Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-04 / 80. szám

1987. április 4., szombat Somogyi Néplap 7 i/n7ri i/roiTLr IVU/jlLLKiLrElV KALINYINI KÖRKÉP Szovjet testvérmegyénk életéből mutatunk be néhány érdekességet a Kalinyinszkaja Pravda szer­kesztőségének segítségével. Az újságírók és a fotó- riporterek április 4-re küldték ezt az összeállítást. Hamarosan megkezdődik Kalinyinibain az első 17 eme­letes lakóház építése. A mo­nolit vasbeton épületben 119 lakás lesz. Lengyelországban befeje­ződött annak az üzemnek az építése, amelyben peckes- hevederes láncokat gyárta­nak. A gyártósort a Kali- nyin területi Bezseck vá­rosából szállították a testvé­ri országba. Ezekben a na­pokban bolgár megrende­lésre készítenek újabb auto­matikus gyártósort. Már el­szállították a lánc alkatré­szeit gyártó automatákat, s hamarosan megkezdődik a szerelő automaták szállítása is. * * * Próbáljon valaki megszá­molni 200, 500, 1000 lenma­got ! Egyhangú és unalmas foglalatosság ez, pedig a la­boratóriumok alkalmazottai­nak, akik ellenőrzik a ve­tőanyag minőségét, gyakran meg kell tenniük. Vajon nem lehet-e gépesíteni az egyhangú munkát? Űigy tet­szik, hogy lehet. Az Össz-szö­Szép családi ház Ivanovszko- je faluban, a Lenini Szikra Kolhoz területén Arra is képes, hogy ponto­san annyi magot számoljon meg egytől tízezerig, ameny- nyire szükség van az elem­zéshez. Az embernél több­szörösen gyorsabban és száz- százalékos pontossággal vég­zi ezt a munkát. A kísérletek bebizonyítot­ták, hogy az újdonság nagy reményekre jogosít, mert mindenki használhatja, aki apró, így például len-, ken­der-, fű-, zöldség vagy vi­rágmagvakkal foglalkozik. A torzsok! Mars gyár még az idén elkészíti a készülék első szériáját. * * * A toropecki járás Zna- menszkij nevű szovhozában, amely vadgazdálkodással foglalkozik, kialakítottak egy telepet, ahol ezüst-feke­te rókákat tenyésztenek. Több mint ezer rókakölyköt szállítottak ide. Ugyanilyen telep az Olasz elnevezésű szovhozban is található. Igaz, ott még kevesebb a bundás. Az ezüst-fekete prém ter­melése nagyon nyereséges. Sajnos, ez a róka nem túl­ságosan termékeny, a sarki róka viszont kétszer annyi utódot hoz a világra. A szakemberek épp ezért a keresztezés mellett döntöt­tek, s így kapták meg a két állat legjobb tulajdonságait egyesítő hibrideket. * * * Az asztalok roskadoztak a sok pirogtól és a létező ösz- szes előételtől, szinte pata­kokban folyt az üdítő ital és a tea... Itt ugyan nem gondolt senki sem a vodká­ra, a borokra. A vígasság jóval éjfél után fejeződött be. Ilyen volt Nagyezsda Őr- lova és Andrej Junuszov la­kodalma a krími járás X. ötéves Terv szovhozában .. ez már nem az első józan lakodalom itt! A házasság- kötés napján eljöttek a csa­ládtagok, a közeli hozzátar­tozók, a vezetőség, a szak- szervezeti bizottság képvise­lői, a munkatársak a szov­Kasin város műemlékegyüt- tese 4 Jégvitorlás a Volgán hoz művelődési házába, hogy köszöntsék az új házasokat. L. N. Csernyikova, a szak- szervezeti bizottság elnöke ekkor adta át az új lakás kulcsát a fiataloknak. * * * A DOSZAAF (az MHSZ szovjet testvérszervezete) kalinyini repülős sportklub­ja M. M. G romárnak, a Szovjetunió hősének a ne­vét viseli. Nemrégen fejező­dött be náluk a fölvétel a^ ejtőernyősök közé. Négy cso­port gyűjti össze e sportág szerelmeseit az iskolákból, technikumokból, felsőfokú tanintézetekből és a válla­latoktól. Különösen sok diák jelentkezett most. Az idén néhány ejtőernyőst, repülőt és repülőmodellezőt képez­nek ki és készítenek föl a klubbani Cjra járnak a hajók a Vol­gán A Tvericsanye öntevékeny együttes táncosai, akik Ka­posváron is vendégszerepel­ték, s ma is népszerűek vetségi Lenkutaitó Intézet munkatársai — A. Arzuma­nova és B. Magicov — együttműködve az Agropri- bor, azaz a Mezőgazdasági Készülékek Tudományos- termelői Egyesülésével, meg­alkották az automatikus magszámlálót. Az apró magvak egy kes­keny lejtős vájatban pereg­nék lefelé az adagoló garaté­ból. A végén sorba rende­ződnek, egyik a másik után poittyan a függőleges csator­nába, s megszakítva a foto­cella fényét, „hírt ad ma­gáról” a számláló tábláján, így működik a készülék. A kulturális élet A szovjet társadalomban végbemenő változások a kul­turális életre is jelentősen hatnak. Megerősítést nyert az SZKP KB januári plénu­mán az a lenini gondolat, miszerint nincs és nem is lehet kategorikusan megfo­galmazott értékítélet és irányelvek a művészet terü­letén. A határozatban alá­húzták, hogy „ ... a művé­szeti élet irányításában nem engedhető meg az alkotó fo­lyamatokba való illetéktelen beavatkozás, az ízlés sze­rinti szimpátia, vagy antipá- tia, az ideológiai befolyáso­lás adminisztratív határoza­tok segítségével”. A kulturális életben még csak most kezdődik az át­alakítás. Vannak már ked­vező változások, s természe­tesen sikertelen lépések, megoldatlan problémák is. Az irodalomban például nemrég még ilyen panaszo­kat lehetett olvasni: „ ... Az újságokban egyszerűen nincs mit olvasni, minden unal­mas és semmitmondó.” Ma pedig az ellenkezőjére pa­naszkodnak: „Lehetetlenség mindent elolvasni, hiszen majdnem minden újságban érdekes dolgokat írnak.” Ez valóban így van. A már ismert és élénk vitát kavaró Ajtmatov-, Biikoiv-, Asztafjev-, Bjelov- és Rasz- putyln-publikációkon kívül több tartalmas, gondolatokat ébresztő művel jelentkezett például Bek, Amlínszkij és Tyendcjakov is. Napvilágot láttak rég várt, kritikus hangvételű szemlék és cik­kek. Újra megjelentek Na­bokov, Gumiljev, Ahmatova, Cvetajeva, Pásztornak és Platonov művei... A 20-as, 30-as évek íróinak műveit újból hozzáférhetővé tették mindenki számára. Megerősödött a „szürke­ség” elleni harc is, amely korábban a témák időszerű­ségével takarózva tört utat magának. Most gátat állítot­tak a szürkeségnek és a küzdelem ma már a szilárd társadalmi közvéleményen és nyíltságon alapszik. Ugyanakkor komoly szov­jet kritikusok véleménye szerint az irodalom gazda­godott a problematika meg­újításával, a korábban til­tottnak tartott témák soka­ságával, de még nem talál­ta meg új művészi forma­nyelvét, nem ért el a mű­vészi gondolkodás új szint­jére. A közvéleményt izgat­ja a kérdés, hogy meddig jut el ez az irodalmi folya­mat, hiszen legnagyobbrészt olyan műveket adnak ki, amelyek sokáig feküdtek az íróasztalfiókcikban. Az iro­dalmi folyóiratok főszerkesz­tőinek állítása szerint elég sok új, mai felfogásunk sze­rint is érdekes kézirat vár még kiadásra. A filmgyártás helyzete is hasonlít az irodaloméhoz. Olyan filmeket mutatnak be, amelyek sokáig hevertek a polcokon és a maguk ide­jében megijesztették a bü­rokratákat és az óvatoskodó­kat. A filmművészek szövet­sége elérte, hogy kitérj észt - liették önállóságukat és mű­vészi szabadságukat. A régi dolgok visszahúzó ereje még mindig hat a munkára, úgy látszik, furcsa lenne, ha a filmgyártásban •—, mint a kulturális élet egyéb terüle­tein is — hirtelen és végle­gesen megváltozna minden. Az átalakítás épphogy csak megkezdődött, túlzás nélkül állíthatjuk: ma merész ki­vitelezésű és mély gondola­tokkal teli művek születnek. A leghatásosabb példa er­re a Vezeklés című grúz film, amelyet az egész or­szágban bemutattak. Ez a fiiiim nem hevert a polcokon és — mint ahogy az Izvesz­tyija írta — nem az SZKP januári plénumára időzítet­ték. Mondanivalója egybe­esett a társadalom demofc- rait izál ás ának f ordula tavai. Ez a film is határozott bi­zonyíték arra, hogy nem tér­hetünk vissza a régi dol­gokhoz. A színházi életben az át­alakítást forrón üdvözölte majdnem minden színész és rendező. A színházak maguk oldhatják meg problémái­kat, önállóan dönthetnek repertoárukról és pénzügyi politikájukról. Ebben a kér­désben visszahúzó tenden­ciákat is megfigyelhetünk. Több színházi vezető ugyan­is megijedt a felelősségtől. Míg korábban a sikertelen­ségért a művelődési minisz­térium hivatalnokait és bü­rokratáit lehetett vádolni, most maguknak kell felel­niük mindenért. így érthető az új színházművészeti szö­vetség elnökének, Lavrov- nak a felhívása a kollégák­hoz: „Fejlesszék ki maguk­ban a sztereotípiák iránti utálatot!” A képzőművészetben las­sabban megy az átalakítás. Itt nem mindig különül el a nehéz a lehetetlentől. A ki- ál'lítálsok — kevés kivétel­lel — unalmasak, nem moz­gatják meg fantáziánkat. De tapasztalunk már némi ha­ladást is. Nemrég például a fia,tail moszkvai festők se­regszemléje merész, vitára ingerlő és nagyon érdekes volt; megmutatta a művé­szeti váltás lehetőségét. Gavril Petroszjan A jövő technológiája A harmadik évezred em­berének ugyanúgy szüksége lesz fényre és hőre, mint nekünk. Hozzánk hasonlóan nagy igyekezettel fogja ke­resni az új és tökéletesebb energiaforrásokat. A tudo­mányos viliágban elterjedt vélemény szerint ebben a létfontosságú ágazatban nagy lehetőségeket nyit a villa­mos energia előállításának ma gn et oh id r odi na m i kus (MHD) módja, amely fel­váltja a szerves tüzelő hő­erőművekben való elégeté­sének hagyományos techno­lógiáját. * * * Bolygónkon jelenleg annyi olajat, földgázt, szenet és más ásványi fűtőanyagot tü­zelnek el naponta, mint amennyit a természet ezer év alatt képes szintetizálni. A hőerőművek, amelyek az atomerőművek rohamos fej­lődése ellenére országaink energetikájának az alapját alkotják, gyakorlatilag elér­ték hatékonyságnövelésük határát. Egy tonna tüzelőből az elégetés során mindössze 400 kilogrammot hasznosí­tunk, a többi kárba vész, elillan a kéményen. Ugyan­akkor ismeretes: az energia­berendezések hatásfokának mindössze egy tized száza­lékos növelése országos mé­retekben sok millió rubel megtakarítást ígér. Manapság az látszik a leg­reálisabbnak, hogy ehhez a forradalmi MHD-technoló- giánaik lesz ereje. Az MHD elég egyszerű elvre épül: a mágneses teret átszelő veze­tőben elektromos áram ke­letkezik. Ezt a jelenséget még a műit század első fe­lében Faraday fölfedezte. Ilyen vezetőként hosszú év­tizedekig huzalitekercset al­kalmaztak. Az MHD gene­rátorban azonban másod­percenként 900 méteres se­bességgel száguldó, plazma­állapotra felhevített ionizált gáz áramlása helyettesíti. A hőenergia ezáltal közvetle­nül elektromos árammá ala­kul át, kihagyva az átala­kulások szokásos fokozatait. Volga néven új szálloda nyílt szovjet testvérvárosunkban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents