Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-23 / 120. szám

4 Somogyi Néplap 1987. május 23., szombat Az év lakóháza címet az idén Budapesten a XII. kerületi Rácz Aladár utcában elkészült ház nyerte. A kétlakásos, két­szer 130 négyzetméteres, háromszintes lakóházat Farkas Dá­niel tervezte (MTI-fotö — Baricz Imre felvétele) Mennyit ér a kereseti Igazolási Az év lakóháza Ankétokon a népi ellenőrök A kereseti igazolásokat is­merik a szülők. A bölcsődé­től a főiskolai kollégiumig minden szeptemberben ezzel kopogtatnak a könyvelésen, hogy valós adatok alapján ál­lapítsák meg gyermekeik ilyen-olyan térítési díját. És nem mindegy, hogy mi kerül a papírra. Erről szóltak egy kerekasztal-beszélgetésen a csurgói gimnázium kollégiu­mának nevelői, megjegyezve: a legtöbb gond a magánke­reskedők, a kisiparosok és a különféle szolgáltatásokat végző szülők kereseti kimuta­tásával van, gyakran a taná­csok túlságosan nagy jóindu­lata miatt, máskor meg azért, mert rosszul állapítják meg a jövedelmüket. Ezekre a mondatokra felfigyeltek a nagyatádi népi ellenőrök. Szúrópróbaszerűen összeha­sonlítottak néhány kereseti igazolást a tényleges jövedel­mi igazolással. Nem lepődtek meg akkor sem, amikor je­lentős eltéréseket vettek ész­re. A közelmúltban a főváro­siak mellett tizennégy megye népi ellenőrei vizsgálták a diákszociális ellátás helyze­tét. Rendkívül összetett vizs­gálatról van szó, több kér­désre is választ várnak. Pél­dául arra, hogy milyen a kollégiumi elhelyezés, hogyan vélekednek róla az érintet­tek. A nagyatádi népi ellen­őrök a csurgói gimnázium kollégiumát és a nagyatádi József Attila Kollégiumot ke­resték föl. Beszélgettek neve­lőkkel, kérdőíveket osztottak ki a diákoknak. A csurgói nevelők a már említett kereseti igazolás mellett szóltak arról is, hogy náluk rendkívül rosszak a feltételek. A három-négy ágyas szobákban hatan-nyol- can laknak. Zsúfoltság miatt több jelentkezőt el kellett utasítaniuk. A nagyatádiaknak nincs ilyen gondjuk. A kollégium­ban harminc szabad hely van, s a nevelők szerint jö­vőre sem lesz kevesebb. A diákok nagy része — csak­úgy, mint a csurgóiak — elé­gedetlenkedtek az étele< mennyiségével, minőségével. Figyelemre méltó az egyik atádi tanuló megjegyzése: „Fél háromig lehetne ebédel­ni, de negyed háromkor már megjegyzésekkel illetnek bennünket, pedig mi csak kettő után érünk be ... ” So­kan hiányolták a megfelelő egészségügyi feltételeket, ki­fogásolták a fürdő állapotát, s panaszkodtak azért, hogy hét után gyakran nincs me­leg víz. A terjedelmes anyag fel­dolgozása még tart. Meg­szívlelendő tanulságai azon­ban már most vannak. BENKE JÓZSEF Nemzetközi terrorizmus NEM A DIÁKMOZGALMAKBÓL Az Amerikából (Califor- niából) induló diákmegmoz­dulások Nyugat-Európa és Latin-Amerika 50 országát érintették; néháiny ország­ban általános politikai vál­sághoz vezettek. Ez még ak­kor is rendkívül jelentős, ha a válság nem kizárólag vagy elsősorban nem a diákláza­dás következménye volt. Azért is kell a diákmozgal­makkal foglalkoznunk, hogy bebizonyíthassuk: Nyugat­Európában sem a diákmoz­galmak szülik a terroriz­must, mint állították' sokan évtizedekig. Mert nem • a marxizmus felelős a íerro- rizmusért, hanem a társa­dalom. Az NSZK-ban 800 ifjúsági szervezet működött az 1950-es évek közepén, s nem volt közte az 1951-ben betiltott FDJ, illetve^ más marxista szervezet sem), s a diákmozgalmat — mint marxizmus inspirálta moz­galmat — csk annyiban le­het a nemzetközi terroriz­musért felelőssé tenni, mint a „Szeresd felebarátodat!'’ parancsolatát az inkvizí­cióért. A túlnyomó többségé­ben polgári, kispolgári kör­nyezetből származó hallga­tók voltak a befogadói ezen években a különböző ultra­baloldali eszmeáramlatok­nak. A kommunista pártok fölismerték, hogy a fiatalok nemcsak a felsőoktatási rendszer, hanem a kapitalis­ta társadalom ellen is har­colni akarnak, s a kommu­nisták nem várhatták meg, míg az egyetemi, 'főiskolai diákság magától ráeszmél e •nézetek és gyakorlatok ká­ros voltára. 1968 óta az is világossá vált a kommunis­ta pártok előtt, hogy nem szabad lebecsülni, nem lehet gyerekes dolognak tekinteni a diákok mozglamát: óvni kell őket a kaland őrségtől, kíméletlenül le kell leplez­ni az illúziókat. Vizsgáljuk meg érintőle­gesen a nyugat-európai diákmozgalmakra legna­gyobb hatást gyakorló irány­zatok tanait, eszmerendsze­rét! Az 1960-as évek végén többen azt állították, hogy a diákmozgalmakra a ma-ma- maizmus hatott mindenek­előtt: az úgynevezett három „nagy”, vagyis Marx, Mar­cuse és Mao. Különösen Marcuse, Azoknak a filozó­fusa, akik azt állítják, hogy reményit csak a reménytele­nek adhatnak; realisták azok, akik a lehetetlent kö­vetelik. „Egész tanítása egy marék hangzatos ostobaság” — írta egyik korabeli kriti­kusa. H. Marcuse azonban olyan filozófus, aki az ese­mények és a tények hatásá­ra még 75 éves korában is képes volt megkérdő jelezni, sőt elvetni saját korábbi „el­méleteit". Az egyik oldalon tehát a valóságos társadalmi prob­lémákat látjuk, amelyek va­lóban kihívást jelentettek az 1960—70-es években az. if­júság számára; a másik ol­dalon a fiatalság azon tö­rekvését, hogy olyan új el­méleteket keressen, ame­lyek szemben állnak a hitük szerint lejáratott korábbiak­kal. Ez a hullám vetette föl a korabeli Olaszországban azt a professzort, aki az os­tobaságok gyűjteményében mindenkin túltett, s aki az ideológia fegyvere _ mellett a fegyver ideológiáját is a fia­talok kezébe adta: Antonio Negri! Neki a lázadások után, még a 70-es évek má­sodik felében is az volt a véleménye: „Nem szabad megengedni, hogy az esz­mékben jelentkező zavarok megszűnjenek.” Negri a bal­oldali terrorizmust éltető „három nagyobb ideológiai” irányzat úgynevezett auto­nomists ágazatához tarto­zik. Az „autonomista mun­kásak” megvetik a munkát, mindenfajta munkát, de köl­csönveszik a jól csengő frá­zist: „a munkától való fel­„Ezért megverem" — mondta, és megölte „Apám rendes ember. Már sokszor volt börtönben.” Fur­csán fűzte a mondatokat a fiatalkorú Horváth Jáüos, új­várfalvi lakos, aki egyszer már volt büntetve ember­ölésben való bűnsegédlet miatt. A két tárgyalás közül az elsőn még volt néhány el­lentmondó „elszólása”. Hol azt mondta, hogy havonta egyszer-kétszer iszik egy ke­veset, hol pedig azt, hogy sörből neki 17—18 üveggel meg kell innia, hogy érezze. A legnagyobb ellentmondása azonban az volt, amikor a rendőrségi kihallgatások so­rán tett részletes, beismerő vallomását a tárgyaláson visszavonta és a bíró kérdé­sére — „bűnösnek érzi-e magát?” — azt válaszolta, hogy „nem”. „Csak” agyon­vertem egy embert. Horváth János tavaly ősz­szel szűkebb családja társa­ságában a szokásos italozásra tért be a sörnyepusztai ital­boltba. A fiatalkorú több üveg sört elfogyasztott majd az illemhelyre ment. Ott fél­reérthetetlen helyzetben ta­lálta anyját Imrő Józseffel, a nagyanyja élettársával. A fiatalkorút felháborította a látvány és kérdőre vonta a nagyanyja élettársát. Imrő József válaszul kést vett elő, és Horváth János felkarján 8 napon belül gyógyuló sérü­lést okozott. H. János ekkor elszaladt a helyszínről egyik rokonához, ott találta a 19 éves Orsós Zoltánt is. Az incidens rész­letes előadása után Horváth János kijelentette, hogy „ezért megverem Imrő Jó­zsefet”, majd felugrott, és el­szaladt. Orsós Zoltán, aki szintén ittas volt, követte. Űtközben kitördelt kerítéslé­cekkel szerelkeztek föl, majd az italbolt teraszán rátámad­tak kiszemelt áldozatukra. A megtámadott férfi először egy sörösüveget dobott feléjük, majd futni kezdett. A fiatal­emberek utánaeredtek. Orsós Zoltánnak sikerült eléje ke­szabadulást”, s ezt szinte hedonista fogyasztói szemlé­lettel kapcsolják össze. A '.eljes rombolás a „filozófiá­juk”, amit hogy „klasszi­kus” legyen, gyakran az ..imperializmus elleni harc”, a „kapitalizmus elpusztítá­sa” sztand óljába csomagol­nak. Amit Negri munkás­osztálynak nevez, az az úgy­nevezett „szociális munkás”. A lumpen az új munkásosz­tály képviselője: a munka- nélküliek, az „autonomista” diákok, a nő- és kisebbségi mozgalmak résztvevői. Ök lesznek az „egyedüli újjá­születő erő”, amely a for­radalmi folyamat végső győ­zelmét biztosítja. A ibal- és jobboldali terro­rizmus esetében közös a társadalmi alap, a szerveze­ti struktúra, azonos ideoló­giai és szociálpszichológiai elvek vezérlik. Ellenségnek tekintik a polgári demokra­tikus rendszereket, a kom­munista pártokat a szak- szervezeteket. Jellemzőjük a fanatizmus, az erőszak, a tömegek megvetése, az anti- kommunizmus. Arra törek­szenek, hogy a feszültség és a káosz atmoszféráját te­remtsék meg, polgárháborút (de legalábbis hasonló hely­zetet) robbantsanak ki és to­tális diktatúrát hozzanak létre. A leszerelést ellenző NATO-tábornok'? meggyilko­lása éppúgy nem érdeke a leszerelésért küzdő erőknek, köztük a Szovjetuniónak, amint Olaszország első em­berének, a keresztényde­mokrata Aldo Morénak a meggyilkolása is — mutatis mutandis — mindenekelőtt az OKP-ra mért csapás volt. (Folytatjuk.) rülnie, s mindjárt egy ütést is mért az üldözött felsőtes­tére. A sértett az árokba esett. Ekkor ért oda Horváth János és teljes erővel el­kezdte ütni a fekvő áldozat fejét a karóval. Ezt már Or­sós Zoltán is sokallta, szólt is: „Ne csak a fejét üsd! Különben sincs már benne élet!” Időközben többen a hely­színre érkeztek. A két tettes gyorsan távozott. Orvosi beavatkozás sem tu­dott segíteni az áldozaton. Imrő súlyos koponyatörtés és agyroncsolódás következté­ben néhány nap múlva a kórházban meghalt. Több tanulsága is van az ügynek. Az egyik, ami a tör­ténet mindhárom szereplőjé­re jellemző, hogy agresszi­vitásra agresszivitással vála­szoltak. A másik, hogy bizo­nyos mennyiségű ital elfo­gyasztása után sok ember képtelen fékezni indulatait. Nem véletlen, hogy a jog- gyakorlat súlyosbító körül­ményként értékeli az ittassá­got. A harmadik: a családi környezet hatása. Horváth János a bűntett elkövetésekor még csak 16 A májusi októberben nem­csak a hideg eső, hanem va­lamelyest az árak is estek tegnap a kaposvári hetipia­con. Rendkívül gazdag volt a primőrválaszték, annál sze­gényesebb a napi zöldség­félék kínálata. Nagyítóval kereshettük a 10 forintos óburgonyát, mi­közben az újat 40—50 forin­tért is mérték. Ugyancsak új­donság volt a 45—50-re tar­tott új káposzta és a 30 fo­rintos tavaszi kel. 7,50-ért kaptunk egy pingponglabdá- nyi karalábét, 60-ért egy ki­ló karfiolt. Még nem múlt el — bár éhyhült — a sárgarépasokk. 50-ért kínálták — tízzel drá­gábban, mint a leveszöldsé­get. A Zöldért jó szándékát mutatja, hogy a raktárak mélyéről előbányászott ve­gyes zöldségért csák 22 fo­rintot kért. Az üzemi étkezdékben egy darabig még nem kell tökfő­zeléktől tartanunk: a tökne.v 90 forint kilója. A paradi­csomot sem kapkodták el 150-ért. Szemet gyönyörköd­tető volt a zöldpaprika, s aki az ízére is kíváncsi volt, az. — mérettől függően — 5— 15 forintot fizetett. éves volt. És már korábban is „ült” másfél évet, hasonló bűncselekményért. Apja je­lenleg is börtönbüntetését tölti — emberölésért. Orsós Zoltán is állt már bíróság előtt — három alkalommal kisebb, vagyon elleni bűn- cselekményért. Otthoni kö­rülményeik, egyéni beállított­ságuk mindkettőjük esetében nehezíti a bűnözéssel, a börtönökkel való végleges szakítást. A Somogy Megyei Bíróság dr. XJjkéry Csaba tanácsa Horváth János elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki és mint különösen vissza­esőt emberölés bűntettéért 12 évi szabadságvesztésre, vala­mint a közügyektől 10 évi eltiltásra ítélte. A bíróság a büntetés kiszabásakor figye­lembe vette, hogy enyhe mér­tékben gyengeelméjű sze­mélyről van szó. Orsós Zoltánt emberölés bűntettében való bűnsegédlet •miatt marasztalták el, és 7 évi szabadságvesztéssel, va­lamint 5 év közügyektől való eltiltással sújtották. Az ügyész súlyosbításért, a vádlottak és védőik enyhí­tésért föllebbeztek. Tűnőben a 25 forintos fő­zőhagyma, így a csomagon­ként 5-6 forintért kapható tavaszival kellett beérnünk. Már egy hónapja válto­zatlan a hónaposretek 10—12 forintos ára. Kelendő volt 40~ért az uborka, s mégin- kább a 3-4 forintos fejes sa­láta. Télies áron, 3 forintért tehettünk szert egy csokor petrezselyemre. 120-ért kellette magát a sampinyon. Roskadoztak az asztalok a bögrénként 15 fo­rintért tukmált csibegomba alatt. Sokan úgy vitték el, ahogy hozták. Nagy kérdés volt, hogy a vitaminhiányos almából ve­gyünk 12—15-ért egy kilót, vagy kívánatos epret 220-ért. A baromfipiacon ismét konyhakész szárnyasokból volt dömping. Így az élő árá­nak kétszéreséért, 110-ért ad­tak egy valamirevaló csir­ákét, 180-ért egy tyúkot. 1,80 —2 fofint a tojás darabja. A virágpiac szemet gyö­nyörködtető újdonsága volt csokronként 12-ért a tűz- liliom. A vevőre várásban meghervadt gerberából most 16 forintért is kaptunk. 12— 15 forint a margaréta és a pünkösdi rózsa csokra. B. F. Kovács Gyula PIACI KÖRKÉP Az árak is estek

Next

/
Thumbnails
Contents