Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-11 / 86. szám
2 Somogyi Néplap 1987. április 11., szombat Mihail Gorbacsov beszéde a prágai nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) dünk belső dolgainkról és a nemzetközi helyzetről. Mindkét félnél tapasztalható a törekvés, hogy továbblépjünk a szovjet—csehszlovák együttműködés elmélyítésének és sokoldalú gazdagításának útján. Őszinte örömmel töltenek el bennünket Csehszlovákia sikerei — mondotta Mihail Gorbacsov, majd hozzáfűzte, hogy a prágai megbeszéléseken persze szó volt a megoldatlan problémákról is. A szovjet párt vezetője ezután a Szovjetunióban megkezdett átalakítás folyamatáról szólva rámutatott: olyan helyzet állt elő, amelyen apró javítgatásokkal már nem lehet segíteni, teljes átalakításra van szükség. Jól ismertek a Szovjetunió sikerei, de épp az elért eredmények fényében váltak tűrhetetlenné a hetvenes években megnyilvánult komoly problémák és stagnálást mutató jelenségek. Nyíltan mondjuk ki: igen éles ellentmondások jelentkeztek. A Szovjetunió egyfelől hatalmas mennyiségű acélt termel, a világon a legnagyobb nyersanyag- és energiaforrásokkal rendelkezik, mégsincs belőle elegendő a pazarló, nem hatékony hasznosítás miatt. A világon az elsők közé tartozik a gabonatermesztésben, mégis évente több millió tonna takarmánygabona behozatalára szorul. A valóság „probléma- mentes” ábrázolása miatt szakadék alakult ki a szavak és a tettek között, ami társadalmi passzivitást szült, megingatta a hirdetett célokba vetett hitet. Épp ezért a Szovjetunió erőfeszítései az egész társadalmi mechanizmus átalakítására irányulnak: — a gazdaságban ez azt jelenti, hogy az ex- tenzívekxől az intenzív módszerekre térünk át, s a legkorszerűbb műszaki-tudományos alapokon gyorsítják meg a társadalmi és a gazdasági haladást. Politikai téren a széles körű demokrácia és a népi önkormányzat kibontakoztatását, a bürokratizmus és a hatalmaskodás kiirtását, a szocialista törvényesség erősítését jeleníti, az ideológiai, szellemi szférában a mar- xista-leninista elmélet alkotó továbbfejlesztését. Gyökeres, forradalmi jellegű fordulatra van szükség mind tevékenységünk szervezésében, mind pedig a társadalmi tudat terén — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Az átalakítás végső célja az, hogy jobb életet teremtsünk a szovjet emberek számára, és hogy megszilárdítsuk a társadalomszervezés és a szociális igazságosság fejlettebb modelljeit. A szocialista országok közötti együttműködéssel foglalkozva Gorbacsov kiemelte, hogy ez is átalakításra szorul, mivel az együttműködés korábban kialakult formái, régi módszerei már nem félelmek meg a kor követelményeinek és a lehetőségeknek. Hangsúlyozta, hogy minden egyes szocialista ország, és vezető pártja egyenjogú. „Senkinek sincs joga ahhoz, hogy különleges helyet követeljen magáinak a szocialista országok között” — fogalmazott. Sérthetetlen alapelvnek nevezte azt, hogy minden párt a saját népének tartozik felelősséggel, és joga van szuverén módon megoldani a hazája fejlődésével kapcsolatos feladatokat. Ugyanakkor hangoztatta azt a meggyőződését is, hogy a szocialista közösség csak akikor érhet el sikereket, ha minden párt, minden ország a közös érdekekkel is törődik — nemcsak sajátjaival — az egymás iránti tisztelet állapján. Mihail Gorbacsov prágai beszédében ezután részletesen szólott az európai biztonsáig megszilárdítása céb jából előterjesztett új szovjet kezdeményezésekről. Állást foglalt a közép -hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló egyezmény megkötése mellett, sürgette a hadműveleti-harcászati rakéták korlátozását, majd felszámoláséit Európa földjén és javasolta az Európában egymással szembenálló fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek nagyarányú toodLáitozását. Az SZKP KB főtitkára kijelentette, hogy ma az egész emberiség sorsát érlinitő kérdések várnak megoldásra. A mai világban a kölcsönös függés foka igen nagy. Nukleáris korunkban ugyanis új politikai gondolkodásmódra van szükség, mert csak így kerülhető el az egész emberiség pusztulásával fenyegető nukleáris katasztrófa. A leszereléshez vezető egyijk igen fontos lépés megtétele végett javasoltuk, hogy kössünk megállapodást a közép-hatótávolságú (KHT) rakéták kérdéséről. A KHT szerződés aláírása után és függetlenül a hadműveleti, harcászati rakétákról folyó tárgyalások menetéből a Szovjetunió — Csehszlovákia és az NDK kormányával egyetértésben — kivon ja azokat a rakétákat e két országból, amelyeket a Pershing—2 és a manőverező robatrepülőgé- pek nyugat-európai telepítésére adott válaszként helyezett el oda. A hadműveleti-harcászati rakétákról szóló megállapodást természetesen szigorú ellenőrzéssel kell egybekötni. Mihail Gorbacsov ezután az Európában egymással szembenálló fegyveres erők kérdéséről és az ott feLhai- mozdtt nagy mennyiségű hagyományos fegyverekről szólott. A vegyifegyverek kérdésére térve Mihail Gorbacsov a következő bejelentést tette: a Szovjetunió beszüntette a vegyifegyverek gyártását, és megtette az első lépést a vegyifegyverek felszámolására. A vegyi fegyverek megsemmisítése céljából a Szovjetunióban egy különleges üzem létesítését kezdték meg. Gorbacsov egyúttal közölte, hogy a Varsói Szerződés tagállamaiban a Szovjetunió területén kívül nincsenek vegyi fegyverek, meri a VSZ más tagországai sohasem gyártottak és sohasem tároltak területükön ilyen fegyvert, és a Szovjetuniónak nincsenek ilyen fegyverei saját határain kívül. A továbbiakban Gorbacsov arról szólt, hogy az új szemlélet hívta életre az „összeurópai ház” gondolatát. Ez elsősorban egyfajta összetartozásnak az elismerését jelentené, jóllehet tagjai eltérő társadalmi berendezkedésű államok, s egymással szembenálló katonai tömbök országai lennének. Ez a ház egyesítené magában a meglévő problémákat és megoldási lehetőségeiket is. Ideje elgondolkodni Európa két részének integrációs folyamatain is. A világgazdasági törvényszerűségek objektívak. Emellett a műszaki-tudományos haladás is a kölcsönösen előnyös együttműködés bizonyos for máinak kialakítását teszi szükségessé. A KGST jelezte, hogy e hidak kiépítése minden európai nép érdeke • it szolgálná. Gorbacsov kitért olyan gondokra is, amelyek nem csupán Európa, hanem az egész világ előtt állnak, mint például a környezetvédelem, a terrorizmus, a narkomá- nia, az AIDS. A szovjet vezető Európa és az Európán kívüli országok világméretű együttműködését sürgette e problémák megoldása érde^ kében. A helsinki folyamat nem halt el. Léte lehetővé teszi, hogy lépésről lépésre erősítsük a bizalmat az európai országok között. E szellemben kívánunk cselekedni, a közös érdekekre kívánjuk helyezni a hangsúlyt. Arra törekszünk, hogy mérséklődjék a katonai szembenállás, hogy eljussunk az atomfegyverektől mentes világhoz — mondta végezetül az SZKP KB főtitkára. A hét kérdései Milyenek egy közel-keleti békekonferencia kilátásai? Hosszú dermedtségéből éledezik a közel-keleti diplomácia, s a héten is mind több szó esett egy békekonferencia léhetőségéről. A különböző hírek — a jelentések mellé nem egyszer rögtön cáfolatok is csatlakoznak — egy sajátos mozaik-össze- rakási folyamathoz hasonlatosak, mindenképpen kapcsolódnak egymáshoz. Kulcsszereplővé a jordán diplomácia igyekezett előlépni. Az ország kormányfője Washingtonban tárgyalt; királya több arab országos látogatott meg, majd Nyugat- Európába utazott. Előzőleg pedig magas rangú szovjet parlamenti küldöttséget fogadott Ammanban. Amman ugyanakkor — ha erről nem is esik szó hivatalosan — szívesen felvállalná, afféle védőhatalomként, a palesztinok ügyét. A PFSZ jelentőségének hangoztatásával, de valahol azzal a szándékkal, hogy egy önálló palesztin nemzeti állam helyett palesztin—jordániai államszövetség alakuljon, Amman vezetésének biztosításával . A jelek szerint a PFSZ egyes vezetői hajlanak a „konferencia-belépő” megfizetésére. Arafat kijelentette: nem ragaszkodik a szervezet formális képviseletéhez, Terazi ENSZ-megfi- gyelő pedig lehetségesnek mondotta a fegyveres harcról való lemondást egy konferencia előkészületi szakaszában. A nagy kérdés, hogy mit szólnak ehhez a többi palesztin szervezetek és Da: maszkusz, ahol különben — némi meglepetésre — ugyancsak járt a jordán uralkodó. Figyelmet keltett az izraeli jelentés is: Peresz külügyminiszter több olyan palesztin személyiséggel tárgyalt, akiket szoros kapcsolatok fűznek Arafat irányzatához, s akiknek neve már korábban szóba került egy jordá- ndai küldöttségen belüli palesztin részvétel kapcsán. Lesz-e, s mikor közel-keleti békekonferencia? A kérdésre ma még lehetetlen hi1 telt érdemlően válaszolni. Az épületet mindenképpen két oldalról kell építeni: a nemzetközi politika szintjén éppúgy, mfint a helyi problémák tisztázásával. (Etekin- tetben fontos lehet a palesztin mozgalom parlamentjének tervezett összehívása, a libanoni stabilizáció, és sok más tényező.) Valami megindult, a folytatást meglátjuk ... Miként alakult a helyzet az amerikai külügyminiszter moszkvai látogatása előtt? Shultz „edzőtáborban” volt hétfőn kezdődő moszkvai látogatása előtt. Washingtonba érkezett brit kollégája, Sir Geoffrey Howe, aki hosszan ismertethette ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN VASÁRNAP: Választások Hessenben, a szociáldemokraták négy évtizedes kormányzás után elvesztik a tartományt. - A jordániai király körútja, tárgyalások egy közel-keleti békekonferenciáról. L II. János Pál Chi- . lében. HÉTFŐ: Kormányválság Portugáliában. — Üzenetváltás Athén és Ankara között az égei-tengeri viszállyal kapcsolatosan. - A Varsói Szerződés, illetve a NATO tagállamainak képviselői egy ,új európai leszerelési fórum lehetőségeiről tanácskoznak. KEDD: Amerikai-kanadai csúcstalálkozó. - Az egyiptomi választásokon b kormánypárt győzelmet arat. SZERDA; Lemondanak a kereszténydemokrata miniszterek, meghiúsul Craxi kormányalakítási kísérlete. - Az arab külügyminiszterek közvetítést ajánlanak a libanoni táborok háborújában, valamelyest javul az ostromlott negyedek élelmiszer-ellátása. CSÜTÖRTÖK: Mihail Gorbacsov megkezdi háromnapos csehszlovákiai látogatását. - Washingtonba érkezik a brit külügyminiszter, hogy amerikai kollégájával tárgyaljon. i- A Szocialista fnternacionálé római ülése az európai közép-hatósugarú rakéták leszerelése mel- lett foglal állást. PÉNTEK: Közzéteszik a Varsói Szerződés javaslatát a NATO- hoz: a tagállamok fagyasszák be katonai kiadásaikat. ■- Tavaszi szünet a bécsi utókonferencián. Előrehozott parlamenti választásokat tartottak a hét elején Egyiptomban — biztos kormánypárti győzelemmel. A képen: Mubarak államfő sza-i váz legutóbbi látogatásának tapasztalatait, amikor Thatcher kormányfő kíséretében járt a szovjet fővárosban. Az amerikai sajtóból mégis elmaradtak a brit politikusok pozitív nyilatkozatai, s a külügyminiszteri találkozó előtt hisztérikus hangok hallatszottak. A moszkvai amerikai nagykövetséggel kapcsolatos kémügyele s állítólagos lehallgató készülékek kerültek előtérbe (amire csattanós szovjet válasz érkezett az amerikai szovjet képviseleteken felfedezett felderítő szerkezetek kiállításával), de született olyan szenátusi ajánlás is, hogy Shultz ne utazzék a szovjet fővárosba. Szinte megismétlődött a tavalyi ősz, amikor Moszkvában átadta megbízó- levelét Jack Matlock, az Egyesült Államok új nagykövete. A képen: kézfogás Andrej Gromiko szovjet államfővel a New Yorkban és Washingtoniban tartott szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozókat fenyegette kudarccal a kémhisztéria torpedója. Az előjelek tehát nem túl kedvezőek, a világ legfeljebb a színházi mondás igazságában bízik: a rossz főpróbát jó bemutató szokta követni. A moszkvai találkozó ugyanis rendkívül fontosnak ígérkezik : érzékeltetheti majd, várható-e haladás még az idén (jövőre már megindul az elnökválasztási kampány !) a közép-hatósugarú rakéták európai nulla megoldásában. Ez kapcsolódik egy lehetséges csúcstalálkozó megtartásához is. Van miről beszélgetni egyéb vonatkozásokban is: Bécsben egy új európai leszerelési fórumról tárgyalnak; a Varsói Szerződés javasolta a NATO-nak a katonai kiadások befagyasztását; napirenden van a rövid hatótávolságú európai rakéták ügye s a hagyományos fegyverzetek egyensúlya; s nem került le a napirendről a hadászati fegyver- rendszerek csökkentésének, az űrfegyverkezés megakadályozásának kérdése sem. A szovjet vezetés jelentős tárgyalási forduló előtt áll az amerikai külügyminiszterrel R. E. Hagyjátok meg a csillagokat a szerelmeseknek Huszonhat évvel ezelőtt — 1961. április 12-én — Jurij Gagartn, 6480 másodpercet töltve a világűrben, áttörte az emberi lét kozmikus burkát és többet és megrázóbbat élt át, mint Magellan hároméves földkörüli útja során. Amikor a Nemzetközi Repülőszövetség 1969-ben nemzetközi űrhajózási és repülési nappá nyilvánította április 12-ét, azt akarta, hogy az emberek világszerte emlékezzenek az első űrrepülésre, évről évre tisztelettel és büszkeséggel emlékezzenek meg az emberiség első kozmikus küldöttének nagyszerű missziójáról. Oroszország 130 évvel ezelőtt adta a világnak Ciol- kovszkijt, az elméleti űrkutatás atyját, 80 évvel ezelőtt Korol javat, az első űrhajók építőjét. A Szovjetunió 30 éve nyitotta meg az űrkorszakot, megismertetve a világot a „szputnyik” orosz szóval. Ezek az évfordulók tudomány- és technika- történeti mélységet adnak 1961. április 12-ének, egyben mérföldkövei egy kozmikus nagyhatalom kialakulásának, merész ambíciói beteljesülésének. Mégis, Moszkva azon a napon ezt üzente a világnak: „A világűr meghódításában kivívott győzelmet nemcsak népünk, hanem az egész emberiség vívmányának is tekinthetjük. örömmel állítjuk minden nép szolgálatába a haladás nevében, a Föld minden Lakosának javára és boldogulására.” Negyedszázad sem telt el, s az emberiség a „csillagháború,, és a „csillagbéke” vá- laszútja elé érkezett. Minél világosabb lett, hogy Amerika katonai tervezői számára szűkké vált a Föld, hogy a kozmoszból akarják sebez- hetetlenné tenni az Egyesült Államokat egy általuk kirobbantandó nukleáris háborúban, hogy e háború frontjait a Szovjetunió fölé szeretnék helyezni, annál egyértelműbbé vált, hogy a világűr fel- használása minden államtól egész bolygónkat átfogó új politikai gondolkodásmódot követel. Ezt az új gondolkodásmódot Gagarin honfitársai hirdették meg, az erőszakról való lemondás, a glabális egymásrautaltság, az építő együttműködés, az atomfegyvermentes Föld és a háborítatlan kozmosz fogalomkörében. Háborítatlan kozmosz? Vajon lehetséges lett volna-e a hadászati fegyverrendszerek korlátozása a kozmikus ellenőrzési technikák nélkül? Vajon kiiktatható lett vol- na-e az oly sok háború kimé. netelét meghatározó meglepetésszerűség, mint a győzelem kulcsa, a katonai felderítő műholdak tucatjai nélkül? Vajon mód volna-e az ellenséges szándékok nyo- monkövetésére és következményeik i tudatosítására a mai katonai űrtechnikák nélkül? A világűr katonai fel- használása befejezett tény, biztonságpolitikai szükség- szerűség. Az a körülmény azonban, hogy az új politikai gondolkodás hiánya, a biztonság katonai tényezőinek túlsúlya már belevonta a világűrt a katonák terveibe, korántsem jelenti, hogy az emberiség bármikor is megbékélhet csapásmérő űrfegyverek telepítésével, a fegyverkezési hajszának a kozmikus térségbe való exportálásával. Most kelt megálljt parancsolni annak a katonai-ipari-akadémiai komplexumnak. amely a két világrend- szer történelmi vitáját a világűrben és a világűrből fegyverrel akarja eldönteni. „Hagyjátok meg a csillagokat a szerelmeseknek ...” Mindegy, akár egy filozofálgató asztrofizikus, akár egy jámbor földművelő ajkán fakadt ez a kívánság, mert minden józan gondolkodású ember ugyanazt akarja: a kozmikus mezők, a csillagok maradjanak meg a szerelmeseknek, az élet, a tudás, a béke szerelmeseinek. P. S. Mihail Gorbacsov találkozott a Csehszlovák Kommunista i*árt Elnöksége, Titkársága és Ellenőrző Bizottsága tagjaival
