. A zsilip mellett ácsorogva nézem a víz habzó és erős zuhanását. A felcsapódó csöppek szivárványszínre ha­sadnak, a szikár vasszerke­zet között angolnák véresre mart ezüst testét vágja fel a Szombat délután elutazott Budapestről Joe Clark, Ka­nada külügyminisztere, Vár- konyi Péter külügyminiszter meghívására — háromnapos programmal — hivatalos lá­togatást tett Magyarországon. Szombati programja során a kanadai külügyminisztert délelőtt — az Országházban — fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese; s tárgyalást folytat­tak a magyar—kanadai gaz­dasági kapcsolatok tovább­fejlesztéséről. A megbeszélé­sen részt vett James H. Tay­lor, a kanadai külügymi­nisztérium államtitkára, Gombocz Zoltán külkereske­delmi miniszterhelyettes, Ro­bert L. Elliott, Kanada bu­dapesti és Nagy Lajos, ha­zánk ottawai nagykövete. A tárgyaláson — az MTI tudó­sítójának értesülése szerint — megállapították, hogy a két ország között a gazda­sági kapcsolatrendszer az utóbbi években jelentősen bővült, megélénkült a ke­reskedelmi forgalom. Mind­megszelidített erő az ember alkotta vasrácsokra. Fáj most ez az értelmetlen pusztulás, a kierőszakolt elmúlás. A sétányon pedig ott az élet. Magas, szakállas férfi Addidas melegítőben. Egy pillanatra megtorpan, s rá­gyújt a cigarettára. Mélyet szív a füstből, hátrafordul, s elképzelhetetlen gyöngéd­séggel nyúl a fia keze után. A kölyök megszorítja, aztán egy lendülettel máris a kö­veken egyensúlyoz, karját széttárja, arcán boldog ne­vetés. A férfi mintha této­vázna, aztán vállat rándít, s fut a fia után, billeg egy­más mögött a kicsi és a nagy, ugyanúgy és ugyan­azért, mint amiért mi tettük ezt abban a régi tavaszban. Milyen egyformák a dol­gok, s milyen egyformák- az indítékok. Itt áll a Beloian­nisz is, méltóságteljesen és két részről megvan a szán­dék az együttműködés to­vábbi szélesítésére, s ebben megfelelő területek kínál­koznak az ipari kooperáció­ban — például a közlekedés, a számítástechnika, a táv­közlés, az atomenergetika te­rén —, továbbá a közös fel­lépésben harmadik piacokon. Mindkét részről hangsúlyoz­ták, hogy kölcsönös érdek a magyar—kanadai kapcsola­tok továbbfejlesztése, amely nemcsak szükséges, hanem lehetséges is. A délelőtti program ez­után vidéki úttal folytató­dott: Joe Clark — kíséreté­nek tagjaival együtt — el­látogatott Martonvásárra, a Magyar Tudományos Akadé­mia Mezőgazdasági Kutató Intézetébe. A vendégek meg­tekintették a Beethoven em­lékmúzeum gyűjteményét is. Az elutazáskor a Ferihe­gyi repülőtéren Joe Clarkot vendéglátója, Várkonyi Pé­ter külügyminiszter búcsúz­tatta. Jelen volt Robert L. Elliott és Nagy Lajos is. elpusztíthatatlanul, korlátja mellől millió és millió szem­pár kutatta már a vizet. Viztócsák tükre csillan a sé­tányon, s a gesztenyefák gyertyái újra és újra meg­gyújtják a nyár lángját. Az orgona illata is ugyanaz, s az apróra zúzott kövek sem változtak a büfé előtti té­ren. Az öregúr lassan cso­szog, hóna alatt rajzokkal teli mappa, háta meggörbült vonal. Nem látom az arcát. Így egyszerű hinnem, hogy ő is ugyanaz, aki egyszer fia­talos lendülettel megrajzolta szénnel az arcom. Hunyorog­tam azon a képen, mert a szemembe sütött a vörös, tökéletesen kerek nap. ösz- szehúzom most is védekező­én a szemem, s a fény, a gyógyító meleg a szivemig ér. Klie Ágnes A győzelem napja alkalmából Békeünnepség az Országházban BERECZ JÁNOS MEGEMLÉKEZÉSE Berecz János beszédét mondja, mögötte Sebestyen Nandumé, Boldizsár Iván, Bárd Péter András és Barabás Miklós (Folytatás a 2. oldalon) A fonodái hulladék újrafeldolgozására modern, osztrák gyártmányú fonógépet állítottak üzembe a Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat Kelenföldi Tcxtilgyárában. Az új gépen az úgynevezett súrlódásos fonási elven működő eljárással vastag fonalat készítenek, amely­ből bolyhozott árut — takarót, lakástextiliát, dekorációs szövetet — készítenek. Az évi mintegy 170 tonna durva fonal feldolgozására húsz, szovjet gyártmányú SZTB szövőgépet is vásárol a gyár. A gyártmányfejlesztők további törekvése, hogy a különleges fonalból a jelenleginél szélesebb termékválasztékot alakítsanak ki, s azokból értékesebb cikkeket, például szabadidő-ruhákat is gyárthassanak. Átfedések

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents