Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-08 / 83. szám

2 Somogyi Néplap 1987. április 8., szerda Reagan kanadai beszéde A savas esőktől a rakétákig Ottawában befejeződtek Ronald Reagan amerikai el­nök és Brian Mulroney ka­nadai kormányfő tanácskozá­sai. A kétnapos megbeszélés­sorozatot elsősorban a két­oldalú kapcsolatokat érintő problémákról, azaz a savas esők kérdéséről, a szabadke­reskedelmi övezet létrehozá­sáról és az északi területi vi­zek hovatartozásáról volt szó, de a két vezető érintet­te az európai közép-hatótá­volságú rakéták és az ame­rikai Hadászati Védelmi Kezdeményezés (SDI) témá­ját is. Bár a tárgyalások ki­menetele igazolta azt az elő­zetes amerikai véleményt, hogy azok „nem járnak majd látványos eredményekkel”, megfigyelők szerint az esz­mecsere mégis javulást ho­zott a két ország viszonyá­ban. Hétfőn este, a tárgyalások végeztével Reagan beszédet mondott az ottawai parla­mentben, s ebben részletesen kitért a megvitatott kérdé­sekre. Nemzetközi témákról szólva. Reagan újfent védel­mébe vette a Hadászati Vé­delmi Kezdeményezést. Ugyanakkor Brian Mulroney kanadai kormányfő — aki szintén felszólalt a parla­mentben — támogatásáról biztosította az európai kö­zép-hatótávolságú rakéták leszerelését, s rámutatott, hogy ez a lépés előnyös fel­tételeket teremtene a további fegyverzetkorlátozási meg­állapodások kidolgozásához. A 2000-ig szóló szociálpolitikai elképzelésekről tanácskozik 26 európai ország, köztük ha­zánk, valamint az Egyesült Államok és Kanada küldöttségeVarsóban. A képen: Zbigniew Gertych lengyel miniszterelnök-helyettes beszél (Telefoto — CAF—MTI—KS) Soares dilemmái Mitterrand francia elnök lisszaboni tárgyalásai jelzik mindkét félnek a szándékát a kapcsolatok szélesítésére. Párizs nem titkolt célja, hogy a másik ibériai állammal, Spanyolországgal felértéke­lődött viszony szintjére emelje az együttműködést Portugáliával is. Lisszabont korábban Londonhoz fűzte különleges kapcsolatrend­szer, mindenekelőtt a hagyo­mányos kereskedelem révén. A francia ipar most, Portu­gália 1986. január elsejei kö­zös piaci tagsága óta, érdek­lődik feltűnően a Nyugat-Eu- rópa legelmaradottabb or­szága kínálta beruházási és kooperációs lehetőségek iránt. Mitterrand látogatásának azonban jelentősége van ka­tonapolitikai összefüggések­ben is. Gorbacsov és Reagan reykjavíki találkozóját köve­tően, majd az európai közép­hatótávolságú rakéták lesze­relésére tett február végi szovjet kezdeményezés óta Párizs jár élen az önál­ló nyugat-európai védel­mi kezdeményezés körvo­nalazásában. A francia kor­mány nem titkolja, hogy szí­vesen látná ,a NATO-tag Por­tugáliát a katonai kérdések­kel foglalkozó nyugat-euró­pai unióban, amelynek tevé­kenységét aktivizálni kíván­ják. Az O’Jornal lisszaboni hetilap olyan értesülést szel­lőztetett a közelmúltban, hogy a spanyol közvélemény tiltakozása miatt Washing­ton esetleg portugál területre helyezné át azt a Madrid melletti légitámaszpontját, amelyen az F—16-os vadász­gépeket állomásoztatják. Mario Soares portugál köz- társasági elnöknek különben jó időben jött a francia ven­dég látogatása. Háromnapi halasztást nyert ily módon, a döntéshozatalra a múlt pén­teken kirobbant kormányvál­ság megoldásáról. A jobbkö­zepet képviselő Cavaco Sil­va miniszterelnök kisebbsé­gi szociáldemokrata kabinet­jétől a törvényhozás vonta meg a bizalmat. Soares bizo­nyos elégtételt érezhet, hi­szen 1983-tól éppen ő alkotott kormánykoalíciót a szociál­demokratákkal. A köztársasági elnök dön­tését a megfigyelők a hét vé­gére várják. Soares két lehe­tőség között választhat: vagy előrehozott választásokat ír ki, vagy pedig a jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján keres koalíciós part­nereket. Cavaco Silva párt­ja az első változathoz ra­gaszkodik, a centrumtól bal­ra elhelyezkedő politikai erők viszont a „demokrati­kus alternatíva” jelszavával Mario Soares szocialista pártjának kínálják fel az együttműködést. Soares az 1974. áprilisi forradalom óta kitapinthatóan jobb felé vit­te pártját, s ezért a megfi­gyelők kétkednek most is, hogy a köztársasági elnök a középbal megoldást részesí­tené előnyben. A választ ha­marosan megtudja Portugá­lia lakossága. O. L. Gy. A Szovjetunió nyilvánva­lóan politikai indíttatású, barátságtalan lépésként ér­tékeli a francia kormánynak szovjet diplomaták kiutasítá­sáról hozott döntését — je­lentette ki keddi tájékoztató­ján Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminiszté­rium szóvivője. Hozzáfűzte, hogy a szovjet fél iaz adott helyzetben kénytelen volt megfelelő választ adni erre a lépésre. Gennagyij Geraszimov hangsúlyozta, hogy az ügy káros következményeiért a felelősség egyértelműen a francia felet terheli. A szov­jet szóvivő sajnálattal. szólt arról, hogy a szovjet diplo­matákat és más szovjet kép­viseletek munkatársait a francia tömegtájékoztatás James Bondokként ábrázol­ja, akik többek között olyan francia katonai titkok kide­rítésére törekszenek, mint az Ariane rakéta műszaki le­írása. Geraszimov utalt arra, hogy az Ariane rakéták mű­szaki színvonalát a szovjet űrtechnika már rég túlha­ladta. Geraszimov bejelentette, hogy a közeli napokban a szovjet fővárosba érkezik az Egyesült Arab Emírségek moszkvai nagyikövetségén dolgozó diplomaták első csoportja. Megjegyezte, hogy Moszkvában nem ke­rülte el a figyelmet, hogy mind erőteljesebb az ameri­kai katonai jelenlét a Per­zsa (Arab)-öböl térségében. A Szovjetunió álláspontja szerint az öbölben való ha­józásnak szabadnak és biz­tonságosnak kell lennie. Moszkvában állást foglalnak azoknak az egyezményeknek a betartása mellett, amelye­ket 1938-ban és 1982-ben a világtengereken, így a Per­zsa-öbölben való hajózásról kötöttek. Ezeket Irak és Irán is aláírta. Hans-Dietrich Genscher- nek a nyugatnémet rádió ré­szére adott nyilatkozata kap­csán a szóvivő elmondta: Moszkvában a nyilatkozat­ban a nyugatnémet kormány azon óhajának kifejezését látják, hogy közreműködjék az európai közepes hatótá­volságú rakéták felszámolá­sáról szóló megállapodás lét­rehozásában. Az ehhez ve­zető utakról a nyugatnémet külügyminiszter által kifej­tett elképzelések sokban egyeznek a szovjet törekvé­sekkel. A The New York Times keddi számában megjelent értesülésre reagálva — mi­szerint megváltozott a Szov­jetuniónak a nukleáris kí­sérletek teljes betiltásával kapcsolatos álláspontja és ezért azt javasolta az ame­rikai félnek, hogy a robban­tások számáról és erejéről állapodjanak meg — Genna­gyij Geraszimov emlékez­tetett arra, hogy a szovjet moratórium beszüntetése szükséges válaszlépés volt, amelyet kizárólag biztonsá­gi érdekek diktáltak. Hoz­zátette, hogy a döntésben szerepet játszott a robban­tásokkal kapcsolatos ameri­kai álláspont merevsége is. A kísérletek felújítása azon­ban nem jelenti azt. hogy a Szovjetunió felhagy a kísér­letek betiltására irányuló tö­rekvéseivel — hangsúlyozta Gennagyij Geraszimov. Megkezdték a brit komp kiemelését — Italboltok lángban Ú fájta terrorkampány sö­pör végig mostanában a pandzsá'bi falvakon. Az egyik helyen kiégett italbol­tok, másutt a cigarettaáru­dák redőnyein ütött golyó­nyomok árulkodnak a szikh terroristák támadásairól. Nö­vekvő számban maradnak zárva a hentesüzletek és a hajvágóbódék. Tulajdonosa­ik félnek. A közelmúltban a szikh terrorista szervezetek röpcé­dulákon fenyegették meg a kereskedőket, hogy „ha nem hagyják abba üzelmeiket, halállal lakóinak a szociális fertő terjesztéséért”. Az or­todox szikh vallási tanítás szerint tilos az igaz hívőnek szeszt fogyasztani, dohányoz­ni. húst enni, nyiratkozni és borotválkozni. A feliratokon megszabták azt is, hányán vehetnek részt az esküvő­kön, sőt betiltották azokon a táncmulatságokat. A szikh fiúknak, lányoknak előírták, milyen öltözetben járhatnak iskolába. A „bűnösök” élve elé- tésével fenyegetőző figyel­meztetést terrorakciók tették hangsúlyossá. Sok italt és dohányt forgalmazó bódé vált a lángok martalékává, más­hol az árusokra nyitottak fegyvertüzet. Jónéhány meg­félemlített kereskedő már nem meri kinyitni üzletét. Egy-két faluban egyenesen kitiltották az árusokat, tart­va a terroristák megtorlá­sától. A szikh vallási fundamen­talizmus jegyében fogant „reformista mozgalom”? Nem egészen. Még akkor sem csupán a vallási tanok szigorú betartatásáról van szó, ha a szikhek legszen­tebb szentélyének, az amrit- szári aranytemplomnak a főpapja áldását adta „a szo­ciális fertő és hívság kiirtá­sára”. Az indiai szövetségi állam hatóságai az utóbbi hóna­pokban jelentős eredménye­ket értek el a fegyveres ter­rorizmus megfékezésében. Csökken a terrormerényletek áldozatainak a száma —- jól­lehet nincs még béke Pan- dzsábban és a gyilkosságok továbbra is mindennaposak. Ám a lényeg az, hogy or­szágos traumát és politikai földrengést okozó tömeges öldöklések már nem fordul­nak elő. A másik oldalon pedig egyre több terrorista kerül a rendőrség kezébe. Az új terrorkampány azon­ban épp azért veszélyes, ment anarchia és káosz te­remtésével a pandzsábi szikh kormányzat megnövekedőt! tekintélyét áshatják alá a szélsőségesek. És még valami. Mind több jel utal rá, hogy a szélsősé­ges fundamentalistákat (raj­tuk keresztül pedig a terror­sejteket) egyre szélesebb tá­mogatásban részesítik a szikh vallási vezetők. Szurdzsit Szingh Barnala főminiszter mérsékelt irányvonalú Aka­ii Dal pártjának a közel­múltban sikerült kivédenie a főpapság kormányellenes mesterkedését. A csatát a párt megnyerte, de a hábo­rú még tart. Szaporodnak a rendőrségi értesülések arról, hogy a szikh templomokba ismét terrorsejték fészkel­ték be magúkat. Az arany- templom ciszternáiban nem­régiben lefejezett és felda­rabolt holttesteket találtak: a hatóságok véleménye sze­rint a terroristák végeztek velük a szentély titkos ha­lálkamráiban. R. P, Tegnap délelőtt megkezd­ték a munkálatokat a bel­giumi Zeebrugge kikötője közelében a március 6-án felborult brit komp egyenes­be hozatalára. Ha sikerül függőleges helyzetbe állíta­ni a „Herald of Free Enter­prise”-!, megkezdhetik a vízijármű zárt tereiben re­kedt emberek holttesteinek kiemelését, a kompon lévő olaj, benzin és vegyszerek kiszivattyúzását. A munka zömét az effajta feladatokra szakosodott holland Smit- Ták cég végzi. Három házmagasságú úszódaru és két óriáscsörlő centiméterenként haladva próbálja egyenes helyzetbe húzni a komp nyolcezer ton­na súlyú, 132 méter hosszú testét. A roncsból egyébként olaj és benzin szivárog. Sajtóértekezlet a világűrből Harminc év múlva na­gyobb létszámúak lesznek az űrutazások, különböző tudo­mányágak szakértői vesznek majd részt bennük. Külön­válik az űrhajókat irányító és a kutatásokat végző sze­mélyzet. A tudósokat első­sorban a szakosított űrlabo- ratóriumök fogják kiszolgál­ni — így nyilatkozott hétfői sajtóértekezletén Jurij Ro- manyenko és Alekszandr La- vejkin. a Mir űrállomás két lakója. Az űrhajósok a köz­vetlen összeköttetés igény- bevételével válaszoltak a Szovjetunió űrrepülés-irá­nyító központjában helyet- foglaló újságíró kérdéseire. Az optimális űrrepülési időtartam ugyan 3—4 hó­nap. ők azonban ennél hosz- szabb tartózkodásra készül­nek — már két hónapja a világűrben tartózkodnak —, igy használható csak ki a sok drága berendezés. Mint mondották, sok olyan foglal­kozás van. amely megkíván­ja a hosszabb távolfétet. Ök leggyakrabban a Földről ál­modnak, a földön viszont gyakorta a világűrről. Sza­badidejükben videofilme­ket néznek, rádió- és tévé­műsorokat közvetítenek számukra. A két űrhajós szólt arról, hogy közösen készültek fel a szíriai űrhajósjelöltekkel, a világűrben is segíteni fog­nak kollégájuknak. Készek az Interkozmosz-program folytatására, és azt várják, hogy a jövőbeni külföldi űr­hajósok számára a szervezet tagországainak tudományos akadémiái tartalmas felada­tokat szabnak meg. Az irányítóközpont de­monstrációs táblájának ta­nulsága szerint a két szov­jet űrhajós egészségi álla­pota. a Mir űrállomás fe­délzeti műszereinek működé­se a repülés 60. napján kifo­gástalan volt. Leégett München egyik legnagyobb serfőzdéje. Az óriási tüzet csak 150 tűzoltó megfeszí­tett munkájával tudták megfékezni. Három tűzoltó megsebesült (Telefoto — AP—MTI—KS) Szovjet külügyi tájékoztató

Next

/
Thumbnails
Contents