Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-23 / 120. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, Í20. szám Ára: 2,20 Ft 1 1987. május 23., szombat Diák szövetkezők Megalakult a megye első diák-termelőszövetkezete a barcsi Vörös Csillag Tsz-en belül, a-, nagyüzem „szülői” gondoskodásával, támoga­tásával, irányításával. A barcsi diákszövetkezet történetének szálai vissza­nyúlnak a múlt év decembe­réhez, a termelőszövetkezetek ötödik kongresszusához. An­nak idején országosan is nagy visszhangot keltett ha­zánk legfiatalabb, mindössze tizennégy éves téeszelnöké- nek, a nagylengyeli Horváth Andreának a felszólalása. A mezőgazdasági szövetkezők legfőbb fórumán a mozga­lom legzsengébb hajtása, az útiörőszövetkezetek munká­járól adott számot. Sajátos, szívet melegítő, gondolatokat ébresztő felszólalás volt ez a „felnőttek” számára, s talán több tanulságot adott, mint amire gondolhatna egy ti­zennégy éveb tsz-elnök. A kongresszus szünetében a barcsi Vörös Csillag elnö­ke dr. Pallér Endre azt mondta: „Megragadott, amit ez a kislány mondott. Oly­annyira, hogy nyomban elha­tároztam, nálunk is meg kell csinálni. Az utánpótlás, a jö­vő érdekében ez nagyszerű eszköz lehet! Ha Barcson évente csak két gyerek jön el állattenyésztőnek — mert kedvet kap ehhez a szövet­kezetben —, akkor már nyer­tünk!” Az élmény, az első lelke­sedésből kimondott szándék fél év múlva valóság lett. Egy pillanatra érdemes el­időzni ennél a fénynél. Hány jó ötlet fut zátonyra az in­tézkedések lassúsága, a szer­vezés szervezetlensége miatt, idejétmúlttá válik, a gondolat nagyszerűsége köznapivá, esetleg használhatatlan szür­kévé alakul a bürokrácia út­vesztőjében! Ám a szólás böl­csessége nem fakul: „Kétszer ad, aki gyorsan ad.” A barcsi szövetkezet veze­tője az első élmények hatá­sára mondottakat — úgy lát­szik — parancsolatként ma­gával vitte a határszéli gaz­daságba, a kongresszust kö­vető mindennapi munkába. Partnereket keresett és — mivel ígéretes volt a gondo­lat — könnyen rájuk talált. A szövetkezeten belül is, a barcsi I. Számú Általános Is­kolában is. Az alakuló köz­gyűlésre nemcsak a gyereke­ket, a szülőket is meghívták. Az érdeklődés felülmúlta az elképzelést, bár többen je­lentkeztek, hatvan barcsi kis­diák lehet a megye első me­zőgazdasági iskolaszövetke­zeti tagja. A Malomdombon — így hívják azt a részt, ahol a gyerekek gazdálkodnak — hathektáros a kicsi-nagy­üzem területe, s az ott levő átalakított épületekben száz malac nevelődik. A hatvan ifjú szövetkezeti tag — épp­úgy, mint a felnőttek — ön­állóan, de természetesen irá­nyítással gazdálkodik. A ma­guk birtokán ismerik meg a mezőgazdasági munka nehéz­ségét, gondját, szépségét és örömét, megtanulják a fel­adat elvégzésének felelőssé­gét, súlyát, és a demokratiz­must gyakorolva döntenek munkájuk ' eredményének hasznosításáról. Azután ha két gyerek az állattenyésztést választja hivatásul — mond­ta az elnök —, akkor már nyert a felnőtt-nagyüzem. Talán már azzal is nyert, hogy megalakult ez a diák- szövetkezet. Vörös Márta Kádár János fogadta Szergej Szokolovot Elutazott hazánkból a szovjet honvédelmi miniszter Közösen kell keresni a kibontakozást Országot tanácskozás Kaposváron Hazánkban nemcsak gazdaságilag, hanem társadalmi­lag is súlyos gond az elmaradott térségek, a szűkös erő­forrásokkal rendelkező agrárterületek helyzete. Mi a jel­lemző ezekre a vidékekre, a kibontakozásnak milyen le­hetőségei, módjai vannak? - erről szerveztek országos ta­nácskozást tegnap és ma Kaposváron. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének társaságában pénteken a Központi Bizottság székházá­ban fogadta Szergej Szokolo­vot, a Szovjetunió marsallját, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagját, szovjet honvédelmi minisztert. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón részt vett Hor­váth István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter és Horváth István altábornagy, politikai főcsoportfőnök „honvédelmi miniszterhe­lyettes. Jelen volt Alekszej Lizi- csev hadseregtábornok, a szovjet hadsereg és haditen­gerészeti flotta politikai fő­csoportfőnöke, valamint Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete. * * * Befejezte magyarországi hivatalos, baráti látogatását és elutazott Budapestről Szer­gej Szokolov, a Szovjetunió marsallja, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának póttag­ja, szovjet honvédelmi mi­niszter, aki Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi mi­niszter meghívására négy napig hazánkban tartózko­dott. A látogatás során a hon­védelmi miniszterek megbe­széléseket folytattak a két testvéri hadsereget kölcsönö­sen érintő kérdésekről, a vé­delmi képesség fejlesztésének napjaink követelményeihez igazodó tennivalóiról, az együttműködés további erő­sítését szolgáló feladatokról. A szovjet honvédelmi mi­niszter és kísérete a magyar- országi programja során meglátogatta néphadsere­günk pápai repülő alakula­tát, és Szentendrén a Kos­suth Lajos Katonai Főiskolán nagygyűlésen találkozott le­endő tisztekkel. A vendégek látogatást tettek a győri Rá­ba Magyar Vagon- és Gép­gyárban, valamint a Bábol­nai Mezőgazdasági Kombi­nátban is. A magas rangú szovjet ka­tonai vendégek búcsúztatása­kor a Ferihegyi repülőtéren megjelent Horváth István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, valamint Kár­páti Ferenc vezérezredes, to­vábbá a Honvédelmi Minisz­térium Katonai Tanácsának több tagja. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Csaknem kétszázan gyűltek össze tegnap délután Kapos­váron az Oktatási Igazgatósá­gon. A résztvevők nagy szá­ma önmagában utal arra, hogy nagy érdeklődés, vára­kozás előzte meg a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, az agrártudomá­nyi egyesület országos és me­gyei szervezete, a megyei ta­nács, és a termelőszövetke­zetek megyei szövetségének rendezvényét. Dr. Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese kö­szöntötte a résztvevőket, az elnökségben helyet foglaló­kat, köztük dr. Villányi Mik­lóst, MÉM-államtitkárt, dr. Lehoczky Mihályt, a TOT fő­titkárhelyettesét, dr. Herpay Balázst, az Állami Gazdasá­gok Egyesülésének vezér­igazgató-helyettesét, dr. Kiss Pált, az Országos Kereskedel­mi és Hitelbank Rt. vezér- igazgatóját, dr. Fenjjő 1st- vánt, a megyei pártbizottság osztályvezető j ét. Dr. Gyenesei István, a me­gyei tanács elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Röviden vázolta, hogy azoknak az ag­rárterületeknek a helyzete, a sorsa adja a kétnapos ren­dezvény témáját, ahol gyen­ge a termőföld, leromlottak az eszközök, alacsony szín­vonalú a termelés, hiányos a szakemberellátás. Sok eset­ben még az egyszerű újrater­melés feltételei sem biztosí­tottak, az itt élők megélheté­se elmarad az átlagtól. Hang­súlyozta : minden eddiginél fontosabb ennek az elszegé­nyedési folyamatnak a meg­állítása, ellenkezővé fordítá­sa. A kibontakozás keresésé­nek egyik, reméhetően hasz­nos módja ez az országos fó­rum. Dr. Villányi Miklós vitain­dító előadása bevezetőjében elmondta, nem véletlen, hogy Somogy lett ennek a nagy- jelentőségű tanácskozásnak a házigazdája, mivel ebben a térségben nemcsak beszélnek az erőforrások hiányáról, ha­nem tudatosan, évek óta tö­rekednek ennek feloldására. A szűkös erőforrásokkal ren­delkező térségek kialakulá­sának több oka van. Ide tar­tozik a kedvezőtlen termé­szeti adottságok között gaz­dálkodó nagyüzemek többsé­ge, azok a területek, ahol visszatérő az ár- és belvíz­kár, azok a körzetek, ahol aprófalvas, hiányos ellátott- ságú, iparszegény a telepü­lésszerkezet, és végül azok az üzemek is, ahol szakmai, vezetési okok miatt ered­ménytelen a gazdálkodás. Szólt az államtitkár az átla­gosnál rosszabb termőföldön gazdálkodó 48 állami gazda­ság és 660 szövetkezet támo­gatási formáiról, hangsúlyoz­va, hogy ezzel a rendszerrel megteremthetők itt az egy­szeri újratermelés feltételei, és ezért a módszer alapele­meire az adóreform után is szükség lesz. Szólt a szak­emberellátottság mennyiségi és minőségi hiányairól ki­emelve, hogy a tartós ered­mények érdekében feltétlenül szélesíteni kell a vezetői ér­dekeltséget. Előadásában részletesen foglalkozott a kor­mányzati munkában is ki­emelt jelentőségű feladatról, az elmaradott térségek fej­lesztésének fontosságáról. Alapcélként fogalmazta meg ezeken a .területeken a me­zőgazdasági termelés racio­nalizálását, a jövedelmező ipari- és szolgáltató tevé­kenység kialakítását. Segít­het az érintett nagyüzemek stabilitása kialakulásában az az év eleji döntés, amely le­hetővé tette az eladósodott nagyüzemek terheinek pályá­zat útján való enyhítését. Beszéde végén hangsúlyozta, hogy a KB múlt év novem­beri határozata alapján az agrárágazatban olyan kon­szolidációs program megalko­tása folyik, amely lehetővé teszi fő céljaink teljesítését. Ennek része a szűkös erőfor­rásokkal rendelkező térségek komplex fejlesztése. Az előadást mintegy kiegé­szítve dr. Lehoczky Mihály az érintett térségek termelő­szövetkezeteinek, dr. Herpay Balázs, az állami gazdaságok helyzetét jellemezte. Nagy érdeklődéssel hallgatták a résztvevők dr. Tóth Károly előadását, aki a Somogy me­gyei tapasztalatokról szólt részletesen elemezve, hogy alacsony hatékonyságú 32 szövetkezetben a vezetés, a termelésszerkezet, az eszköz­állomány megváltoztatása, milyen kedvező hatással volt a stabilizálódásra, a gazdál­kodás eredményességére. A módszer megismertetését, az átfogó értékelést két konkrét, üzemi példa támasztotta alá. Kovács Ferenc elnök, a tabi Béke tsz gazdaságának ki­bontakozásáról szólt, míg Steiner József, a Dél-somo­gyi Mezőgazdasági Kombinát igazgatóhelyettese azt az utat idézte fel, melyet a Lábodi Állami Gazdaság a kombi­náttá alakulásig megtett. A résztvevők a tegnapi nap záróprogramjaként este láto­gatást tettek az Agrártudo­mányi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karán. A tanácskozás ma folytatódik. TAVASZI BNV Marcali újdonságok Sokat kísérleteztek a marcali építőipari szövetke­zet szakemberei, amíg a sa­ját tervezésű aszfalt- és be­tonvágó berendezésből ki­forrott gyártmány lett. A tavaszi vásáron kiállították a gép legújabb, kéttárcsás változatát, amely már nem tekinthető kísérleti gyárt­mánynak, sőt egy későbbi termékcsalád első tagja le­het. Az NSZK-ból is érdeklőd­nek a gép iránt. Az ottani szakemberek elsősorban az olcsóságára figyeltek föl, s arra, hogy két tárcsával párhuzamos vágást lehet vé­gezni e berendezés segítsé­gével. A gép elektronikus vezérlésű, hazai, illetve szo­cialista import anyagokból és alkatrészekből készül. Korábban egy japán motor­ral kísérleteztek Marcaliban, később Trabant-motort használtak, de ennek a nyu­gati exportjáról — mivel kétütemű — szó sem lehe­tett. Most csehszlovák dízel­motorral szerelték föl az aszfaltvágót, s ez „erőmű” minden igényt kielégít. A cég újdonsága a köz­művek bontás nélküli elhe­lyezését segítő fúróberende­zés amellyel utak, árkok alatt lehet alagutat készíte­ni. 150—250 milliméter át­mérőjű furatot készít a gép, legföljebb tizenkét mé­ter széles utak alatt lehet vele dolgozni. Ennél na­gyobb berendezések ismer­tek már az országban, de ilyen kategóriájú hazai gyártmány eddig még nem volt. Szintén új gyártmány a hulladékok és mindenféle fa eltüzelésére alkalmas kazán- család. Családi házak és üzemcsarnokok fűtéséhez használható kazánokat ké­szítettek a szövetkezet ipar­telepén. Kísérleti üzemelési adatokról is beszámolhatnak már. A marcaliak kazánjai­nak előnye, hogy igen ke­vés fűtőanyaggal elérhető a megfelelő, hőmérséklet, s a berendezésben elhelyezett koromfogó lehetővé teszi, hogy a füstgázokkal együtt távozni igyekvő éghető anyagokat visszanyerjék és újra elégessék. Kálmán László, a szövet­kezet elnöke elmondta: — Számunkra nagyon fontos a nemzetközi vásári néhány éve rendszeresen megjelenünk itt. Tulajdon­képpen most érett be ko­rábbi munkánk gyümölcse. . most érezzük igazán, hogy érdemes volt költeni a be­mutatkozásra régebben is. A két évvel ezelőtti kiállítá­sunkon bemutatott faház iránt többen érdeklőditek már, de most kamatozik igazán az a- bemutatkozás, mert nyugati megrendelést kaptunk egy egész indián- falu fölépítésére. A faház most még sincs kint á vásáron. Azért hi­ányzik, mert az őszi vásár­ra készülnek továbbfejlesz­tett, valamivel nagyobb és sokkal szebb változatával.

Next

/
Thumbnails
Contents