Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-09 / 84. szám

1987. április 9., csütörtök Somogyi Néplap 3 Tavaszi kiállítások A Kaposgép a jövőre készül Nyerőszám — és díj Fiat és Mercedes A mezőgazdasági gépgyár­tó vállalatok szinte egytől egyig képviseltették magu­kat a tavaszi szakikiállításon. Az önállósodás nagyobb te­ret enged a fejlesztésnek és a specializálódásnak. A Kaposgép a rakodógé­pek szerelését célozta meg E munkagépekre mindig szükség lesz, a gyár szak­embereinek „csak” annyi a feladatuk, hogy mindig a lehető legkorszerűbb beren­dezést tegyék a vásárlók elé. Korántsem könnyű feladat­ra vállalkoztak. Ha itthon nem is, de külföldön nagy a verseny a hasonló kategóriá­jú rakodógépek körében. Ha­mar kell dölnteni, hogy ön­állóan, avagy licencvásár­lással bővítik-e a kínálatot. A KCR—4010 típusú trak­torra szerelhető hidraulikus rakodógép nem új keletű, a szakemberek mégis úgy ítél­ték, hogy a szakvásáron he­lye van. A daru nagy eme­lőképessége és teljesítménye mellett manipulációs készsé­gével hívja föl magára a fi­gyelmet. A KOR—6000 jár­műdaru hasonlóképpen. Az Unirak 600 rakodót jó néhány hazai és külföldi vállalat megvásárolta. E gép kis méretei miatt nagy mun­kateljesítményű. A legkülön­bözőbb feladatokra használ­ható, annál is inkább, mert helyigénye igen csekély. A mozgékony rakodóhoz sokfé­le munkaeszköz kapcsolha­tó. A gyér termékeinek leg­újabb tagja az AR—61B csuklós rakodógép. Egy NSZK-beli cég (Atlas) licen- eét vásárolta meg a Kapos- gép és annak alapján készí­ti a berendezést. A gép öm­lesztett, darabos anyagok és egységrakományok rakodá­sára alkalmas. A hidroszta­tikus hajtómű üzembiztos. A gépre szerelt munkaeszkö­zök hamar cserélhetőek, s ezt egy gyorskapcsoló keret segíti. Ebből a típusból tavaly a negyedik negyedévben hu­szonöt darabot adott el a gyár, s az idei megrendelé­seket is megkapták. Bajzik Tamás kereskedelmi főosz­tályvezető elmondta, hogy az Unirak 600-as rakodóból majdnem ötszáz darab dol­gozik az országban. Az idei kapacitást jórészt lekötötte már a vállalat, újabb meg­rendeléséket nemigen tud el­fogadni. A mostani kiállítás célja, hogy az 1988-as évet előkészítsék. Teljesítőké­pességüket meghatározza, hogy jó néhány tőkés im­port alkatrészt építenek be a rakodókba, s ezekből a részegységekből csak megha­tározott mennyiséget hoz­hatnak be. Az egyész évre lekötött kapacitás a termelés szem­pontjából igen előnyös, hi­szen év közben nem kell ide-oda szaladgálni megren­delésért. A piacot figyelem­be véve viszont hátrányba kerül a vállalat, ha az év­közi megrendelést nem tudja teljesíteni: lehet, hogy a vá­sárló még egyszer nem ko­pogtat náluk. Kukorica helyett gépek Helyszűke miatt nem tu­dott bemutatni egy-két táb­la nemesített kukoricafaj­tát a bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vál­lalat (IKR). A megyénkben is érdekelt közös vállalat ipari tevékenységét tárta a szemlélődök elé. Az import alkatrészek helyettesítése az egész or­szágot érintő átfogó feladat, amelyet a termelési rend­szerek is szem előtt tarta­nak. Az IKR 1981 óta kísér­letezik a külföldről érkező alkatrészek helyettesítésével. Szeretnék elérni, hogy fő­ként a taggazdaságok, de különféle vállalkozók sza­bad kapacitásukat alkat­részgyártásra használják. A gyártásra váró alkatrészek skálája rendkívül széles, a lakatosmunkától a bonyolult tengelyekig, hidraulikus ele­mekig minden megtalálható. A kiállításon néhány alkat­részt máris bemutatnak, hogy a majdani vállalkozók kedvet kapjanak a munká­hoz. A kiállított darabok kö­zött van egy több száz bá- ros nyomásra is képes hid­raulika szivattyú-részegysé­ge, amely rendkívül pontos megmunkálást igényel, s ezért meg a nagy terhelés miatt különleges minőségű acélból kell készíteni. A látogatókat leginkább a gumiköpeny-szerelő beren­dezés vonzotta. Az egysze­rűnek látszó gép a hazánk­ban használatos legnagyobb abroncsok le- és felrakásá­hoz használható. A majdnem kétméter átmérőjű köpenye­ket kézi erővel aligha tud­nák lefejteni, ez az ügyes kis szerkezet negyed óra alatt elvégzi a sérülésmen­tes gumiszerelést. A betono­zott alapra telepíthető, kis helyigényű berendezés üze­meltetéséhez egy emberre van szükség. Az IKR bemutatóterének másik újdonsága, egy ekére szerelt szántáselmunkáló, amely Rába és Kverneland ekéhez illeszthető. A szer­kezet emelése és süllyeszté­se az ekével együtt törté­nik, épp ezért munka' köz­ben különösebb figyelmet nem igényel. A szántáséi- munkáiét kötött és közép­kötött talajok felszínének lezárására használhatják. A kiállított gépipari be­rendezések között az elekt­ronika is helyet kapott. Kor­szerű, digitális kijelzésű, szemcsetisztaságot ellenőrző műszer mellett egy nedves- ségszabályzó automaitikáf is bemutattak. Ez utóbbi érzé­kelőit a termény útjába he­lyezhetik, így folyamatosan ellenőrizhető a nedvesség­tartalom. A készüléket bú­zára, kukoricára, naprafor­góra és egy kívánt negyedik terményre hitelesíti a gyár­tó. Huszonegy, ha jól számol­tunk! A Kérni kál Építő­anyagipari Vállalat barcsi gyárának ennyi termékét láttuk a vállalat kiállítópa­vilonjában. Érdi Pétertől, a marketing- és értékesítési osztály vezetőjétől megtud­tuk: ez arányban is áll az­zal1, hogy a Kemikál termé­keinek nagyobb hányada a barcsi gyárból való. Akkor pedig ennék itt, a bemuta­tón is így kell lennie. — Mitől lehet sikeres egy ilyen kiállítás? — Átlagosan a hazai ki­állítóknak valamivel fél­millió forint alatt van itten i összes költségük. Sokan föl­teszek a kérdést: vajon meg­térül-e ez? Ha az ember nem megy az üzlet után, nem jár vásárokra és kiál­lításokra, akkor biztosan nem. Itt egyetlenegy üzlet visszahozhatja a kiállításra fordított összeget. Nálunk az első napon legtöbben az épülétfialiújítási anyagokról és a nedvessógelzáró meg­előző, gátló anyagokról ér­deklődtek. — Ma üzlet a műanyagok megmunkálásával foglalkoz­ni? — Nagy a növekedés a műanyag-felhasználásiban itthon, de jócskán elmarad a fejlett ipari országokétól. A képlet itt is egyszerű: a legtöbb alapanyagot külföld­ről szerezzük be drága va­lutáért. Ahhoz, hogy kor­szerű terméket állítsunk elő, szintén tőkés technológia kell. Műanyagot kis szériá­ban gyártani kész ráfizetés. Tehát nagyon jól kell csi­nálni, hogy megélj ünlk belő­le. Termékeink, azt hiszem, mindezt figyelembe véve, s ezt a kiállítási díj is igazol­ja, a hazad színvonalon a legkorszerűbbek... A kiállítási díjnak azon­ban van egy kis szépséghi­bája — legalábbis somogyi szempontból. A díjazott ter­mék nem a barcsi gyárból valló, hanem a Kemikál deb­receni üzemében készült. Az Agromasexpo — szokás szerint — a vásárváros fe­detlen területére költözött. Az árbocokon megannyi zászló hirdeti a kisebb-nagyobb cé­geket. Az NSZK-beli nagy- vállalat 1984-től szállít gépe­ket a magyar mezőgazdaság­nak. Elsőként a szocialista or­szágok között hazánk vásá­rolt a Mercedes-Benz trak­toraiból. A Kaposvári Állami Tangazdaság és a mernyei Üj Barázda Termelőszövet­kezet a múlt évben kapott belőle. Az országban össze­sen tizenkilenc ilyen erőgép dolgozik. A „legifjabb” egy 157 ló­erős MB-trak 1600-as típusú traktor. Embermagasságúak a kerekei. A hetvenes évek közepén kaptunk néhány erőgépet ki­próbálásra a nyugatnémet gyártól. S az eredménye: a magyar javaslatokat is figye­lembe véve növelték a ki­választott traktor üzem­anyagtartályát, és teljesít­ményét 157 lóerőre emelték. A hazai szakemberek szüksé­gesnek látták, hogy a trak­torokat különféle alkatré­szekkel szereljék föl, hogy alkalmasak legyenek jó né­hány adapter üzemeltetésé­hez. Az NSZK-ban tizenegy gyárban készítik a Mercedes- Benz gépeket. Ebből mind­össze egyetlen egy, ahol a traktorokat, mezőgazdasági gépeket szerelik. Termékeik közül — a nagy teljesítmé­nyű traktoron kívül — még hármat mutattak be: a ti­zenkét soros napraforgó, szó­ja, kukoica és cukorrépa ve­tésére is alkalmas gép már a bemutató első napján ve­vőre talált. A váltvaforgató eke nem számít újdonságnak nálunk sem, de kevés van be­lőle. Nagyteljesítményű, lég­kondicionált permetezőt is bemutatott a Mercedes. A Fiatagri ismert vállalat hazánkban. Olaszországban négy önálló gyár szereli a traktorokat, kombájnokat, takarmány- és más növény- betakarítókat, s a szőlőbeta­karító gépeket. A termékská­lán a mezőgazdasági gépi műveléshez az egész gépsor jelen van. Magyarországon három-négy éve dolgoznak Fiat gépekkel a földeken. Az olasz cég is igyekszik a né­ha különlegesnek tetsző igé­nyeinket kielégíteni. Egy ilyen berendezés az önmagát szintező helyi kombájn. A Fiat kiállításának érde­kessége egy lánctalpas erő­gép. A lánctalpakkal minden úton biztonsággal jár, s a szántóföldet sem tapossa le, mint kerekes társai. Hidro­sztatikus hajtása kiküszöböli a meghibásodható forgó al­katrészeket. A gépbe a heli­kopterekhez hasonló botkor­mányt építettek. Ot szakkiállítás nyitotta meg kapuit ked­den Budapesten p kőbányai vásárvárosban. A gazdasági seregszemlén, ahová most a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépeket készítők, a műanyagipari termékgyártók, könnyűipari gépgyártók képviselői, az elekt­ronikai szakcégek és a munkavédelmi és biz­tonságtechnikai kiállítók jöttek el, gazdag kínálatot láttunk. A kirakat szép - mondta az ipari minisz­ter megnyitójában, de annyit ér, amennyit majdan minél előbb felhasználnak belőlük a termelők, meggyorsítva a termelés hatékony­ságát és javitva az ipari teljesítőképességet. A nemzetközi kiállítás - ahol most húsz ország szerepel - jó párbeszéd a keleti és nyugati gyártó cégek között, s egyúttal a termelők és a gyártók között is. Munkatár­saink, akik az első napon jártak a kiállítás pavilonjaiban, erről az együttműködésről próbáltak képet adni, néhány kiemelkedő kiállító bemutatásával. Az új piac: Görögország Ezzel a jóhírrel fogadott bennünket Kozma György, a Kahyb sertéshús-termelési rendszer marketing-főosz­tályvezetője, a pavilonként szolgáló busz-főhadiszállá­son. — A Kahyb sertés nem­csak hazai, hanem nemzet­közi vonatkozásban is a leg­nagyobb létszámú hibridser­tés állomány. Európa terüle­tén most már a 11. ország­ba, Görögországba is betör­tünk. Manapság 160 ezer ko­cát tartunk nyilván, s ezek szerintünk a legjobb tulaj­donságokat egyesítik. — Mit hoztak a szakkiál­lításra? — Kidolgozott program­mal készültünk. Értesítettük levélben az összes partner- üzemünket, hogy itt most a legmodernebb technológiát mutatjuk be, és szaktanács- adást is végzünk. Ennek meg is van az eredménye, mert már fél tucat partner jelent­kezett, ezenkívül két külföl­di delegációt is fogadtunk. A kubai és a csehszlovák part­nerek érdeklődtek. — Mi a Kahyb sikerének titka? Mennyit fordítanak évente kutatásra, kísérlete­zésre? — A Kahyb genetikai programja teszi lehetővé, hogy az iparszerű termelő nagyüzemek: csak egyszeri induláskor vesznek tőlünk kocát, s utána már csak az apaállatra van gondjuk. Ez óriási előny például a nyu­gati disznófajtákkal szem­ben. Nemrég kínai, thaiföl­di marketingúton tapasztal­tuk, hogy éppen emiatt óriá­si lehetőségeink vannak. Csak Kínában, ahol körül­belül 320 millió disznó van, egy európai szemmel rossz fajtájú, úgynevezett csüngő­hasú disznó a legelterjed­tebb. Ugyanakkor hogy el­lenpéldát is említsek: a Ka­hyb például sokkal jobb mu­tatókkal rendelkezik Hollan­diában és az NSZK-ban, ahol a tartása és táplálása korszerűbb, mint nálunk. Visszatérve a kérdésre a cé­günk négymillió forintot használ el kutatásra és még ennél is többet reklám-pro­pagandára. — Ketrec ketrecet ér a kiállítórészen. Minden te­nyésztési művelethez maguk gyártják a technológiát? — A legkorszerűbb te­nyésztési technológiát is hozzárendeljük. Két változa­tot mutatunk be: egy ol­csóbbat és egy drágábbat. A technológiát mi kísérleteztük ki, és a szekszárdi Mezőgép gyártotta. — A termelő egy kocától minél több malacot, egy hí­zótól pedig minél gyorsabb húsfelvételt kíván. Hogy áll ezzel a Kahyb? — Sokszor elhangzik a a kérdés, tudunk-e garanciát adni arra, hogy a mi kocánk tíz malacot ellik, illetve, hogy a hízók a leggyorsab­ban érik el az átvételi súly­határt? Garanciát állatte­nyésztésben senki sem tud adni. Ám 1973 óta államilag elismert kocáink választási aránya 9,3 darab malac, a napi súlygyarapodásuk és a takarmányértékesítésük is a legjobb. Igaz, ez csak az itt bemutatott technológiákkal lehetséges.

Next

/
Thumbnails
Contents