Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-30 / 126. szám

4 Somogyi Néplap 1987. május 30., szombat Korrekt vizsgálat Kaposvári történetek Répalaboratórium másutt A berendezések megérkeztek Nemrég új répaszabvány lépett életbe; ez a feldolgo­zóba érkező termés vizsgá­latát is megváltoztatja. A répa vasútón vagy tehergép­kocsin jut a cukorgyárakba, s mindjárt az átvételnél el kell dönteni a szállítmány szennyezettségét, s legföljebb két napon belül a répa cu­kortartalmát is meg kefll ál­lapítani. 1978-ban a Kapos­vári Cukorgyár is automata berendezést vásárolt. Az ak­kor harmincmillió forintos beruházás csak félmegoldás volt, mert a legutóbbi kam­pányig csak a répa cukortar­talmát és másik három bél­tartalmai jellemzőjét vizsgál­hatták. A mintavétellel a terme­lőknek és a feldolgozónak is sok bajuk volt. A cukortar­talom és a szennyezettség is igen fontos adat, mert ettől függ az átvett répa ára. A gyár szakembere szemre megállapította a gaz, a föld, meg a kő mennyiségét,, s ha megegyeztek a termelővel, mindjárt papírra is vetették. Eltérő vélemény esetén min­tát vettek. Sokszor a terme­lő járt rosszul, ha az amúgy tiszta szállítmányból sok szemetet halásztak ki, s for­dítva is: a cukorgyár is rá­fizethetett. Arról .nem is be­szélve, hogy a nehézkes min­tavétel meg az egyezkedés miatt egyenetlen volt a ré­paátvétel. Az édeskés, húsos gyökér cukortartalma nem egyfor­ma. A fejrész, a leveles vég egycentiméteres szelete va­lamivel kevesebb édességet tartalmaz, mint a növény többi része, A szabvány ezt veszi figyelembe, s az ősztől minden honi feldolgozóban a fejrész nélküli gyökeret vet­hetik csak cukortartalom- vizsgálat alá. Ehhez pedig új gépeket kellett vásárolni a laboratóriumoknak. A majdnem tízéves gép­park bővíthető, a berendezé­seket ugyanaz a vállalat szállítja. A három — tökgya- luhoz hasonló — laborató­riumi fejező megérkezett Ka­posvárra. A beruházáshoz a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium műszaki fejlesztési alapjából adott kamatmentes hitelt. A vizsgálat "megváltozik. Mit jelent majd ez a terme­lőknek és a gyárnak? Ház László, a Kaposvári Cukor­gyár főmérnöke elmondta, hogy az új szabvány látszó­lagos cukortartalom-növeke­dést eredményezhet. A feje- zés után megnövekszik az édességtartalom, de ez csu­pán a mintákban mérhető, mert a feldolgozás során jó néhány répa marad, amely a kisebb, értéktelenebb résszel együtt kerül a szeletelőbe. Az új előírás célja a tisztán látás és a vitás esetek csök­kentése. Ám ha a répa ár­skáláján nem módosítanak az illetékesek, akkor a cu­korgyárak előbb-utóbb nagy veszteséget könyvelhetnek el. Annyi bizonyos: a különbö­ző vizsgálatokat könnyebb lesz egymáshoz hasonlítani, kisebb lesz a szórás. A szállítmányok szennye­zettségét is pontosabban sze­retnék meghatározni. A Ka­posvári Cukorgyárban úgy döntöttek, hogy a laborató­riumi fejlesztést megtoldják még két mintavevővel. A szondák különbözőek: az egyik a közúti járművekből, a másik a tehervagonokból emelhet ki egy-egy mintát. A mintavevőket együtt, a közút és a sín közé kell te­lepíteni. 'A mostani répala­boratórium egészen másutt van — ez indokolja, hogy új épület alapjait kezdték beto­nozni. A dolgozók is jobb körülmények közé kerülnek, s a berendezések is egymás A mintavevő állványai t estesre var . a szaraztisztilo elkészült vasszerkezete mellett kapnak helyet. A szondákból futószalagon ke­rül a minta a laboratórium­ba, s a gépek néhány perc alatt elvégzik a vizsgálatot. E beruházás húszmillió fo­rintba kerül. S ehhez még hozzá tartozik egy száraztisz­tító is. Ez utóbbit a gyár ter­vei alapján, egy külföldi be­rendezéshez hasonlóan ké­szítik. A száraztisztító újabb lehetőség a répa hosszabb tárolására: a gazt, követ és más szennyeződést mosás nélkül különítik el a szállít­mánytól. A Kaposvári Cu­korgyár a tisztító megépíté­se után szeretné a répa bel­ső gyártelepi átvételét nö­velni. Faragó László BENKE JÓZSEF Nemzetközi terrorizmus 8. A SZIKHEK Az 1979 augusztusában az IRA ideiglenesek felrobban­totta lord Mountbatten 1947- es indiai felosztási tervének megfelelően megkezdődött a lakosságcsere: 15 millió hin­du és muzulmán volt kény­telen eredeti lakóhelyéről el­költözni. Ennek a népván­dorlásnak a közvetlen követ­kezménye: .több mint egy­millió halott. A - közvetett: a szikh la­kosság területét, Pandzsáb térségét kettévágták: 80 szá­zaléka Pakisztánhoz, 20 szá­zalék Indiához került. A szikh lakosság megoszlása pedig akkor éppen fordított volt: az e térségben élt 6 millió szikhből 5 millió ke­rült Indiához, 1 millió Pa­kisztánhoz. A független In­diában a Pandzsáb szövetsé­gi állam lakossága így meg­változott: a szikhek 35, a hinduk 62 százalékát tették ki az állam lakosságának. Csaknem két évtized múlva újrarajzolnák az állam tér­képét: ezúttal 1966-ban 3 részre vágták: az így létre­jött Pandzsáb szövetségi ál­lam lakosságának már több­ségét adták a szikhek: 56 százalékát. Fél évtizeddel később a hinduk el-, a szikhek idevándorlásának következtében a szikhek a lakosságnak már 61 százalé­kát alkották. Másfél évtized­del később, napjainkban a szikhek éppen csak többsé­get jelentenek: Pandzsáb la­kosságának 52 százalékát al­kotják. S az Indiában élő 15 millió szikhből mindössze 8 millió él Pandzsáb szövetsé­gi államban. Az Indiában élő szikhekre több mint kétszer, a Pand- zsábban élőkre háromszor akkora az egy főre jutó nem­zeti termék, mint India la­kosságának átlagában. A szikhek vallási csoport: ese­tükben is az játszódott le, mint a nagy ázsiai kultúrák oly sok régiójában: a vallást gyakorlók köre lassan külön etnikummá vált. Vagyis a szikh nem etnikai vallás, ha­nem vallási etnikum. A szikh vallás az Indiai- fészigeten keletkezett vallá­sok közül az utolsó: a XV. század végétől fejlődött mint (reformátor) miszticizmus, mint az iszlám által nagy mértékben befolyásolt, a hin­duizmus filozófiai koncepció­jának lényegét megőrző val­lásos népiesség. A kötelékek a hindu és a — vallási szem­pontokból folyamatosan el­különülő — szikh közösség közt élénkek és erősek ma­radtak, amit egyrészt mutat az, hogy a szikh templomok a pandzsábi hinduk többsé­ge számára is szent helyek voltak, másrészt a pandzsábi hindu családok — rendsze­rint elsőszülött fiúgyermekü­ket — szikh vallásának ne­velik. Nyelvi szempontból a szö­vetségi állam szikh és hindu lakói közt nihcs különbség: mindkettő a pandzsábi nyel­vet beszéli, amely az Indiá­ban beszélt 1652 nyelv közül az egyik legnagyobb. A szikh vallási közösség az indiai rangsorban a negyedik. A szikhek és a központi kor­mány ellentéte lényegében a politika medrében maradt a 70-es években, sőt még a 80- as évek legelején is. 1982 ok­tóberében éleződött ki a helyzet. A központi kormány Pandzsábban letartóztatott 34 szikhet, aki a kormányt szidalmazta. A rabszállító kocsiba — máig tisztázatlan körülmények között — egy vonat rohant. Mind a 34 szikh meghalt. Háromezren utaztak Delhibe, tüntetni. A feszültség enyhítésére Indira A száműzött polgármester A halál ellen orvoshoz, a végzet ellen ügyvédhez fut­nak az emberek. A múlt szá­zad nyolcvanas éveiben 16 orvos és 36 ügyvéd lakott Kaposváron. Amint látjuk, tízezer lakosra lényegesen több ügyvéd jutott, mint or­vos, amiből pedig az követ­kezik, hogy a régi kaposvá­riak még az egészségüknél is jobban féltették a jogai­kat. Belebetegedtek volna, ha nem perlekedhetnek. A csavaros eszű fiskálisok minden fajtája megfordult a városban. A papagájperektől kezdve a felségsértési pere­kig mindent elvállaltak, csakhogy rangra és hírnévre tegyenek szert. Képviselőség és állami hivatalok betöltése sikk volt ebben az időben. A kaposvári polgármeste­rek közül többen is jogászok voltak. Németh István pol­gármesternek még szobrot is állított a város, elődjének, Németh lgnácnak sokan még a nevét sem hallották, pedig az ő polgármestersége alatt (1877—1895) kezdődött el Ka­posvár várossá fejlődése. Ö vezettette be a villamos vi­lágítást, építtette az első víz­vezetéket, ő kezdte meg a csatornázási munkákat és az utcák kövezését. Működése idején vált a megyeszékhely „kedélyes várossá”, ahol a társadalom minden rétege — főleg az iparosok — cselek­vő részesei voltak a közélet­nek. Ami pedig a reprezen­tatív rendezvényeket illeti, abban a polgármesterünk egészen elöl járt. Az ő hiva­tala idején választották meg Kossuth Lajost Kaposvár díszpolgárává, ő vezette Ko- suth-hoz. a kaposvári delegá­ciót Turinba. Csakhogy a negyvennyolcas szellemű polgármester bohém ember volt. Előkelő háztartást ve­zetett, nagy fogadásokat tar­tott. Négylovas hintóval jár­ta a várost és a környékbeli szőlőhegyeket. Házával szem­ben. övé volt a Ferenc József szálloda az Irányi Dániel ut­cában (512-es szakmunkás - képző). Fele részben a Vaj- dahunyad vára az Ivánfa- hegy alján. Ö volt a nagy városi mulatozások szerve­zője, s mint híres pirotech­nikus, ő készítette a tűzijá­tékokhoz szükséges petárdá­kat. Csakhogy amilyen gazdag volt a külső megjelenése, olyan szegény volt a belső Németit íjjnáe élete ennek a betyárbőrbe bújt embernek. A költekező életmód nem egyszer nagy adósságokba sodorta. Máso­dik feleségével, egy siófoki színésznővel sikerült elher­dálni vagyonának utolsó ma­radványait is. 1881-ben egy Már a közeli utcák forgal­mi dugói is jelezték, nyárias adok-veszekre van kilátás a kaposvári hetipiacon. Ezt igazolta a primőrfélék végre észrevehetően mérséklődő ára is. A Zöldértnél már 115-ért mérték a mutatós pa­radicsomot, ez 35 forinttal évre felfüggesztették hivata­lából sikkasztás gyanúja miatt, de ekkor még kivágta magát. 1895-ben aztán vég­leg menesztették állásából. Nem lennénk igazságosak, ha elhallgatnánk, hogy tönk- remenéséhez hozzásegítették nagyhatalmú politikai ellen­felei is. 1897-ben már teljes csődben volt. 1911-ben csú- fondáros körülmények között távoznia kellett a városból. Budapestre költözött. Kopott öltözetében naphosszat elül­dögélt a kávéházak külső asztalainál, örült ha egy ka­posvárival találkozott, aki egy kávét fizetett neki... 1916-ban már annyi pénze^ sem volt, hogy bejegyeztesse magát az ügyvédek lajstro­mába. 1916-ban csalás miatt egy havi- börtönre ítélték. A háború utolsó éveiben kol­dusként kéregetett az utca­sarkon Kaposvár egykori polgármestere. Aztán eltűnt a forradalom viharában ... Lévai József volt olcsóbb, mint a kiske­reskedőké. A zöldpaprika ára 5 és 12 forint között vál­tozott, viszont az olcsóbbak között is egyre szebbet kap­hatunk. 40 forint az újkáposzta ki- lója, miközben 50-re mér­séklődött a karfiolé. Hara­pásra ingerlő hónaposretket már 6-ért is kínáltak, igaz, a fejes saláta javáért most is 8—10-et kellett fizetnünk. Dúskálhattunk az újburgo­nyában 40-ént. Még kelen­dőbb volt azonban az ó 10- ért. A "tavalyi sárgarépát még mindig 50-re tartották, helyreálltak azonban az ár­arányok a tavasziaknál. Itt 20 volt a leveszöldség és 18 a sárgarépa csomója. Darabonként 8-ért fordult elő karalábé, s ennyit kellett fizetnünk a már főzéshez is jól használható zöldhagymá­ért. Még mindig csak ínyenc­ség az uborkasaláta. 40-ért szerezhettük be a hozzávalót. A literenként 30-ént vesz­tegetett csibegomba még mindig nem versenytársa a 96—100-ért kapható sampi­nyonnak. Üjdonság volt a cseresz­nye, amelyet a gyerekek cso­mónként 5—8 forintért kö­nyörögtek ki. Nagy önura­lom kellett, hogy ne vegyünk a 150 forintos eperből. Az idő vasfoga egyre több kárt tesz a 15-ért tukmált almá­ban. 27 forint volt a napos, 50 az előnevelt, 140 a tepsire érett kacsa. 70-ért tehettünk szert egy tenyérben elférő libára. Jobb húsformát mu­tatott egy 180-ért vevőre vá­ró tyúkpár, Konyhakészen csak egyet kaptunk ennyiért. Ez alkalommal is vásárlá­si lázat okozott a friss bala­toni keszeg kilónként 20-ért. A tyúkok fokozódó tojóked­vének köszönhetően 1,70-ért is volt tojás. Az ezerszínű virágpiacon legtöbben az 5—8 forintos tavaszi csokrokat keresték. Ennyiért kaptunk margaré­tát, tűzliliomot vagy török­szegfűt. B. F. Gandhi kormányfő több száz szélsőséges szikhet kienge­dett a börtönökből. Az Akaii Dal is tüntetett. A nagyobb veszélyt azonban a szélsősé­ges szikh közösség jelentet­te: gyilkolni, fosztogatni kezdtek. Vezetőjük, az ekkor 37 éves Szingh Bhindranval. 1983 tavaszán a szikhek hin­duellenes akciói tömegmére- tűekké váltak. Egy év múl­va pedig Bhindranval ve­zette szikh szélsőségesek a háború ösvényére léptek. Abban a templomban, amely­nek alapkövét 1589-ben tet­ték le, az amritszári Arany- templomban, a szikhizmus Mekkájában, a szélsőségesek megkezdték az Indiától való elszakadás gyakorlati lépé­seit. A .templomot valóságos erőddé változtatták. Az 1962. július 17-e óta a templom­ban tartózkodó Bhindranval valóságos államot teremtett az államon belül. A helyzet annyira elmérgesedett 1984 májusának végére, hogy a miniszterelnök kénytelen volt megparancsolni a temp­lom elleni támadást. Az üt­közet mérlege: 259 szikh halott, 90 sebesült, 480 fo­goly. Az ostromlók 59 kato­nát veszítettek és 110 ka­tona megsebesült. Meghalt Bhindranval, valamint poli­tikai és katonai tanácsadó­ja is. A félelem stratégiája azon­ban csak ezt követően tel­jesedett ki. Két szikh test­őrtiszt október 31-én megöl­te India miniszterelnökét. Valóságos vérengzés tört ki: négy éjszaka folyt a véron­tás. 1100 szikh halt meg, kö­zülük 458 Delhiben. Csak a fővárosban több ezer foszto­gatót, gyilkost tartóztattak le. És kik voltak az áldoza­tok? Az áldozatok óriási többsége teljesen ^ ártatlan volt. Több tízezer szikh volt kénytelen otthonát elhagyni a „fájdalomtól” megvadult csőcselék fosztogató, gyilko­ló rohama elől. Az erőszak — erőszakot szül. A következő év júliu­sában még megkötötte a mérsékelt Akaii Dal vezér Szingh Longóval a békemeg­állapodást Radzsiv Gandhi kormányával, egy hónappal később a szélsőségesek meg­gyilkolják. 1986. január 26- án ismét megszállták az Aranytemplomot. Ezt köve­tően kiközösítették Zair Szinghet, India köztársasági elnökét. Ez az újabb szikh- és India-ellenes felkelés nem lett volna lehetséges, ha a szélsőségesek nem kapnak támogatást három nagy szikh közösségtől: a mintegy har­mad milliót számláló angol, az USA-beli és végül a leg­több bajt okozó, a pakisztá­ni közösségtől. Radzsiv Gandhi kormá­nyának a véres akciók meg­állítására tett intézkedései közül kiemelkedik az a terv, hogy 1987-ben szeretné fel­számolni a szikh terroriz­must. (Folytatjuk.) [ _________________PIACI KORKÉP M egjeleni a cseresznye

Next

/
Thumbnails
Contents