Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-23 / 120. szám
Néplap 1987. május 23., szombat AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPTA Nem akarja elhagyni a katedrát Az alkalmazkodás iskolája — A legrégebben — huszonhét éve — itt dolgozó kolléganő. Szakmailag felkészült, óráira az eredmény-, központúság jellemző. Nagy erénye, hogy sohasem hiányzott. Abba a korosztályba tartozik, „akik jól húznak” — mondta róla az iskolaigazgató. Molnár Józsefnét, a kaposvári gyakorló általános iskola tanítónőjét az óráik után is az iskolában találtam. Tanítványai — most negyedikesek — ott téblá- boltak körülötte. Meg-meg- ér Intették a kezét, egy villanásra vógigsimították a köpenyét, és kérdeztek. A jelenet sokat elárult a pedagógusról. Az osztályban nyoma sincs az erőszakolt fegyelemnek, az első halk „rendteremtő” szóra elcsitul a zsivaly. — Egyre ritkább az olyan pedagógus, aki több évtizeden át egyazon intézményben tevékenykedik. — Mi a titok nyitja? — Szerintem — mint .minden olyan pályán, amit szívvel-lélékkel választunk, és nem azért, mert máshol nem volt hely — ki is tart äz ember. A szákmai elkötelezettség mellett ez borzasztó nagy szeretetet igényel a gyerekek és a kollégák iránt. Az olyan tanítók, mint én is, akik faluból indultunk útnak és dicsőség volt, hogy tanulhattunk, jobban meg tudják becsülni a helyüket. A háAtíila kardja, Bocskay koronája... A Hofburg kincsei A Hofburg, az egykori császári palota egyik belső udvarában rendszeres a sorbaállás. Több mint négy évig tartó átépítés után a napokban újra megnyitották a kincstárat, a világ egyik páratlan gyűjteményét, amelyet Bécs 'látogatóinak elmulasztaniuk nem szabad. S bőven van itt magyar „anyag” is, hiszen nemzeti kincseink közül sok ott maradt, ahonnan évszázadokig kormányoztak bennünket. A kincstár egyik büszkesége például az 1605-ben aranyból készült, ékkövekkel dúsan borított korona, amelyet a szultán küldött Bocskay István erdélyi fejedelemnek. Itt van Nagy Lajos ezüstarany kettős keresztje, benne (a hagyomány szerint) Krisztus keresztjéből származó szilánkok. A keresztet egyébként a múlt században egy bécsi restaurátor egyszerűen ellopta: hamisított másolatát adta vissza, az eredé- tit pedig eladta... A másolat 1921-ben, amikor hazánk és Ausztria megosztozott a közös javakon, a budapesti Nemzeti Múzeumba került, Bécs viszont ismét szerencsés volt: 1957-ben Londonban és Koppenhágában megtalálták Nagy Lajos kettébontott keresztjét, és a kincs újra a Hofburgba került. Itt van az arannyal, ezüsttel, gyöngyökkel díszített kard, amelyet Attila és Nagy Károly kardjaként egyaránt emelegetnek. Bizonyos csak annyi, hogy a remekművű munka a X. sz. első feléből, Kelet-Európából származik és az összehasonlító kutatások magyar eredetre mutatnak. nátha tjük Szent István erszényét, sapkáját, a későbbi századokból pedig a Szt. István-rend lovagjainak csillagát, aranyláncát, tollas- hermelines díszöltözetét... Termeket töltenek meg a Habsburgoknak Európa minden tájáról, sőt a tengerentúlról összegyűjtött páratlan aranykincsei, drágakövei. Nem kevesebb látnivalót kínálnak a másik részben az egyházi kincstár műremekei, a katolikús ereklyék " (az utóbbiak között Szent Péter foga, keresztfa-darabkák, Bűnbánó Veronika kendőjének maradványa). Eredetiek-e vagy sem, ki tudná megállapítani. De mindenképpen történelmet idéznek, sok század kegyeletét. A mintegy 90 milliós költ- áéggel újjáalakított kincstár területét' az eredetinek kétszeresére növelték, hogy a látogatók tömegei jól láthassanak. A textíliákat minden külső fénytől védik, az elfedett ablakú helyiségekben a különleges belső megvilágítás meghitt félhomályt teremt. A golyóálló, betonba ágyazottan földrengésbiztos, acél- és bronzszerkezetű tárlók portól, természeti csapástól és rablóktól egyaránt bizitosan védik kincseiket. ború után nehéz anyagi körülmények között éltünk. A falusi tanító beszélte rá szüléimét, hogy adjanak él mindent és küldjenek vissza tanulni. Ö — az akkori példakép — adott erőt és biztatást a munkához. Azt vallom, hogy a nehezen elérhető és elvégzett iskola jobban megfogja az embereket, mint ami könnyen megy. — A gyökereik honnan erednek? — Nemesdéden születtem. Édesapám felvilágosult iparosember volt, tőle kaptam az ösztönzést, és Kun Já- nosnétól, meg Szél Feri bácsitól, volt tanítómtól. Pápán végeztem a Református Nőneveidében. Ennek az intézetnek az igazgatója is ne- mesdédi volt. Ő segített abban, hogy a nehéz anyagi körülmények ellenére tanulhassak. Náluk leltem második otthonomra. Az, hogy falusi lányiként ilyen családba kerültem, arra is jó volt, hogy megtanultam alkalmazkodni. A gyakorlati éveimet 1951-ben kezdtem meg Bolháson. Ott, akár csak három év múlva Nagy- szakácsiban, összevont osztályokban tanítottam az alsó tagozatban, de a felsőbb osztályokban is adtam órát magyarból, énekből. A kollégák sokat segítettek az indulásnál, de valójában eredményekkel kellett kiharcolni, hogy befogadjanak bennünket. — Mikor került a gyakorlóiskolába? — A hatodik évemet töltöttem Nagyszakácsiban, amikor megismerkedtem leendő férjemmel, aki akkoriban szaki elügyelő volt a megyében, majd Kaposvárra került a gyakorlóiskolába. Követtem őt, s 1960 óta oktatok itt kicsiket és hallgatókat. — Annyi mostanában az elvált szülő, a gondoskodásra vagy néha csak a bizalmas beszélgetésre váró kisgyerek, hogy az egész napomat betölti a velük való foglalkozás — mondta-. — A felnőtt hallgatókról, a leendő pedagógusokról mi a véleménye? — A mostani diákok között gyakran találkozom olyanokkal, akik csak főiskolai diplomát szeretnének, de tanítani nem akarnak. Amíg gyakorlaton vannak, pontosak, lelkiismeretesek. — Mi a véleménye a pályaelhagyóikról ? — Aki jó tanító azt sajnálom, aki nem ide való, az jobb, ha elmegy. Példás munkáját 1976-ban minisztériumi dicsérettel, 1982-ben Kiváló Munkáért kitüntetéssel ismerték el. Várnai Ágnes RÁDIÓJEGYZET Kicsodák vagyunk? A kérdésre természetesen nem hivatott válaszolni egyetlen rádióműsor sem. Érdeklődéssel hallgattam viszont a Kicsoda ön? adásait, mert rendszerint izgalmas sorsú, foglalkozású embereket mutatnak be rövid, frappáns műsorban. így volt ez a csütörtök esti adásban is (ha háromnegyed tizenegy még estének számít). Dr. Járai Jenőt, a SOTE 1. számú sebészetének adjunktusát mutatták be, Igaz, itt nem a legszerencsésebb kifejezés a bemutatás szó, talán nem is ezt tűzte ki célul a szerkesztő. Sokkal jobban jártak viszont így a hallgatók, hiszen egy olyan ember vallott munkájáról, aki naponta találkozik élettel, halállal, a természet nagy pillanatai — s egyben tabui — hozzá tartoznak mindennapjaihoz. Az izgalmat egy cseppet sem nélkülöző sebészi munka Járai doktor esetében még fokozódik is, hiszen azon kis orvosi csoportnak a tagja a hetvenes évek eleje óta, amely a veseátültetésekre képezte ki magát. Eddig hazánkban több mint háromszáz ilyen műtétet végeztek, s jelenleg négyszázan várnak arra, hogy minden akadály elháruljon a műtét elől. A műsor szerkesztője és riportere, Lukácsi Béla ráérzett riportalanyának kettős helyzetére. Nem ritka ugyanis, hogy Járai Jenő naponta nyolc-tíz, sőt tizenhat órát dolgozik, gyakran hétvégeken is, és előfordul az is, hogy éjszaka válik szükségessé egy-egy sebészeti beavatkozás. Ebben a helyzetben másként látja a mindennapok apróbb-csep- rőbbnek hitt dolgait az orvos. Legalábbis a kívülállók eképpen gondolkodnak. A valóság azonban — amint hallottuk — az, hogy az ilyen nagy felelősséggel és energiával járó munkavégzés okozta feszültséget is személyenként, típusonként másként vezetik le az orvosok. (Járai doktor például nagyon sok szépirodalmat olvas, valamint szívesen hódolna kedvenc sportja gyakorlásának, a labdarúgásnak, erre azonban már valóban csak nagyon ritkán van ideje.) A Kicsoda ön?-nek mint műsornak az erénye, hogy egy-egy személy sorsában egy életformát, életpályát is emberközelbe hoz. Itt meg kell jegyeznünk, hogy bizonyos korlátáit nem tudja leküzdeni a műsor, hiszen mindössze húsz percnyi ideje van arra, hogy érdekes és értékes embereket bemutasson. így valószínűleg hosz- szabb beszélgetésből vágják össze a szerkesztők. Aki kevésbé jártas a szakmában, az is tudja, hogy az anyagbőség ebben az esetben inkább nehézséget, mint köny- nyebbséget jelent. Nehezebben magyarázható viszont a műsorszerkesztésnek azon elképzelése, amely olyannyira késői időpontot engedélyez a műsornak, hogy gyaníthatóan már csak a nagyon állhatatos rádiózok maradnak ébren bármilyen . műsor kedvéért is. Varga István Idegenforgalmi akadémia Siófokon A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság idegenforgalmi szakosztálya éa siófoki szervezete ötödik alkalommal rendezte meg az idegenforgalmi akadémia fórumot Siófokon a Siotour üdülőhelyi klubjában. A tíznapos rendezvény tegnap délelőtt dr. Czeglédi Józsefnek, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének elnöki megnyitójával kezdődött, majd dr. yincze Imre belkereskedelmi miniszter- helyettes tartott bevezető előadást Az idegenforgalom időszerű kérdései címmel. Az első napon megvitatott Két amerikai művészettörténész Kaposváron Minden „very nice” RIPPL-RÓNAI ISMERETLEN ÉVTIZEDE — Very nice! Very nice! (Nagyon kedves! Nagyon jó!) — ezt felelte a kérdésünkre Patricia Eckert Boyer New Jersey-1 művészet- történész, ám mi ezúttal nem ezt vártuk. Nem arra voltunk kíváncsiak, hogy a másfél napos kaposvári útja során neki és művészettörténész asszisztensének, hág/ tetszett a város. Hanem, hogy egy átlag amerikai szemével milyen a magyar festészet, ismeri-e egyáltalán az amerikai ember a magyar kultúrát? A művészettörténész elmondta : — Vannak Amerikában magyar kolóniák, ahol ápolják a hagyományokat, de jószerével ők sem tudnak többet az óhazáról és e századi kultúrájáról, mint mi. En először járok Magyarországon és óriási hatással volt rám ez az ország. A képek és az emberék egyaránt. — Miért utazott több ezer kilométert, hogy Kaposvárra jöjjön? — A párizsi Nabis festőműhely művészeti elemzését végzem. Egy katalógust szeretnék készíteni a festői kör tagjainak munkáiról, s ide tartozott a múltszázad végén a Franciaországban élő Rippl-Rónai is. Tolmácsunk, H. Bognár Zsuzsa muzeológus kiegészíti a „Prófétáknak” keresztelt Nabis-körről az ismere-- tetőket: — A Nabis 10—15 évig a legerőteljesebb hatású festői műhely volt Párizsiban. Olyan nevek fémjelezték, mint Bonnard, Ransan, Dennis, Senurier, Vuillard és Maillol. A Revue Blanche folyóirat köré csoportosulták, szecessziós iskola legjobbjai voltak. Ide tartozott 1892—1902 közt Rippl-Rónai is; többükkel szoros barátságiban volt. Maillolt például ő beszélte rá a szobrász- kodásra ... ■ Boyer asszony leginkább Rippl-Rónai grafikáira, litográfiáira, metszeteire, ceruza- és tollrajzaira lett volna kíváncsi, sőt szívesen vett is volna belőlük. Keveset talált, venni pedig nem vett egyet sem. Tervezi azonban, hogy Amsterdamban, New Jerseyben vagy New York Cityben egy kiállítással tiszteleg a Nabis alkotóinak; oda sorolják Rippl-Rónait is. Ebbén segítségére lehet az Egyesült Államok volt magyarországi nagykövete, aki a közelmúltban hét Rippl-Rónai képpel tért haza. — Mennyire ismeretlen Rippl-Rónai párizsi korszaka? — Sok mindent tudunk róla — feleli Pogány Gábor művészettörténész, a múzeum igazgatóhelyettese —, de még korántsincs felderítve; számos képe valószínűleg magán gyűjtőknél lappang Franciaországban. Csak egykét képe szerepel kinti katalógusokban, amiről mi is tudunk. A festőnek rendkívül termékeny korszaka volt, sok képet haza is hozott. A tolmácsunk kérdésünket fordítja: — Sikeres lesz-e Rippl- Rónai Amerikában. A mosolygós amerikai hölgy arcán látszik, hogy a dolog nem rajta áll. A képekre mutat: — Very nice! (Nagyon kedves!) Hisszük, ha a tengerentúliaknak alkalmuk lesz látni, ők js ezt mondják majd. Dolroe Tn’rcpf témák a következők: az idegenforgalom devizakérdései, a vállalatok működési feltételei ma és holnap, az idegenforgalom fejliesztésének különböző lehetőségei, a vállalatok közötti együttműködés problémái, feladatai. Szó esett gazdasági tartalékainkról is. Ma a devizatermelés és a vállalat érdekkapcsolatáról tart előadást dr. Gellai Imre, a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat vezér- igazgatója, dr. Horváth Ákos, a Hungarhotels vezérigazgató-helyettese pedig a szállo- davállalaitok gazdasági helyzetéről, illetve a szabályozó- rendszerről beszél. A tanácsok érdekeltségi viszonyainak főbb kérdései a címe Dóri János, a Somogy Megyei Tanács kereskedelmi osztályvezetője előadásának, az utazási irodák érdekeltségéről és a gazdasági szabályozásról dr. Ökrös András, az Ibusz főosztályvezetője tart tájékoztatót. Végül a Klub Tihany részvénytársaság működésének tapasztalatait dr. Gömbös Sándor, a részvénytársaság vezérigazgatója ismerteti az idegen - forgalmi akadémia résztvevőivel. Nemzetiségi táborok Az anyanyelv- és a hagyományápolás újabb lehetőségeit kínálja a Magyar- országi Délszlávok Demokratikus Szövetsége. A szervezet az idén tábort szervez a népzene, a néptánc, a színjátszás művelőinek. Június 14. és 20. között Baján, a Petőfi-szigeten táboroznak a horvát, a szerb és a szlovén nemzetiségű tanulók tambunazenekarai; köztük a vaskúti, a bácsalmási, a felsőszentiváni, a garai általános iskolák együttesei.
