Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-25 / 97. szám
4 Somogyi Néplap 1987. április 25., szombat Évtizedes dokumentumok a szemétben A tanács padlásáról dobták ki Boglárlellén KAPOSVÁRI TÖRTÉNETEK A „vajda” Kaposváron „Balatonboglár nagyközség szervezési szabályrendelete. I. Fejezet. 1. szakasz. Balatonboglár község a rn. kir. Belügyminiszter úr 42185/920. V. a. számú rendeleté alapján nagyközség. Balatonboglár nagyközségnek, amelyhez közigazgatásilag Dénespuszta tartozik, népessége az 1921. évi népszámlálás szerint 1950 lélekből áll, területe pedig 3694 kát. hold. II. Fejezet. A községi hatóságról. 2. szakasz, A község a törvény korlátái között önállóan intézi saját belügyeit... 16. szakasz. A községi bíró. Mint a képviselőtestület elnöke vezeti a közgyűlés tanácskozásait, mindazon jogokkal... A mészárszékekre és általában a húsvágásra felügyel... A védhimlőoltásnál a nagyközségben működő orvos utasításait teljesíti... Kóbor cigányok vándorlásait a csend- őrség útján meggátolja ... A tiltott lövöldözésekről, az engedély .nélküli fegyvertartásról, hernyók pusztításáról, szerbtövis irtásáról s kémények sepréséről... gondoskodni köteles.’’ Ilyesmiket olvasok a 21 oldalas, 1922-ben keltezett, gondosan összefűzött dokumentumból. Néha egy1 egy érdekesebb részletnél fölszisszenek. Horváth Aladár Boglártól- le történetének fáradhatatlan kutatója — aki az iratot fej- vesztés terhe mellett rám bízta — mellettem dünnyög: — És ez a szemétre került. Szörnyűséges... Nemcsak ez került szemétre. Hadd idézzek még: „Területhasználati szerződés. Mely egyrészről Somogy- vármegye törvényhatóságának képviseletében a vármegye alispánja, másrészt Balatonboglár község elöljárósága között... vízvezetéki csöveknek az útpadkán való lefektetése tárgyában ...” ' Ez is sok oldalnyi dokumentum, összesen egy pengő értékű illetékbélyeggel ellátva — arról, hogy miképpen épül Boglár vízvezetéke. 1:2880 léptékű tervrajz, műszaki leírások és egyebek tartoznak az irathoz. Ez 1933- ban kelt, s minden bizonnyal még ma is működik az a víz45. — Imrikém, teljesen besötétedett már, hát nem látod? — De látom, látom, hogyne látnám! Hiába, nagyon jó szeme volt. Én sajnos huzamos idő óta mór semmit nem láttam. Pedig célirányos viselkedésem elsőszámú erkölcsi parancsa úgy szólt, hogy a nemet basszushoz fény kell. Minél több fény. — Hány villanykörte van a présházadban, tejtestvérem? — Sok. Egy fönt a pihenőszobában, egy meg itt lenn a pincében. De a f önti kiégett. Hervasztó közlése majdnem bajba sodorta a tervemet, amikor is felvillant bennem a nagy ötlet. — Mennyi száraz venyigéd van? — Olyan három szekérre való. Kévékbe kötve. — Na, Imrusom, akkor szép nagy tüzet rakunk itt a pincegyöpön. Akkorát, hogy az egész falu lássa. Á rönkasztalt meg tele állítjuk égő gyertyákkal. És folytatnám a vacsorát, ha megengeded ... ' vezeték, amelyről szól. Szintén a szemétből, azaz a MÉH-telepről került elő. Akkor, amikor örökké panaszkodunk, hogy nincsenek közműtérképek, nem lehet tudni, hogy merre húzódnak a vezetékek ... Madarász Ferenc, a Bog- lárlellei Városi Tanács titkársági osztályvezetője némi ideges remegéssel a hangjában válaszol, amikor minderről kérdezem, asztalára téve néhány iratot. — A földhivatalból szóltak ide, hogy a régi tanácsépület padlásán lomok vannak. Ugyanis ők kapták meg azt a házat, és kérték, hogy takarítsuk el1 a „hagyatékunkat”. Később Horváth Iván engedélyt kért tőlem, hogy a MÉH-telepre került iratokat átvizsgálhassa. Az engedélyt megadtam, sőt örültem neki, hogy valaki átnézi az iratokat. Ivántól aztán bizonyára a másik helytörténetbúvárhoz kerültek a dokumentumok. — De a MÉH-be miért kerültek? — Segédmunkások takarították le a padlást, ők nem értettek az ilyesmihez, nem gondolták, hogy meg kellene őrizni. — Senki sem gondolt rá a tanácson, hogy érdemes volna átnézni, mi van a padláson? — Annyi minden volt ott. Sürgősen át kellett költözni. Ezek az iratok valahogy ott maradtak. Nem tudtuk, hogy Minden úgy lett. Ragyogásba borította a búshegyi Nagypúpot a hagyományos fényforrás. A rönkasztalon, a vén körtefa alatt egész gyertyasor világított, mint a pesti Nagykörút kicsinyített mása. Véletlenül se követtem volna el akkora otrombaságot, hogy fékezzem Imrus igyekezetét a házigazdái teendőkben. Amíg a koisár kipakolásával, poháröblögetéssel és bortöltögetéssel foglalkozott, addig én szép komótosan harapdálni kezdtem egy pecsenyeliba zsenge mellecs- kéjét. El-eltűnődtem, milyen jó is annak, aki élvezni tudja az ilyen omlós-zamatos libapecsenyét a közelmúlt viszontagságai ellenére. Mélázó kiegyensúlyozottságom kellemes érzete megbocsátó- vá tett. — Hát te nem vagy éhes, Imrusom? — Inkább szomjas. — Na, ezzel vigyázzunk. Csalókák a májusi esték. Hamar elálmosodni a kifejlett tavasz illatterhes levegőjétől. Az álmosságra való hajlamot csak fokozza a tücskök kitartó szerelmi ciripelése. Nekünk legalább olyan ébernek kell maradilyesmi van a padláson. Valamikor évtizedekkel ezelőtt kerültek oda. Az alapbűn valóban sok évvel ezelőtt esett meg, amikor az iratok nem a levéltárba kerültek. S most? Ki tudja mennyi értékes dokumentum ment a zúzdába. Gondatlanság. Nem beszélve arról, hogy a MÉH-bői is „amatőrök” mentették meg a dokumentumokat, pedig akkor már tudtak róla a tanácson. „Kivonat. Balatonboglár község kép viselőtestületének az 1917. deczember 21-én tartott rendkívüli közgyűléséről felvett jegyzőkönyvből. Jelen voltak: Bárány Gáspár községi bíró elnöklete alatt: Gaal Gaston, Frank Zoltán ... Előadó bemutatja ... a balatonboglári községi elemi népiskola államosítása iránt kelt átiratát...’’ ■ Ki tudja, máért használt csupa hosszú ő betűt, aki gépelte ezt az iratot? Valószínűleg nem volt a gépén rövid ö, mert a kézzel írott és szintén a paksamétában levő eredetin, ahol kell, ott használta a jegyző. Ez is érdekes irat, az iskolaépület tervrajzával és egyebekkel. De őriz még Horváth Aladár eredeti képviselőtestületi . jegyzőkönyveket 1916-tól és egyebeket is. Mindet a MÉH-ből mentették ki. Szomorú. Törvény írja elő, hogy az értékes, dokumentumoknak a levéltárban van a helyük. nunk mint a szerelmes tücsköknek. Akár a holnapi ki- világosodásig. Innen a magasból, a venyigeááng mellől tartjuk szemmel a lakodalmat. Majd meglátod, mivé fejlődnek a dolgok. Egyél velem, Imrus pajti. Kell az erő. Nézd, hogy kínálja magát azi a békebeli rántott karaj. Könyörülj rajta. — Jó, könyörülök, de a szomjúság... — Már megbocsáss, de kortyok ügyében ez egyszer bízzad rám magad. Amíg falatozod, vess a tűzre egy kéve venyigét. — Vetek, vetek... — ci- bálta Imre a szőlővesszők száraz petrencéjét. — Ezen kéne megpörkölni a Lipics- nét... Emlékeztettem őt a felebaráti szeretetre: — Gondolj arra, milyen formás özvegy a te nászasszonyod. Nem is illik hozzá a Lipicsné nevezet. Ha alaposabban meggondolom, ő egy mosolyfakasztó szépség. Mennyivel találóbban hangzana, ha azt mondanák rá az utcán, amikor kívánatosán siet a boltba: nézzétek, ott megy Üílős Fábiánná! Ugyan melyik Kisfaludy- ról nevezték el Kaposváron a Kisfaludy utcát? Kisfaludy Károlyról, Sándorról vagy a kaposvári költőnőről, Kisfaludy Ataláról? Ezt ma már senki sem tudja biztosan megmondani. A könyvtárakban, a levéltárban erre vonatkozó adatnak semmi nyoma nincs. Mégis bizonyosnak tartom, hogy a Kisfaludy utcát a kaposvári költőnőről nevezték el, aki 1911-ben halt meg, mivel pontosan ebben az évben parcellázták ki ezeket a telkeket. Nemcsak a költőnő iránti tiszteletből tehették ezt, hanem politikai okból is. Ezek viszont Eötvös Károly nevéhez fűződnek. Eötvös is volt jó néhány a magyar történelem neves személyiségei között. Melyikről nevezték el az Eötvös utcát? Bizonyos, hogy Eötvös Károlyról, a neves politikusról és íróról, • akit bizalmas körökben csak „vajdá”-nak neveztek, ö akkor járt Kaposváron, amikor a donneri uitcát parcellázták. 1908-ban új református templomot adtak át Kaposváron. (A lelkészlakkal együtt 150 ezer koronába került.) Ugyanekkor a húsz évvel korábban épített protestáns templomot eladták Török Lajos mészárosmesternek 31 ezer koronáért, azzal a kikötéssel, hogy „tartozik a templomot földig lerombolni és a .talált kegytárgyakat az egyháznak átadni”. (Képünk a régi templomot ábrázolja; a mai Domus Áruház helyén állt.) Az új templom avatására meghívták Tisza István grófot — aki akkor a dunántúli ref. egyházkerület főgond- noka volt —, Antal Gábor püspököt és Eötvös Károlyt. Eötvös Tiszával és Antal Gáborral együtt érkezett, de az állomáson megrendezett ünnepélyes fogadáson nem vett részt. „A tüntetéseket elkerülendő kisietett a kocsijához és behajtatott a várasba” — írja a helyi újság. Jó oka volt rá, hiszen 1889- ben, a bontásra ítélt templom avatására is meghívták, de politikai ellenfeleitől annyi fenyegető levelet kapott, hogy nem mert Kaposvárra utazni. Miért? Kisfaludy Atala férje, Szalay Károly ugyanis politikai ellenfele volt. Ahogy hangosan tűnődtem, terveim szinte önmagukat formálták. Terveim alakulását egyelőre erősen hátráltatta Vámpír Satya hegedülése, amely kétségtelenül szépen hangzott fel ide a Nagypúpra odalentről a Sírszurdok aljából, mégsem tudtam igazán örülni neki. Végre csendesség lett a lakodalom környékén. Ekkor kezdtem hozzá komolyabban ' tervem kivitelezéséhez. Magamhoz intettem Imrust, s miközben fényt ontott ránk a sok-sok gyertya, meg főképpen a venyigeláng, kiálltam vele a présház teraszára. — Most pedig énekelünk — hoztam tudomására. — Ekkora csendben?! Kérdése meglepő volt. — Lármában szeretnél énekelni ? Netalán kocsmai ricsajban, ami a magadféle kultúremberhez egyáltalán nem illik? Hiszen alig vártam, hogy Satya letegye a vonót. Most letette. Add ki a hangod, Imrusom! Erőseb- bén, mintha a falu égne és egyedül neked kellene elkiabálnod a tűzoltóságig, hagy tűz van, tűz van! Csak dallamra. Nótázz velem a kifulladásig! Egy-két kutya ugatott itt- ott a faluban. Megvártam, míg ezek is elhallgatnak és amikor olyan nagy lett a csend, mint úrfelmutatás előtt a katolikusok templomában; én dalra fakadtam. (Folytatjuk.) Mindkettő a negyvennyolcas párt politikusa volt, de ez a párt a nyolcvanas években a tiszaeszlári per idején ketté vált. Eötvös és Szalay Károly a legélesebb politikai vetélytársak lettek, különösen akkor, amikor a hírhedt vérvádas perben Eötvös a vádlottak védelmét látta el, Szalay pedig a vádat képviselte. Bár Szalay Károly 1905-ben meghalt, párthívei sohasem tudták Eötvösnek megbocsájtani a rájuk mért vereséget. Tüntetés nem volt, de a kaposvári költőnő és a „vajda” nem találkozhatott egymással. Este, á Koronában megrendezett ünnepi műsoron Obetkó Károly ügyész, Szalay Károly veje képviselte a családot. A remekül anekdotázó, sziporkázóan szellemes Eötvös Károly öreg korára csipkelődő, bakafántos ember lett. Két dolgot szeretett igazán; a Balatont és a cigányzenét. Már az ebéd alatt is csak Barcza Jóska muzsikáját hallgatta, és egészen megfeledkezett a körülötte levő társaságról. Este pedig, miután megtartotta felolvasását Pálóczi Horváth Ádám Az égbolt jelenségeinek földi megfigyelése az űrkorszak hajnalán is értékes, töhbek számára hasznos és szórakoztató elfoglaltságot nyújt. Az ország területén élő több száz amatőr megfigyelő, középiskolai diák és tanár részvételére számítva az idén Budapesten az Uránia Csillagvizsgáló területén megalakult a Magyar Amatőrcsillagászati Társaság. Az önálló szervezet — amely a működéshez szükséges anyagi feltételeket saját erejéből 'kívánja előteremteni — szervezeti kereteit is önállóan, de a TIT-tel, az oktatási, művelődési és tudományos intézményekkel együttműködve alakítja. A Macsit elnöksége márciusban tartotta első ülését; ott megválasztották a társaság vezetőségét: dr. Dankó Sándort elnöknek, Tarnay Kálmánt elnökhelyettesnek. Elkészült a társaság ez évi munkaterve is, ebben nyári csillagászati észlelőtáborok, találkozók szervezése, észle- lőbázisok létrehozása és külNemcsak a verőfényes reggel, hanem az apadó primőrárak is jó hangulatra derítették a kaposvári hetipiac vásárlóit. Az egy héttel ezelőttihez képest 25—30 százalékkal mérséklődtek az árak. így hónaposretket csomónként mér 6—7 forintért is vehettünk. Á kiskereskedőknél újra volt 70-ért kígyóuborka és 150—160 forintért paradicsom. S mert a Zöldért árai is mérséklődtek, ott ugyanezért 95, illetve 195 forintot kellétt volna fizetni. Fejes 'salátát már 7-érí is láttunk, a zömét azonban még 12-ért tukmálták. 10— 14 forint fajtától és minőségtől függően a zöldpaprika, 10 a zsenge karalábé darabja. A zöldhagyma, valamint a sóska és a spenót csomója egyaránt 5 forintot kóstált. A télről maradt zöldségfélék zömének már nemcsak az állaga hagyott kívánnivalót maga után. Penészfoltjaival riasztotta a vevőket a 20 forintos fonnyadt kel. Aprócska főzőhagymát szerezhettünk be 16-ért. Szemreköltészetéről, átszökött az Erzsébetbe, és Barcza muzsikáját hallgatta. Másnap mindenki hazautazott, Eötvös nem. Azért is töltött néhány napot politikai ellenfelének városában, amint ő mondta: az „oroszlán barlangjában”. Amikor Budapesten az újságírók megkérdezték tőle, hogy mi tetszett neki Kaposváron a legjobban, ezt válaszolta: „A Barcza muzsikája !” Abban az évben utcát neveztek el róla. És hogy a másik tábornak is igaza legyen, az 1911-ben meghalt kaposvári költőnőről elnevezték a Kisfaludy utcát. földi kapcsolatok kialakítása is szerepel. Különösen középiskolás tanulóknak ajánlják a július 24-től 30-ig működő észlelőtáborokat a Bakonyban, valamint június 13-tól július 11-ig a csillagászati építőtáborban való részvételt Bicskén. Ez utóbbi tábor egy 1840-ben épült kastélyban kap elhelyezést. Ezenkívül a naprendszer objektumainak kutatásával és megfigyelésével foglalkozó tanfolyamot is tartanak, július 3-tól 5-ig Szolnokon. A Macsit gondoskodik tagjainak ismeretterjesztő, tudományos és számítástechnikai kiadványokkal, távcsövekkel való ellátásáról. A társaság szívesen együttműködik az iskolákkal, kívánságra előadást tart, tanfolyamokat és távcsöves bemutatókat, megfigyelési gyakorlatokat és osztálykirándulásokra speciális csillagászati programokat szervez. Segítséget ad a csillagászati megfigyeléseikhez, a távcsövek építéséhez és szaktanácsadást nyújt az asztrofotográfiához is. valóbb volt a lila csemegehagyma 20 forintért. Némi szerencsével 8 forintért juthattunk a burgonya kilójához, 30-ért vegyes zöldséghez. 70—100 forintos borsos ára ellenére is kapós volt a dughagymá. A legvonzóbb portéka ez alkalommal is a 95—120 forintos gomba volt. Mér a legszakszerűbben tárolt 15 forintos almán is kiütköztek a ráncok. Aki ügyesen alkudozott, 2 forintért is szerezhetett tojást. Máshol 2,30-at kértek érte. ■ A .baromfipiacon többnyire csak naposjószágot kínálták 15—40 forintért. Egy pár múltatósaíbb csirke 180- ért került a szatyorba, 100- ért kínáltak egy tyúkot, 170- ért egy kakast. Virágos kedvünk kerekedett a virágpiac választékát és árait látva. Kaszálni lehetett volna a szálanként 2 forintos pompás tulipánt. Csokronként 5-ér.t volt jácint, s alig drágábban nárcisz. Hamvas szegfűt szálanként 15 forintért adtak, egy csőikor gerberát 60-ért. Luthár Péter GERENCSÉR MIKLÓS Siketet hászéfozoUct' í P Hu ír avagy mit mesél a valódi vőlegény Lévai József A csillagos ég titkai MEGALAKULT A MACSIT PIACI KORKÉP Tavaszi tulipánözön
