Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-30 / 126. szám
2 Somogyi Néplap 1987. május 30., szombat Közlemény a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének üléséről A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének berlini ülésén résztvevő . delegációk csütörtök este megtekintették a Schauspielhaus díszelőadását. A kép első sorában balról a harmadik Kádár János, tőle jobbra a Gorbacsov-házaspár 1987. május 28—29-én Berlinben ülést tartott a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé. Az ülésen részt vett: a Bolgár Népköztársaság küldöttsége Todor Zsivkov- nak, a BKP KB főtitkárának, az Államtanács elnökének vezetésével; a Csehszlovák Szocialista Köztársság küldöttsége Gustaf Husiknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnöknek a vezetésével; a Lengyel Népköztársaság küldöttsége Wojciech Jaru- zelskinek, a LEMP KB első titkárának, az Államtanács elnökének vezetésével; a Magyar Népköztársaság küldöttsége Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának vezetésével; a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az Államtanács elnökének vezetésével ; a Román Szocialista Köztársaság küldöttsége Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, köztársasági elnöknek a vezetésével; a Szovjetunió küldöttsége Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának vezetésével. 1 • Az ülés résztvevői részletesen áttekintették az európai és a világhelyzetet. Úgy vélik: a világesemények alakulás, a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett változások, az államok növekvő egymásrautaltsága, a tudományosműszaki fejlődés, eddig még. nem ismert pusztító erejű fegyverek létrehozása új gondolkodásmódot követel meg. Le kell mondani a „nukleáris elrettentés” koncepciójáról, amely szerint az államok biztonságát a nukleáris fegyver szavatolja. A Varsói Szerződés tagállamai ismét kijelentik, hogy katonai doktrínájuk védelmi jellegű. Kiindulópontja az, hogy az erőegyensúlyt a lehető legalacsonyabb szinten kell fenntartani, a katonai potenciálokat a védelmi szükségleteknek megfelelő, elégséges szintre célszerű csökkenteni. A. tanácskozáson e kérdésről dokumentumot fogadtak el, amelyet nyilvánosságra hoznak. 2. Az emberiséget fenyegető nukleáris katasztrófa elhárítása érdekében az ülés résztvevői szerint ma a nukleáris leszerelés terén a következő gyakorlati lépések lehetségesek: — Haladéktalanul egyezményt kell kötni az Európában lévő összes amerikai és szovjet középhatótávolságú rakéta felszámolásáról. Ennek aláírását követően Csehszlovákia és az NDK területéről, egyeztetve ezen országok kormányaival, kivonják azokat a szovjet rakétákat, amelyeket az amerikai középhatótávolságú rakéták nyugat-európai elhelyezésére adott válaszintézkedésként telepitettek. — Az Európában lévő szovjet és amerikai hadműveleti—harcászati rakétákat egyidejűleg kell felszámolni és tárgyalásokat kell' folytatni a Szovjetunió keleti részén és az Egyesült Államok területén elhelyezett ilyen rakétákról. — A Varsói Szerződés tagállamai budapesti kezdeményezésének szellemében, sokoldalú tárgyalások útján meg kell oldani az eurÓDai harcászati nukleáris eszközök, köztük a harcászati rakéták kérdését. — Meg kell állapodni a hadászati támadó fegyverek radikális csökkentéséről, megerősítve egyben az ABM-szerződésben foglalt rendszert. A szövetséges szocialista államok síkra- szállnak a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati támadó fegyvereinek 5 éven belüli 50 százalékos csökkentése és a további csökkentéseket célzó tárgyalások mellett. — A nukleáris fegyverek kidolgozásának, gyártásának, tökéletesítésének beszüntetése, valamint csökkentésük és megsemmisítésük érdekében kezdeti intézkedésként el kell érni a nukleáris kísérletek teljes betiltását. A Varsói Szerződés tagállamai javasolják, hogy haladéktalanul kezdjenek átfogó tárgyalásokat megállapodások elérése céljából ebben a kérdésben. Az ülés résztvevői határozottan síkraszálltak a fegyverek világűrben történő telepítésének megakadályozásáért, az ABM-szerződés szigorú betartásáért, a műholdelhárító rendszereket és a „világűr—föld” típusú fegyvereket betiltó megállapodásokért, az űrfegyverkezés megakadályozásáért, a világűr kizárólag békés célú, az emberiség egésze érdekében történő ésszerű hasznosításáért. 3. Az ülésen résztvevő államok állást foglalnak a vegyi fegyverek mielőbbi felszámolása mellett. Megerősítik: készek már ez évben befejezni a vegyi fegyverek betiltásáról, az ilyen fegyverek meglevő készleteinek megsemmisítéséről és az előállításukat szolgáló ipari bázis felszámolásáról szóló nemzetközi konvenció kidolgozását. 4. Megvitatták annak a programnak a megvalósítási módjait, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai 1986. júniusában terjesztettek elő az európai fegyveres* erőknek és hagyományos fegyverzetnek a kilencvenes évek elejéig történő, 25 százalékos csökkentéséről. Ilyen csökkentésekre a harcászati nukleáris eszközökével egyidejűleg és azokkal szoros összefüggésben kerülne sor. Az ülésen képviselt államok azzal a javaslattal fordulnak az európai biztonsági és együttműködési értekezleten résztvevő valamennyi államhoz, hogy tartsanak külügyminiszteri találkozót, amely határozatot hozna azoknak a tárgyalásoknak a megkezdéséről, amelyek az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet, valamint a harcászati nukleáris fegyverek radikális csökkentéséről szólnának. Ezen kérdések megvitatására a legmegfelelőbb fórum az európai bizalom- és biztónságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó konferencia második szakasza lenne. A leszerelési, kérdések megvitatása elképzelhető ugyanakkor más módon, például egy külön fórum összehívásával is. A Varsói Szerződés tagállamai kijelentik: készek maximális önmérsékletet tanúsítani katonai potenciáljuk fejlesztésében, a kölcsönösség alapján lemondani fegyveres erőik és hagyományos fegyverzetük növeléséről és 1—2 éves időtartamra moratóriumot hirdetni a katonai kiadások növelésére. Felhívják a NATO-országokat, hogy ugyanígy járjanak el. 5- A Varsói Szerződés tagállamai nagy jelentőséget tulajdonítanak a katonai szembenállás csökkentésére és Európa egyes térségei biztonságának erősítésére irányuló lépéseknek, nukleáris- és vegyifegyver-mentes övezetek létrehozásának a Balkánon, a kontinens középső és északi részén. Az NDK és Csehszlovákia azon javaslata, hogy létesítsenek atomfegyvermentes folyosót a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonala mentén 300 kilométeres (mindkét oldalon 150 km) szélességben, előirányozza, hogy onnan kölcsönösen vonják ki az összes nukleáris fegyvert — a nukleáris lőszert, (beleértve az atom- aknákat), a hadműveletiharcászati és harcászati rakétákat, az atomtüzérséget, a csapásmérő harcászati légierő nukleáris eszközöket hordozó repülőgépeit, valamint a nukleáris töltetekkel felszerelt légvédelmi komplexumokat. A Varsói Szerződés államai ugyancsak sikraszállnak a balkáni nukleáris- és ve- gyifegyveir-mentes övezet létrehozásáról szóló sokoldalú párbeszéd folytatásáért és elmélyítéséért. Az ülésen képviselt államok téljes mértékben támogatják Lengyelországnak a közép-európai fegyverzet- leépítésről és bizalomerősítésről előterjesztett tervét. 6. A leszerelési intézkedések megvalósítását a tartalmuknak megfelelő, a helyszíni ellenőrzést is magában foglaló, hatékony ellenőrzési rendszer szavatolná. Ezért a Varsói Szerződés tagállamai állást foglaltak a fegyverzetcsökkentés valamennyi szakaszát átfogó, a legszigorúbb ellenőrzési intézkedésekből álló rendszer kidolgozása mellett. A nukleáris-rakétafegyve- rek csökkentésének ellenőrzését mindenütt biztosítani kell — a rakéták szétszerelésének és megsemmisítésének helyszínén, a lőtereken és a katonai támaszpontokon, ideértve a harmadik országban levőket is, a kiképzési központokban. a raktárakban és a gyártó üzemekben, az államiakban és a magántulajdonban levőkben egyaránt. A hagyományos fegyverzet terén a csökkentés ellenőrzésén túl megfigyelés alá esne a csökkentés után megmaradó csapatok katonai tevékenysége is. 7. Áttekintették a bécsi utótalálkozó menetét és megállapították, hogy a találkozó a kölcsönösen elfogadható megállapodások kidolgozásának felelősségteljes szakaszába lépett. Az ülésen képviselt államok olyan tartalmas és kiegyenA jelenlegi helyzetben egyre növekszik annak jelentősége, hogy az államok és a katonai-politikai szövetségek — katonai doktrínáikban megtestesülő — katonai céiijait és szándékait helyesen értelmezzék. Ennek tudatában, valamint annak szükségességéből kiindulva, hogy a háborút véglegesen ki kell iktatni az emberiség életéből, be kell szüntetni a fegyverkezési versenyt, ki keli küszöbölni, a katonai erő alkalmazását, meg keld szilárdítani a békét és a biztonságot, meg keli valósítani az általános és teljes leszerelést, a Varsói Szerződés tagállamai elhatározták: kifejtik katonai doktrínájuk elveit, amely a Varsói Szerződés tevékenységének alapját képezi, tükrözi a tagállamok és nemzeti katonai doktrínáik, védelmi jellegű katona- politikai céljaink közösségét. A Varsói Szerződés katonai doktrínája mind a hagyományos, mind a nukleáris háború megakadályozásának van alárendelve. A szocialista államok — társadalmi rendszerük természetéből következően — jövőjüket nem kötötték és nem kötik a nemzetközi problémák katonai eszközökkel történő megoldásához. Síkraszáll- nak a nemzetközi kérdések kizárólag békés úton, politikai eszközökkel való rendezéséért. Ma, amikor a legpusztítóbb fegyverfajták hatalmas mennyiségben halmozódtak fel, az emberiség a túlélés problémájával néz szembe: a világháború, méginkább a nukleáris háború végzetes lenne nemcsak a konfliktusban közvetlenül érintett országokra, hanem magára a földi életre nézve is. A Varsói Szerződés tagállamainak katonai doktrínája szigorúan védelmi jellegű. Abból indul ki, hogy a jelenlegi körülmények között egyetlen vitás kérdés megolsúlyozott határozatok elfogadását szorgalmazzák, amelyek hozzájárulnak a tényleges előrehaladáshoz a leszerelés iterén, a résztvevő államok közötti bizalom erősítéséhez és kapcsolataik fejlesztéséhez politikai, gazdasági és humanitárius téren. Ellenzik a földrész egymással szemben álló katonai tömbökre osztottságának fennmaradását, fellépnek a katonai tömbök egyidejű feloszlatásáért. 8- A Varsói Szerződés tagállamai készek valamennyi állammal közösen keresni a kölcsönösen előnyös gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés további fejlesztésének útjait. A Varsói Szerződés tagállamai humanitárius területen sikraszállnak a széles körű együttműködésért. 9. Az ülésen képviselt államok megerősítik azt az elhatározásukat, hogy a nemzetközi béke és biztonság átfogó, a katonai, a podása sem engedhető meg katonai úton. A Varsói Szerződés tagállamai soha, semmilyen körülmények között nem kezdenek katonai tevékenységet bármely állam, vagy államok szövetsége ellen, hacsak nem éri őket fegyveres támadás. Sohasem fognak elsőként nukleáris fegyvert alkalmazni. Egyetlen európai vagy Európán kívüli állammal szemben sincsenek területi követeléseik. Egyetlen államot, egyetlen népet sem tekintenek ellenségüknek. Ellenkezőleg: a világ valamennyi országával — kivétel nélkül — készek kapcsolataikat a biztonsági érdekek kölcsönös figyelem- bevételével és a békés egymás mellett élés alapján építeni. A Varsói Szerződés tagállamai kijelentik, hogy nemzetközi kapcsolataikban szigorúan tiszteletben tartják a függetlenség, a nemzeti szuverenitás, az erőszak alkalmazásától és az azzal való fenyegetéstől való tartózkodás, a határok sérthetetlensége, a területi integritás, a konfliktusok békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenlőség elveit, valamint az ENSZ alapokmányában és a Helsinki záróokmányban rögzített további elveket és célokat, csakúgy mint a nemzetközi kapcsolatok általánosan elismert normáit. A Varsói Szerződés tagállamai sohasem törekedtek és most sem törekednek arra, hogy nagyobb fegyveres erővel és több fegyverzettel rendelkezzenek, mint amennyi e célok eléréséhez szükséges. Ily módon fegyveres erőiket és fegyverzetüket szigorúan a védelemhez, egy esetleges agresszió visszaveréséhez elégséges szinten tartják. II. A Varsói Szerződés tagállamai népeik iránti elsődleges kötelességüknek tartják, hogy megbízhatóan szavatollitikai, a gazdasági és a humanitárius területre egyaránt kiterjedő rendszerének létrehozására fognak törekedni. Az ülés résztvevői üdvözölték az ENSZ-ben e kérdésekről kezdett széles körű véleménycserét. ^ 0- A Varsói Szerződés tagállamainak vezetői véleményt cseréltek a meglevő feszültséggócokról és konfliktusokról, megerősítették eltökéltségüket, hogy aktívan hozzájárulnak azok igazságos, politikai tárgyalások útján történő rendezéséhez. Az ülés résztvevői áttekintettek néhány világgazdasági kérdést, többek között a gyengén fejlettség felszámolásával, az új gazdasági világrend megteremtésével kapcsolatban. E kérdésekről dokumentumot fogadtak el, amelyet nyilvánosságra fognak hozni. ff. Az ülésen mélyreható véleménycserét folytattak a szövetséges szocialista államok közötti együttműködés ják biztonságukat. A szövetséges szocialista államok nem tartanak igényt a többi államénál nagyobb biztonságra, de kisebbet sem fogadnak el. A Varsói Szerződés tagállamai határozottan képviselik ezt az álláspontot. Katonai doktrínájuk védelmi jellegével teljes összhangban következetesen törekednek a következő fő célok elérésére: Először: a nukleáris fegyverek kifejlesztésének, gyártásának és .tökéletesítésének beszüntetésére, fokozatos csökkentésére és szakaszos felszámolására irányuló első lépésként a nukleáris kísérletek mielőbbi általános és teljes betiltása, a fegyverkezési verseny világűrre való kiterjesztésének megakadályozása. Másodszor: a vegyi fegyverek és a tömegpusztító fegyverek más fajtáinak betiltása és megsemmisítése. Harmadszor: az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentése olyan szintre, amely — a saját védelem biztosításán túl — egyik fél számára sem biztosítana váratlan támadáshoz, és általában támadó hadműveletekhez szükséges eszközöket. Negyedszer: valamennyi leszerelési intézkedés szigorú ellenőrzése nemzeti technikai eszközök és nemzetközi eljárások együttes alkalmazásával, beleértve megfelelő nemzetközi szervezetek létrehozását, katonai információk cseréjét és a helyszíni ellenőrzést. Ötödször: nukleáris és vegyifegyver-mentes övezetek létrehozása Európa különböző térségeiben és a világ más területein, továbbá olyan övezetek kialakítása, amelyekre a fegyverzet csökkentett koncentrációja és a bizalom erősítése jellemző. Katonai bizalomerősítő intézkedések megvalósítása Európában a kölcsönösség alapján, megállapodások kötése ilyen intézkedésekről a világ más térségeit, valamint a fejlesztéséről. Kedvezően értékelték a külügyminiszteri bizottság és a honvédelmi miniszteri bizottság által a PTT budapesti ülése óta eltelt időben végzett munkát és meghatározták további feladataikat. Döntés született a Varsói Szerződés tagállamainak képviselőiből álló, sokoldalú, a folyamatos kölcsönös tájékoztatást szolgáló csoport létrehozásáról. Határozatot hoztak arról is, hogy létrehozzák a Varsói Szerződés tagállamainak leszerelési kérdésekkel foglalkozó különleges bizottságát. A Politikai Tanácskozó Testület meghallgatta a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának jelentését a parancsnokság által végzett gyakorlati munkáról és határozatot hozott arról. Az ülés a barátság és az elvtársi együttműködés légkörében zajlott le. Minden megvitatott kérdésben a nézetek azonossága nyilvánult meg. tengereket és az óceánokat illetően. A Varsói Szerződés tagállamainak és az Észak- Atlanti Szövetség tagországainak kölcsönös lemondása a katonai erő alkalmazásáról és kötelezettség vállalása békés kapcsolatok fenntartására. A más országok területén levő katonai támaszpontok felszámolása, a csapatok nemzeti határok mögé történő visszavonása, a támadófegyverek legveszélyesebb fajtáinak kölcsönös kivonása a két katonai szövetség közvetlen érintkezési övezetéből, a fegyveres erők és a fegyverzet koncentrációjának minimális, egyeztetett szintre történő csökkentése ebben az övezetben. Hatodszor: a Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik: nem természetes, hogy Európa továbbra is két egymással szemben álló katonai tömbre oszlik. Sikraszállnak az Észak-Atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés egyidejű feloszlatásáért és — első lépésként — azok katonai szervezeteinek felszámolásáért, végső soron egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtéséért. A Varsói Szerződés .tagállamai konzultációkat javasolnak az Észak-Atlanti Szövetség tagállamainak a két szövetség katonai doktrínáinak összehasonlítására, jellegük elemzésére, további fejlesztési irányuk közös áttekintésére, az évek alatt felgyülemlett kölcsönös gyanakvás és bizalmatlanság felszámolása, egymás szándékainak jobb megértése érdekében, s annak biztosítására, hogy a katonai szövetségek és tagjaik katonai koncepciói és doktrínái védelmi alapokra épüljenek. A szerződés tagállamai javasolják, hogy e konzultációkat magas szintű szakértők, a két fél országai katonai szakértőinek részvételével folytassák. Készek már 1987-ben ilyen konzultációkat tartani. Azokra Varsóban vagy Brüsszelben, illetve a két városban felváltva kerülhetne sor. Á VSZ tagállamok katonai doktrínájáról
