Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-23 / 120. szám
4 Somogyi Néplap 1987. május 23., szombat Az év lakóháza címet az idén Budapesten a XII. kerületi Rácz Aladár utcában elkészült ház nyerte. A kétlakásos, kétszer 130 négyzetméteres, háromszintes lakóházat Farkas Dániel tervezte (MTI-fotö — Baricz Imre felvétele) Mennyit ér a kereseti Igazolási Az év lakóháza Ankétokon a népi ellenőrök A kereseti igazolásokat ismerik a szülők. A bölcsődétől a főiskolai kollégiumig minden szeptemberben ezzel kopogtatnak a könyvelésen, hogy valós adatok alapján állapítsák meg gyermekeik ilyen-olyan térítési díját. És nem mindegy, hogy mi kerül a papírra. Erről szóltak egy kerekasztal-beszélgetésen a csurgói gimnázium kollégiumának nevelői, megjegyezve: a legtöbb gond a magánkereskedők, a kisiparosok és a különféle szolgáltatásokat végző szülők kereseti kimutatásával van, gyakran a tanácsok túlságosan nagy jóindulata miatt, máskor meg azért, mert rosszul állapítják meg a jövedelmüket. Ezekre a mondatokra felfigyeltek a nagyatádi népi ellenőrök. Szúrópróbaszerűen összehasonlítottak néhány kereseti igazolást a tényleges jövedelmi igazolással. Nem lepődtek meg akkor sem, amikor jelentős eltéréseket vettek észre. A közelmúltban a fővárosiak mellett tizennégy megye népi ellenőrei vizsgálták a diákszociális ellátás helyzetét. Rendkívül összetett vizsgálatról van szó, több kérdésre is választ várnak. Például arra, hogy milyen a kollégiumi elhelyezés, hogyan vélekednek róla az érintettek. A nagyatádi népi ellenőrök a csurgói gimnázium kollégiumát és a nagyatádi József Attila Kollégiumot keresték föl. Beszélgettek nevelőkkel, kérdőíveket osztottak ki a diákoknak. A csurgói nevelők a már említett kereseti igazolás mellett szóltak arról is, hogy náluk rendkívül rosszak a feltételek. A három-négy ágyas szobákban hatan-nyol- can laknak. Zsúfoltság miatt több jelentkezőt el kellett utasítaniuk. A nagyatádiaknak nincs ilyen gondjuk. A kollégiumban harminc szabad hely van, s a nevelők szerint jövőre sem lesz kevesebb. A diákok nagy része — csakúgy, mint a csurgóiak — elégedetlenkedtek az étele< mennyiségével, minőségével. Figyelemre méltó az egyik atádi tanuló megjegyzése: „Fél háromig lehetne ebédelni, de negyed háromkor már megjegyzésekkel illetnek bennünket, pedig mi csak kettő után érünk be ... ” Sokan hiányolták a megfelelő egészségügyi feltételeket, kifogásolták a fürdő állapotát, s panaszkodtak azért, hogy hét után gyakran nincs meleg víz. A terjedelmes anyag feldolgozása még tart. Megszívlelendő tanulságai azonban már most vannak. BENKE JÓZSEF Nemzetközi terrorizmus NEM A DIÁKMOZGALMAKBÓL Az Amerikából (Califor- niából) induló diákmegmozdulások Nyugat-Európa és Latin-Amerika 50 országát érintették; néháiny országban általános politikai válsághoz vezettek. Ez még akkor is rendkívül jelentős, ha a válság nem kizárólag vagy elsősorban nem a diáklázadás következménye volt. Azért is kell a diákmozgalmakkal foglalkoznunk, hogy bebizonyíthassuk: NyugatEurópában sem a diákmozgalmak szülik a terrorizmust, mint állították' sokan évtizedekig. Mert nem • a marxizmus felelős a íerro- rizmusért, hanem a társadalom. Az NSZK-ban 800 ifjúsági szervezet működött az 1950-es évek közepén, s nem volt közte az 1951-ben betiltott FDJ, illetve^ más marxista szervezet sem), s a diákmozgalmat — mint marxizmus inspirálta mozgalmat — csk annyiban lehet a nemzetközi terrorizmusért felelőssé tenni, mint a „Szeresd felebarátodat!'’ parancsolatát az inkvizícióért. A túlnyomó többségében polgári, kispolgári környezetből származó hallgatók voltak a befogadói ezen években a különböző ultrabaloldali eszmeáramlatoknak. A kommunista pártok fölismerték, hogy a fiatalok nemcsak a felsőoktatási rendszer, hanem a kapitalista társadalom ellen is harcolni akarnak, s a kommunisták nem várhatták meg, míg az egyetemi, 'főiskolai diákság magától ráeszmél e •nézetek és gyakorlatok káros voltára. 1968 óta az is világossá vált a kommunista pártok előtt, hogy nem szabad lebecsülni, nem lehet gyerekes dolognak tekinteni a diákok mozglamát: óvni kell őket a kaland őrségtől, kíméletlenül le kell leplezni az illúziókat. Vizsgáljuk meg érintőlegesen a nyugat-európai diákmozgalmakra legnagyobb hatást gyakorló irányzatok tanait, eszmerendszerét! Az 1960-as évek végén többen azt állították, hogy a diákmozgalmakra a ma-ma- maizmus hatott mindenekelőtt: az úgynevezett három „nagy”, vagyis Marx, Marcuse és Mao. Különösen Marcuse, Azoknak a filozófusa, akik azt állítják, hogy reményit csak a reménytelenek adhatnak; realisták azok, akik a lehetetlent követelik. „Egész tanítása egy marék hangzatos ostobaság” — írta egyik korabeli kritikusa. H. Marcuse azonban olyan filozófus, aki az események és a tények hatására még 75 éves korában is képes volt megkérdő jelezni, sőt elvetni saját korábbi „elméleteit". Az egyik oldalon tehát a valóságos társadalmi problémákat látjuk, amelyek valóban kihívást jelentettek az 1960—70-es években az. ifjúság számára; a másik oldalon a fiatalság azon törekvését, hogy olyan új elméleteket keressen, amelyek szemben állnak a hitük szerint lejáratott korábbiakkal. Ez a hullám vetette föl a korabeli Olaszországban azt a professzort, aki az ostobaságok gyűjteményében mindenkin túltett, s aki az ideológia fegyvere _ mellett a fegyver ideológiáját is a fiatalok kezébe adta: Antonio Negri! Neki a lázadások után, még a 70-es évek második felében is az volt a véleménye: „Nem szabad megengedni, hogy az eszmékben jelentkező zavarok megszűnjenek.” Negri a baloldali terrorizmust éltető „három nagyobb ideológiai” irányzat úgynevezett autonomists ágazatához tartozik. Az „autonomista munkásak” megvetik a munkát, mindenfajta munkát, de kölcsönveszik a jól csengő frázist: „a munkától való fel„Ezért megverem" — mondta, és megölte „Apám rendes ember. Már sokszor volt börtönben.” Furcsán fűzte a mondatokat a fiatalkorú Horváth Jáüos, újvárfalvi lakos, aki egyszer már volt büntetve emberölésben való bűnsegédlet miatt. A két tárgyalás közül az elsőn még volt néhány ellentmondó „elszólása”. Hol azt mondta, hogy havonta egyszer-kétszer iszik egy keveset, hol pedig azt, hogy sörből neki 17—18 üveggel meg kell innia, hogy érezze. A legnagyobb ellentmondása azonban az volt, amikor a rendőrségi kihallgatások során tett részletes, beismerő vallomását a tárgyaláson visszavonta és a bíró kérdésére — „bűnösnek érzi-e magát?” — azt válaszolta, hogy „nem”. „Csak” agyonvertem egy embert. Horváth János tavaly őszszel szűkebb családja társaságában a szokásos italozásra tért be a sörnyepusztai italboltba. A fiatalkorú több üveg sört elfogyasztott majd az illemhelyre ment. Ott félreérthetetlen helyzetben találta anyját Imrő Józseffel, a nagyanyja élettársával. A fiatalkorút felháborította a látvány és kérdőre vonta a nagyanyja élettársát. Imrő József válaszul kést vett elő, és Horváth János felkarján 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott. H. János ekkor elszaladt a helyszínről egyik rokonához, ott találta a 19 éves Orsós Zoltánt is. Az incidens részletes előadása után Horváth János kijelentette, hogy „ezért megverem Imrő Józsefet”, majd felugrott, és elszaladt. Orsós Zoltán, aki szintén ittas volt, követte. Űtközben kitördelt kerítéslécekkel szerelkeztek föl, majd az italbolt teraszán rátámadtak kiszemelt áldozatukra. A megtámadott férfi először egy sörösüveget dobott feléjük, majd futni kezdett. A fiatalemberek utánaeredtek. Orsós Zoltánnak sikerült eléje keszabadulást”, s ezt szinte hedonista fogyasztói szemlélettel kapcsolják össze. A '.eljes rombolás a „filozófiájuk”, amit hogy „klasszikus” legyen, gyakran az ..imperializmus elleni harc”, a „kapitalizmus elpusztítása” sztand óljába csomagolnak. Amit Negri munkásosztálynak nevez, az az úgynevezett „szociális munkás”. A lumpen az új munkásosztály képviselője: a munka- nélküliek, az „autonomista” diákok, a nő- és kisebbségi mozgalmak résztvevői. Ök lesznek az „egyedüli újjászülető erő”, amely a forradalmi folyamat végső győzelmét biztosítja. A ibal- és jobboldali terrorizmus esetében közös a társadalmi alap, a szervezeti struktúra, azonos ideológiai és szociálpszichológiai elvek vezérlik. Ellenségnek tekintik a polgári demokratikus rendszereket, a kommunista pártokat a szak- szervezeteket. Jellemzőjük a fanatizmus, az erőszak, a tömegek megvetése, az anti- kommunizmus. Arra törekszenek, hogy a feszültség és a káosz atmoszféráját teremtsék meg, polgárháborút (de legalábbis hasonló helyzetet) robbantsanak ki és totális diktatúrát hozzanak létre. A leszerelést ellenző NATO-tábornok'? meggyilkolása éppúgy nem érdeke a leszerelésért küzdő erőknek, köztük a Szovjetuniónak, amint Olaszország első emberének, a kereszténydemokrata Aldo Morénak a meggyilkolása is — mutatis mutandis — mindenekelőtt az OKP-ra mért csapás volt. (Folytatjuk.) rülnie, s mindjárt egy ütést is mért az üldözött felsőtestére. A sértett az árokba esett. Ekkor ért oda Horváth János és teljes erővel elkezdte ütni a fekvő áldozat fejét a karóval. Ezt már Orsós Zoltán is sokallta, szólt is: „Ne csak a fejét üsd! Különben sincs már benne élet!” Időközben többen a helyszínre érkeztek. A két tettes gyorsan távozott. Orvosi beavatkozás sem tudott segíteni az áldozaton. Imrő súlyos koponyatörtés és agyroncsolódás következtében néhány nap múlva a kórházban meghalt. Több tanulsága is van az ügynek. Az egyik, ami a történet mindhárom szereplőjére jellemző, hogy agresszivitásra agresszivitással válaszoltak. A másik, hogy bizonyos mennyiségű ital elfogyasztása után sok ember képtelen fékezni indulatait. Nem véletlen, hogy a jog- gyakorlat súlyosbító körülményként értékeli az ittasságot. A harmadik: a családi környezet hatása. Horváth János a bűntett elkövetésekor még csak 16 A májusi októberben nemcsak a hideg eső, hanem valamelyest az árak is estek tegnap a kaposvári hetipiacon. Rendkívül gazdag volt a primőrválaszték, annál szegényesebb a napi zöldségfélék kínálata. Nagyítóval kereshettük a 10 forintos óburgonyát, miközben az újat 40—50 forintért is mérték. Ugyancsak újdonság volt a 45—50-re tartott új káposzta és a 30 forintos tavaszi kel. 7,50-ért kaptunk egy pingponglabdá- nyi karalábét, 60-ért egy kiló karfiolt. Még nem múlt el — bár éhyhült — a sárgarépasokk. 50-ért kínálták — tízzel drágábban, mint a leveszöldséget. A Zöldért jó szándékát mutatja, hogy a raktárak mélyéről előbányászott vegyes zöldségért csák 22 forintot kért. Az üzemi étkezdékben egy darabig még nem kell tökfőzeléktől tartanunk: a tökne.v 90 forint kilója. A paradicsomot sem kapkodták el 150-ért. Szemet gyönyörködtető volt a zöldpaprika, s aki az ízére is kíváncsi volt, az. — mérettől függően — 5— 15 forintot fizetett. éves volt. És már korábban is „ült” másfél évet, hasonló bűncselekményért. Apja jelenleg is börtönbüntetését tölti — emberölésért. Orsós Zoltán is állt már bíróság előtt — három alkalommal kisebb, vagyon elleni bűn- cselekményért. Otthoni körülményeik, egyéni beállítottságuk mindkettőjük esetében nehezíti a bűnözéssel, a börtönökkel való végleges szakítást. A Somogy Megyei Bíróság dr. XJjkéry Csaba tanácsa Horváth János elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki és mint különösen visszaesőt emberölés bűntettéért 12 évi szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 10 évi eltiltásra ítélte. A bíróság a büntetés kiszabásakor figyelembe vette, hogy enyhe mértékben gyengeelméjű személyről van szó. Orsós Zoltánt emberölés bűntettében való bűnsegédlet •miatt marasztalták el, és 7 évi szabadságvesztéssel, valamint 5 év közügyektől való eltiltással sújtották. Az ügyész súlyosbításért, a vádlottak és védőik enyhítésért föllebbeztek. Tűnőben a 25 forintos főzőhagyma, így a csomagonként 5-6 forintért kapható tavaszival kellett beérnünk. Már egy hónapja változatlan a hónaposretek 10—12 forintos ára. Kelendő volt 40~ért az uborka, s mégin- kább a 3-4 forintos fejes saláta. Télies áron, 3 forintért tehettünk szert egy csokor petrezselyemre. 120-ért kellette magát a sampinyon. Roskadoztak az asztalok a bögrénként 15 forintért tukmált csibegomba alatt. Sokan úgy vitték el, ahogy hozták. Nagy kérdés volt, hogy a vitaminhiányos almából vegyünk 12—15-ért egy kilót, vagy kívánatos epret 220-ért. A baromfipiacon ismét konyhakész szárnyasokból volt dömping. Így az élő árának kétszéreséért, 110-ért adtak egy valamirevaló csirákét, 180-ért egy tyúkot. 1,80 —2 fofint a tojás darabja. A virágpiac szemet gyönyörködtető újdonsága volt csokronként 12-ért a tűz- liliom. A vevőre várásban meghervadt gerberából most 16 forintért is kaptunk. 12— 15 forint a margaréta és a pünkösdi rózsa csokra. B. F. Kovács Gyula PIACI KÖRKÉP Az árak is estek
