Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-29 / 125. szám

1987. május 29., péntek Somogyi Néplap 3 PROGRAM A DRÁVA MENTÉN Szót értve — életközelböl Pályázati pénzekkel Tabi fejlesztések Egy jól bevált gyakorlat újabb állomása. A vezető testület három tagja — Kle- novics Imre első titkár veze­tésével — Barcsra és kör­nyékére látogatott. A cél? Tájékozódás, kapcsolatte­remtés, eszmecsere, tájékoz­tatás. Oldott légkörben min­dig képesek szót érteni az emberek. Valódi mozgalmi munka ez. Felüdülés és gaz­dagodás a jelentések és író­asztalmunka, a protokolláris kötelezettségek és értekezle­tek rengetegében. S talán nem téved a krónikás: út­jelző a jövő felé... Süveges Sándor városi el­ső titkáré volt az első szó. Gyakran az órájára pillant­va, sűrítve tárta föl a tér­ség politikai, társadalmi, gazdasági életének kulcskér­déseit, a közvélemény állás­pontját. S bár a párt belső életével összefüggésben nem mondott semmi olyat, ami eltérne a megyei tapasztala­toktól, a negatív, visszahúzó jelenségek s az előremutató törekvések feltárásával együtt járult hozzá a tisz­tánlátáshoz. Egységről, fele­lősségről, önállóságról be­szélt, a politikai munka meg­újításának módszereiről, vagyis a vezető erő helyi képviselőinek elhatározott szándékáról, jobbítási törek­véséről. És csakugyan ez az első, a legfontosabb. Tájékoztatta arról is a lá­togatókat, hogy miként rea­gálnak az emberek gazdasá­gi helyzetünkre, a várható intézkedésekre; s a KB-ha- tározatok, a döntéselőkészí­tés ismeretében megkockáz­tatta: mintha a politika jó­val előrébb volna a megúju­lásra való felkészülésben, mint a gazdaság. Utalt az Épgép ma is labilis helyzeté­re (80 millióért még mindig nem akad vevő!), a város és környékének — különösen közoktatási és közművelődé­si létesítményekben megtes­tesülő — fejlődésére, s arra, hogy a lakosság megnyugo­dott, elégedett az egészség- ügyi ellátás megoldása lát­tán. Feltárta végül a gazda­sági egységek jelenlegi hely­zetét. Mindenképpen biza­lomkeltő, hogy az első ne­gyedévben 16—17 százalék­kal emelkedtek a bevételek. Szervezettebb a munka, né­hány kivételtől eltekintve jobb az anyagellátás, s a fe­gyelemben is kezd helyreáll­ni a rend. Nos, akkor nézzük a hely­színeket. Gazdag volt a prog­ram. A Dráva Ipari Szövet­kezetnél — dr. Papp Ferenc elnök tájékoztatása, az üzem- látogatás, a munkásnőkkel való beszélgetés kapcsán — arról győződtek meg a me­gyei pártbizottság tagjai, hogy egy viszonylag kis szö­vetkezet milyen ügyesen és korszerűen alkalmazkodik a piac igényeihez; hogyan tud húszas-ötvenes kisszériák- ban is exportképes bőrkon­fekciót, felsőruházatot gyár­tani, és következetesen nye­reséget produkálni. De a vendégek máris a Kemikál óriáscsarnokait, raktárait járták, ahonnan évente 30 000 tonna készterméket bocsátanak ki, s ahol a .nagy cég öt gyára közül itt, a legmagyobban állítják elő a termékek egyharmadát, a nyereség 40 százalékát! Ér­dekes volt Lovász Ferenc megbízott igazgató gyártörté­neti előadása, termelési tá­jékoztatója, munkatársainak tevékenységéről mondott val­lomása, de talán ennél is izgalmasabb az a találkozó, ahol csaknem huszonöt mű­szaki szakember és közvet­len termelésirányító mondott véleményt és kérdezett po­litikáról, ideológiáról, társa­dalomról és gazdaságról,. a várható jövőről. Nem kellett különösebb „provokáció” hozzá: megnyíltak, és mond­ták, amit gondoltak; egye­nesen, kertelés nélkül, belső indíttatásra, jó szándékkal. Csak tőmondatokban. Csök­kent az aktivitás a párton belül. A határozatokat vég­rehajtják, de .nem értik a kommunisták, hogy mi tör­ténik körülöttük. Hangulatuk pesszimizmus felé hajló, mert nem látják a határozott irányt, hogy merre haladunk. Határozottságot, a kiút meg­jelölését, a döntések hatását várja a többi dolgozó is. Munkaidőalap-védelem? Ér­telmes cél kell és megfelelő jövedelem! Akkor nem lesz szükség különösebb szabá­lyozásra. Túlterhelt, tetemes veszteséggel bajlódik a költ­ségvetés? Várható-e a kiadá­sok, a létszám felülvizsgála­ta? Mi van az emberek fe­jében? Ideológiai zűrzavar, mert illúziókban éltünk. Ki kell mondani. egyenesen, hogy hosszú az út a szocia­lizmusig, és nem mentes a buktatóktól. Elképzelhető, hogy az intézményrendszer nem képes közvetíteni a célt? (Tudják, hogy a felül­vizsgálat, a racionális szer­vezés és gondolkodás folya­matában élünk...) Mondhatnánk tovább is a gondolatokat, vélekedéseket, dilemmákat, de ennyi is pon­tosan kifejezi: a gyár közös­ségét is foglalkoztatja a je­lenlegi helyzet, s bár infor­máltsága nem mondható ép­pen tökéletesnek, álláspontja figyelemre méltó, szándéka tiszta, és nemcsak másoktól, önmagától is jobbat, többet akaró. Klenovics Imre jó alkal­mat talált arra, hogy kitöltse a tájékozottság hézagait. Ugyanolyan .nyíltan, kertelés nélkül és szenvedélyesen vá­laszolt, mint ahogy hozzá fordultak észrevételeikkel. Kétséget kizáró tényekkel mutatta be a mai gazdasági helyzet hetvenes évek köze­pétől számítható „fejlődés- történetét”, s az okok közül nem hagyta ki .természetesen saját mulasztásainkat, téve­déseinket sem. A hangsúlyt. azonban a kilábalás irányára tette; a várható intézkedése­ket elemezte, és nem rejtette véka alá: a vezető erő a párt, de nemcsak a kommunisták építik a szocializmust! 'Most és a döntések után minden­kinek meglesz a maga dől- | ga abban, hogy egyenletesen fejlődő társadalomban — ké­pességei és munkája alapján — mindenki megtalálja a boldogulását. Tartalmas eszmecsere volt, amelyet Klenovics Imre így összegezett: — Rendkívül jó benyomá­sokkal megyek el innen. A gyár közösségének szellemé­ről, felfogásáról már a külső igényesség, a rend is meg­Sikeresen zárult a Brandtmüller Istvánnak, a Somogy Megyei Tanács álta­lános elnökhelyettesének a műszaki infrastruktúra hely­zetének értékeléséről tegnap Kaposváron, a Technika Há­zában tartott előadásával befejeződött a XVII. Somo­gyi Műszaki és Közgazdasági Hónap igencsak gazdag ren­dezvénysorozata. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége So­mogy Megyei Szervezetének, illetve a Magyar Közgazda- sági Társaság Somogy Me­gyei Szervezetének elnöksé­ge, az MTESZ megyei tag­egyesületei által szervezett májusi program mintegy negyven rendezvényén több mint 3300 érdeklődő vett részt; harminc tanácskozá­son az átlagosnál szélesebb körű, nagyobb jelentőségű témát vitattak meg. A két kiállítást ezeregyszázan te­kintették meg. A hónap ren­dezvényei végül is elérték céljukat, s most már a hal­lottak és látottak munkahe­lyi hasznosításán a sor — mutatott valamit a szamom­ra. Köszönöm az őszinte kér­déseket, a tisztességes, egye­nes véleményalkotást... Nem lett volna teljes a program egy másik Dráva- parti látogatás nélkül, ahol Vízvár, Heresznye és Béla- vár 98 kommunistájának, a Kossuth Tsz tagjainak, a falvak lakói életérzésével, munkájával, törekvéseivel ismerkedtek a látogatók. Czipóth József pártvezetősé­gi .titkár és Vida Imre tsz- elnök tájékoztatójából töb­bek között kitűnt, hogy e falvak lakói — bár figyelem­mel kísérik a gazdasági hely­zet országos és megyei jel­lemzőit, életkörülményeik révén nem érzékelik úgf) a nehézségeket, mint másutt. Ettől még a gazdaság veze­tőinek — adottságaik révén hátrányos helyzetben — megvan a maguk gondja. S ha gazdálkodásuknak csak 656 000 forint volt is a múlt évi eredménye, tartották ma­gukat, s előrelátó tervekkel, szándékkal és módszerekkel igyekeznek .többet juttatni a népgazdaság asztalára is. A munkaidő már rég le­járt, amikor búcsút intettek a vendégek. Élményekben gazdagodtak, ösztönzést szívtak magukba emberkö­zelből. s egyúttal jó érzést hagytak maguk után. Mert mindenki szereti és megbe­csüli, ha figyelnek a mun­kájára ... műszaki hónap mondta a tegnapi záróren­dezvényen dr. Orosz László, az MTESZ megyei szerveze­tének titkára. Erre buzdított nagy érdek­lődéssel kísért előadásában Brandtmüller István is: a közgazdászok, a szakmai egyesületekben dolgozó mű­szakiak napi munkájuk so­rán sokat segíthetnek a me­gye előtt álló célok és közöt­tük is a termelő infrastruk­túra fejlesztéséből adódó fel­adatok teljesítésében. A me­gyei tanács általános elnök­helyettese arról is beszélt, hogy egyéb fejlesztési célok mellett erről a területről mostanság méltatlanul kevés szó esik, jóllehet az ilyen jellegű beruházások fontos eszközei a termelés általános hatékonysága növelésének. Ami a közlekedést illeti, több mint ezerötszáz kilomé­ternyi országos úthálózat megy át Somogyon, s a ta­nácsi kezelésben levő háló­zat is több száz kilométert tesz ki. Hiányoznak a tele­püléseket összekötő utak — Az elmaradott — vagy enyhébb kifejezéssel: hátrá­nyos helyzetű — gazdasági térségek sorába tartozik Tab és környéke is. A tanács el­nökét, Farkas Istvánt kér­deztük: miképp igyekeznek előbbre lépni a mai lehető­ségek között. — Mind a saját erőforrá­sokat, mind a pályázat út­ján elnyerhető összegeket igyekeztünk úgy fölhasznál­ni, hogy megsokszorozzuk az erőket- Ennék útja pedig a jó együttműködés a tanács és a gazdasági egységek kö­zött. Innen-onnan mindig ér­kezhetnek kisebbmagyobb összegek; ügyes stratégiával több legyet is üthetünk egy csapásra. Például a terme­lőszövetkezet' pályázaton nyert pénzzel is támogatott gépműhelyépítésével megte­remti a mezőgazdasági gép­szerelők gyakorlati oktatá­sának feltételeit. Az együtt­működési készségnek kö­szönhető az is. hogy a posr tai fejlesztésben előbbre lé­pünk. — Pedig közismert, hogy a telefonhálózat gyarapítá­sának útja meglehetősen rö­gös­— Valóban nagy lemara­dást kell behozni, de áldo­zatvállalással, a postával ki­alakított jó együttműködés­sel ez a folyamat is gyorsít­ható. Amikor arról volt szó, hogy Tab bekerülhet a crossbar rendszerbe, mi a nagyközség termelő szerve­zeteivel összefogva, majd­nem erőnkön felül, vállal­tuk a postaépület megépíté­sét. Ma már bekapcsolód­tunk a távhívórendszerbe. A következő lépés az, hogy nyilvános távhívóállomáso- kat telepítünk a társközsé­gekbe. Volt, ahol a telepü­lésfejlesztési hozzájárulást is úgy szavazták meg - az em­berek, hogy az a telefonfej­lesztést szolgálja- Ezúttal is elébe mentünk a postának, pontosabban a pécsi igazga­tóságnak. A nyilvános állo­másokat mi vásároljuk meg, a posta a vonalat építi ki. Így lesz hamarosan Lullá- ban, Zalában, Bábonyme- gyeren és Torvajban nyilvá­nos telefon. De Kanya és Kapoly sem sokkal fog le­maradni, közel állunk a megoldáshoz e két település esetében is. — A gázcseretelepekhez is pályázat útján szereztek pénzt- Mikorra lesz teljes az ellátás? sok a „zsáktelepülés” —, ami miatt jelenleg mintegy 700 kilométeres kerülővel jutnak csak el a gazdaságok szállí­tóeszközei, a személygépko­csik a célhoz. Program sze­rint huszonnégy ilyen össze­kötő út épül, ennek csak­nem egyharmada még ebben az ötéves tervben — koordi­nált anyagi eszközök igény- bevételével — elkészülhet. A műszaki hónap záróren­dezvényén Brandtmüller Ist­ván áttekintést adott a me­gyében tervezett útépítések­ről, a vasútvillamosítás So- mogyot érintő feladatairól, a telefon-, az ivóvíz- és csa­tornahálózat, az energiaellá­tás helyzetéről és fejlesztési kilátásairól — s mindezek kapcsán az összefogás igé­nyéről: a célok eléréséhez el­engedhetetlen az anyagi for­rások célirányos egyesítése, a fejlődésben érdekelt gaz­dálkodó szervezetek, a taná­csok, a lakosság együttmű­ködése. H. F. — Az idén a nagyközség körzetében minden fontos lakott helyhez közel lesz gázcseretelep. A bedegkéni van már csak hátra, a töb­bi elkészült. Ezek csak lát­szólag kis dolgok, hiszen egy-egy cseretelep nem szá­mítható különösebben nagy beruházásnak. Viszont a köz­ségek „komfortosságát” je­lentősen növelik az ilyen ki­sebb fejlesztések is­— Szaladjunk gondolat­ban egy kicsit előre! Milyen infrastrukturális gondok megszüntetését várják még a körzetben élő emberek? — Fölsorolhatom azokat a tipikus bajokat, amelyekkel még sokan küszködnek Ma­gyarországon. Egészséges ivóvíz még több helyütt nincs, hiányoznak a körzet­ben az összekötő utak. Elő­fordul, hogy ikét szomszéd falu — amely öt kilométer­re van egymástól — csak húsz-harminc kilométeres kerülővel érhető el. De ha megkezdem az ilyen fölso­rolást, akkor is tudom, hogy azonnali megoldást hiába re­mélnénk, hiszen sok pénzt és emberi energiát igénylő közép- és hosszútávú fel­adatok ezek. Ha lehet, gyor­sítjuk a folyamatot, még egy-egy hónap nyereség is számít, de tudjuk: például útépítésben inkább csak 1990 után lehetnek nagyobb ered­ményeink- Készülődünk, hogy akkor majd gyorsan indíthassuk a programot. Van azért „gyorshírem” is: az áfésszel megállapodtunk, hogy Bedegkéren, Bábony- megyeren és Sérsekszőlősön 1988-ig korszerűsítik a bol­tokat. Ez is fontos eredmény. Az ilyenektől és a hasonlóktól is remélhetjük, hogy a hát­rányos gazdasági helyzet előbb-utóbb megszűnik. Ter­mészetesen elsősorban a he­lyi ipari és mezőgazdasági termelés mind jobb eredmé­nyei alapozhatják meg a föllendülést- De igen fontos, hogy a tanács jó menedzse­re legyen ennek a folyamat­nak. L. P. Import­megtakarítás hazai centrifugával Számottevő importmeg­takarítást tesz lehetővé a Budapesti Vegyipari Gép­gyár új terméke, a mikro­processzoros vezérlésű vegy­ipari centrifuga, amelynek belső felületeit Svájcban, a legkülönfélébb vegyi anya­goknak is ellenálló Halar műanyagbevonattal látják el. Eddig az ilyen különleges bevonatot tartalmazó beren­dezések teljes egészét kon- vertibilils vautáért vásárol­ták a hazai vállalatok. A Bu­dapesti Vegyipari Gépgyár ezentúl csak a centrifuga na­gyobb belső elemeinek Halar műanyagbevonását rendeli meg, s ez a díjtétel a centri­fugák összköltségének csupán 6—7 százaléka. A berendezés mikroprocesszoros vezérlése lehetővé teszi, hogy a cent­rifugát automatizált gyártó­sorba is beépíthessék. A vállalat javította régeb­bi terméke, a kézi kiszolgálá- sú centrifuga üzembiztonsá­gát is. Ezt a berendezést is alkalmassá tették a különle­ges anyagok robbanásve­szély-mentes centrifugálásá- ra. Az anyagmegtakarítást szolgálva a mechanikus fék­szerkezetet is lecserélték en­nél a gépnél, s a szolgálati szabadalomként bejelentett speciális tengelykapcsolóval elérték, hogy ezentúl maga az elektromos motor végzi a centrifugális erő fékezését. Együttműködés közcélú fejlesztésekben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents