Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-25 / 121. szám
2 Somogyi Néplap 1987. május 25., hétfő MIHAIL GORBACSOV MA ÉRKEZIK BUKARESTBE A Jaruzelski-terv Európa jövőjéről Ma érkezik Bukarestbe Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, hogy Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, Románia köztársasági elnökének meghívására hivatalos baráti látogatást tegyen a Román Szocialista Köztársaságban. A szovjet pártfőtitkár a megválasztása óta eltelt több mint két év folyamán már járt a Varsói Szerződés többi tagállamában, Bulgáriában, Csehszlovákiábanv Lengyelországban, Magyarországon és az NDK-ban. Mint Albert Vlaszov, az SZKP KB propagandaosztálya vezetőjének első helyettese és Jevgenyij Primakov akadémikus vasárnapi bukaAz egész arcot, jejet eltakaró, gázálarcokkal egybeépített sisakokat, a középkorra emlékeztető pajzsokat, valamint a modern kor eszközeit, a gumibotokat és könnygázgránátokat viselő rohamrendőrök látványa szinte már a szöuli vagy akármelyik dél-koreai város megszokott utcaképhez tartozik. Ugyanúgy, mint a velük szemben álló tüntetők — legtöbbször diákok —, akik „csak” az országban uralkodó diktatúra felszámolását követelik. Az ilyen tiltakozó megmozdulások kimenetele, koreográfiája sajnálatosan egyhangú: a Csőn Tu Hvan rezsim elnyomó gépezete a jól bevált recepthez folyamodik és finomnak nem nevezhető módszerekkel teremt rendet az utcákon. így volt ez a mostani hétvégén is, amikor a karhatalom a szöuli belvárosban ezernél több tüntetőt vett őrizetbe a már menetrendszerűnek mondható felvonulás szétverése után. A rendszer urai nem bízták a véletlenre a dolgot s tizenötezer rendőrt vontak össze azon megmozdulás megakadályozására, amelyet a kvan- dzsui felkelés hetedik évfordulója kapcsán hirdettek meg az ellertzéki erők. (Azon a májuson Kvandzsu városban csaknem kétszázan estek az erőszak áldozatául.) Nos,- a gyűlés ugyan elmaradt, az utcai összecsapások azonban nem, s a tüntetők ezúttal is a katonai diktatúra felszámolását követelték. Ezt akarja természetesen az ország polgári ellenzéke is, csak kevésbé zajos módszerekkel. Az ellenzéki mozgalom vezető politikusai — akiknek tevékenységét a kormányzat így vagy úgy korlátozni igyekszik — már többször is kijelentették, hogy nem elégszenek meg látszat- intézkedésekkel és a (nyugati mintájú) demokrácia teljes kivívásáig folytatják harcukat. Készek ugyan a párbeszédre Csőn Tu Hvan elnökkel, ám elképzelhetetlennek tartják, hogy a jövőre esedékes elnökválasztás után is a helyén maradjon. Csőn resti nemzetközi sajtókonferenciájukon elmondták, Mihail Gorbacsov régi meghívásnak tesz eleget, a látogatás román kezdeményezésre jön létre. A sajtóértekezleten közölték: Mihail Gorbacsov és Nicolae Ceausescu bukaresti tárgyalásain a kétoldalú kapcsolatok állnak majd előtérben, de a két vezető megvitat fontos nemzetközi kérdéseket is. Kifejtették még, hogy a két ország kapcsolatai kiegyensúlyozottak, a közös érdekeken és célokon alapulnak. A Szovjetunió és Románia minden sajátossága mellett közösek a törekvések a kapcsolatok fejlesztésére és szovjet részről úgy vélik, a azonban nemigen hajlik a távozás gondolatára és éppen ezért mereven elutasítja az ellenzék alkotmánymódosítási követelését, ami lehetővé tenné a közvetlen elnökválasztást. Az elnök tehát hajthatatlan és kormányzása nem szakit a régi módszerekkel, legfeljebb látszatengedményeket tesz. Pedig jobban tenné, ha mielőbb önként eltávozna a dél-koreai politikai élet színpadáról, mert ha nem, elképzelhető, hogy rákényszerítik erre. Egyre kényelmetlenebbé válik ugyanis a hatalmát csak erőszakkal fenntartani képes politikája a lejjffibb támogató, az Egyesült Államok számára is. Feltehetően Washingtonban is szívesebben látnának már az elriöki palota bársonyszékében egy szalonképesebb vezetőt. Annál is inkább, mert közeleg a szöuli olimpia időpontja ... mostani látogatás további ösztönzést ad ehhez. A Hotel Bukarestben szombaton megnyílt nemzetközi sajtóközpontban román részről vasárnap két sajtókonferenciát tartottak: az egyiken a romániai nemzetiségi politikáról, a másikon pedig a román külpolitika törekvéseiről tájékoztatták az érdeklődőket. A legfelsőbb szintű román —szovjet tárgyalásokon várhatóan vezető helyet foglalnak el a gazdasági együttműködés kérdései. Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki a dortmundi magyar kulturális napok, valamint a nyugatnémet politikai és kulturális élet vezetőivel való tárgyalások alkalmából tartózkodott az NSZK-ban, az észak-rajna-vesztfáliai nagyvárosiban megtekintette az Állami Operaház balett- együttesének nagy sikerű Sylvia-előadását, és a kortárs magyar művészek festményeit és kisplasztikáit bemutató kiállítást. A Minisztertanács elnökhelyettese Düsseldorfban találkozott Johannes Rau észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnökkel, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökhelyettesével és Hans Schwier tartományi kultuszminiszterrel, s ’ megvitatta velük az NSZK legnagyobb tartománya és Magyarország között ígéretesen fejlődő gazdasági, kulturális és tuWojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára zárszavával szombaton a varsói Ursus traktorgyárban befejeződött a LEMP KB kétnapos ülése, amelyen határozatot hoztak a pártalapszerve- zetek szerepének növeléséről a munkahelyeken, az ország társadalmi-politikai és gazdasági életében. A tanácskozás — így a beszámolók és a hozzászólások •— alapvető gondolata az volt, hogy a pártalapszerve- zeteknek, de a Lengyel Egyesült Munkáspárt egészének is belső munkastílusában, szervezeti felépítésében, a társadalomban betöltött vezető szerepének gyakorlati megvalósításában a lehető Sarlós István hazaérkezett Kanadából Vasárnap hazaérkezett Budapestre az a magyar küldöttség, amely a kanadai parlament meghívására hivatalos látogatást tett az észak-amerikai országban. A delegációt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke vezette. Tagjai voltak Bokor László, Gajdócsi István, Katona Sándor és Varga Imre képviselők. A küldöttség fogadásánál a Ferihegyi repülőtéren megjelent Robert L. Elliott, Kanada budapesti nagykövete. damányos együttműködés kérdéseit. Csehák Juditot Bonnban fogadta Wolfgang Schäuble szövetségi miniszter, a kancellári hivatal vezetője. Ezen a tárgyaláson áttekintették a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének témakörét. Egybehangzóan megállapították, hogy a kapcsolatok minden területen kiegyensúlyozottan és dinamikusan fejlődnek a kölcsönös előnyök alapján. Dr. Horváth István, a Magyar Népköztársaság NSZK- beli nagykövete fogadást adott a Minisztertanács elnökhelyettese tiszteletére. Ezen megjelenít az NSZK politikai, társadalmi és kulturális életének több ismert személyisége. Csehák Judit, NSZK-beli látogatását befejezve szombat délután hazaérkezett Budapestre. leggyorsabban alkalmazkodnia kell az országban végbemenő politikai és gazdasági reform követelményeihez. Döntés született arról is, hogy a megváltozott feladatoknak megfelelően átalakítják a párt szervezeti felépítését, csökkentik az apparátus létszámát, mérsékelve a fenntartási költségeket. Igen sok kritikus észrevétel hangzott el arról, hogy az alapszervezetek jelentős részét a mai, történelmi átalakítás időszakában is a pasz- szivitás, a felső utasításokra való várakozás jellemzi. Kerülik a konfliktushelyzeteket, nem foglalnak határozottan állást a mindennapok fontos problémáiban. van szó... A Szovjetuniónak az európai telepítésű közepes és rö- videbb hatótávolságú rakéta - atomfegyverekre vonatkozó kettös-nullamegoldási indítványa, az NDK és Csehszlovákia kormányának a közép-európai 150—150 kilométeres atomfegyvermentes övezet létrehozását szorgalmazó javaslata, legújabb pedig a Jar.uzelski -terv a szocialista országok jól összehangolt _kül- és biztonságpolitikájának egymáshoz szorosan kapcsolódó' láncszemei, amelyek külön-kü- lön is nagy horderejűek. Wojciech Jaruzelski lengyel pámtvezetó és államfő a PRON (a lengyel hazafias népfronitmozgalom) legutóbbi, második kongresszusán ismertette azokat a békekezdeményezéseket, amelyek háttéri mozgatórugóit abban, kelt keresnünk, hogy a sokirányú kelet—nyugati tárgyalási mechanizmusok etorelendítésében, a belső forradalmi-strukturális átalakítás jelenlegi időszakában nélkülözhetetlen kedvezőbb külső feltételek kialakításában a szocialista közösség minden tagországa a legközvetlenebbül érdekelt, így természetesen a konszolidációs programját meggyorsítani igyekvő Lengyel Népköztársaság is. Ez a nemzeti és közösségi törekvés magyaráza meg — egyebek között — a Jaruzelski- terv közép-európai térséget érintő bizalomerősítési és leszerelési intézkedésekkel kapcsolatos ajánlatának időzítését Az előterjesztés szerint a katonai szembenállás fokozatos leépítését szolgáló lépések a Varsói Szerződés részéről az NDK-t, Csehszlovákiát, Magyarországot és Lengyelországot, a NATO oldaláról pedig az NSZK-t, a Benelux-országokat és Dániát fognák át. Jórészt tehát éppen azt a térséget ahol a két ellentétes politikai-katonai szövetség fegyverzetének, fegyveres erőinek jelenléte a legkoncentráitabb és a legveszélyesebb. Megjegyzendő, a felsorolt államok közül az NSZK-ban van a legtöbb, a NATO „pótfegyverkezésé- nék” keretében 1983-tól elhelyezett közepes hatótávolságú amerikai rakéta—atomfegyver — Pershing—2-es rakéta és robotrepüdőgép —, illetve az NDK és Csehszlovákia területén az erre válaszként telepített megnövelt hatótávolságú szovjet atameszkoz. De ugyanebben az övezetben találhatók a legnagyobb'’ számban az 500 —1000 ^kákynéterig célba juttatható hadműveleti—harcászati rakéták is, amelyeket — kölcsönös megállapodással — ugyanúgy fel kellene számolná, akárcsak a közepes hatótávolságúakat. A Jaruzelski-terv ezen túlmenően előirányozza azoknak a legnagyobb tűzerejű hagyományos fegyvereknek az említett zónából való kivonását is, amelyekről eddig a szovjet—amerikai tárgyalásokon nem esett szó. Itt elsősorban a nagy találati pontosságú, a váratJúnius 29-re összehívták a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakát — erről, s a tanácskozás napirendjéről döntött a törvényhozás elnöksége, amelynek határozatát a vasárnapi szovjet lapok közlik. A szovjet Legfelsőbb Tanács Elnöksége négy napirendi pontot javasol az ülésszakra: a népgazdaság irányításának átalakítása a jelenlegi fejlődési szakasznak megfelelően; a fontos társadalmi kérdések össznépi vilan támadás megindításához alkalmas harcászati rakéták, és a konvencionálisnak mondott, nagy pusztító képességű tüzérségi tűzrendszerek jöhetnek számításba. Ez a feltevés feltétlenül újszerű, és már jóval messzebb mutat a leszerelési párbeszéd eddigi határain, éppen ezért különös figyelmet érdemel. A harmadik pont a két szemben álló koalíció leglényegesebb kérdését, a katonai doktrínákat állítja előtérbe. Ennek legfontosabb eleme, hogy a NATO és a Varsói Szerződés szervezetének egész katonai nézet- rendszere, koncepciója az elégséges védelem elvére épüljön, azaz egyik fél se törekedjék fölényre a másikkal szemben, s egyiknek se kelljen tartaóna a másik támadó szándékaitól. Más szóval: a kellő fegyverzeti és haderő-átalakítás után egyik fél se legyen képes támadó hadműveletek végrehajtására. Ezzel kapcsolatban egyébként a VSZ Politikai Tanácskozó Testületé múlt év júniusi budapesti felhívásában azt olvashatjuk, hogy a Varsói Szerződés tagállamai „soha, semmilyen körülmények között, egyetlen európai vagy a világ más térségében lévő állam ellen sem kezdeményeznek harci cselekményeket, ha őket nem éri agresszió”. A testvéri szocialista országok egyúttal azt is leszögezték, hogy — katonai doktrínájuk védelmi jellegéből eredően — fontosnak tartják a fegyveres erők lehető legalacsonyabb szinten való fenntartását, a katonai potenciáloknak a védelemhez elengedhetetlenül szükséges szintre csökkentését. Nos, ha úgy tetszik, a Jaruzelski-terv éppen ezt az új biztoságpolitilkai elgondolást juttatja kifejezésre, mikében a NATO részéről — hasonló módon — ugyancsak feltételezi az „elégségesség” elvének elfogadását, azaz a védelemre történő áttérést Az összeurópai politikai— katonai enyhülési folyamathoz szorosan illeszkedő elképzelés kétségtelenül vonzó perspektívát kínál az atomfegyvermentes (sőt az egyéb, nagy rombol óerejű fegyverektől mentes) Európa megteremtésében., egyes nyugati kormánykörökben a terv mégsem váltott ki egyértelműen helyeslő reagálást. Az ellenzők hivatkozási alapja most is a régi: a szocialista közösség állítólag „nyomasztó fölényben” van mind a nukleáris, mind pedig a hagyományos erők területén, s erre való tekintettel — úgymond — bármiféle csökkentés csakis asszimetrikus megoldással képzelhető el. Ez a megközelítés természetesen. hátráltatja az előrehaladásit, mégis remélhető: a mostani kivételesen kedvező lehetőségek — a fokozott európai egymásrautaltság és a közös létérdekek szem előtt tartásával — mégsem maradnak kiaknázatlanul. tájával kapcsolatos törvény- tervezet vitája; az állampolgári jogokat megsértő vezető beosztású személyek jogellenes cselekményei bírósági fellebbezésének rendjét szabályozó törvénytervezet vitája; valamint az elnökségi rendeletek törvényerőre emelése. Mint ismeretes, júniusban tart ülést az SZKP Központi Bizottsága is, s a tanácskozás elsősorban a gazdaság- irányítás átalakításának kérdéseivel foglalkozik majd. D. J. Hatalmas tömegkarambol történt az egyik Münchenhez közeli autópályán. Az esős időben 150 gépkocsi ütközött össze: ketten életüket vesztették, csaknem ötvenen megsebesültek. A képen: részlet a baleset színhelyéről (Telefoto — REUTER—MTI—KS) Vasárnap esti kommentár Szöuli csaták Szöulban a dél-koreai katonai rezsim rendőrsége a hét végén is erőszak alkalmazásával oszlatta szét a tüntetőket Csehák Judit tárgyalásai az NSZK-ban Befejeződött a LEMP KB kétnapos ülése Alkalmazkodni kell a reform követelményeihez Serfőző László összehívták a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakát
