Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-09 / 84. szám

2 Somogyi Néplap 1987. április 9., csütörtöl Higgadt válasz a kémhisztériára Bizalmat kapott Chirac kormánya George Shultz amerikai külügyminiszter április kö­zepére tervezett moszkvai látogatását megelőzően, a washingtoni kormány kezde­ményezésére, a napokban újabb „kémhisztéria” bonta­kozott ki az Egyesült Álla­mokban — írja a TASZSZ washingtoni tudósítója. Az amerikai sajtó — a Fehér Ház sugalmazására — rossz­indulatú rágalomhadjáratba kezdett arról, hogy, úgy­mond, „a szovjetek behatol­tak” az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségére. Ronald Reagan elnök ked­den kijelentette: az ameri­kai diplomaták mindaddig nem foglalják el az Egyesült Államok moszkvai nagyikö­vetségének új épületét, amíg ő — az elnök — meg nem győződik arról, hogy minden biztonsági rendszabályt be­tartanak ott. Reagan hang­súlyozta: utasította Shultz külügyminisztert, hogv közel­gő szovjetunióbeli tárgyalá­sain tegye „központi kérdés­sé” a moszkvai amerikai nagykövetség biztonságának ügyét. Másszóval, Washing­ton ismét mesterségesen hát­térbe szorítja a leszerelési kérdéseket. A fegyverzetkorlátozás és -csökkentés kérdései, ezen belül is a meghatározó nuk­leáris és űrfegyverekkel kap­csolatos problémák állnak majd George Shultz ameri­kai külügyminiszter moszk­vai megbeszéléseinek közép­pontjában — mondotta szer­dán moszkvai sajtóértekezle­tén Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-he­lyettes. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai fél jól is­meri az ezzel kapcsolatos szovjet álláspontot, a téma­körben tett szovjet kezdemé­nyezéseket. Kifejezte azt a reményét, hogy az amerikai vendég ezúttal nem üres kézzel érkezik. A szovjet vezető diplomata hangsúlyozta ugyanakkor: most, amikor befejeződik a látogatás előkészítése, fon­tos, hogy ne mérgezzék a légkört koholmányokkal, szovjetellenes rágalmakkal. Közölte, hogy szovjet rész­ről felháborodással és saj­nálattal fogadták Reagan el­nök keddi beszédét, amely időben közel esik a várt lá­togatáshoz, s olyan időpont­ban hangzott el, amikor az előrehaladás lehetőségei mu­tatkoznak a szovjet—ameri­kai kapcsolatokat meghatá­rozó kérdésekben, így a kö­zepes hatótávolságú rakéták témakörében. A jelek sze­rint — mondotta Petrovszkij — egyeseknek nem tetsze­nek ezek a távlatok. Rámu­tatott ugyanakkor arra, hogy bizonyos törvényszerűség is megfigyelhető, hiszen a gen­fi találkozót megelőzte Weinberger hadügyminisz­ter levele, a reykjavíkit a Daniloff-ügy. Szovjet részről mindazonáltal remélik, hogy az Egyesült Államok komo­lyan és felelősséggel fog tár- gyalni. Ami a szovjetellenes kém- hisztériiát illeti, az ezzel kap­csolatos történeteik olcsó de- tektívregényekbe illenek, semmiféle alapjuk nincs — mondotta Petrovszkij. Nicaraguában a fokozódó ellenforradalmi tevékenység miatt megerősítették a főváros, Ma­nagua védelmét. A képen: indulás előtt a hadsereg egyik alakulata (Telefoto — PL—MTI—KS) elhangzott szent-beszédében a pápa — látogatása során először — állást foglalt a válás ellen. Argentína a vi­lág azon néhány országának egyilke, ahol a polgári válást nem engedélyezik. A kép­viselőhöz tavaly augusztus­ban nagy többséggel már megszavazta a válást enge­délyező törvény tervezetét, ám a szenátus a pápa láto­gatása utáni időre halasz­totta ezzel kapcsolatos dön­tését. Panda gesztus A pekingi állatkert igaz­gatója kijelentette, hogy szí­vesen eleget tesz több par­lamenti képviselő javaslatá­nak és kész egy pandamac- kópárt ajándékozni a tajva­ni közigazgatási központ. Tajpej állatkertjének. A kí­nai Országos Népi Gyűlés tajvani származású képvise­lői ugyanis nehezményezték, hogy miközben számos kül­földi országban gyönyörköd­hetnek a gyermekek és a fel­nőttek az egyedül Kínában található pandamackókban, ugyanezt nem tehetik meg a Tajvanon élő kínai honfitár­sak. , Az igazgató elmondotta a pekingi rádió riporterének, hogy az állatkert kész gon­dozókkal együtt Tajvanra küldeni — természetesen ajándékként — egy pár pan­damackót, de ha ez nem megy, kész Pekingben vendé­gül látni a tajpeji állatkert szakembereit, hogy megta­nulják, hogyan kell bánni a ritka és kényes mackófajtá­val. A francia nemzetgyűlés szerdára virradóra 294 sza­vazattal 282 ellenében bizal­mat szavazott Jacques Chirac miniszterelnök kormányá­nak. Bár a várakozásoknak megfelelően az ellenzékben lévő szocialisták, kommunis­ták, valamint a szélsőjobb- oldali Nemzeti Front képvi­selői elutasították a beter­jesztett bizalmi indítványt, már a szavazás előtt nyilván­való volt, hogy a kormány — nemzetgyűlési többsége ré­vén — megnyeri majd ezt az erőpróbát. A bizalmi kérdést egyéb­ként maga Chirac vetette fel, miután kedden egyórás kormánynyilatkozatban vá­zolta a jobboldali kabinet előtt álló feladatokat. A mi­niszterelnök a szavazást in­dokolva arra hivatkozott, hogy így „a többség ünne­pélyes aktussal erősítheti meg egyetértését a kormány céljaival”. Bár a szavazatok számát tekintve Chirac elér­te célját, ez — megfigyelők szerint — nem tudta felol­dani a kormánytöbbségen belüli ellentéteket, amelyek most, egy évvel a nagy erő­próba, az elnökválasztás előtt, mind nyíltabban szem­beállítják egymással a koalí­ciós partnereket. A pápa Argentínában II. János Pál pápa argen­tínai látogatása során há­rom vidéki várost keresett fel. A pápa először a főváros­tól 700 kilométerre délre fekvő Bahia Blancába, az ország legtermékenyebb tá­jának központjába, majd a 200 kilométerrel délebbre fekvő patagóniai Viedma kisvárosba látogatott el. A Buenos Aires-i kormány Viedmát jelölte ki az ország új fővárosául, II. János Pál szenltbeszédében szót emelt a már csak néhány ezret számláló, a társadalom pe­remére szorult patagóniai mapuche indiánok jogai ér­dekében. II. János Pál ezután a fő­várostól ezer kilométerre nyugatra, az Andok lábánál feikvő Mendozát kereste fel. Közel 200 ezres tömeg előtt PASKAI LÁSZLÓ ESKÜTÉTELE Dr. Paskai László esztergomi érsek szerdán a Parlament­ben Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke előtt esküt tett az alkotmányra. Az eskütételnél jelen volt Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke és dr. Cserháti József püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára. Szerda esti kommentár I__________________________ Nílus-parti szavazatok A hét elején rendezett egyiptomi parlamenti válasz­tások után, amint azt a megfigyelők egybehangzóan jósolták, változatlanul meg­őrizte kényelmes többségét a Szadati időkben gyökerező nemzeti demokrata párt, va­gyis alapvető változásra nemigen lehet számítani a kairói vezetés politikájában. A ,.papírforma" beigazoló­dása ellenére mégis megkü­lönböztetett figyelem kísérte a hétfői szavazást. Ennek kettős oka van. Egyrészt szembeötlő volt az a szán­dék, amely a népigyűlés mostani megújítását össze­kötötte Hoszni Mubarak el­nök mandátumának október­ben esedékes, szinte biztos­ra vehető meghosszabbítá­sával. Mubarak ugyanis nem akarta, hogy az egyre éle­sebben támadott jogállású, fokozódó bírálattal szembe­kerülő korábbi törvényhozás javasolja majd az ősszel ese­dékes poszt-megújítást, va­gyis igyekezett előre kifogni a szelet politikai ellenlába­sainak vitorláiból. Ebből a szempontból a kormánypárt biztos győzelme, és az új parlament létrejötte saját si­kerét is jelenti. A megélénkült nemzetkö­zi figyelem másik oka a Ní­lus-parti ország bizonytala­nabbá vált belső helyzete, azok a kérdőjelek, amelyek a most megalakítandó új ka­binet vonalvezetését kísérik. Az elmúlt hónapokban ugyanis kétségtelenül meg­sokasodtak a gazdasági és társadalmi gondok, s ebben a helyzetben a szavazás ki­írása a politikai bázis bizo­nyos fokú ikiszélesítését, a kormányzati felelősség lazí­tását is célozta. Nem mintha a parlamentbe most bekerült erők csorbítanák az NDP ha­talmi monopóliumát, ám né­hány ellenzéki csoport kép­viselete mégis elősegítheti a társadalmi reformok beveze­tésére irányuló nyomás „tör­vényes csatornákba terelé­sét,". Más kérdés, hogy ép­pen a baloldali pártoknak nem sikerült meghaladni a parlamenti jelenléthez szük­séges előírt „küszöböt”, így az ő képviselőik csak Muba­rak elnök kinevezése révén foglalhatnak helyet a tör­vényhozás padsoraiban. Növekvő államadósság, bi­zonytalan olajárak, az álla­mi ártámogatások leépítése esetén fenyegető megmoz­dulások, képlékeny közel- keleti diplomáciai helyzet, a vallási csoportok befolyásá­nak növekedése, nyomasztó arányú népességnövekedés — az új kairói kormány előtt sorakozó feladatok alig­ha irigylésre méltók. Muba­rak elnök mégis bízhat ab­ban, hogy a mostani szava­zás után tisztultabb belpoli­tikai erőviszonyok között, hosszabb távlatra kitekintve irányíthatja a Nílus-parti or­szágot. Sz. G. Takarékossági intézkedések Kubában A Kubai Kommunista Párt III. kongresszusa a gaz­dasági növekedés eddig ki­aknázatlan hazai forrásainak feltárását tűzte ki célul. A belső és külső hatások következtében a kubai gaz­daságban növekedett az aránytalanság és a feszültség a szükségletek és kielégíté­sük lehetőségei között. Az olajárak csökkenése is ked­vezőtlenül hatott a külke­reskedelmi mérlegre, mivel Kuba valutabevételeinek számottevő része olajeladá­sokból származik. A nehéz­ségeket tetőzte a csereará­nyok további romlása. Így a tőkés importra szánt 1,2 mil­liárd dollárnak csak a fe­le maradt, és a helyzet az idén sem változik. Rendkívül kedvezőtlenül befolyásolta a kubai mező- gazdaságot, és az azzal kap­csolatos ipari termelést is a hosszan tartó aszály. Az utóbbi években a csapadék- mennyiség mélyen a sok­éves átlag alatt mozgott. Csökkentek a mezőgazdasági termékhozamok, az állat­tenyésztés takarmányhi­ánnyal küzd, kevesebb a hús és a tej. Fidel Castro a nemzetgyű­lés decemberi ülésén han- súlyozta: a szocialista orszá­gokkal folytatott sokoldalú és kölcsönösen előnyös együttműködésnek köszön­hetően Kuba nem szenvedett annyira, mint más, hasonló helyzetbe került latin-ameri­kai országok. A javulás elő­feltétele azonban mindenek­előtt saját fokozott erőfeszí­tésünk, a hazai források és tartalékok jobb kihasználása — jelentette ki a szigetország vezető politikusa. A nemzetgyűlés decembe­ri ülésén jóváhagyták az 1987. évi gazdasági és szoci­ális fejlesztési tervet, amely számos konkrét intézkedést tartalmaz a következetesebb takarékoskodásra. Ezen in­tézkedések egy része közvet­lenül érinti a fogyasztókat is. Ide tartozik a villamos energia árának, az autóbusz- jegyárak emelése, az ingye­nes étkeztetés megszünteté­se az üzemi éttermekben, A cukornád megmaradt szá­raiból jó minőségű papírt ál­lítanak elő Kubában. A ké­pen a jatibonacoi papírgyár egyes árufajták árainak eme­lése az úgynevezett szabad­piacon. A gazdasági helyzet megjavítására irányuló to­vábbi lépések: radikálisan csökkentik a szolgálati gép­kocsik számát és az üzem­anyag-juttatást korlátozzák a szolgálati utakra fordított ki­adásokat, megrövidül a tele­vízió műsorideje. Ezek csak az első lépések azoknak az intézkedéseknek a sorában, amelyek az idén megvalósulnak. Egyes válla­latok példája mutatta, hogy továbbra is jelentős tartalé­kok rejlenek a munkaidő ki­használásában, s az irányítás és a tervezés javításában is. Az idei év egyik legsürgetőbb feladatának tekintik a telje­sítménynormák, a jutalmak, a termelési mutatók felül­vizsgálását és összhangba hozását a gazdaságosság és a hatékonyság elveivel. Ezek a tényezők kihatnak a ter­melés minőségére is, amely­nek javítása Kuba kiviteli lehetőségei növelésének dön­tő előfeltétele. Kuba az elmúlt évtizedben figyelemreméltó eredmé­nyeket ért el. A sikerek meg­óvása érdekében vezették be a takarékossági intézkedése­ket. A cél a gazdasági nö­vekedés fenntartása, amelyet az idei terv 1,5—2 százalék­ban határoz meg.

Next

/
Thumbnails
Contents