Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-08 / 83. szám

1987. április 8., szerda Somogyi Néplap 3 A hatalom csábításai Kapcsolatkeresők az angliai Bathból Nem születünk jónak vagy rossznak, erkölcsösnek vagy erkölcstelennek. Az erkölcs csakúgy mint a jellem, nem születik az emberrel, hanem az élet során a nevelés, a szűkebb és tágabb, azaz a társadalmi környezet hatására bontakozik ki, erősödik meg. A jellem az emberi személyi­ség legfontosabb eleme, tar­tópillére, amelyben világné­zetünk, erkölcsiségünk és akaratunk ölt testet. S az élet megannyi esemé­nye, fordulópontja próbára is teszi a jellemet, az erkölcsi állóképességet. Az egyén és környezete a vezető beosztást, munkakört megtiszteltetésnek veszi, örömmel fogadja. Kevésbé gondol azzal, hogy a vezetői munkakör nagy próbatétel nemcsak a szakmai tudás, a politikai képzettség tekinteté­ben, hanem az ember egyéb tulajdonságai szempontjából is. Köztudott, hogy a vezetői munkakörök betöltése és a vezetés gyakorlata erősen igénybe veszi és megterheli az egész személyiséget, nem­különben a jellemet és az er­kölcsöt. A vezetés általában na­gyobb felelősséggel jár, mint a beosztotti munka, hiszen mások munkájáért is felelős­séget kell vállalnia. A veze­tővel szemben jóval nagyob­bak a követelmények, s jó­val többet várnak el tőle, mint másoktól; élete több­nyire nyitott könyv a környe­zete előtt. A vezetői erények felsorolása szükségtelen, mert többé-kevésbé mindenki tisztában van ezekkel. Más lapra tartozik, hogy birtoká­ban van-e a mástól igényelt erényeknek. A vezetőre nehezedő, a be­osztásával és helyzetével járó terhek mellett kifejezetten jellem- és erkölcstorzító ve­szélyek is leselkednek. Ennek kivédésére kevésbé készülék föl, akik vezető funkciót vál­lalnak, de erre kellőképpen nem is készítik fel őket. E veszély mindenekelőtt abból a körülményből fakad, hogy a vezető funkciók betöltése a hatalom gyakorlásával jár, hiszen a hatalom nem elvont és nem személytelen. A ha­talom azonban nagy „kerítő”. Stefan Zweig írja, hogy az erőseket még erősebbé teszi, a gyengéket viszont elalja- sítja. Az élet számtalan példával bizonyítja, hogy a gyenge jel­lemű, akaratú embérek való­ban nem képesek ellenállni a hatalom csábításainak. Kö­zülük egyesek elbizakodottá, elvakulttá, hatalmaskodóvá válnak, mások visszaélnek a hatalommal, azt saját célja­ikra, előnyeikre használják föl; megint mások nem tud­nak, vagy nem akarnak élni a rájuk ruházott hatalommal: gyávák, döntés- és cselekvés- képtelenek. A jellemhibákat a vezető funkció fölerősíti, és nyilván­valóvá teszi, amit jól kihasz­nálnak viszont a hízelgők, a gátlástalan törtetők, az egyé­ni hasznukra spekulálók, a restek, s akik munka nélkül A tabi nagyközségi KISZ- bizottság célja, hogy a köz­vetlenül irányítása alá tarto­zó 28 alapszervezet és három KISZ-bizottság csaknem ezer­kétszáz tagja jobban, érzé­kelhetőbben vegyen részt az ifjúság előtt álló feladatok megoldásában. Dobándi Évá­val, a nagyközségi KISZ-bi- zottság titkárával arról be­szélgettünk, miként valósul meg ez. — A térség kistelepüléses szerkezetéből adódóan a 11 tagú KISZ-bizottság fontos feladata a lakóterületi alap­szervezetekkel való foglalko­zás, ugyanis a középiskolás korosztályból egyre többen a lakóhelyen vállalnak KISZ- tagságot. Az alapszervezetek folyamatosan erősítik kap­csolataikat a községi elöljá­róságokkal, társadalmi szer­vezetekkel, mégis gyakran úgy érzik, hogy magukra Megújuló kis-balatoni vízi világ Kialakulóban van a kis- balatoni tározó halfaunája és madárvilága. Az átlago­san több mint egy méter mély vizű, nagyjából a Ve­lencei-tóval megegyező nagy­ságú tározó kitűnő élet- és szaporodási feltételeket biztosít a halaknak. A meg­figyelések szerint az elárasz­tás óta eltelt néhány év alatt az élővizeinkben elő­forduló legtöbb halfajta meg­telepedett a tározóban. Sok madárfaj is megtelepedett mér a Kis-Balatonnál. akarnak élni. Valóságos „ud­vartartást” hoznak létre a gyenge akaratú vezető körül. Ezek az örökös dicshimnu­szaikkal megsüketítik, s már nem is hallja többé a becsü­letes emberek őszinte bírála­tait. A hibás személyiség ezál­tal tovább romlik, kontrollja elvész; abban a hitben ' él, hogy mindent jól csinál. Ezért nem tudja felfogni, hogy mi­ért következik be — az egyéb­ként törvényszerűen bekövet­kező — súlyos politikai, er­kölcsi és nemegyszer tetemes anyagi kár, katasztrófa és bukás. Az elvtelen környezet, a kínálkozó lehetőségek, az ön­kontroll és társadalmi fel­ügyelet hiánya a korábban becsületes embert is rossz út ra vezethetik. A minap egy vállalati igazgató bukásának lehettünk tanúi, pedig ez az ember többször is kiállotta a próbát; szinte fiatal gyerek­ként lett a párt tagja, és 1956-ban is tudta hol a he­lye, fegyverrel védte a mun­káshatalmat. Később minden feladatot példásan teljesített, helytállt nehéz poitikai mun­kában; pártot szervezett, majd a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből vállalt részt, pártmunkás lett, majd taná­csi funkcionárius. Végül gaz­dasági vezetőként a nyugdíj előtt kellett leváltani, a párt­ból kizárni, sőt büntető eljá­rást indítani ellene. Ezt az embert elragadta a szerzési vágy. Mindent birtokolni akart: anyagi javakat, társa­dalmi elismerést, sőt még a nőket is, akik előnyök remé­nyében nem tagadták meg tőle kegyeiket. Környezete mindezt tudta, egyesek asz- szisztáltak neki, mások szót­lanul figyeltek, várták a fej­leményeket, s amikor egyik visszaélése felszínre került, lecsaptak rá .. . Megindultak a névtelen levelek, amelyek­ben igyekeztek fényt deríteni a többi vétségére is. Sajnos e levelekben foglaltak igaz­nak bizonyultak, s szinte láncreakcióként jutott felszín­re mindaz, amit elkövetett. Ebből az egy esetből is sokféle következtetés vonha­tó le, többek között az is, hogy bár mindenki maga fe­lel tetteiért, de a környezet, az ott dolgozó kommunisták is felelősek azért, ami történt. Fölmerülhet a kérdés, mikor vagyunk jó emberek. Ha „ta­pintatosan” hallgatunk vagy időben szólunk és segítünk? Igaz, a hízelgő szó jobban esik, mint a kemény igazság; megesik, hogy az előzőért ju­talmaznak, az utóbbiért meg­keserítik az ember életét. Átmenetileg. Egy dolgot azon­ban jó szem előtt tartani; kis­királyok, hatalmaskodók csak ott élnek meg, ahol so­kan vannak szolgalelkűek. Ám, ha a közösség összefog, és nem tűri a hatalmasko­dást, a bírálat elfojtását és megtorlását, ha megvédi azt, aki felelősséggel mond véle­ményt, akkor egyes vezetők tisztessége és saját önbecsü­lésünk sem szenved csorbát. Takács Györgyné dr. Segítenek a falusi KISZ-eseknek maradnak. Ezt a beszámoló taggyűlések tapasztalatai alapján mondom. Megélén­kült azonban a munka ott, ahol a felnőttek bevonták a fiatalokat az újszerű közössé­gi formákba, például az ol­vasó- és gazdakörökbe. Ebben is igyekszünk segíteni a la­kóhelyi alapszervezeteket. A közelmúltban kezdtük kiépí­teni a pártfogolási rendszert; a tabi üzemek, munkahelyek egy-egy közösség alapszerve­zetét támogatják, a közös ren­dezvényeket, összejöveteleket tartanak. Jó példa erre a ta­bi pedagógus-alapszervezet és a törökkoppányi Erdei Ferenc KISZ-szervezet kapcsolata. — Mi jellemzi a munka­helyi alapszervezetek tevé­kenységét? — Az üzemi, munkahelyi és szövetkezeti alapszerveze­tek száma nyolc. Ide tartozik a Videoton gyárának KISZ­bizottsága is. Döntő többsé­gük a székhely községben ta­lálható ezért mozgósításuk könyebb; szerepük a község­politikai feladatok megoldá­sában szintén meghatározó. Bizottságunk rétegenként vonja be a munkába az ifjú­ságot. A Videotonnál dolgozó értelmiségi, műszaki fiatalo­kat például az FMKT-szerve- zet tömöríti. A közelmúltban megalakult a mezőgazdasági értelmiségi klub is. A „Jö­vőnk a tét” akció megmoz­gatta alapszervezeteinket, sok egyéni ötlet került fel­színre, és ez segíti a gazdá­sági feladatok megoldását. A Videotonosok ptletnapot, a Kaposgép gyárának KISZ- esei pedig közösségi célú munkavállalást szerveznek. Szakmai fórumok, versenyek, találkozók szintén találhatók a programokban. K. J. Bevásárlóközpontok, húsáruház Kaposváron Vásárlási körülményeink Fejlődik a kereskedelmi hálózat Több fontos társadalompolitikai témáról tanácskozott tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A megye több mint öt és fél ezer lakosának, a kadarkúti nagyközségi tanácsnak és öt társközségnek a helyzetét, a települések fejlesztésének lehetőségeit vitatták meg. Emellett értékelte Somogy keres­kedelmi ellátottságát, a folyamatban levő fejlesztéseket. Volt, aki a technikai fel- készültség, az áru fogadásá­nak korszerűsítését sürgette, volt, aki a kulturált keres­kedőképzés fontosságát hangsúlyozta, mások a háló­zat fejlesztésében anyagilag is közreműködők együttmű­ködésének javítását. Mint dr. Gyenesei István, a me­gyei tanács elnöke megje­gyezte: megyénkben a ke­reskedelem nagy szélsősége­ket magában hordó téma. Más a helyzet, a feladat a Balaton-parton, mint kis te­lepüléseken, az apró falvak­ban, s ismét más a váro­sokban. Egy azonban min­denütt közös és alapvető: napi cikkekkel jó színvona­lon, kulturáltan kell ellátni mindenütt a lakosságot. Somogybán a kereskedel­mi hálózat az elmúlt évtize­dekben ellentmondásosan fejlődött. Hiába bővült pél­dául több mint 134 ezer négyzetméterrel a hálózat 1965-től 1981-ig, a növekvő idegenforgalom, a dinamikus városiasodás következtében újabb és újabb ellátatlan te­rületek keletkeztek. Ráadá­sul a növekedési ütem i,s elmaradt az országos átlag­tól. A VI. ötéves terv mér­sékelt fejlődést, de minőségi változásokat hozott. Elké­szült például a Balaton Fű- szért kaposvári raktárháza, Marcaliban megépült a me­gye legnagyobb ABC-áruhá- za, Kaposváron a Fészek Áruház, Fonyódon a Téba, a Szövosz programja alapján pedig a kis településeken több minit 17 ezer négyzet- méteren korszerűsítették a boltokat, és erőteljesen emel­kedett a magánkereskedelem aránya is. Mindennek ered­ményeként összességében ja­vult a kereskedelmi hálózat állapota, oldódtak a feszült­ségek — de nem szűntek meg. Érthető, hogy a tegnapi testületi ülés vitájának kö­zéppontjában az állt, hogy a VII. ötéves tervben miként sikerül enyhíteni a gondo­kon. A megkezdett és a fo­lyamatban levő beruházások arra utalnák, hogy ez a tervidőszak jelentős előrelé­pést hoz a megye kereske­delmi hálózatának történeté­ben. Nem csupán a háló­zat mennyiségi bővülését cé­lozza (terv szerint 30 ezer négyzetméter), hanem jelen­tős minőségi váltást is. Év­tizedekre előre szóló, euró­pai színvonalú bevásárló- központok épülnek a Bala­ton-parton a Belkereskedel­mi Minisztérium hathatós tá­mogatásával. Közülük a leg­nagyobbat, a 3200 négyzet- méter alapterületű szántódi autós-kereskedelmi közpon­tot még az idegenforgalmi szezonban szeretnék átadni rendeltetésének. Befejező­dött vagy jó ütemben halad a kaposvári húsáruház, a barcsi, nagyatádi bevásár­lóközpont létesítése és ugyanez jellemző a belső-so­mogyi áfész-beruházásokra, korszerűsítésekre is. Szó esett a tanácskozáson a ka­posvári Centrum Áruházról is. Dóri János, a megyei ta­nács kereskedelmi osztály- vezetője elmondta: ennél a nagy jélentőségű fejlesztés­nél folyamatban van a te­rület előkészítése, azonban még nem egészen tisztázot­tak az anyagi feltételek. A testület a VII. ötéves terv eddigi tapasztalatait összegezve megállapította, az élénkebb hálózatfejlesz­tésben nagy szerepe van a Belkereskedelmi Minisztéri­um korábbinál jelentősebb pénzügyi támogatásának, a balatoni beruházásoknál a BIB növekvő szerepének, a helyi tanácsok, a gazdálkodó szervezetek hathatósabb köz­reműködésének. Mivel a fej­lesztések egyre szélesebb kö­rű partneri együttműködést kívánnak, ezért úgy foglalt állást a testület, hogy a tervidőszak hátralevő fel­adatainak teljesítéséhez az eddigieknél is nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a partneri kapcsolat javításá­ra, az anyagi, szellemi erők célirányos mozgósítására. Tetezettek Rippl-Rónai festményei Kirándulás a Zselicbe A történelmi múltjáról, gyógyfürdőiről és zenei fesz­tiváljáról híres, 58 ezer lako­sú angol Bath városból négy­tagú tanácsi küldöttség érke­zett hétfőn hazánkba Kapos­vár tanácsának meghívására. Az első nap a delegáció a főváros nevezetességeivel, a Balatonnal ismerkedett. Az első benyomások és be­szélgetések alapozták meg teg­nap a kaposvári programot. A küldöttség Papp János vá­rosi tanácselnök kíséretében érkezett meg reggel nyolc órára dr. Gyenesei István irodájába. A megyei tanács elnöke örömének adott kife­jezést, hogy Bath város kül­dötteit Kaposváron üdvözöl­heti. Laurie Coombs, az angliai város konzervatív párti ta­nácstagja, a fürdőhelyi és szabadidős bizottság elnöke a delegáció vezetőjeként ugyan­ezt az érzésüket tolmácsolta. Elmondta, hogy szeretnének kapcsolatot kiépíteni egy szo­cialista országgal. — Átérezzük a látogatás felelősségét, s átadjuk otthon a tapasztalatainkat; elmond­juk, milyen tárgyalásokat folytattunk Kaposvár veze­tőivel. Bathnak egyébként az NSZK-beli Braunschweiggel már 40 éve van kapcsolata, ezenkívül a hollandiai Auk- maarral és a francia Aix-En- Provance-szal is. — Arra gondolunk — hang­súlyozta L. Coombs —, hogy á fiataloktól a nyugdíjasokig mindenki tartson fenn kap­csolatokat a bathiakkal. Utaz­zanak egyik városból a má­sikba, szövődjenek barátsá­gok! Ebbe bekapcsolódhatnak kórusok, labdarúgó-csapatok is. Egymás megértésének nagy a szerepe a békés egymás mellett élésben is. Ezért ha­tározta el a bathi tanács en­nek a jövendő kapcsolatnak a kialakítását. A megyei tanácselnök tá­jékoztatóját élénk érdeklődés kísérte, sok kérdést tettek föl neki. Közben dr. Román Jó­zsef, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának munkatár­sa is bekapcsolódott a beszél­getésbe. Laurie Coombs elmondta, hogy Bath több mint két­ezeréves település, csaknem egyidős Londonnal. Már a rómaiak idejében híressé tet­ték a gyógyvizei. A hozzájuk érkező turisták is elsősorban a római kori emlékeket nézik meg. A megyei tanács elnöke megmutatta a vendégeknek a vb-termet az előtérben Gera Katalin szobrászművész kiál­lítását, majd a tanácstermet. A küldöttség a városi ta­nácsházán folytatta a tárgya­lásokat. Ezen részt vett Tol­nai Sándor, a városi pártbi­zottság első titkára is. A ka­posváriak és a bathiak az őszinte és tartalmas beszélge­tésen megegyeztek abban: följegyzést készítenek a tár­gyalásokról. A két tanács majd külön-külön dönti el, hogy fölvegye-e a két város a kapcsolatot. Papp János megmutatta a vendégeknek a patinás ta­nácstermet és a házasságkö­tő-termet. A küldöttség Horváth Já­nosnak, a múzeum osztály- vezetőjének kalauzolásával megnézte a Rippl-Rónai-vil- lát. Ebéd után városnézés kö­vetkezett, majd látogatás a mozimúzeumban Torma Ká­roly kalauzolásával. Bemu­tatták Az én városom és a Somogy dombjai között című filmet is a vendégeknek. Igazi idegenforgalmi ta­pasztalatcserét tett lehetővé a Siotour Csokonai fogadójá­nak megtekintése. Vezetője, dr. Géger Gyula annak a re­ményének adott kifejezést, hogy Kaposvár és Bath jö­vendő kacsolatai jó hatással lesznek az idegenforgalomra is. A keddi program zselici kirándulással fejeződött be. A küldöttség ma megnézi a piacot, az egyetem állat- tenyésztési karának lovasbá­zisát, a Deseda üdülőközpon­tot, a szennai falumúzeumot és a kaposvári fürdőt. Az angol vendégek holnap délelőtt utaznak haza, Ang­liába.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents