Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-23 / 120. szám
2 Somogyi Néplap 1987. május 23., szombat tárgyalásokat javasol, árunál inikább, ment az öböl menti országok mellett szélesebb az érdekeltség; a Biztonsági Tanács öt állandó tagja közül négynek hajói állomásoznak a térségben, vagy annak közvetlen közelében. Az öböl-beli állapotok fontosak az olaj-ellátás, az egész világgazdaság szempontjából is. Végül, de nem utolsósorban: meg kellene fékezni a háborút, amelynek halálos áldozatai már az egymillió-kétszázezres száméit közelítik. Indokolt tehált, hogy a közel-keleti nemzetközi békekonferenciával párhuzamosan kirajzolódhassanak egy esetleges közép-keleti békerendezés körvonallá i is. Mert igaz, hogy néhány nyugati lap szereti az „elfelejtett, háború” kifejezést használni Irak és Irán hetedik éve tanító hadműveleteivel összefüggésben, az események azt igazolják, hogy ezt a háborút mégsem lehet elfelejteni... « Milyen új elemek jelentkeztek a kelet—nyuga- lentkeztek a kelet-nyugati kapcsolatokban? Változatlan élénkség uralja a nemzetközi politikát. A Varsói Szerződés tagállamai, a béke és a biztonság szempontjából fontos kérdésekkel foglalkozó politikai tanácskozó testület összejövetelére készülnek, amely a következő héten ül majd össze Berliniben. Mihail Gorbacsov berlini útját megelőzően Bukarestben tesz látogatást, Románia az. a VSZ tagállam, ahol a főtitkár tisztségének átvétele óta még nem járt. Nem kevés az utazási hír Európa nyugati feléről sem. A NATO-n belül egyelőre nincs egységes álláspont. Nyilvánvaló ellenállás van a jelek szerint főként az NSZK részéről, de egyes amerikai körökben is. Ezért a jelenlegi hangvétel a korábbinál pesszimistábbnak tűnhet. Az olasz pártlapnak, a L’Undtának adott nyilatkozatában Gorbacsov a gyors megegyezési esélyekkel kapcsolatosan igen óvatosan nyilatkozott, éppen a nyugati magatartás láttán. Jelentős új eleme volt a főtitkár javaslata: tartsanak az októberi forradalom 70. évfordulója kapcsán nemhivatalos eszmecserét Moszkváiban a kommunista pártok és más politikai csoportok képviselői. Még egy jelentős mozzanat: Európa után Ázsiával kapcsolatosan. A vietnami párti őtditkár, Nguyen Van Lámih moszkvai látogatása alkalmat adott Gorbacsov- nak, hogy indítványozza a legnagyobb kontinens atom- mentesítését is, pontosabban a közepes nukleáris fegyverek kivonását és megsemmisítését. Ugyanakkor ennek logikus kísérő jelensége lenne az amerikai atomfegyverek visszavonása Japánból, Dél-Koreából és a Füilöp- szigetekről, ezt azonban Washington máris visszautasította. Marad tehát előtérben továbbra is Európa. R. E. Hatok felhívása A Csendes-óceáni Fidzsi-szi- geteken a héten is folytatódtak a múlt heti puccskísérlet utórezgései. Sitiveni Rabuka alezredes, az akció vezetője fidzsi nemzeti viseletben hatók ki az újabb „üzemi baleseteik”, akár messzebbmenő következményekkel. A Szovjetunió nemzetközi Ojaibb felhívással fordult Mihail Gorbacsovhoz és Ronald Reaganhoz a „Hatok” csoportja: Raul Alfonsin argentínai, Miguel de la Madrid mexikói, Julius Nyerere, egykori tanzániai elnök, ingvar Carlsson svéd, Rád' zsiv Gandhi indiai és And- reasz Papandreu görög .miniszterelnök. A hat politikus ismételten sürgeti az újabb lépéseket a nukleáris fegyverkezési verseny megállítására és felajánlja országa közreműködését a leszerelési megállapodások ellenőrzésére. „Ma arra hívunk fel, hogy ne veszélyeztessék a nukleáris leszerelés megkezdésének lehetőségét” — írja a hat államférfi közös állásfoglalása, amelyet pénteken a The New York Times közölt. A leszerelési tárgyalások most kritikus ponthoz jutottak. Megvan a reális lehetőség arra, hogy legalább egy területen megállapodásra jussanak. Elérhetőnek tűnik, hogy frontáttörést hajtsanak végre az európai nukleáris fegyverek kérdésében. A közepes hatótávolságú nukleáris erőkről kötendő megállapodás azonban csak az első lépés lesz közös célunk, a nukleáris fegyverek teljes és mindenütt megvalósítandó felszámolása felé. Üj-Delhiben és Mexikóvárosban kiadott nyilatkozatainkban két fontos lépésre Párizsban úgy ért véget a kétnapos francia—nyugatnémet csúcsértekezlet, hogy a két fő kérdésben — a nukleáris leszerelés és a Közös Piac mezőgazdasági reformja ügyében — fennmaradtak a nézetkülönbségek a két ország között. Az Elysée-pa- lotában tartott közös sajtóértekezleten Mitterrand francia elnök és Kohl nyugatnémet kancellár egyaránt reményüket fejezték ki, hogy a következő hetekben intenzív kétoldalú megbeszéléseken sikerül közös nevezőre hozni mindkét kérdésben Párizs és Bonn álláspontját. Mitterrand a séj tóértekezleten megerősítette, hogy Franciaország támogatja a „kettős nulla megoldást”, vagyis azt, hogy a szovjet és amerikai rakétákat 500 és Csapatkivonás Júniusban kivonják Mongóliából az ott állomásozó öt szovjet hadosztály egyikét — jelentette be pénteken Tokióban Mangalin Düger- szüren mongol külügyminiszter, a nemzetközi sajttó számára tartott tájékoztatón. A szovjet csapatok kivonását az Ázsia—csendes5000 km hatótávolság között mind vonják ki Európából. Kohl kancellár hangoztatta, hogy a Bundestag előtt kormánynyilatkozatban fogja közölni. Bonn végleges álláspontját. Rámutatott, hogy a rövid hatótávolságú rakéták kivonása az NSZK- nak azért jelent külön problémát, mert akkor felmerüli a harcászati atomfegyverek kérdése is, amelyek szintén német területet fenyegetnek. A gazdasági témákról szólva Kohl és Mitterrand hangoztatta, hogy a hét legerősebb tőkés ország velencei csúcsértekezletén tenni keil valamit a fejlődő országok összeomlással fenyegető gazdasági válságának enyhítésére, mert válságuk következményei a Nyugatra is kihatnak. Mongóliából óceáni térség biztonsági helyzetében bekövetkezett javulás teszi lehetővé — indokolta a döntést a mongol miniszter, aki a japán— mongol diplomáciai kapcsolatok felvételének 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen vesz részt Tokióban, a fővárosban. A hét kérdését Mi áll az öbölben történtek hátterében? A nemzetközi sajtó gondosan ügyel a fogalmazásira. Hiszen ha Perzsa-öblöt ír, amint azt Teheránban mondják- — Irak veszi rossrné- ven, ha viszont a bagdadi szóhasználatot, az Arab-öblöt veszi át — Irán nehezményezi. Ezért élvez előnyt a semleges „öböL” kifejezés, s jóllehet a világon sok-sok tangeröböl van, a jelző nélküli említés, (az angol, gulf és fordításai) azt a 700 kilométer hosszú beltengert jelzik, ahol a legfontosabb olaj- útvonalaik haladnak át, s amelynek partjain, és nemcsak a partjain majdnem hét éve dúl a mai idők legvéresebb háborúja. A vizsgálat folyik, a kérdőjelek száma nem kevés: Washingtonban az egyik fő vitatéma, hogy miért nem tett érdemleges védő-imtézVálságos napokat él át az Alan Garcia vezette perui kormány. A gazdaságpolitikával való általános elégedetlenség keretében még a limai rendőrök is sztrájkba léptek. kedéseket a megtámadott rakétafnegaít kapitánya. Bagdad véletlent, pilótalhi- bát említ, amit valószínűsíthet, hagy ebből a hadihajótípusból korábban Iráninak is szállított az Egyesült Államok. (Egyes bejrúti lapok — de hát ezek megvásárol- haitóságukról is nevezetesek — szándékosságot tételeznek fel: szerintük Bagdad így akarja kiszélesíteni a háborút, hogy nyomást gyakoroljon annak befejezése érdekében.) Tény, azonban, hogy aligha iraki érdek Washington kihívása, hiszen 1984tóén normalizálódtak a két ország kapcsolatai, majd az átmeneti lehűlés után, amit az iráni fegyverszállítások botránya, a tiifjkos üzelmek kipattanása idézett elő. ismét rendeződni látszanak a sorok. A Pentagon szigorította a készültséget az öböl térségében, s a ^védekezést” az első csapásmórés jogára is kiterjesztette. Szó van újabb fiiottaegysógek odavezénylé- sénől, s a kuvaiti hajók jó része is amerikai zászlók allatt közlekednek. A katonái jelenlét kiterjesztése azonban sok veszélyt rejt magában, hiszen nem zárh ívtunk fel: a nukleáris fegyverkísérletek teljes felfüggesztésére és a fegyverkezési verseny világűrre történő kiterjesztésének megakadályozására. Megismételjük, hagy ezek az intézkedések kulcsfontosságúak. Arra sürgetjük Reagan elnököt és Mihail Gorbacsov főtitkárit, hagy éljenek a lehetőséggel, és mentesítsék a jövő nemzedékeket a nukleáris pusztulás rémétől” — hangoztatja a hatok felhívása. Peru „véres" ösvényei Amikor ezelőtt hét évvel felrobbant egy pokolgép a perui Andok egyik falujában, az ország oda se figyelt. Tizenkét év ótá először választott akkor az ország polgári kormányt és ez fontosabb volt egy „szokványos” robbantásnál. Ma már ha valahonnan robbanás és fegyverropogás hallatszik, iszonyat és félelem ül az arcokra. Eddig tízezer, többségében polgári személy életét oltotta ki a kontinens legértelmetlenebb és ezért legrettegettebb gerillamozgalma, a Sendero Luminoso, a Fényes ösvény. Alan Garcia szociáldemokrata kormányának kétéves hivatala alatt a legjelentősebb problémává vált, hogy megfékezzék a szélsőséges gerillacsoport vérengzéseit, értelmetlen mészárlásait. Csupán ebben a hónapban hat minisztériumi és bank- tisztviselő lett a senderisták fegyvereinek áldozata a fővárosban. „Ki kormányoz az országban?” — kérdezi az egyik lap, közölve Alan Garcia elnök és a gerillák vezetője, Abimael Guzman fényképét. „Meddig tart még ez, Elnök úr?” Kétségtelen, hogy az elnök tehetetlen velük szemben. Mivel nincs különösebb követelésük — harcukat a forradalmi népi háború nevében vívják —, így nehéz tárgyalási alapot találni a megbékélésre. Kezdetben a gyér népességű vidékeken a rendőri helyőrségeket és a parasztok önkéntes önvédelmi szervezeteinek tagjait támadták meg. Kegyetlenül végeztek azokkal, akiket a kormánnyal való együttműködéssel vádoltak és nem kímélték az Illetők családját, gyermekeit sem. Később — úgy tűnik — maguk sem tudták, hogy valójában ki ellen irányul haragjuk. A fennálló rendszer ellen fordultak, de közben áldozataik túlnyomó- részt a fegyvertelen vidéki lakosok voltak. Abimael Guzman,.a „sen- derista népi háború” szellemi atyja és vezetője a limai egyetem volt filozófiatanára. Már túl volt a harmincon, amikor először találkozott a maoizmus eszméivel, hívévé vált és egy adag fanatizmussal kiegészítve alkotta meg saját „ideológiáját”. Guzman elméletének lényege, hogy a jelenlegi rendszer ellen össznépi háborút kell indítani, mivel magváltoztatására nincs más mód. A gerillamozgalmon belül erős személyi kultusz övezi Guzmant, akit a mozgalomban „Gonzalo elnöknek” neveznek és hét éve nem látták nyilvánosan. Ezért nem is tudni, Peruban tartózkodik-e vagy külföldön van. Olyan hírek is elterjedtek, hogy már nincs is az élők sorában. A perui . társadalomnak nincs olyan rétege, amely kedvezően fogadná a Sendero Luminoso tevékenységét. Különösen így van ez a bér- követeléseik alátámasztására sztrájkba lépő szakszervezeti tagokkal. Számos szak- szervezeti aktivistát sikerült eddig a senderisták elleni harc leple alatt kivonni a szakszervezeti mozgalomból. K. Zs. Francia—NSZK csúcstalálkoxó Nézeteltérések a fegyverzetcsökkentésről ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN VASÁRNAP: Az öbölben egy iraki harci gép rakétája eltalálja a Stark amerikai fregattot, a térségben aknára fut egy szovjet tartályhajó. - Kereszténydemokrata visszaesés az NSZK tartományi választásain. HÉTFŐ: Nguyen Van Linh, a Vietnami KP főtitkára Moszkvában. Gorbacsov javaslata az ázsiai középhatósugarú rakéták leszerelésére. - Feloszlatják a parlamentet, megkezdődik a választási kampány Nagy-Britan- niában. KEDD: Nehezen áttekinthető a helyzet a Fidzsi-szigeteken, megbukik a puccs. - Heves tüntetések Dél-Koreában. SZERDA: Vranitzky osztrák kancellár washingtoni tárgyalásai, nézeteltérések a „Waldheim-ügy” körül. - Nyugtalanság és újabb merényletek Bejrútban, ellentétek a muzulmán táborban. CSÜTÖRTÖK: William Webstert nevezik ki új CIA-főnöknek. - Francia-nyugatnémet tárgyalások. - Véres összecsapások Sri Lanka szigetén. PÉNTEK: Titkos, az ellenforradalmi csoportokat segítő amerikai fegyverellátó hálózatra derült fény az Irangate kihallgatások során. - Managuai állásfoglalások a közép-amerikai válság politikai rendezésének kedvezőbb esélyeiről. Szovjet—vietnami legfelsőbb szintű tárgyalásokat tartottak Moszkvában. A képen: Mihail Gorbacsov köszönti Nguyen Van Linh-t
