Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-29 / 125. szám
2 Somogyi Néplap 1987. május 29., péntek Megnyílt Berlinben a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése Bonn szór Hóban „POFONOK” (Folytatás az 1. oldalról) zett tevékenységük időszerű feladatait. Megvizsgálták a Politikai Tanácskozó Testület legutóbbi, egy' évvel ezelőtti budapesti ülése óta eltelt időszak legfontosabb nemzetközi politikai folyamatait Emlékeztettek rá, hogy a szocialista országok reális utat ajánlanak a fegyver- és erőszakmentes világ megteremtéséhez: az atomfegyverek és más tömegpusztító fegyverfajták csökkentését és teljes felszámolását, az űrfegyverkezés megakadályozását, az atomfegyver-kísérletek beszüntetését. Részletesen szó volt a bécsi utótalálkozó menetéről, a regionális konfliktusok politikai eszközökkel történő megoldásának szükségességéről. Reható véleménycsere volt a szövetséges szocialista államok közötti együttműködés fejlesztéséről. A felszólalók meleg szavakkal méltatták Berlin fennállása 750. évfordulójának jelentőségét és meggyőződésüket fejezték ki, hogy a Politikai Tanácskozó Testület jelenlegi berlini ülésén megfogalmazásra kerülő Reagan amerikai elnök nyugati televíziós társaságoknak adott nyilatkozatában kijelentette: lehetségesnek tartja, hogy még az őszszel találkozhat Mihail Gor- bacsovval. Az elnök szerint a genfi leszerelési tárgyalásokon jelentős előrehaladás van a közepes hatótávolságú európai nukleáris eszközök eltávolításának kérdésében, s a leszerelés témáját tekintve ez a haladás „nagyobb, mint a második világháború óta bármikor”. „Ügy vélem, hogy a lehető legjobb lehetőségünk van Az elmúlt hetekben-hóna- pokban hozzászokhattunk, hogy az iráni-kontra botrány washingtoni vizsgálata sűrűn szolgál meglepetésekkel, leleplezésekkel, sőt, nemegyszer politikai pikantéria-számba menő fordulatokkal. Arra a hírre azonban, amely tegnap röppent fel az amerikai fővárosban, még a tapasztalt hírmagyarázók is felkaphatták fejüket; nem kevesebbről van ugyanis szó, mint hogy szakértők vizsgálnak meg egy fotóalbumot, Reagan elnök ujjlenyomatát keresve rajta. A fénykéj)gyűjtemény a ni- caraguai ellenforradalmárok utánpótlásának lebonyolításáról készült, s az esetleges elnöki ujjnyomok azt biznnyítanák, hogy Reagan — eddigi állításaival ellentétben — igenis tudott a kontrák támogatásának részleteiről is. önmagában a kongresszusi vizsgálat e meglepő fejleménye ipersze nem ígér különösebb vargabetűt a meghallgatások menetében, s aligha tereli új utakra az irangate ügyet■ Annyit azonban mindenképpen jelez, mennyire ingatag alapokon nyugszik a Fehér Ház önmentegető magatartása, s hogy napjainkra milyen széles hullámokat vetett a kezdetben talán ártatlannak, a washingtoni politikai kulisszák mögött zajló megkonstruktiv kezdeményeze- sek újabb lendületet adnak a béke és biztonság megszilárdításáért összefogó erők küzdelméhez. A tanácskozás pénteken folytatja munkáját. * * * A Politikai Tanácskozó Testület berlini ülésén résztvevő magyar párt- és kormányküldöttség Kádár János vezetésével csütörtökön most a nukleáris fegyverek számának csökkentésére" — hangoztatta. Az amerikai elnök nyilatkozatában a velencei csúcs- találkozó előkészületeivel és egyéb külpolitikai kérdésekkel is foglalkozott. Egyebek között vitatta, hogy az Egyesült Államok és főbb partnerei között érdemi nézeteltérések lennének a gazdaság és a politika főbb kérdéseiben s a velencei csúcstalálkozóról szólva azt mondotta, hogy ott a legutóbbi, tokiói hasonló tanácskozáson megvitatott témákról tárgyalnak tovább. annyi más botrányhoz hasonlóan „könnyen átvészel- hetőnek” itűnő eset. Nem véletlen éppen ezért az sem, hogy a legutóbbi felmérések, a tekintélyes Ney York Times és a CBS televízió által készített közvéleménykutatások az elnök szavahihetőségének határozott csökkenéséről tanúskodnak. Reaganról, akit sokáig ,teflon-elnöknek” neveztek, mivel minden támadás „lepergett” róla, évek óta nem rajzoltak ennyire kedvezőtlen képet a megkérdezett amerikai állampolgárok. A Fehér Ház helyzetét nehezíti ráadásul, hogy Nicaraguában az állapotok időközben korántsem a kontrák javára változtak. Managuá- ban épp tegnap hozták nyilvánosságra azt a katonai közleményt, amely .sandinista-ellenes csoportok tevékenységét teszi mérlegre, megállapítva, hogy azok nagy hírveréssel beharango- | zott tavaszi offenzívája teljes kudarccal végződött. A washingtoni törvényhozásban folyó meghallgatások nyomán pedig — végződjön bárhogy is a legújabb, fotóalbummal kapcsolatos miniszenzáció — egyre kétségesebbé válik, milyen formában és milyen nagyságrendben számíthatnak a kontrák a hivatalos amerikai segély millióira. Sz. G. kora este ellátogatott a berlini magyar nagykövetségre és találkozott a magyar kolónia képviselőivel. A kétoldalú kapcsolatokról tartott eszmecserét csütörtökön délután baráti találkozóján Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főitkára és Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. Méltatták pártjaik. államaik és népeik magas színvonalú testvéri együttműködését és megerősítették eltökéltségüket, hogy a két ország társadalmi fejlesztésének feladataival és a nemzetközi követelményekkel összhangban minden oldalon bővítik együttműködésüket. Különösen nagy figyelmet szenteltek a tudományos-műszaki haladás eredményeinek, ezen belül a modern technológiák hasznosításában meglévő együttműködés kérdéseinek. Három és fél év után befejezettnek nyilvánították a pártkonszolidáció folyamatát a Kínai Kommunista Pártban. Ezt Po Ji-po, a konszolidációt irányító bizottság al- elnöke jelentette be a testület Pekingben megtartott ülésén. Po Ji-po általában eredményesnek mondotta a konszolidációs kampányt, de egyúttal rámutatott, hogy segítségével a párton belül meglevő gondok egy részét sikerült csak megoldani. Mint mondotta, a pártszervezetek egy része nem, vagy csak felszínesen váltotta valóra a konszolidációs kampány eredeti célkitűzéseit. Bár még sok probléma vár megoldásra, a pártszervezetek fő feladata az elkövetkező hónapokban a párt szervezeti megerősítése, valamint az ideológiai és a politikai munka színvonalának emelése. Csao Ce-jang, a Központi Bizottság megbízott főtitkára döntő feladatként jelölte meg a KKP KB 1978. decemA Kádár János vezette magyar delegáció a tanácsié remben Mihail Gorbacsov és a szovjet delegáció néhány tagja béri ülésén elfogadott irányvonal és politika következetes végrehajtásának biztosítását. Állást foglalt az ismeretes négy alapelv érvényre juttatása, valamint a reform és a nyitási politika határozott és következetes támogatása mellett. Egyformán fontosnak és szükségesnek minősítette a harcot a burzsoá liberalizmus ellen és a fellépést a dogmatikus gondolkodással szemben. Csao Ce-jang hangsúlyozta, hogy a Kínai Kommunista Pártnak minden tekintetben javítania kell munkáját, hogy megfeleljen az új helyzet új és változó követelményeinek. A párt — mondotta — semmiképpen sem adhatja fel a gazdasági reform és a külvilág felé nyitás helyesnek bizonyult politikáját és nem térhet vissza a régi módszerekhez. A négy alapelvhez való ragaszkodás és a gazdasági reform, illetve a nyitás politikája elengedhetetlen feltétele a szocialista korszerűsítés győzelemre vitelének Kínában. Drámai fordulatokban bővelkedik mostanában a nyugatnémet politikai élet. Helmut Kohl és pártbeli társai sorra kapják a „pofonokat” otthon és külföldről egyaránt. Ez a jelenség annál is inkább méltó a figyelemre, mert a kellemetlen jelzések belül is, kívül is — szövetségesi körökből származnak. S mert a belső és külső bajok meglehetősen összefüggenek, e kettő együtt okoz súlyos gondokat a kancellárnak. Nemrég két tartományi választás is volt az NSZK- ban; a Kereszténydemokrata Unió olyan veszteségeket szenvedett, amilyenekre néhány héttel korábban (amikor még meg is nyert egy tartományt, Hessent), legrosszabb álmaiban sem gondolt volna. Váratlan új helyzet állt elő az-országban. Az addig oly sikeres Zöldeknek' ugyancsak csalódniuk kellett, míg a lejtőn lefelé csúszó ellenzéki szociáldemokratáknak sikerült (egyelőre) megkapaszkodniuk, Genscher külügyminiszter szabaddemokratái pedig diadalmasan vonulhattak be mindkét tartományi kormányba. A Bonnban a fő felelősséget hordozó kereszténypártiak két okra vezetik vissza kudarcukat. Bizonyosan van ebben némi igazság, főleg a mezőgazdasági jellegű Rheinland—Pfalzban, de sokkal fontosabb . a másik ok: Kohlék népszerűtlen álláspontja a rakétaleszerelést illetően, kifogásaik a szovjet javaslatokkal szemben. Még saját szövetségeseik, a NÁTO-tagok is elhatárolják magukat tőlük, nem szólva Washingtonról, ahol fokozatosan haladnak egy valószínű megegyezés felé a Szovjetunióval. S mert Hans- Dietrich Genscher külügyminiszter és kis liberális pártja nem osztotta a merev elutasító véleményt, besöpörhetett a szavazóktól néhány plusz százalékot. De hogy ne ragadjunk bele valamilyen túl sommás ítéletbe, nézzük a részleteket. Bonnban a kereszténypár- ti-szabaddemokrata együttes kormányoz, s amikor Moszkva előterjesztette javaslatait, amelyek szerint semmisítsenek meg Európában minden 500 kilométeres hatótávolságúnál nagyobb atomrakétát (gondoljunk csak az SS—20-asokpa és a Pershing—2-esekre), s amikor Washingtonban elkezdtek hajtani e, bátran mondhatjuk, korszakalkotó megoldás felé —, pánik tört ki nyugatnémet vezető körökben. Tiltakozásuk indoka: ilyen leszerelés esetén megKarbantartók hibája okozta a japán légitársaság Boeing 747-es gépének 520 halálos áldozattal járó katasztrófáját 1985-ben — közölte az Aszahi Simbun című japán lap csütörtöki számában Az újság a szerencsétlenség körülményeinek kivizsgálásával megbízott csoport következtetéseire hivatkozott. A vizsgáló bizottság 600 oldalas teljes jelentését júniusban hozzák nyilvánosságra. A Boeing karbantartását végző szakemberek egy javítás közben rosszul szegeSzerdán a Szovjetunióban az Aeroflot szovjet légitársaság egy volt alkalmazottja hatalmába kerített egy AN— 2 típusú repülőgépet és Svédországba repült vele. A Szvisztunov nevű személyt 1985-ben távolították el az maradnának a rövid hatótávolságú atomfegyverek, amelyek (használat esetén) csak német földet érnének. Továbbá: véleményük szerint változatlan a szovjet fölény a hagyományos fegyveres erők, a harckocsik, a tüzérség, a gyalogság tekintetében. (Jegyezzük meg zárójelben, hogy ez utóbbi témák mindegyikére asztalon fekszenek szovjet tárgyalási javaslatok, de jelenleg valóban az 500—5000 kilométeres rakétákról van szó.) Íme, itt a sorsdöntő kérdés: kihasználja-e Európa és az atlanti világ ezt az egyedülálló lehetőséget, és megszabadul a földrészen elhelyezett jelentősebb rakétáktól, vagy sem? Washington — néhány fenntartással, amelyről még folynak a tárgyalások — igent mondott, később London és Párizs is, a kisebb NATO-tagok ennél is lelkesebben bólintottak. S igent mond Hans-Dietrich Genscher, ezért aratott sikert a két otthoni választáson. Helyeselnek a szociáldemokraták és sokan mások: a rakétakérdésben az NSZK közvéleménye világos többséget alakított ki. Szinte döbbenten kérdezik Kohlék- tól: mit kívántok inkább, újabb kilövőállásokat Európában, behozandó a „szovjet előnyt'', vagy azt, hogy Moszkva még azokat a rakétákat is leszerelje, megsemmisítse, amelyeknek jóformán nincs is ellentétele Nyugat-Európában ? Kohlék, akikre minden oldalról nagy nyomás nehezedik, látják: egy újabb fegyverkezési kampánynak nagyon kevés híve lenne, így fokozatosan engednek. Eredeti álláspontjuk tarthatatlan, a kérdés most az, hogy a szovjet—amerikai tárgyalásokon milyen fogalmazás kerül papírra, milyen szerepet kapnak az 500 kilométeresnél kisebb atomeszközök, és mit mond majd a két nagyhatalom a hagyományos fegyverekről. Bonn szempontjából: milyen garanciákat nyújt Washington és a NATO az NSZK-nak arra, hogy „nem hagyja cserben” stratégiailag. Valójában Bonnak csak egy valamitől kellene igazán félnie: attól, hogy egy nagy- jelentőségű leszerelési terv kerékkötőjévé válik. Az események felgyorsulnak, s a nyugatnémet kormány június 4-én akarja közzétenni, hogy a belső ellentétek és a szövetségesekkel folytatott konzultációk tanulságait levonva, milyen álláspontot foglal el végül is az európai rakétakérdésben. esették vissza a Boeing utastere és a gép farka között levő túlnyomásos kabin falát. Ezzel a kabin falának ellenállása harminc százalékkal csökkent A javításra egyébként azért volt szükség, mert a gépnek ez a része 1978 júniusában egy kényszerleszálláskor megsérült. A Tokióból Oszakába tartó gép 1985 augusztusában zuhant le, 524 utassal fedélzetén. A katasztrófát, minden idők legnagyobb légiszerencsétlenségét mindösz- sze négyen élték túl. Aeroflottól. Azóta munka nélkül szerzett jövedelmekből élt. A Szovjetunió kérte a svéd hatóságoktól a bűnöző kiadatását és az eltulajdonított repülőgép visszaadását. Most érkezett felvétel a Szibir nevű szovjet jégtörő hajóról, amely eljutott az Északi-sarkig Reagan lehetségesnek tartja, hogy őssxel találkozzon Mihail Gorhacsorval Csütörtök esti kommentár Elnöki ujjlenyomatok? Pártkonszolidáció Kínában A fő feladat a szervezeti megerősítés Tatár Imre Karbantartók hibája okozta a japán légikatasztrófát Repülőgéprablás a Szovjetunióban
