Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-08 / 83. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 83. szám Ára: 1,80 Ft 1987. április 8., szerda Kilenc A kérdés így hangzik: mely boltok és vendéglátóegységek kapjanak jogot arra, hogy reggel kilenc óra előtt szeszt árusítsanak. A válasz így: ha egy rendelkezés ezt megtiltja, semmi sem indokolja, hogy egyes boltok és kocsmák ezt a jogot megkapják... A ki­vétel — amely ebben az or­szágban szinte mindenkor lé­tezett — így hanzik: kiemelt idegenforgalmi területek, az ezekhez vezető főutak és a megyeszékhelyek kereskedel­mi egységei stb. mégiscsak teremthessék meg maguknak a kiskapukat. Így lehetne tömören jelle­mezni a kialakult helyzetet. Hazánkban 10,5 liter — tiszta szeszre átszámítva — az egy személyre jutó alkohol­fogyasztás. Az alkoholizmus- ellenes program három fő iránya: a tömény szesz elleni küzdelem, a munkahelyi szeszmentesség elérése és a fiatalok óvása a túlzott szesz­fogyasztástól. Jogosan kérdezheti az ol­vasó, ehhez vajon hol kap­csolódik a sokak által keres­kedelemellenesnek nevezett időtilalmi intézkedés. Én ar­ra voksolok, hogy „beteg” szokásainkból akarja az egyik fertőzött gócot kimetszeni a társadalmi sebészkés. A reg­geli „induló” féldecik és két- decik világát kurtítani, a na­pot kezdő bevásárlásokat jó irányba terelni. A januárban életbe lépte­tett intézkedés társadalmi visszhangja felemás volt. Egyesek dicsérték a szovjet példa követését, mások azt mondták: csak rendelkezések­kel nem lehet jobbítani. A kérdés valójában azért égető, mert egy jó hónap, és megkezdődik a balatoni sze­zon. A megyei tanács keres­kedelmi osztályának állást kell foglalnia, kik kapjanak engedélyt és kik nem. A part tarka, szeszárusító forgatagá­ban keveredik az állami, a szövetkezeti és a magánszek­tor. Ki kapjon hát engedélyt az árusításra, és miért? Ki kerüljön ezzel monopolhely­zetbe, hiszen a vendégvárás alapszabálya az: a nap egyet­len egy szakában sem enged­hető meg az a luxus, hogy a vendéglős azt mondja vala­mire: nincs. A boltosok, a kereskedők, a kocsmárosok és a vendéglősök szívük szerint nem vállalják ennek ódiumát. Hiszen ha a vendég magán­háznál ébred, ott is csak töl­tik neki a féldecit. Az engedélyt adó hatóság nehéz helyzetben van. A Ba- laton-parton — például Sió­fokon napi kétszázezer em­berrel számolva — irdatlan hosszú sorok kígyóznak a boltok előtt. Ha valaki há­romnegyed kilenckor sör nél­kül távozik, ám kilenc után öt perccel újból sorba áll ér­te, akkor mivel segítik az amúgyis nehéz helyzetben le­vő infrastrukturális helyzetet. Mi a megoldás? Ügy núz- zák-e ki a boltok, a presszók és a hotelek nevét a mente­sítésre, mint a lottót, vagy az engedélyadók ismerjék el a kereskedő érdemeit. Inni vagy nem inni kilenc előtt? — látszólag ez a kérdés. A kereskedelmi hatóság egysé­ges állásfoglalásával azonban mi is egyetértünk: a nap hu­szonnégy órából áll. Békés József Lázár György fogadta Pavol Bahyít Lázár György, a Minisztertanács elnöke, kedden a Par­lamentben fogadta Pavol Bahylt, a szlovák kormány elnök helyettesét, a szlovák tervbizottság elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke. Jelen volt Ondrej Durej, Csehszlo­vákia magyarországi nagykövete. TAVASZI SZAK- KIÁLLÍTÁSOK feladatokat kell megoldania, mint a termelés hatékony­ságának jelentős javítása, a műszáki haladás számottevő gyorsítása, a fejlődés élén­kítése. Az ipar teljesítőké­pességének növelése elsősor­ban aítól függ, hogy milyen mértékben sikerül biztosíta­ni az exportot is elősegítő szelektív fejlesztést. Ennek feltétele, hogy a vállalatok folyamatosan figyelemmel kísérjék a világgazdaság ősz- szefüggéseit, kihasználják a KGST-integráció új lehető­ségeit és a korábbinál erő­teljesebben kapcsolódjanak be a nemzetközi munkameg­osztásba. Az iparirányítás lendületet kíván adni a kül­földi vállalatokkal kialakí­tott kapcsolatok fejlesztésé­nek, a kooperációk bővítésé­nek. Fontos törekvés, hogy a 9ilkeres kooperációk ma­gasabb szintű gazdasági tár­sulásokká alakuljanak át, amelyek a korszerű techno­lógiák nemzetközi áramlását is lehetővé teszik. Mindeh­hez hasznos fórumot terem­tenek a szakkiállítások, ame­lyek a szakemberek közti párbeszéd szélesítésének, új együttműködési lehetőségek feltárásának a színhelyei is. Három szakkiállításon nagydíjjal, illetve kiállítá­si díjjal jutalmazták a ma­gyar vállalatok legsikeresebb termékeit. Tegnap öt tavaszi szakki­állítás nyitotta meg kapuit a kőbányai vásárvárosban. Az Agromasexpo nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gép- és műszerkiállí­tásra, a Hungaroplast mű­anyag- és gumiipari kiállí­tásra, a Limexpo könnyű­ipari gépkiállításra, a Mi- pel eflektronikai, valamint a Securex munkavédelmi és biztonságtechnikai kiállítás­ra 20 országból és Nyugat- Berlinből érkeztek vállala­tok, hogy bemutassák kíná­latukat. A szakki állításokat Kapo- lyi László ipari miniszter nyitotta meg. Elmondotta: nehéz időszak előtt áll a magyar ipar, olyan fontos Nemzetközi tanácskozás a forgalombiztonságról Nemzetközi tanácskozás kezdődött tegnap Budapes­ten, a MTESZ székházában a városi közlekedés bizton­ságának javításáról. A há­romnapos rendezvényen a MTESZ Közlekedéstudomá­nyi Egyesületének szervezé­sében tizenegy ország — Ausztria, Bulgária, Csehszlo­vákia, Dánia, Hollandia, Ju goszlávia, Lengyelország, az NDK, az NSZK, Magyaror­szág és a Szovjetunió — csaknem száz szakembere megvitatja azokat az új ku­tatási eredményeket, közle­kedéstechnikai és forgalom­szervezési megoldásokat, amelyeket másutt is haszno­síthatnak a forgalom bizton­ságának fokozására. Az egyik legeredményesebben gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemben, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben 65 ezer négyzetméter fólia alatt mintegy 25 millió szál paradi­csom., paprika-, uborka- és dinnyepalántát nevelnek Megkezdte a próbaüzemet az új szennyvíztisztító Napi húszezer köbméter szennyvíz Kaposvár régi gondján enyhít az új szennyvíztisz­tító telep részmechanikai be­rendezéseinek üzembe helye­zése. A közelmúltban meg­kezdett próbaüzem csökken­ti a régi tisztító terhelését. A városban naponta majd­nem 20 ezer köbméter szennyvíz keletkezik. Eddig 7500 köbméter teljes tisztí­tására volt lehetőség. Bog­nár László üzemvezető arról tájékoztatott, hogy milyen változást hoz az új szenny­víztisztító. — A szennyvíz útját rész­ben eltereltük a régi telep­ről; oda csak a berendezé­sek 'kapacitásának megfele­lő mennyiség megy. így tö­kéletesen tisztított vizet tu­dunk a Kapósba engedni. A régi telepen elkészült egy átemelő-gépház, onnan nyo­matjuk az új helyre a vi­zet. Az átemelő gépházat és az új telepet a Délviép építet­te, de sok alvállalkozó is részt vett a munkában. A gépészeti berendezéseket a Vízép szerelte, az építészeti feladatokat a Sáév, a villa­mossági munkákat a Tata­bányai Szénbányák szerelői oldották meg. Az új telepen most csak a négy, egyenként 20 ezer köb­méter szennyvíz részmecha- niikai tisztítására szolgáló íves rács készült el, s a négy homokfogót adtak át. Elké­szült a szociális épület is; itt kapott helyet a korszerű laboratórium. A homokfogónál és a rács­nál kiemelt szemét, homok konténerekbe kerül, majd a szeméttelepre szállítják, a részben megtisztított vizet pedig a Kapósba juttatják. Az ülepítőmedencéken már régóta dolgoznák, és alapozzák a levegőztető me­dencéket. — Az eddigi munkák 300 millió forintba kerültek. Az előülepítő építésével párhu­zamosan kell megoldani az iszap visszanyomatását a régi telepre. Ezek a munkák várhatóan jövőre készülnek el. Az új szennyvíztisztító tá­vol épült a várostól. Sajtótájékoztató az üzleti ármunkáról A rendeletek és a gyakorlat A bolti ármunkáról, az üz­letvezetők árkialakítási gya­korlatának tapasztalatairól sajtótájékoztatót tartottak kedden a Belkereskedelmi Minisztériumban. Elmondot­ták, hogy a korábbiakhoz ké­pest lényegesen megnöve­kedett az üzletvezetők dön­tési szabadsága az árak ki­alakításában, különösen a szerződéses, jövedelemérde- keltségű és a magánüzletek­ben, amelyekből jelenleg mintegy 42 ezer van az or­szágban. A vásárlók tapasz­talhatják, hogy ezekben a boltokban az úgynevezett szabadáras termékek árai gyakran eltérnek — s több­nyire felfelé — az egyéb üz­letekben megszokottól. Pe­dig — hangsúlyozták a tájé­koztatón — ugyanazok a szabályok vonatkoznak az árkalkulációban önállóan döntő üzletvezetőkre, tulaj­donosokra is, mint egy ke­reskedelmi vállalat vezetőjé­re. Azaz, az árat a beszer­zési, illetve kereskedelmi rá­fordításnak, a használati ér­téknek és a kereslet-kínálat alakulásának megfelelően kell meghatározni. Megen­gedhetetlen például — mon­dották —, hogy viszonylag olcsón, nagy tömegben im­portált cikkeknek az árait az indokoltnál magasabban ál­lapítsák meg csak azért, mert a hasonló rendeltetésű hazai termékeket az ipar itthon drágábban tudja elő­állítani. Jó példa erre a kí­nai pólóingeik árának alaku­lása: ezek a legtöbb üzlet­ben ugyanannyiba kerülnék, mint itthon előállított társa­ik, holott beszerzési áruik lé­nyegesen alacsonyabb. A Belkereskedelmi Minisz­térium állásfoglalása szerint a szabadáras kategóriában egy-egy termék árai legfel­jebb tíz százalékkal térhet­nék el egymástól a különbö­ző üzletekben. Ennek az el­térésnek azonban az alapve­tő cikkeknél kisebbnek kell lennie, mint a luxustermé­keknél. A továbbiakban elmondot­ták, hogy az árkialakítással sok a gond a vendéglátás­ban is. Különösen a szerző­déses és jövedelemérdékelt- ségű üzletek állapítják meg önkényesen a felszolgált ételek, italok árát, s ennek megakadályozására nem áll­nak rendelkezésre kellő esz­közök. Ezért most átdolgoz­zák a vendéglátóhelyek osz­tályba sorolásának követel­mény-rendszerét, s ennek alapján határozzák meg, hogy hol milyen haszonkul­csot alkalmazhatnak, illet­ve milyen szempontok alap­ján alakíthatják ki az ára­kat. Megszigorítják az osz­tályba sorolás feltételeit, s folyamatosan ellenőrzik, hogy a szolgáltatás színvo­nala, a felszolgált ételek, italok minősége arányban áll-e az árakkal. A tájékoztatón bejelentet­ték: április 9-én, csütörtö­kön a MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­sága a Belkereskedeltni Mi­nisztériummal, valamint az Országos Anyag- és Árhi- vatallal közösen az üzletve­zetők számára országos ta­nácskozást rendez, amelyen szakemberek tartanak elő­adásokat az üzléti ármunká­ról, s válaszolnak a felme­rülő kérdésekre.

Next

/
Thumbnails
Contents