Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-27 / 123. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 123. szám Ara: 1,80 Ft 1987. május 27., szerda II i úton Az Állatorvostudományi Egyetem jubileumi ünnepsége Munkaerőhiány a tóparton ..............*........ ..:.... ~ ­A Szovjetunióban zajló, tabukat döntő megújulási folyamatról érkező híradások vagy a hazai gazdasági re­form újabb lépései élénken foglalkoztatják az embereket. A véleményekből az tetszik ki azonban, hogy közgondol­kodásunkban eltérő felfo­gások élnek a szocializmus­ról. A helyenként tapasztal­ható értetlenség egyik fő oka a szocializmusról koráb­ban tanultak és a mai való­ság szembeállítása. Ezzel kapcsolatban az egyik szélső­séges vélemény a marxiz- mus-leninizmus tanitásait minősíti sommásan illúzió­nak, mások szerint a baj az. hogy eltértünk ettől az iránymutatástól, s például a gazdaságban „kapitalista módszereket” alkalmazunk. Csakhogy az elmélet ilyen­fajta betű szerinti számon­kérése épp a marxizmus dia­lektikus szellemével ütközik. Annál is inkább, mert a marxizmus-leninizmus ön­magát sem tartja minden részletében örökérvényű eszmerendszernek, ehelyett a valós helyzet folyamatos elemzésének, s az elmélet ál­landó megújulásának szüksé­gét hangsúlyozza. A gazdasági módszerek kategorizálásánál például nem az a mérvadó, hogy az korábbi, sokszor egyoldalú megítélések szerint „kapita­lista” vagy „szocialista”, sokkal inkább, hogy fejlődé­sünk mai szintjén előrevivő, vagy túlhaladott-e. Egy világgal akarunk ke­reskedni, óhatatlan hogy meg kell felelnünk a világ által elénk állított mércének. Ez csak úgy lehetséges, ha a követelményekhez igazodik egyebek közt az elosztási és érdekeltségi rendszer. Utób­bi elkerülhetetlenné teszi a fejlődés korábbi szintjén ta­lán indokolt — ám túlságo­san is a szocializmus eszmé­jéhez kapcsolt „egyenlősdi” megszüntetését is. Az elosz­tás helyett kereskedni, a tervek mennyiségi mutatói­nak kipipálása helyett ver­senyezni kell. A túlhajtott stabilitásnál ma fontosabb a mobilitás. Vannak, akik hazánkat a legfejlettebb kapitalista or­szágokhoz hasonlítják, s ironi­kus hangon kérdőjelezik meg a fejlődés történelmi ten­denciáját, vagy a „szocialista társadalom — szerintük be­ígért — fölényét”. Látni kell azonban, hogy a mar­xizmus klasszikusai a szocia­lizmus teljességéről írtak, s arról, hogy ebben a társada­lomban megvan a fölény le­hetősége. Más kérdés, hogy a kapitalizmusból a szocializ­musba átvezető átmeneti korszak hosszabb és bonyo­lultabb is mint föltételeztük. Marx, Engels és Lenin nem adtak, s nem is adhat­tak a fejlődés minden új kér­désére választ vagy biztos receptet. Például arra sem, mi legyen a teendő, ha egy szocialista vállalat megy csődbe. Meglehet, volt idő, mikor azt hittük, hogy ez nem is lehetséges. Kiderült azonban, hogy az alacsony hatékonysággal, ráfizetéssel dolgozó vállalatok mestersé­ges életbentartása az egész társadalom gazdasági lendü­letét fékezni. A történelemben járatlan úton haladunk, magunknak kell tehát megtalálnunk az új fejlődési pályákat, vállal­va egyebek közt gazdasági bajaink gyógyszereinek mel­lékhatásait, a helyenkénti félremagyarázást, rosszalló értetlenséget is. Mert nincs más előrevivő út! Bíró Ferenc A műszaki fejlesztett döntő fontosságú Losonczi Pál köszöntője — Pál Lénárd beszéde A fölkészülésről, a balatoni kereskedelemről Hámori Csaba Szófiába utazott Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára kedden Szó­fiába utazott, ahol részit vesz a Dimiírovi Komszomol XV. kongresszusán. Búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Venelin Kocev, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. Helikopterről fejtrágyázták a búzát a siófoki November 7. Termelőszövetkezet ádándi ke­rületében. Az ötszáz hektárnyi területen másfél nap alatt végezték el a munkát Mire, mennyire készültünk fel, hogyan is állunk, mi várható a nyári idényben a Balaton-parti kereskede­lemben, valamint megállít­ható-e a zöldség-gyümölcs­árak olykor csillagászati ma­gasságokba emelkedése? Ilyen és hasonló kérdésekre kereste a választ az Ország- gyűlés kereskedelmi bizott­ságának kihelyezett ülése Siófokon, a SZOT Ezüstpart üdülőben. A tanácskozásra nemcsak a bizottság tagjai érkeztek meg tegnap délelőtt, hanem ott voltak a kereske­delemben érdekelt vállala­tok, intézmények képviselői is. Különösen sokoldalú vitát, sokrétű szemléletet tükrözött az'elsőként tárgyalt kereske­delmi ellátás. A tanácskozá­son részt vett dr. Gyenesei István, a megyei tanács el­nöke is. Az ülés Nyers Re­zsőnek, a bizottság elnöké­nek köszöntőjével kezdődött, majd az írásbeli tájékoztatót dr. Vincze Imre belkereske­delmi miniszterhelyettes egészítette ki. Alapvetően jónak értékeli a jelenlegi el­látás színvonalát, s ennek is köszönhető, hogy a külföl­diek előszeretettel látogat­nak hazánkba. Anyagi hely­zetünk azonban megkövete­li, hogy az idei nyárra elő- rejelzett hatalmas vendég­forgalomból az állam is mi­nél nagyobb valutajövede­lemre tegyen szert. Ezért is ösztönzik a valutabeváltó­helyeket arra, hogy minél tovább tartsanak nyitva, s minél magasabb színvonalon szolgálják’ ki a vendégeket. Az eddigi 2 százalékos vételi felárra ezentúl plusz egy szá­zalékot tehetnek a színvona­las valutabeváltó helyek, így érdekükben áll minél na­gyobb forgalmat lebonyolí­tani. Dr. Gáti István, Siófok vá­ros tanácselnöke a város nyá­ri idénybeli túlzsúfoltságá­ról, nehézségeiről szólt. Sió­fok az országban a második legnagyobb idegenforgalmat bonyolítja le. Egy időben 70 —75 ezer ember ellátásáról, kulturált elhelyezéséről kell gondoskodni, s ez nem kis feladat. Üj kereskedelmi lé­tesítmény épül a környéken, Az Allatorvostudományi Egyetem alapításának 200. évfordulója alkalmából rendezett ün­nepség keretében az Elnöki Tanács a Munka Vörös Zászló Érdemrendet adományozta az egyetemnek. A képen: Losonczi Pál átadja az érdemrendét dr. Kovács Ferenc rektornak. dott üdvözlő beszédet. Az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a kormány nevében köszöntötte az egyetem -taná­rait és diákjait, s az állat­egészségügyi szolgálat dol­gozóit. A magyar állatorvo­sok munkásságát méltatva utalt arra: az elért sikerek­ben meghatározó szerepet játszott, hogy a régi, kiváló professzorok nagy figyelmet’ fordítottak az oktatási, a kutatási és a gyakorlati mun­ka szoros egységére; az egye­tem mai vezetői — nagy elő­deik munkásságának méltó folytatóiként — ápolják és erősítik ezt az egységet. A történelmi múlt méltatása után szólt arról, hogy a kor­szerű állattenyésztés szüksé­gessé tette az egyetem jelen­tős fejlesztését. A céltudatos tevékenység eredményeként kialakultak azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő színvonalú ál­latorvosképzést hazánkban. A fejlesztés több évtizede folyamatos, és ez kézzelfog­ható bizonyítéka annak is, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium elismeri és támogatja az egyetemen folyó eredményes tevékenységet. (Folytatás a 2. oldalon) Kedden, az Építők Rózsa Ferenc székhazában rendezték meg a 200 éves Állatorvostudományi Egyetem jubileumi ün­nepségét. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter, Med­ve László egészségügyi miniszter és Váncsa Jenő mezőgazda­sági és élelmezésügyi miniszter. Ott volt Juan Figueroa, az Állatorvos Világszövetség elnöke. Az ünnepségre 24 országból mintegy 160 vendég érkezett. A jubileumi ünnepséget dr. Kovács Ferenc akadémi­kus, az egyetem rektora nyi­totta meg. Szólt az állat- egészségügynek a nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztésében betöltött szerepéről, hangsú­lyozva: a nagyüzemi állat­tartás számos módszerét ál­latorvosok alapozták meg és alkalmazták, megelőzve több esetben is a nemzetközi gya­korlatot. Sikeres tevékenysé­güknek előfeltétele volt az egyetem bővítése, korszerű­sítése; ennek eredményeként a több mint 100 éves falak között az ezredfordulón is modernnek számító, az igé­nyeket kielégítő körülmé­nyek között munkálkodhat­nak az oktatók, a kutatók és az egyetemi diákság. A megnyitó után Losonczi Pál mondott ünnepi köszön­tőt. Szólt arról, hogy az in­tézmény fejlődésének az egy­kori állatgyógyászati tan­széktől a mai önálló egye­temig vezetett pályája jól érzékelteti annak a tudo­mánynak és az ügynek a fontosságát, amelyet művel és szolgál. Azért tudott és tud maradandót és értékál­lót alkotni, mert a hazai ál­latorvosképzést és állategész­ségügyet mindig az időszerű kérdések megoldására irá­nyuló törekvés jellemezte. Különösen fontos ez nap­jainkban, a szocialista me­zőgazdasági nagyüzemi gaz­dálkodás feltételei, körül­ményei között; a nagyüze­mi termelés folyamatosan újabb és újabb feladatot ad az állategészségügyi intéz­ményeknek, szakembereik­nek, az állatorvosoknak. Fi­gyelmeztetett arra, hogy a jövő igényeinek kielégítésé­re a továbbiakban is folya­matosan készülnie kell hall­gatónak, gyakorló állatorvos­nak, tanárnak és kutatónak egyaránt. Losonczi Pál bejelentette, hogy a 200. évforduló alkal­mából az Elnöki Tanács a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjét adományozta az Ál­latorvostudományi Egyetem­nek, értékes munkássága, az állatorvostudomány és állat- egészségügy fejlesztése, va­lamint az állatorvosképzés terén elért kimagasló ered­ményeinek elismeréséül. Az Elnöki Tanács elnöke a ki­tüntetést, a Minisztertanács által adományozott Jubileu­mi oklevéllel együtt adta át dr. Kovács Ferencnek. Ezután Pál Lénárd mon­a siófok-kiliti, valamint a szántódi autós bevásárló- központ, ezek azonban az idénynyitásra nem készültek el, bekapcsolódásuk az ellá­tásba csak a nyár derekán várható. Rendkívül feszítő gond a munkaerőhiány. Néhány ki­sebb üzletet ki sem tudtak nyitni. E munkaerőhiány jel­lemző az egész Balaton-part- ra. A tanácskozás során megoldásként került szóba, hogy a környék középiskolái­nak, valamint a megye fel­sőfokú tanintézeteinek diák­jai közül idénydolgozókat le­hetne fölvenni. Beszámolt gondjairól a Kaposker és a Balaton Fü- szért képviselője is, ők a munkaerőgondjaikat megyén belüli átcsoportosításokkal igyekeznek csökkenteni, de a létszám- és bérkérdést a vállalatok önállóan képtele­nek megoldani. . Dr. Ábrahám Kálmán, a Balatoni Intéző Bizottság el­nöke a tó túlzsúfoltságának következményeit ecsetelte. Ezt úgy is lehetne némikép­pen csökkenteni, hogy az üdülni kívánókat a tótól bel­jebb eső területek felé irá­nyítják. Nagyon jó alkalom erre, hogy nyugaton egyre népszerűbb a természetjá­rás, kirándulás, a szabad­ban tartózkodás, az egészsé­ges életmód. A tanácskozás rendkívül vegyes képben mutatta be a kereskedelem felkészültsé­gét. Sok a gond, de a válla­latok igyekeznek minéL jobb lehetőségeket biztosítani a tevékenységük javítására. A Balaton vendégforgalma az előrejelzések és egyes becs­lések szerint az idén megha­ladja minden korábbi év forgalmát. 1986—87-ben 16 200 négyzetméter alapte­rületű bolthálózat létrehozó-, sát irányozták elő, ugyanak­kor a meglevő élelmiszer­bolt-hálózat fejlesztésére is sor kerül. A zöldség-gyü­mölcs ellátásban nem várha­tó jelentős javulás, hiszen a zöldség-kereskedelem nagy­részét a magánszektor tart­ja kézben, ezt azonban ál­lamilag igen nehéz szabá­lyozni. Grósz Károly látogatása a néphadseregben Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Budapesti Pártbizott­ság első titkára Kárpáti Fe­renc vezérezredes, honvé­delmi miniszter kíséretében kedden látogatást tett a Ma­gyar Néphadsereg hátor­szágvédelmi alakulatainál. Darányi Miklós vezérőr­nagy, a hátországvédelmi alakulatok parancsnoka tá­jékoztatást adott a katonai szervezet feladatairól, tevé­kenységéről. A PB tagja ez­után megtekintette a metró újpesti szakaszának épít­kezését, a káposztásmegyeri lakótelep kivitelezési mun­kálatait. A program befejezéseként a Budapesti Pártbizottság első titkára a Magyar Nép­hadsereg Dunai Flottilláját látogatta meg, ahol egyebek között korszerű aknamente­sítő hajókat tekintett meg.

Next

/
Thumbnails
Contents