Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-16 / 114. szám
Somogyi Néplap 1987. május 16., szombat Mihail Gorbacsov fogadta íacques Chirac-ot Mihail Gorbacsov pénteken fogadta Jacques Chirac francia miniszterelnököt, aki csütörtök óta tartózkodik a szovjet fővárosban. Jacques Chirac francia kormányfőt pénteken fogadta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A megbeszélések előtt a vendég a szovjet főváros nevezetességeivel ismerkedett Valerij Szajkin moszkvai tanácselnök kíséretében. Szovjet részről remélik, hogy a francia vezetés építő módon járul hozzá azoknak a megállapodásoknak létrehozásához, amelyek ,lehetővé tennék a valódi leszerelés irányába tett első, döntő lépés megtételét — hangsúlyozta a francia kormányfővel folytatott megbeszélésén Mihail Gorbacsov. A szovjet vezető rámutatott, hogy ezt a lépést várja minden nép, s annak eredményeként az egész világpolitika éles, kedvező fordulatot venne. A megbeszélésen főképpen a szovjet—francia kapcsolatok kérdéseit érintették. E kapcsolatoknak — jelentette ki a főititkár — új lendületet kell adni, hogy minden vonatkozásban visz- szakapják korábbi baráti jellegüket. A Szovjetunió ellenzi a kapcsolatok intenzitásának csökkentését. Úgy tartja, hogy a két ország nagy felelősséget visel, különösen a nemzetközi fejlődés jelenlegi, fordulópontot jelentő időszakában, s ezért sok hasznosat tehetnek. Egyelőre az elavult előítéletek és megcsontosodott gondolkodásmód megnyilvánulásai akadályozzák ezt. Mihail Gorbacsov felhívta tárgyalópartnere figyelmét arra, hogy a szovjet közvélemény értetlenül és nyugtalansággal szemléli a szovjetellenes megnyilvánulások franciaországi felerősödését. Jacques Chirac szólt arról, hogy a gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok terén gyakorlati intézkedésekkel javítani kell a szovjet—francia kapcsolatokat, és erre vonatkozóan bizonyos javaslatokat tett. Részletekbe menően megvitatták a leszereléssel, az európai atomfegyverek felszámolásával kapcsolatos kérdéseket, a NATO-nak és a nemzetközi közvéleménynek a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozóan tett szovjet javaslatokkal kapcsolatos álláspontját. Jacques Chirac kérésére Mihail Gorbacsov röviden szólt az átalakítás elveiről, céljairól és megvalósításának módszereiről. Az átalakítás a társadalom demokratizálása révén fokról fokra minőségileg új szintre dmeli a szocialista társadalmat. Ez nehéz munka, amelynek nagy része még hátra van. A Szovjetuniónak tehát van mivel foglalkoznia az országon belül, s külpolitikáját a belső folyamatok jeltlege, az alkotó célok fogják meghatározni, ez a politika a szovjet társadalom létszükségleteit fogja tükrözni. Az átalakítás nem más, mint annak a szocialista útnak folytatása új körülmények között, amelyet 1917- ben választott az ország népe. Az új gondolkodásmód magában foglalja annak elismerését, hogy minden népnek joga van a saját, független választáshoz, s a tör: t én elem dönti majd el, kinek a választása jobb. Az csak hasznos, hogy az országok különbözőek, sőt ez — mint a marxista dialektika rámutat — az ellentétek egysége révén lendületet ad a fejlődésnek. Jacques Chirac sikereket kívánt az átalakítás munkálataihoz, meggyőző, magával ragadó jelenségnek nevezte ezt a folyamatot, amelyet — mint mondotta — az évszázad befejező szakasza legfontosabb eseményének tartanak. Kifejezte azt a reményét, hogy az átalakítás a kelet—nyugati kapcsolatok javításához vezet. Szót emelt a szovjet—francia viszony új, kedvező légkörének megteremtéséért. A nyílt és őszinte tárgyalásokon más kérdéseket is érintettek, köztük az új „észak—dél ’’-kapcsolatok megteremtésének világpolitikai jelentőségű problémáját. A találkozó lehetőségeit adott a nézetek és álláspontok egybevetésére. Mint Mihail Gorbacsov zárszavában hangsúlyozta, a megbeszélés eredményeként mindkét félnek van min továbbgondolkodnia. Honecker üzenete három nyugati kormányfőhöz Az egyes európai országokban az elmúlt években végrehajtott rakétatelepítések és válaszintézkedések senkinek a biztonságát nem növelték. Ezért minden államnak feltételek nélkül támogatnia kellene a nullamegoldást és elő kellene segítenie a szovjet—amerikai megállapodás mielőbbi létrejöttét — írta Erich Honecker, az NDK vezetője Nagy-Britannia, Hollandia és Belgium kormányfőinek küldött személyes üzenetében. Mint az NDK külügyminisztériuma pénteken közölte, a közelmúltban átadott üzenetekben az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke rámutatott: még soha nem volt ilyen nagy lehetőség arra, hogy a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés területién áttörést érjenek el. ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Feloszlatták a brit parlamentet, az előrehozott választások időpontja június 11. - Genscher nyugatnémet külügyminiszter Washingtonban tárgyal. - Mitterrand francia elnök Kohl kancellár kíséretében Nyu- gat-Berlinben járt. - A Fülöp-szigeteken megrendezett választásokon Aquino asszony jelöltjei kerültek be a szenátusba. - Máltán a választások eseményeként a győztes nemzeti párt a Nyugat-Eurápához való közeledés politikáját hirdette meg. - Csehszlovák-román csúcstalálkozó Prágában. KEDD: Magyar-görög külügyminiszteri tárgyalások Budapesten, Papuliaszt fogadta Lázár György miniszterelnök és Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. - Chnoupek csehszlovák külügyminiszter Bonnban Genscherrel tárgyalt. - Az izraeli kormányban válságossá fordult a helyzet a miatt, hogy Samir miniszterelnök ellenzi, Peresz külügyminiszter helyesli a közel-keleti konferencia gondolatát - A thaiföldi külügyminiszter Moszkvában tárgyal, fogadta őt Gromiko államfő is. SZERDA: Rizskov szovjet kormányfő tárgyalt Moszkvában Jao Ji-lin kínai miniszterelnök-helyettessel. - A szovjet fővárosban eszmecserét folytattak a szocialista országok külügyminiszter-helyettesei. - Bukarestben véget ért a testvérpártok szervezési kérdésekkel foglalkozó titkárainak tanácskozása, a résztvevőket fogadta Nicolae Ceaucescu. - Kohl kancellár elfogadta a csehszlovákiai hivatalos látogatásra szóló meghívást, amelyet Bonnban Chnoupek külügyminiszter adott át. CSÜTÖRTÖK: Nyilatkozatok, megemlékezések a Varsói Szerződés aláírásának 32. évfordulóján. - Katonai puccs a csendes-óceáni Fidzsi-szigeteken. - Izraelben egyre inkább teret nyer az új választások kiírásának gondolata. — A szovjet szóvivő közlése szerint a Varsói Szerződés tagországai újabb béke-kezdeményezésekre készülnek, amelyeket a politikai tanácskozó testület május végi berlini ülésén fognak előterjeszteni. PÉNTEK: Jacques Chirac francia miniszterelnök Moszkvában tárgyal. - A norvégjai Stavangerban a NATO úgynevezett nukleáris tervező csoportja az amerikaiszovjet nukleáris fegyverzetkorlátozási megállapodások lehetőségét vitatja meg. - Az amerikai igazságügyminisztérium küldöttsége Bécsben a „Waldheim-ügy” megítélését ismerteti. A hét közel-keleti kérdése széles körű tárgyalásra van szükség, s az elől sem zárkózott el, hogy a Szovjetuniónak társelnöki szerepe legyen ott. Viszont á Tel- Aviv-i kormány akkor sem volt hajlandó hallani erről. A Camp David-i különalku sikerén felbátorodva Izrael még elutasítóbb álláspontra helyezkedett, s aztán a Fehér Ház urai, Carter, majd Reagan elnök, szintén letettek a nemzetközi konferenciáról. Csak a legutóbbi időkben mozdult el az elutasító álláspontról Amerika is és — nyilván washingtoni ösztönzésre — egyik-másik izraeli államférfi. Mindenekelőtt a munkapárti Peresz, aki a Likud tömbbel alkotott koalícióban előbb miniszterelnök volt, majd az előre megállapodott váltás nyomán külügyminiszter lett. Peresz titkos kapcsolatokat keresett még a „mérsékeltebbnek” mondott palesztin személyiségekkel is, s igyekezett felhasználni az egyiptomi—jor- dániai politikai vonalban Izrael számára mutatkozó lehetőségeket. Közben a palesztin mozgalomban is gyöngültek a széthúzó irányzatok, erősödött az egységtörekvés. Az arab világ láthatóan tovább támogatja a PFSZ-t és sürgeti már a Nyugatot, hogy ismerje el a palesztinok nemzeti jogait. Érdekes megfigyelni, hogy már az Egyesült Államokban is sűrűsödnek az olyan hangok, amelyek figyelmeztetnek az egyoldalú izraelibarát politika veszélyeire, az arabok elfordulására — és a Szovjetunióhoz való közeledésükre. Izraelben a jobboldali Li- kud-tömb és vezetője, a je lenlegi kormányfő, Samir, a legmerevebben elutasítja az olyan nemzetközi konferenIzraeii kormányválságon át vezet-e az út a közel-keleti békekonferenciáig? Valószínűleg — igen! Az izraeli „nem” állott eddig is az útjában — persze, Washingtonban az utolsó tíz év során szintén „nem”-et mondtak erre —, hogy ösz- szeüljön az az átfogó, valamennyi érdekelt állam részvételével és a Szovjetuniónak, az Egyesült Államoknak a társelnöki tevékenységével, a bonyolult problémakört megvitatni hivatott nemzetközi konferencia. Már tíz évvel ezelőtt Carter elnök is elismerte, hogy ilyen A Fülöp-szigeteken rendezett parlamenti választásokon a kormánypárt szerezte meg a biztos többséget. A képen: Corazon Aquino elnökasszony adja le szavazatát. A hét elején kezdődött meg Lyonban Klaus Barbie náci háborús bűnös pere. A képen: zsúfolásig megtelt a tárgyalóterem. A héten jelentették be Londonban, hogy idő előtti parlamenti választásokat tartanak júniusban Nagy-Britanniában. A képen: Margaret Thatcher kormányfő hivatalából, II. Erzsébet királynőhöz indul. cia gondolatát, amelyen az általa „terroristának” minősített PFSZ is helyet foglalna, s ezen a Szovjetunió lenne az egyik társelnök. Így aztán élesen szembekerült Peresszel és a munkapárttal. Utóbbiak a kormányszövetség felmondását helyezik kilátásba és idő előtti, új választások kiírását követelik. A hét választási kérdése Miért kellett Nagy-Britanniában előrehozni a választásokat? Június 11-én az urnákhoz járulnak a brit választópolgárok. Egy évvel később is megtehették volna, hiszen az alsóház mandátuma csak akkor jár le. Thatcher asszony a Westminsterben nagy-nagy többségre támaszkodhatott eddig. Ha most vállalja a kockázatot, hogy kevesebb konzervatív képviselő kerül be a parlamentbe, mint amennyi eddig volt, akkor ennek nyilván megvan az oka. Mindenekelőtt az, hogy ki tudja: vajon egy év elteltével egyáltalán számíthat- na-e a mégoly csekély többség megszerzésére? Mert az 1983-as diadalmenet, ami a falklandi (Malvin-szigetek) háború hazafias felbuzdulása nyomán alakult ki, mégegy- szer nem ismétlődhet meg! Az elmúlt hónapok során inkább a munkáspárti vagy a szociáldemokrata—liberális jelöltek győztek a különböző időközi választásokon, s a közvéleménytkutatások nemrég még fej-fej melletti versenyről adtak számot. A legutóbbi hetekben viszont kedvezőbbre fordult a miniszterelnök-asszony és konzervatív pártjának a helyzete. Belejátszott ebbe Margaret Thatcher moszkvai útja és a Nyugat nevében fellépő „államférfi”-voltának bizonyítása éppúgy, mint a meggyengült dollárral szemben a font sterling megerősödése. Kinnock, a munkáspárti vezér viszont washingtoni útja során olyan hűvös fogadtatásban részesült, ami az angol—amerikai „különleges szövetségi viszony” szigetországi híveit elriasztotta A Labour ugyanis igen mereven szembefordult mostanában a NATO-val és az amerikai fegyverkezési, főleg az űrfegyverkezési tervekkel. Ennek adott hangot a héten Moszkvában Denis Healey, a munkáspárti „árnyék- kormáy” külügyminisztere is, akinek egyik kijelentését Londonban a „tory” propagandisták ellene fordítottak. Thatcher asszony környezetében ugyanis korábban egyesek azt mondogatták: a szovjet vezetés szívesebben lát konzervatív kormányt, mint munkáspártit. Erre aztán Healey azzal vágott visz- sza: „A szovjet vezetők munkáspárti győzelemért imádkoznak”. Nosza, az alsó- házban Thatcher asszony sietett is kijelenteni, hogy egy munkáspárti kormány egyoldalúan feladná Nagy- Britannia nukleáris elrettentő erejét, viszont a szovjet vezetők realisták, akik tud- ják, hogy a konzervatív kormánnyal lesz dolguk a választások után is. A politikai „madárjósok” mindenesetre ma valóban tory-győzelemre számítanak, s általában jó választásnak tartják a választások előbb- rehoza tálát. Pálfy József Árvíz pusztít a Szovjetunió egyes Uralon túli területein, mert több folyó kilépett medréből. A képen: Kurgan város mélyebben fekvő részein csak csónakkal lehet közlekedni.
