Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-23 / 120. szám

1987. május 23., szombat Somogyi Néplap 3 Bérek és leépítések Kis szövetkezet nagy sikere Évekig nem — vagy csak alig — volt példa arra, ami­ről most egyre-másra érkez­nek a hírek: a vállalatok csökkenteni tervezik mun­kavállalóik számát. Végre megindul az egyes' munka­helyeken egészségtelenül nagyra duzzadt létszám csökkentése vagy a belső át­csoportosítás. Változatlan a remény az ügyben, hogy a nehezen racionalizálható munkaerő-gazdálkodás szer­kezetátalakítási törekvése­inket is szolgálja. Nem szolgálja. Legalábbis olyan mértékben nem, mint amennyire szeretnénk. A lét­számcsökkentéseknek, el­bocsátásoknak nem annyira a szerkezetátalakítás a ve­zérlő elve, hanem a bérezé­si gyakorlat diktálta meg­fontolások. Mostanában olyan kereset­szabályozási előírások ér­vényesülnek, amelyeknek ér­telmében érdemes a lét­számot csökkenteni, mert ily módon, minden különö­sebb teljesitménynövak­mény nélkül is növelhetők a bérek. Hogy miért? S egyáltalán: hogy “miként képzelhető el a teljesít­ménynövekmény elmaradá­sa, ha egyszer ugyanazon á munkahelyen mától kezdve kevesebben dolgoznak? Egy­szerűen úgy — illetve azért —, mert nálunk változatla­nul jól ismert gyakorlat az a bizonyos és sokat emlege­tett kapun belüli munkanél­küliség. S- e kifejezés jelen­téstartalmát tessék szó sze­rint venni. Vállalataink nagy többségétől szépen, las­sanként tucatjával bocsátha­tók el olyan emberek, akik egyszerűen nem hiányoznák. No, de akkor miért voltak ott? Miért volt a munka­könyves munkahelyük ? Sok oka van ennek, s e rövid jegyzetben a kialakult hely­zet aprólékos elemzésére sem vállalkozhatunk. Le­gyen elég most csak annyi, hogy a munkáltatók, nem minden és nem éppen sze­líd kényszer nélkül, vállal­ták, mert vállalniuk kellett a teljes foglalkoztatás álla­milag rájuk testált tenni­valóit. (Ez például odáig ment, hogy ma is vannak egyes megyék és ott egyes üzemek, amelyek hozzájuk abszolút nem tartozó embe­reket is foglalkoztatnak — papíron —, és fizetnek a va­lóságban. Olyan embereket, akik formailag ugyan X vállalat alkalmazottai, a va­lóságban azonban például az anyagilag jóval szűkösebben eleresztett helyi tanácsok vállalatainál dolgoznak.) A „bérstop” alól április 1-jével szabadultak föl a vállalatok, s többségüknél rögvest emelni kezdték az alapbéreket. Már csak azért is, hogy valamennyire ellen­súlyozzák a fogyasztói ár­emeléseket. Igaz, a kasszát a jelek szerint nem ürítik ki, de egyelőre nincs sok foga­natja az egész évi teljesít­ményekben való gondolko­dásra intő második — és ha­gyományos módon, agitáció- san nagyon rosszul hangsze­relt — kormányajánlásnak; mint ahogy nyoma sincs a teljesítményekhez kötött differenciálásnak sem. Mon­dom: a kasszát csak kévé­sem ürítik ki fenékig, de a többség sem tartalékol — egy megfontolt, s legalább az év vegéig érvényes bér­politikái elképzelés szerint — éppen a teljesítményará­nyos béremelésre. A szakemberek azt vall­ják, hogy a május' végéig várható — jórészt az ár­emelések által indukált — bérkiáramlás júniustól meg­torpan, s aztán egy hármas út kereszteztezödéséhez ér­keznek a vállalatok. Ha nö­velhetik a hozzáadott érté­ket — vagyis a tulajdonkép­peni teljesítményt —, ak­kor emelhetik a béreket is. Ha nem növekszik a telje­sítmény, de különböző meg­fontolások miatt mégis eme­lendő a bér, . akkor ott a létszámcsökkentés lehetősé­ge, hogy legalább a kulcs­emberek kapjanak a telje­sítményüknek megfelelő bért. S ha egyik sem megy, akkor marad az adózott bér­emelés lehetősége — ha egyáltalán van annyi pénz a kasszában, hogy az adó fizethető. S mert ez a har­madik út csak nehezen jár­ható, a nyereség növelése pedig időbe telik, a legké­zenfekvőbb megoldásnak a hirtelen történt létszámcsök­kentés látszik. Igaz, ilyen in­dítékokból végrehajtva nem sokra visz. Sokkal mesz- szebbre vinne, ha felszá­molnák a veszteséges üzem­részeket; ha nemcsak a leg­gyengébbeket, de a leghasz- navehetőbb embereket is mozdulásra késztetnék, va­lóban hasznosítható munka- erőforrást teremtve a gazda­ságosan dolgozó, de munka­erőhiánnyal bajlódó terüle­tek számára. Csakhogy ehhez az is kel­lene, hogy végre a vállalato­kon belül is következetesen érvényesüljön a teljesít- ményelvű gazdálkodás, és a teljesítményekhez igazodó bérezés. S ezt ne csak mun­káltatóktól — pontosabban: ne csak a vállalatok és szö­vetkezetek vezetőitől — kér­jük számon, ök kénytelenek engedni a bármi áron törté­nő béremeléssel kapcsolatos társadalmi nyomásnak ak­kor, amikor a szakemberek remélik, hogy az idei bér­terven belül maradunk, de nem garantálják, hogy az idei árterven is belül mara­dunk. Vértes Csaba Kiváló tÓ0MZ a boglárlollei Balatongyöngye Termőterületét tekintve Somogy egyik legkisebb me­zőgazdasági termelőszövet­kezete a boglárleltei Bala­tongyöngye Tsz, amely 1959. évi alakulása óta egy esz­tendőt se zárt veszteséges mérleggel. Eddigi eredmé­nyes gazdálkodására tavaly tette föl a koronát: az or­szágban erre a kitüntetésre pályázó 40 szövetkezet egyi­keként — a megyében egyetlenként — elnyerte a Kiváló termelőszövetkezet címet! Az elismerést tanúsító ok­levél átvétele alkalmából tegnap délután rendkívüli, ünnepélyes közgyűlésre gyűlt össze a szövetkezet tagsága Boglánlellén. A ren­dezvényen részt vett Kleno- vics Imre, a megyei pártbi­zottság élső titkára, Mészá­ros Győző országgyűlési kép­viselő, dr. Illés Attiláné, a megyei tanács osztályveze­tő-helyettese, Pfeiffer Ele­mér, a Teszöv titkárhelyet­tese, Büki János, a Boglár- lellei Városi Pártbizottság első titkára és Szabó József, a Boglártéllei Városi Ta­nács elnöke is. Kiss József, a Balaton­gyöngye elnöke köszöntötte a vendégeket és a szövet­kezeti gazdákat, s rövid át­tekintést adott a téesz törté­netéről. Az eddig megtett út töretlen fejlődést mutat, s amikor a meghatározott A gázszerelő ágazat részt vesz a Balaton-parti földgáz- vezeték építésében szempontok szerint rangso­rolták a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteket — a tavalyi gazdálkodást össze­vetették az 1983-tól 1985-ig terjedő időszak eredményei­vel —, az adatok alapján a boglárlelleiék megszerezték a jogot a megtisztelő címre. Csaknem tíz éve, hogy a szőlő telepítésével gyökeres átalakulás történt a gazda­ság termelésszerkezetében, s az időközben megalakult Viiticoop révén tovább fej­lődött ez az ágazat. Száz hektárral indultak s a mun­ka ma is folytatódik, mert a program kétszáz hektárra szól. A mezőgazdasági alap- tevékenység leszűkült a sző­lőre, a búzára és a kukori­cára, a korábbi szerteágazó melléküzemági tevékenység pedig az építőiparra, a mű­A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Fölmelegedés és lehűlés, napsütés és eső váltogatta egymást ezen a héten, to­vább növelve a mezőgazda­ság nehéz helyzetét. A bú­za kikalászolása például még késik, s így a növény ilyen­kor esedékes termésbecslését néhány nappal el kellett ha­lasztani. Az biztos, hogy késői aratásra kell számítani az idén. A gazdaság megújulásá­nak küszöbén állunk, készül a gazdasági-társadalmi ki­bontakozás cselekvési prog-- ramja. A Budapesti Nem­zetközi Vásárt e hatalmas erőpróba előtt nyitották meg. A több mint kétezer külföldi és hazai kiállító kö­zött ott vannak azok a so­mogyi vállalatok, szövetke­zetek is — így a Kaposvári Villamossági Gyár, a barcsi Unitech Ipari Szövetkefcet —, amelyek fontosnak tartják a megméretést, az üzletkötésit, örültünk annak, hogy a So­mogybán is érdekelt Hír­adástechnikai Szövetkezet vásári nagydíjat kapott szí­nes mini tv-stúdiójáért, a Kemikal a Bitugel szigetelő- habarcsért, a Medicor pedig a műtőasztal-rendszerért. Igazi nemzetközi találko­zó volt ezen a héten Somogy­bain. A Hazafias Népfront megyei bizottsága a jugo­szláviai Bjelovár testvérkül­döttséget fogadta, Balaton­szárszón magyar—kubai ba­rátsági napot rendeztek. Ka­posváron a nagykövet nyi­totta meg a lengyel kulturá­lis napokat. Mindez emelte a béke- és barátsági hónap rendezvénysorozatának a rangját. Két évtizedes kapcsolat köti össze a Pamutfonó-ipa- ri Vállalat Kaposvári Gyá­rát és a szovjet testvérváros, Kalinyin Pamutfonó-kombi- nátját. Az egyéni és a bri­gádverseny a két gyár kö­zött országosan ismert és el­ismert. A Volga-partü város­ból érkezett kéttagú küldött­ség eredményes munkát végzett Kaposváron. így előmozdította látogatásával a Kaposvári Ruhagyárban és a Somogy Megyei Állami Építőipari Vállalatnál, hogy a kalinyi- ni testvérvállálatok fölve- hessék velük a kapcsolatot. Csütörtökön aláírták a két textilművek együttműködési szerződését. A fontos ese­ményen a megyei és a váro­si pártbizottság szintén kép­viseltette magát. A kaposvá- -riak örömmel fogadták, hogy a munkaversenyefn kí­vül más területeken is együttműködjenek, így rend­szeresen cseréljenek infor­mációt, szakembereket. Azt is elhatározták, hogy szoro­sabbra fűzik a kapcsolatot a párt-, ifjúsági és szakszer­vezeti bizottságok is. Fontos döntést hozott a barcsi tanács vb a héten a szociális támogatásra szoru­lók érdekében. Most fogadták el a szociális foglalkoztató lét­rehozására és augusztus 1-jei beindítására benyújtott' ja­vaslatot. A tervek szerint ez a kis üzem önálló háziipari, fel- dolgozó-átdolgozó tevékeny­séget végez, a lakosság ré­szére pedig kisebb javítást, szolgáltatást. A negyvenhat jövendő dolgozó a ruhagyár­nak varr, illetve előkéket köt a Hokév számára. Később a házi bedolgozói tevékenysé­get is megszervezik. Szó van még horgászólom és alumí­nium tárgyak öntéséről, fa­ipari tevékenységről is. Lajos Géza kőüzemre, és létrejött a gáz­szerelő részleg, mely a Ba­laton-parti földgázprogram megvalósításán dolgozik. A téesz eddigi legkisebb nyeresége megközelíti a negyedmillió forintot, tavaly pedig rekordot állítottak föl a több mint 7,3 millióval. A szövetkezet a múlt évi gazdálkodás alapján a meg­alakuláskori árbevételének tizenötszörösét, a termelési értéknek tizenkétszeresét, az egy dolgozóra eső akkori havi jövedelemnek pedig a nyolcszorosát érte el... A Kiváló termelőszövet­kezet címet tanúsító okleve­let Klenovdcs Imre adta át. A megyei pártbizottság első titkára Somogy vezető párt-, tanácsi és társadalmi testü­letéinek nevében gratulált a boglárlellei szövetkezeti gazdáiknak az átlagon felüli teljesítményt elismerő ki­tüntetéshez, s hangsúlyozta: a jogos ünneplés egyben az alkotó emberi munka előtti tisztelgés, és köszönet illeti a Balatongyöngye tagjait, és vezetőit a tartalmas, ered­ményes tevékenységért. Eb­ben a kis közösségben az összefogás, a bátor kezde­ményezés, a körülmények­hez való alkalmazkodás, a gyümölcsöző szakmai és em­beri kapcsolatok a siker hordozói. A jövőre nézve arra kötelezi a megtisztelő A kitüntetést Kienovics Im­re, a megyei pártbizottság első titkára adta át cím a boglárlelleieket, hogy továbbfejlesszék a pozitív tendenciákat, ne lohadjon a vállalkozói kedv, s tovább­ra is tekintsék értékmérő­nek — s ennék megfelelően becsüljék meg — az alkotó munkát, és sikeres gazdál­kodással öregbítsék a téesz jó hírét. A munka sikeré­be vetett hit és bizakodás, a lélkes munkavégzés, a megfontolt döntések — az eddigi példák bizonyítják — a kis szövetkezetei is ké­pessé teszi nagy eredmé­nyek elérésére.­Ezen az ünnepi rendezvé­nyen adta át Kiss József elnök a Kiváló dolgozó ki­tüntetést Sier Károly rák- tárosnak, Parag Gyula anyagbeszerzőnek és Bony­hádi István műkőüzem-ve- zetőnek. Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést vett át .dr. Illés Attilánétól Lu­kács László építésvezető-he­lyettes, Országh József sze­relő és Győré István fő­könyvelő-helyettes. Pfeif­fer Elemér a TOT által adományozott Kiváló terme­lőszövetkezeti munkáért ki­tüntetést adta át Bertalan László traktorosnak. H. F. Közép- és hosszútávú elképzelések Tanácsülésen tárgyalták Tab rendezési tervét (Tudósítónktól.) Tab összevont rendezési, valamint a társközségek sza­bályozási előírásainak tervét tárgyalta csütörtöki ülésén a nagyközségi közös tanács testületé, mivel a településre vonatkozó rendezési terv korszerűsítése időszerűvé vált. A tervek la Városépí­tési és Tudományos Szervező­intézet munkatársai a múlt évben készítették el. A sok­féle szempontot (település- szerkezet, intézményellátott­ság, idegenforgalom, az ipari üzemek elhelyezkedése, a közlekedés, a közmű- és ener­giaellátás, a parkoláti lehető­ség) és még jó néhány fon­tos, megoldásra váró elkép­zelést figyelembe vevő terv Tabon kiegészítést ad a to­vábbi növekedéshez szüksé­ges lakóterületek kijelölésé­re, javaslatot tesz a hiányzó főtér, valamint új intézmé­nyekkel a központ kialakí­tására, átépítésére és két új alközpontot jelöl ki a főut­ca két végén. Az üzemek kitelepítésével a központban helyet kaphatnak • az intéz­mények, pótolni lehet a hi­ányzó zöldterületet, és ren­dezi a település közlekedését is. A terv a társközségek ese­tében — azok népességének stagnálása, illetve csökkenése miatt — csak a jelenlegi te­rületeket szabályozza. A tanácstagok számára ké­szített írásos anyaghoz Tóth Ferenc műszaki csoportveze­tő fűzött kiegészítést. — A Városépítési és Tu­dományos Tervezőintézet (Váti) által készített tervek többször is, helyi hatósági társadalmi fórumokon is megtárgyaltuk, az elképzelé­seket közszemlére, tettük. Vé­leményt mondtak a fiatal műszakiak, s a művelődési házban Tab fejlődésével kap­csolatos fórumon is beszél­tünk róla. A településszerke- zetileg is indokolt üres terü­leteken csaknem 800 lakás megépítésére van lehetőség, figyelembe véve a családi­házas és a csoportházas épít­kezést is. Az összevont rendezési terv számol a középfokú in­tézményellátás bővítésével. Javasolják Lulla üdülőfalu­ként való fejlesztését csak­úgy, mint a terület teher­mentesítésére egy új út épí­tését. A térség hosszútávú vízellátásának biztosítására a kistérségi vízmű kialakítá­sa folyamatban van, ám szükség van Tabon egy új szennyvíztisztító építésére, valamint egy 120’20 KV-os közvezeték kiépítésére. A tervvel kapcsolatban négy tanácstag tett föl kér­déseket, majd hatan hozzá­szólásban mondták el észre­vételeiket. Tab összevont ren­dezési tervét és a társköz­ségek szabályozási tervét a tanács kisebb módosítások­kal jóváhagyta.

Next

/
Thumbnails
Contents