Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-11 / 86. szám

1987. április 11., szombat Somogyi Néplap 3 Nem tréfa a mezőgazdaságban Még a napsütés is árthat Az utolsó erdészeti szakmunkások Többnyelvű oktatás Már a második éve nem teljesíti a mezőgazdaság a tervét. A megállapítás szo­katlanul cseng, hiszen -ko­rábban hosszú -ideig éppen az agrárgazdaságot emleget­ték húzó ágazatként. Szak­mai körökben példálóztak si­kereivel, s a közvélemény is elismerte teljesítményét. Az ország lakosságának persze még ma sincs oka kárhoz­tatni a mezőgazdaságot, mert az élelmiszerellátás változat­lanul jó. E tény az ellátást illetően nyugalomra int, ám más szempontok szerint már ke­vesebb ok van a teljesít­ményromlás csendes tudo­másulvételére. A mezőgazda­ság -is fontos része a nép­gazdaságnak, s ha romlanak az ágazatban az eredmé­nyek, az Óhatatlanul az or­szágot is gyengíti. A fő ellenség: a négy évszak? Közismert, hogy az ország külkereskedelmi mérlege több mint négyszáz millió dolláros hiánnyal zárult a múlt esztendőben. Sokfelé lőhetett hallani, hogy a ki­esés a mezőgazdasági telje­sítmények elmaradása mi­att következett be. Az ugyan tény, hogy gabonából keve­sebb termett a tervezettnél. Mindezek azonban együtte­sen sem magyarázzák a kül­kereskedelmi mérleg -hiá­nyát. Éppen ellenkezőleg: az agrárágazat a kimutatások szerint tekintélyes aktí­vummal zárta külkereske­delmi mérlegét, s a közvéle­ményben elterjedt hírekkel ellentétben az 1,3 milliárdos exporttervétől alig maradt el a -teljesítménye. Az kétségtelen, bárki ta­pasztalhatta, hogy -négy esz­tendőben száraz nyár, két évben kemény tél gyengítet­te a mezőgazdaság -termés­eredményeit. E tekintetben most is bizonytalan esztendő előtt vagyunk, hiszen minta szakemberek mondják, az őszi gabonákat porba vetet­ték, későn -kelt -ki a magból a növény, a tél beálltáig nem tudott megerősödni, s ezután jött rá a hosszan tartó hid-eg. Még semmi bi­zonyosat nem lehet tudni a várható termésekről, de már mintegy reflexszerűen véde­kező állásba húzódnak a szakemberek. Gazdag és szegény szomszédok Sokan tudják ugyanis, hogy a hangsúlyozott időjá­ráson kívül más Okai is vannak (lehetnék) a teljesít­mények mérséklődésének. Aligha magyarázható ugyan­Mozgalmas hetet tudha­tunk magunk mögött. Belpo­litikai életünk legjelentő­sebb eseménye e héten Né­meth Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, az MSZMP főtitkár-helyettesé­nek látogatása volt. Németh Károly a megyei pártbizottság első titkárának és a megyei tanács elnöké­nek társaságában látogatást tett a Tungsram Rt. Kapos­vári Elektronikai Gyárában. Kötetlen eszmecsere keretében elbeszélgetett a szocialistabrigád-vezetőkkel. A főtitkár-helyettes a bri­gádmozgalomról szólva ki­fejtette; a változás, megúju­lás matériáját „-itt lent” kell kialakítani, „fentről” senki sem fogja kitalálni. Délután Németh Károly a megyei pártbizottságon a vb--tagokkal, az ott dolgozó osztályvezetőkkel, a tömeg­szervezetek és -mozgalmak is természeti tényezőkkel a szomszéd gazdaságok közöt­ti számottevő teljesítmény­különbség, pedig erre az or­szág bármely vidékén sok a példa. Elegendő a statisztikát elő­venni, s máris kiderül: a legutóbbi tíz esztendőben je­lentősen növekedtek a hoza­mok, de alig változott a hektáronként felhasznált műtrágya mennyisége, egyes gazdaságokban pedig már zsarolják is a földöket. Más táblázatok arról árulkodnak, hogy ugyan növekedett a mezőgazdasági gépek összes teljesítménye, de az eszkö­zök állapota romlott, ami a javítási költségeket és a ja­vítássál együttjáró állásidőt növeli. Az időjárással a takar­mánytermesztés révén csak közvetett kapcsolatban lévő állattenyésztésben is inga­doztak a teljesítmények. Né­hány éve még rekordot dön­tött a sertésállomány, 1985- ben mélypontra jutott, majd a gyors intézkedések követ­keztében tavaly megint gya­rapodásnak indult. A szar­vasmarha- és a juhállomány csökkenését pedig még a kedvező pénzügyi intézkedé­sek sem tudták eddig meg­állítani. Kedvező változások Az ingadozó, adott eset­ben csökkenő teljesítmények a gazdaságok elszegényedé­sével is kapcsolatban van­nak. A szakemberek az idő­járásra való hivatkozáson kívül azt is gyakorta mond­ják, hogy nincs elég pénzük gépeik, műtrágyák, növény­védő szerek vásárlására, s emiatt a technológiai előírá­sok betartása eleve elma­rad. Az pedig régi törvény- szerűség, hogy a termelés kedvezőtlen feltételei — ese­tünkben a technológiai fe­gyelmezetlenség és az idő­járás — egymás hatását erősítik, s ezáltal a termelé­si eredményeket gyengítik. Végül is az időjárás csak az egyik — el nem hanya­golható — oka a mezőgaz­daság telesítménycsökkené- sének. Kedvezőre fordulá­sával ugyan valamelyest ja­vulnának az ágazat eredmé­nyei, de igazán érzékletes változások csak az érdekelt­ségi, pénzügyi, technológiai ellentmondások feloldásával várhatók. Ennek már a má­sodik lépcsőjén állhatnak a gazdaságok, hiszen a leg­utóbbi két éviben az ágazat­ra nézve kedvezően változott a közgazdasági szabályozás'.. Hatása a rövid idő miatt még nem mindenütt mérhe­tő, s az agrártermelés sajá­tosságai a tartósságát is fel­tételezik. V. Farkas József vezetőivel szenvedélyes han­gú beszélgetésen vett részt. Ennek a megbeszélésnek, akárcsak ma a legtöbb po­litikai, gazdasági eszmecse­rének is a reform, a meg­újulás, a hatékony gazdál­kodás volt a legfőbb témája. Ez szerepelt szerdán azon a megbeszélésen is, ahol Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fel- adategyeztető tárgyaláson találkozott a megye vezetői­vel. A tárgyalás során meg­egyezések is születtek, így a somogyi melioráció további támogatásáról, az öreglaki Állami Gazdaság baromfi- feldolgozó üzemének jövő évi támogatásáról, a Kapos­vári Állami Gazdaság gye- peltető tejtermelési rendsze­rének gyakorlati terjesztésé­ről is. A tárgyalás nem véletle­nül került a mezőgazdasági évkezdés mostani időszakára. A munkák megkezdése, A megtorpanás után Brigádvezetők értekezlete a Balaton Füszértnél Egy kisebb közösség együt­tes munkája hatékonyabb le­het, mintha tagjai külön-kü- lön igyekeznek elérni ugyan­azt a célt. Kivált akkor hoz­hat jó eredményt a közös te­vékenység, ha a csoport nem mondvacsinált célokat tűz ki. A brigádmozgalomnak volt néhány éve, amikor alig-alig tudtak újat hozni a közössé­gek. A Balaton Fűszert bri­gádjainak munkájában az el­múlt két év volt a megtorpa­nás időszaka. — Ne engedjük ezt a moz­galmat kifáradni és közöm­bössé tenni! — hangsúlyozta Dévényi Zoltán, a vállalat igazgatója, aki ezután a munkaversenyt értékelte. Jelenleg 40 brigád dolgozik a vállalatnál, a tagok majd­nem a teljes létszám felét teszik ki. A közelmúltban négy brigád szűnt meg. A Balaton Füszért céljai között szerepel, hogy növel­jék a kereskedelmi kínálatot, korszerűsítsék az ügyvitelt s ehhez mindinkább igénybe vegyék a számítógépeket. A szakmai intelligencia, a ke­reskedelmi magatartás fej­lesztése a kollektíva minden tagjának feladata. A vállalat fiókjai között — a vállalások alapján — mun­kaversenyt hirdettek. Ennek igen fontos eredménye, hogy szinte mindenhol javult a leltárelszámolás. Kaposváron és Nagykanizsán a raktárház hiány nélkül zárta az évet, viszont a siófokiakat elma­rasztal ták hanyag munkáju­kért. A kaposvári és a nagy- kanizsai raktárház a kiváló raktárház cjm mellé pénzju­talmat is kapott. Négy szo­cialista brigád vehette át az ezüstjelvényt és 18-an kap­tak bronzot. Király Ferenc az SZMT Zala megyei vezető titkára hozzászólásában elmondta, hogy a vállalat munkájának megítélésében igen fontos szerepet kap a brigádmozga­lom. A tagok rengeteget te­hetnek azért, hogy a szakma presztízse ne kisebbedjék. A következő időszak mun­kaversenyének feladatai kö­zött szerepel az áruforgalmi terv teljesítése, a szinten fe­lüli készletgazdálkodás meg­valósítása, a fiók, illetve rak­tárházak jövedelmezőségi tervének teljesítése és a ter­melékenység növelése, amely az egy főre eső áruforgalom fokozásával érhető el. q szezon-előkészítés mindenütt napirendi téma mostanában. Az idegenfor­galom, illetve a Balaton-parti kereskedelmi egységek ellá­tását segítő megbeszélést is ezen a héten rendezte Sző­lőskislakon a Balaton Fü­szért. Az idei bevételi tervük hatmilíliárd forint, ezt a vál­lalat hat raktárházból, tíz­ezer üzletből, 13 ezer fajta óitok segítségével akarja el­érni. Az éledő idegenforgalom­ra még egy hónapot ugyan várni kell, de az első fecs­kék — komoly kapcsolatke- reső szándékkal megérkez­tek. Az angliai Bath város­ból idelátogató delegáció nem kevesebbet tűzött maga elé, minthogy a két város valamennyi korosztálya kezdjen kapcsolatot egymás­sál. Nemcsak az idegenforga­lom miatt tűzte a megyei tanács végrehajtó bizottsága A barcsi Erdészeti Vízépí­tési és Vízgazdálkodási Szakközépiskola és Erdésze­ti Szakmunkásképző Inté­zet első osztályos szakmun­kástanulói a gépi fakiterme­lést és annak mellékmunká­it gyakorolták a középrigóci erdőben. Sivított a fűrész, berregett a traktor. — Ez a hely, az iskola gyakorlóterülete — mondta Tálosi György szakoktató. — A nyárfákat 25 évvel ezelőtt telepítették, de a kedvezőt­len talajadottságok miatt nem 'tudtak rendesen fejlőd­ni. Itt mindenképpen halál­ra vannak ítélve a fák. A kivágáshoz szükséges kort is elérték, és nekünk ez na­gyon jó gyakorlóterület. A Minden tanácstagi beszá­moló — és az azt követő vi­ta — példa arra, hogy a la­kókat legfőképpen a helyi gondok és fejlesztések érdek­lik. Érthető: jó közérzetet a jó környezet ad. Kaposváron a Hazafias Népfront Kisfa­ludy körzetéhez hat tanácsi körzet tartozik. Az itt lakók legfőbb gondja a gpz. Tíz ember közül nyolc biztos, hogy a gázról beszél. Így volt ez a március 30-án megtar­tott tanácstagi beszámolón is. Miért van az, hogy az egyik utcában bevezetik a gázt, a másikban nem? Mi­napirendjére Somogy keres­kedőim! ellátottságának és folyamatban lévő fejleszté­seinek értékelését. A vitá­ban összegződött, hogy a je­lenlegi ötéves tervben fejlő­dés lesz a megyei kereske­delmi hálózat történetében. Nemcsak korszerűsödik, ha­nem nagyobbodik is a háló­zat. Ebben az időszakban harmincezer négyzet- méterrel bővül is az egységek alapte­rülete. Heti összefoglalónk végére került, hogy sajnos, tovább­ra is háromhetes késésben vannak a mezőgazdasági üzemek, összetorlódtak a munkák; gép kellene a mag­ágy előkészítéséhez, a vetés­hez, a fejtrágyázáshoz is. Egyedül a kertészetben, az üvegházak és fóliák alatt halad az évszaknak megfe­lelően, ütemesen a munka. Békés József fák központos elhelyezésűek, és könnyű a döntést végez­ni. A tanulók nemcsak kidön- tik a nyárfákat, hanem fel is dolgozzák, és elszállítják. A feldarabolt törzsek egy része a parkettaüzembe ke­rül; a panelparketták közép­ső részét készítik belőlük. — Barcson ez az utolsó szakmunkásévfolyam. Meg­szűnik ez a képzés. Helyette SzőcsénypusZtán ,a mostani létszám kétszeresét iskoláz­zák be a következő tanév­ben. Erdészképzés viszont továbbra is lesz nálunk. Szakmunkások helyett két új tagozat fiataljait oktatják a jövőben Barcson. Az egyi­ken erdész gépészeket ké­ért szervezetlen a munka? Miért hagynak egyes útsza­kaszokat hosszú ideig feltúr­va? — ilyen és ehhez ha­sonló más kérdések, rekla­mációk hangzottak el a vi­tában. Papp János, a Kapos­vári Városi Tanács elnöke szintén részt vett a beszámo­lón, is tájékoztatott, válaszolt, érvelt. Szavai nyomán meg­világosodott, hogy nem min­dig gondtalan az együttmű­ködés a többféle munkában is érdekelt vállalatok és a tanács között, valamint hogy a gázhálózat fejlesztése nem csupán az elhatározástól, ha­nem elsősorban az anyagi helyzettől függ. Dr. Bakó Tibor tartotta meg az összevont körzeti be­számolót. A másik öt ta­nácstag nevében is iszólt a legfontosabb városi felada­tokról. Eszerint 1990-ig a ki­emelt tennivalók közé tarto­zik : a lakásellátás javítása, a középiskolai tantermek szá­mának növelése, a közlekedés és a hírközlés továbbfejlesz­tése, a város arculatának, kör­nyezetvédelmének, környe­zeti rendjének javítása. Mind­ezek mellett folyamatosan tö­rekednek az egyes városré­szék arányos fejlesztésére. Kaposváron 1986-ban a ter­vezett 355 lakással szemben csak 328 épült. Kivitelezési gondok okozták az elmara­dást. 1987-ben 520 lakás át­adását tervezik — ebben ben­ne vannak a .tavalyról áthú­zódók is. A családi házak építésére alkalmas telkek kialakítása befejeződik a Balogh István utcában, így a második ne­gyedévben megkezdődhet mintegy 70 telken az építke­zés. Folytatódik a telekkiala­kítás a kaposfüredi város­részben — ott körülbelül 110 telekhely lesz. A gázhálózat építése váro­si és városrészi szinten egy­peznek; az itt bizonyítványt szerző gépészeikre az erdő- gazdaságok középvezetőként számítanak. Eddig nem volt ilyen képzési forma. Más területekről kellett dolgozó­kat átképezni. — A másik a vadász-szak­középiskola lesz. Itt tölbb nyelvet beszélő vadászokat akarunk adni az országnak. A nyelvoktatásra egyébként is nagy súlyt helyezünk. A vízügyi tanulóknál már in­dult egy kis létszámú angol tagozatos osztály. Ezek a gyerekek a szak­anyagot is angolul tanulják. A vadászoknak viszont a né­met nyelvet tanítják. aránt felgyorsult a lakossági összefogás és anyagi áldozat- vállalás révén. Tavaly elké­szült több mint 8 kilométer hosszú elosztóvezeték. Ezen jut el a gáz a Fonyód, a Ju­tái, a Balogh, a Sigray, a Vi­ola, a Rozmaring, a Muskát­li és a Katona József, vala­mint a Vörös Hadsereg utcá­ba. Néhány más utcában csak részben, illetve újabb útsza­kaszon készült el a vezeték. Az idén — az előző évek át­lagához hasonlóan — Kapos­váron összesen 7—8 kilomé­ter gázvezeték épül. Évek óta kiemelt feladat és áthúzódó beruházás egy új szennyvíztisztító építése; ezt legkésőbb 1988-ban átadják rendeltetésének. A városrész gondjai közé tartozik a közlekedés, az utak állapota. Az egyik helyen csak a földút van, a másik helyen akkora az autóbuszforgalom, hogy nehezen bírja el az út­test. Útépítés, gáz- és vízháló­zat-fejlesztés, épületállag­megóvás, telefonközpont-lé­tesítés . . . Ha a jelenleginél több pénze lenne a tanács­nak, azt is volna mire költe­ni. Papp János tanácselnök érzékeltette: ha túl sokat akarnának markolni, minden kicsúszna a kezükből, sok volna a félbemaradt beruhá­zás. A tanács figyelme nem­csak egy utcára, és nem is egy városrészre terjed ki, ha­nem az egész városra. Ezért a közös gondok iránt na­gyobb megértést kért. Ebben tulajdonképpen ed­dig sem volt hiány, hiszen a Kisfaludy-körzetben lakók, szokásukhoz híven, az utób­bi években is sok-sok társa­dalmi munkát végeztek. Ez fontos kiegészítője a tanácsi költségvetésnek és segíti a városfejlesztést. K. Gy. A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM L. R. Á LAKOSSÁGGAL EGYÜTT Gázt adnak a fejlesztésnek

Next

/
Thumbnails
Contents