Somogyi Néplap, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-15 / 113. szám

2 Somogyi Néplap 1987. május 15., péntek Közvetlen, nyílt légkörben Szovjet—francia kormányfői tárgyalások kezdődtek Moszkvában Hazánkba látogat a szovjet honvédelmi miniszter Szergej Szokolov, a Szov­jetunió marsallja, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter meghívására a közeli na­pokban hivatalos, baráti lá­togatásra hazánkba érkezik. Haderőcsökkentési tárgyalások Csütörtökön az osztrák fő­városban megkezdődött a közép-európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről folyó tárgyalások újabb for­dulója. A tizennegyedik éve folyó tárgyalásokon ezúttal is távolinak látszik a meg­egyezés, elsősorban a NATO- országok halogató taktikája miatt. Valerian Mihajlov szovjet nagykövet az ülésen rámu­tatott: megállapodás csak a kölcsönösen elfogadható kompromisszum és a két fél egyenlő biztonsága alapján képezhető el. A szovjet kormány meghí­vására csütörtök délután hi­vatalos látogatásra Moszk­vába érkezett Jacques Chi­rac francia kormányfő. A francia államférfit a szovjet főváros vnukovói re­pülőterén Nyikolaj Rizskov miniszterelnök, Eduard Se- vardnadze külügyminiszter, az SZKP KB PB tagjai, és más hivatalos személyiségek fogadták. A moszkvai Kremlben csütörtökön megkezdődtek Nyikolaj Rizskov és Jacques Chirac tárgyalásai. Nyikolaj Rizskov a fran­cia kormányfőt üdvözölve azért szállt síkra, hogy a szovjet—francia ' tárgyalások és megbeszélések tegyék le­hetővé a Szovjetunió és Franciaország közötti politi­kai párbeszéd elmélyítését, s ezt a két ország együttmű­ködésében rejlő, a nemzet­közi légkör javítását célzó lehetőségek felkutatásának medrébe tereljék. A két kormányfő közvet­len, nyílt légkörben, egymás álláspontjának megértésére törekedve véleménycserét folytatott a szovjett—francia együttműködés jelenéről és jövőjéről az európai és a vi­lághelyzet alakulásával ösz- szefüggésben. Rizskov és Chirac egyetértett abban, hogy az együttműködés to­vábbfejlesztése megfelel a szovjet és a francia nép ér­dekeinek, a bizalom növelé­sét, a nemzetközi enyhülés és stabilitás megszilárdítá­sát szolgálja majd. A francia kormányfő ér­deklődésére Nyikolaj Rizskov tájékoztatást adott a Szov­jetunióban folyó átalakítás főbb kérdéseiről, s hangsú­lyozta, hogy az átalakítás szervesen kapcsolódik a Szovjetunió külpolitikai kézi deményezéseihez. A kormányfői tárgyaláso­kat folytatják. A nagy Kreml palotában a szovjet kormány csütörtökön vacsorát adott Jacques Chi­rac tiszteletére, amelyen megjelent Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is. A díszvacsorán Nyikolaj Rizs­kov és Jacques Chirac be­szédet mondott. Befejeződött Budapesten az igazságügy-miniszterek nemzetközi értekezlete Megkezdődött a választási küzdelem Nagy-Britanniában. A képen Neil Kinnock munkáspárti vezér — kezében a pártot jelképező rózsával — egy gyűlés befejezése után. Csütörtök esti kommentár KÖTÉLHÚZÁS Itt az utolsó alkalom, hogy bizonyíthassunk. Ha most, az esős évszak beállta., s ezzel a katonai tevékeny­ség lanyhulása előtt nem si­került komolyabb „fegyver­tényt” felmutatnunk, jelen­tősen csökkennek az esé­lyeink az amerikai segélyek zavartalan áramlására — igy foglalható össze a nica- raguai kontrák miami főha­diszállásán, illetve a közép­amerikai ország határtérsé­geiben tevékenykedő alaku­lataik körében uralkodó han­gulat. S az időtényező való­ban mind érezhetőbb: arról ugyan továbbra sincs szó, hogy a hivatalos Washing­ton be akarná szüntetni a managuai kormány ellen fegyveres harcot folytató csoportok sokoldalú támoga­tását, annak azonban nő az esélye, hogy az irangate- vizsgálat nyomán felborzolt kedélyek a képviselöházban megnehezíthetik a katonai szállítások folytatását. Márpedig a hadihelyzet korántsem utal a kontrák által régóta ígérgetett áttö­résre. Sőt, éppen tegnap ér­kezett hire, hogy a sandinis­ta hadsereg egységei kemény harcokban felszámolták ettyik megerősített támasz­pontjukat a hondurasi ha­tárvonal kőzetében. Jóllehet az utóbbi időben éppen az lenne az ellenforradalmárok célja, hogy valamelyest is nagyobb nicaraguai területet kezükben tartva jelenthessék be igényüket — esetleg „ha­zai földön működő ellenkor­mányt” is alakítva — a megnövelt külföldi támoga­tásra. Senki sem tagadhatja, hogy az immár öt éve tartó véres ellenségeskedések nem csekély gazdasági terhet je­lentenek a sandinista rend­szernek. Tisztában vannak ezzel a managuai kormány vezető is, épp ezért igyekez­nek elősegíteni a Contadora- csoport rendezési elképzelé­seit. A Fehér Ház azonban változatlanul elveti az eddig körvonalazott megoldást; Reagan elnök például Cere- zo guatemalai elnökkel tár­gyalva a napokban ismét „diktatúrának” minősítette a sandinista rendszert és a „demokrácia helyreállításá­ban” jelölte meg Washing­ton céljait. A Fehér Ház lépéseit ugyanakkor nem csekély mértékben hátráltatja a kontrák soraiban dúló bel- harc, az a lemondásokkal, szövetségkötésekkel és szakí­tásokkal tarkított hatalmai kötélhúzás, ami szintén riasztólag hathat az ameri­kai közvéleményre. Tegnap például az eddigi, felbom­lott vezetőség helyébe új „igazgatóságot” választottak és létrehoztak egy „nemzeti ellenállási hadsereg" nevű új ellenforradalmi tömböt. Igaz, a kontrák egyik vezetője maga is úgy kommentálta a Miamiből keltezett hírt: ez a koalíció az utolsó lehető­ség a tartós amerikai támo­gatás biztosítására. E. É. (Folytatás az 1. oldalról) korlátát, és szóba került az egyezmény egyes rendelke­zéseinek továbbfejlesztési le­hetősége is. Megelégedettségüket fejez ték ki azzal1 kapcsolatban, hogy a konferencia a részt­vevők közötti megértés, a teljes nyíltság, őszinteség és a magas fokú szakszerűség jegyében zajlott le. Az igazságügyminiszterek örömmel fogadták a szovjet miniszter kezdeményezését, hogy a következő, sorrend­ben 10. konferenciájukra Moszkvában kerüljön sor. Az értekezleten az igazság­ügy-miniszterek nyilatkoza­tot fogadtak el. A dokumen­tumban kinyilvánították, hogy bármely olyan lépést támogatnak, amely a nuk­leáris háború fenyegetése el­len, a tartós béke megőrzé­sére, a biztonságra, a népek kölcsönösen előnyös békés együttműködésére irányul. Hangot adtak annak a meg­győződésüknek, hogy a bé­kés egymás mellett élésnek nincs alternatívája, és hogy támogatják a Szovjetunió, a többi szocialista ország, va­lamint más békeszerető or­szágok és népek harcát, erő­feszítéseit a fegyverkezés el­len, a teljes leszerelés érde­kében. Az értekezlet résztvevői nyilatkozatban kifejezték mély meggyőződésüket, hogy a jog megalkotásának és al­kalmazásának középpontjá­ban egyaránt az ember áll, és hogy az igazságszolgálta­tás legalapvetőbb célja az állampolgárok jogainak és érdekeinek védelme. Egyet­értettek abban, hogy min­dent megtesznek az emberi jogok további érvényesülése érdekében, amelyek egység­ben szolgálják a világbékét, ezért eltökélt szándékuk e jogok továbbfejlesztése. Az igazságügy-miniszterek ugyanakkor elítélték egyes államoknak azt a törekvését, hogy az emberi jogok ürü­gyén más államok belügyei- be avatkozzanak be. A terrorizmus amellett, hogy egyre nagyobb veszélyt gyakorol az olyan alapvető emberi értékekre, mint az élethez, a testi épséghez, a méltóságérzethez és az egyén biztonságához való jogra, a nemzetközi béke és biztonság szempontjából is súlyos fenyegetést jelent. A terrorizmus gyakorlata ál­lamközi szinten a béke el­leni, illetőleg egyéb nemzet­közi bűntettnek tekintendő. A tanácskozás résztvevői el­ítélik a terrorizmus min­denféle akcióját, módszereit és gyakorlatát, akár egyéni, akár csoportos, akár állami terrorizmusról van szó; de ugyanakkor felemelik sza­vukat az ellen is, hogy né­pek felszabadításáért, ön­rendelkezési joguk valóra váltásáért vivott küzdelmét bárki is azonosítsa a terro­rizmussal. Az eddigi legnagyobb méretű közös amerikai—hondurasi hadgyakorlatot tartják a közép-amerikai országban, Nicara­gua szomszédságában. A képen: amerikai katonák szállnak ki csapatszállító helikopterekből. Közlemény a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottsági titkárainak tanácskozásáról Bukarestben tartották 1987. május 12—13-án a szo­cialista országok kommunis­ta és munkáspártjai közpon­ti bizottságai szervezési kér­désekkel foglalkozó titkárai­nak tanácskozását. A tanács­kozáson részt vett: Csudo- mir Alekszandrov, a Bolgár Kcmmun sta Párt Politikai bizottságának tagja, a KB titkára; Mikulás Benyo, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB titkára; Jorge Risquet, a Kubai Kommu­nista Párt Politikai Bizott­ságának és titkárságának tagja; Sámán Vignaket, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára; Josef Ba- ryla, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára; Horváth István, a Magyar Szocialista Muskárpárt KB titkára; Bugin Dezsid, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; Horst Dohlus, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titká­ra; Emil Bobu, a Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára; Ion Stoian, a PVB póttagja, a KB titkára; Georgij Razu- movszkij, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB tit­kára; Pham The Duyet, a Vietnami Kommunista Párt KB titkára. A Koreai Munkapárt ré­széről Ge In The, a politi­kai bizottság póttagja, a kb titkára vett részt megfigye­lőként a tanácskozáson. A tanácskozás munkájá­ban részt vettek a testvér­pártok központi bizottságai­nak osztályvezetői, osztály­vezető-helyettesei, más fele­lős munkatársai, és A. Szub- botyin, a Béke és szocializ­mus című folyóirat főszer­kesztője. A társadalmi-gazdasági fejlődés és a szocialista de­mokrácia elmélyítését célzó kongresszusi határozatok megvalósítása jegyében a ta­nácskozáson átfogó véle­mény- és tapasztalatcserét folytattak a politikai-szerve­zési munka fejlesztéséről, a pártszervek és -szervezetek tevékenységének tökéletesí­téséről, a kommunisták fele­lősségének növeléséről. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak kongresz- szusain elfogadott határoza­tok jelentőségét. Szóltak az időszerű feladatokról, és is­mertették azokat a tapaszta­latokat, amelyekre pártjaik az országaik gazdasági-tár­sadalmi fejlesztését célzó határozatok, programok és tervek megvalósítása során szert tettek. Méltatták a szocialista országok sikereit, melyeket pártjaik vezetésé­vel értek el az új társadalmi rend építésében. Elemezték a társadalmi-gazdasági fejlő­dés jelenlegi szakaszában előttük álló mind összetet­tebb feladatokat, hangsú­lyozták a konkrét utak, módszerek és formák gaz­dagságát és sokszínűségét. A találkozón kiemelték: a marxizmus-leninizmus alko­tó továbbfejlesztésének szel­lemében, a szocialista építés jelenlegi szakaszának köve­telményeivel összhangban, a tudományos-műszaki forra­dalom körülményei között különös jelentősége van a politikai munka javításának, a pártszervek és -szerveze­tek tevékenysége tökéletesí­tésének, társadalomirányító szerepük növelésének. Nagy jelentőségű, hogy valameny- nyi testvérpárt képes kriti­kusan elemezni saját tevé­kenységét, állandóan meg­újítani a szervezés és az irányítás demokratikus for­máit és módszereit. Ez hoz­zájárul a szocializmus tekin­télyének és vonzerejének nö­veléséhez a világban. A tanácskozáson részt ve­vő pártok képviselői részle­tesen ismertették a munka­stílus és a módszerek töké­letesítésében szerzett tapasz­talatokat. Elmondták, mit tettek azért, hogy növeljék a kommunisták felelősségét a párthatározatok követke­zetes végrehajtásában, a tör­vények tiszteletben tartásá­ban, és annak érdekében, hogy minden kommunista képességei, felkészültsége és tapasztalatai szerint ve­gyen részt a munkában, a rábízott feladatok végrehaj­tásában, a vezetői munka megerősítésében és ellenőr­zésében. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a párt­demokrácia fejlesztésében, a párttagokkal folytatott kon­zultáció módszereinek töké­letesítésében szerzett tapasz­talatokra. Hangsúlyozottan szóltak arról, hogyan kap­csolódnak be a kommunis­ták a feladatok megoldásá­ba, s hogyan hasznosíthat­ják még jobban alkotó és kezdeményező képességü­ket. Kifejtették, hogy a ta­nácskozáson képviselt pártok nagy jelentőséget tulajdoní­tanak az elvszerű káderpo­litika érvényesülésének, a politikai, az ideológiai és szakmai felkészítésnek, a feladatok teljesítéséért vi­selt felelősség növelésének. A tanácskozás résztvevői a pártjaik kongresszusain el­fogadott dokumentumok alapján részletesen szóltak azokról a tapasztalataikról, intézkedéseikről és jelenlegi törekvéseikről, amelyek a termelési és a társadalmi vi­szonyok, az irányítási rend­szer, a népgazdaság tervezé­sének és szervezésének tö­kéletesítését, a gazdaság ha­tékonyságának növelését, és a műszaki-tudományos ala­pok erőteljesebb fejlesztését szolgálják. Kiemelt jelentő­séget tulajdonítottak azok­nak a feladatoknak, ame­lyeknek megoldása a szocia­lista demokrácia továbbfej­lesztését és elmélyítését, va­lamint a dolgozóknak az egész társadalom irányításá­ban való aktív részvételét, a demokratikus formák gazda­gítását segítik elő. Széles körű információcserét foly­tattak arról, hogyan teszik lehetővé a munkásosztály, a parasztság, a dolgozók más rétegei, a dolgozó kollektí­vák és a társadalmi szerve­zetek közvetlen részvételét a határozatok, a fejlesztési programok és tervek, a párt: és az állam bel- és külpoli­tikájának kidolgozásában és megvalósításában. Hangsúlyozták a pártmun- ka különböző területeiről, valamint általában a szocia­lista építésről folytatott vé­lemény- és tapasztalatcsere hasznosságát a népek ered ményei és törekvései jobb megismerésének, a barátság, a szolidaritás és az együtt­működés elmélyítésének, az új társadalmi rendet építő pártok és országok egységé­nek fontosságát. A tanácskozás résztvevői méltatták a nagy októberi szocialista forradalom jelen­tőségét, és hangsúlyozták, hogy országaikban nagy fi­gyelmet fordítanak az embe­riség történetében új korsza­kot nyitó esemény 70. év­fordulójának megünneplésé­re. A tanácskozás vitájában megnyilvánult a jelen levő pártok azon törekvése, hogy mindent megtesznek az atomháború veszélyének el­hárításáért. Ennek érdeké­ben az együttműködésnek más kommunista és mun­káspártokkal, minden hala­dó demokratikus, antiimpe- rialista erővel, a fegyverke­zési verseny megállításáért, a világűr militarizálásának megakadályozásáért, a tény­leges leszerelési intézkedé­sekért — elsősorban a nuk­leáris leszerelésért —, a bé­kéért és a haladásért. Nagy­ra értékelték a Szovjetunió­nak, a többi szocialista or­szágnak a béke és a nem­zetközi biztonság megszilár­dításáért tett javaslatait. A tanácskozás elvtársi munkalégkörben, a barátság és a kölcsönös megértés szel­lemében zajlott le.

Next

/
Thumbnails
Contents