Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-22 / 94. szám
2 Somogyi Néplap 1987. április 22., szerda Kádár János Svédországban (Folytatás az 1. oldalról.) Ezután Kádár János a Ro- senbadba, a svéd miniszter- elnök hivatalába hajtatott, ahol megkezdte tárgyalásait Ingvar Carlsson kormányfővel. A szívélyes, baráti légkörű találkozón a Ikiét politikus a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseivel és ezen belül az európai kontinens helyzetével foglalkozott. Különös figyelmet fordítottak a béke megőrzésének feladataira és a kölcsönös bizalom légkörének megteremtésére. Hangsúlyozták, hagy . a 'különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködése a népek közös érdekeit szolgáljál, hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság megerősítéséhez. Megelégedéssel állapították meg, hogy az alapvető fontosságú kérdésekben a magyar; és a svéd álláspont hasonló vagy egymáshoz nagyon közelálló. Rámutattak, hogy az enyhülési folyamat továbbvitelében minden országnak megvan a maga felelőssége. Az MSZMP főtitkára és svéd vendéglátója megelégedéssel szólt a két ország szinte imiinden téren eredményesen fejlődő kapcsolatairól . Megerősítették, hogy kölcsönös a szándék a mindkét nép javát szolgáló jó viszony erősítésére és az együttműködés további lehetőségeinek feltárására. A több mint egy órán át tartó négyszemközti találkozót követően Kádár János és Ingvar > Carlsson vezetésével a két ország tárgyalóküldöttségei hivatalos, plenáris megbeszélést tartottak. A tárgyaláson magyar részről jelén voltak Kádár János kíséretének tagjai: Várkonyi Péter, Gecse Attila, Karva- iics László, Mel'ega Tibor, Patkó András, valamint Szigeti Károly. A svéd tárgyalóküldöttség tagja volt Anita Gradin, külkereskedelmi miniszter, ügyvezető külügyminiszter, Carl Johan Aaberg, külkereskedelmi államtitkár, Jan Ellásson, a külügyminisztérium politikai osztályának igazgatója, Ragnar Dromberg, Svédország budapesti nagykövete, valamint a miniszterelnökségi hivatal, a külügy és a külkereskedelmi minisztérium több vezető beosztású munkatársa. A megbeszélés mindvégig szívélyes, nyílt, baráti légkörét a négyszemközti találkozó hangulata határozta meg. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy az emberiség számára létfontosságú feladat az óriási anyagi és szellemi erőforrásokat felemésztő, és egyre veszélyesebbé váló fegyverkezési hajsza megfékezése, világűrre való kiterjesztésének megelőzése, az erő- egyensúly megvalósítása, a fegyveres erők és fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén. Megelégedéssel állapították meg, hogy a nemzetközi helyzetben értékelhetők bizonyos kedvező változások. Reménykeltőnek nevezték, hogy az utóbbi időben a szovjet—amerikai tárgyalásokon haladást értek el fontos fegyverzetkorlátozási kérdésekben. Magyar és svéd értékelés szerint jó lehetőségek kínálkoznak konkrét kompromisszumos megállapodások elérésére és egyetértettek abban is, hogy a fegyverzetkorlátozás területén mielőbbi áttörésre van szükség. Ez kedvező hatással lenne az egész nemzetközi helyzet alakulására. Magyar részről rámutattak, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés új javaslatai lehetőséget adnak ilyen kedvező fordulat elérésére a nemzetközi életben. Ezzel összefüggésben a tárgyaló felek hangoztatták, hogy a nagyhatalmak mellett a kis és közepes nagyságú országok is fontos szerepet játszanak a nemzetközi béke és biztonság megteremtésében és megőrzésében. Ezt támasztják alá egyebek között a helsinki folyamat eredményei is. Magyarország nagyra értékeli Svédország aktív sem- legességi politikáját és azokat az erőfeszítéseket, amelyeket svéd részről a népek biztonsága, a nemzetközi légkör javítása, a leszerelés és az enyhülés érdekében tesznek. A tárgyaló felek kölcsönösen hangsúlyozták, hogy mindkét ország kezde- ményezően hozzá kíván járulni a béke, a nemzetközi biztonság és együttműködés ügyéhez, különös figyelmet szentelve a helsinki folyamat fenntartásának és eredményes továbbvitelének. A két delegáció tagjai részéről tapasztalható volt az a törekvés, hogy minél jobban megismerjék egymás országának belső helyzetét. Megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—svéd kapcsolatok rendezettek és főként az utóbbi években — a kölcsönös erőfeszítések eredményeként — eredményesen fejlődtek. Ezek a kapcsolatok ma már szinte valamennyi fontosabb területre kiterjednek, s további bővülésükhöz nem jelent akadályt a két ország eltérő társadalmi rendszere sem. A politikai kapcsolatok alapját a főbb nemzetközi kérdésekben képviselt álláspontok egybeesése vagy hasonlósága, illetve az együttműködés fejlesztéséhez fűződő kölcsönös érdekek képezik. A tárgyaló partnerek hangsúlyozták a magas szintű látogatások jelentőségét. Ezek a kapcsolatok elmélyítése mellett a nemzetközi légkör javításához is hozzájárulnak. Az együttműködés fejlesztésének távlatait vizsgálva, különösen fontosnak Ítélték a gazdasági téren rejlő lehetőségek jobb kihasználását. Mindkét fél ösztönözni kívánja a hagyományos kereskedelmi forgalmon túlmutató, korszerű együttműködési formákat, a termelési kooperációkat, a vegyesvállalatok alapítását, a svéd működő tőke bevonását, az együttműködést a harmadik piacon, Állást foglaltak a műszaki, a tudományos, a kulturális és az emberi kapcsolatok fejlesztése mellett. A tárgyaló felek kinyilvánították készségükét a magyar—svéd kapcsolatok továbbfejlesztésére. Egyetértettek abban is, hogy az együttműködésnek még jelentős tartalékai vannak,, s ezek feltárása és kihasználása mindkét nép érdekeit szolgálja. Reményüket fejezték ki, hogy a mostani legfelsőbb szintű látogatás újabb lendületet ad a kapcsolatok bővítésének minden területen. A magyar—svéd tárgyalások befejeztével Várkonyi Péter és Anita Gradin aláírta Magyarország és Svédország beruházásvédelmi megállapodását. Az aláírásnál jelen volt Kádár János és Ingvar Carlsson, s ott voltaik a két tárgyalóküldöttség tagjai is. Az egyezmény célja a két ország vállalatai közötti gazdasági együttműködés elmélyítése, az egymás területén megvalósított beruházások kölcsönös védelme. A dokumentum mindkét ország vállalatai számára előnyös feltételeket biztosít 'a tőkebefektetéshez. Szabályozza a befektetésből származó jövedelmek hazatelepítését, a beruházási viták rendezésének módját, s így megteremti a beruházások biztonságát. Az aláírás pillanatától érvényes szerződés megkötését a magyar—svéd kooperációs kapcsolatok gyors fejlődése tette szükségessé. Svéd vállalatoknak 40 kooperációs megállapodásuk van magyar partnerekkel, országainknak öt vegyesvállalata működik és továbbiak létesítéséről folynak tárgyalások. Ingvar Carlsson este díszvacsoráit adott Kádár János tiszteletére a svéd külügy- mSiniszténium dísztermében. A vacsorán jelen voltak a két tárgyalóküldöttség tagjai. Svéd részről megjelent a kormány több tagja, a parlament tisztségviselői, a politikai pántok vezetőd, az üzleti körök, a műszaki-tudományos és a kulturális élet képviselői, a svéd tömegtájékoztatási eszközök vezetői. A vacsorán Ingvar Carlsson és Kádár János pohár- köszöntőt mondott.. Ingjvar Carlsson a svéd kormány nevében melegen üdvözölte Kádár Jánost és a kíséretében levő személyiségeket, majd hangsúlyozta: Nagy várakozással néztem elébe ennek az alkalomnak, amikor lehetőségem nyílik önt személyesen megismerni, és Önnel fontos, országaink számára jelentős nemzetközi kérdéseket megbeszélni. Remélem, hogy látogatása idején modort találunk Svédország és Magyar- ország jó viszonyénak megerősítésére. Mint tapasztalt államférfit, önt már jól ismerik országunkban, mondotta a továbbiakban a svéd kormányfő. — Több, mint három évtizeden át az ön munkásságának döntő szerepe volt hazája fejlődésében, ön értékes módon járult hozzá a mai Európa kialakításához és kiemelkedő szerepet játszott annak az együttműködésre és az enyhülésre irányuló akaratnak a megteremtésében és fenntartásában, amely — a meglevő ellentétek dacára — jellemzi földrészünk országait. Ügy hiszem, ön osztja nézetünket, miszerint Európa valamennyi állama felelős azért, hogy földrészünk biztosabb és nyíltabb része legyen a világnak. A stockholmi konferencia eredményes befejezésével a résztvevő államok jelét adták óhajuknak, hogy megegyezésre jussanak, és hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által elindított folyamat folytatódjék. Ez a biztonság közös erővel történő megteremtésére és az együttműködés megszilárdítására irányuló akarat megköveteli, hogy az államok kölcsön,ös megértést tanúsítsanak és tartsák tiszteletben egymás eltérő biztonságpolitikai kiindulópontját. Igen fontos, hogy a részvevő államok megtartsák az európai biztonsági és együttműködési értekezlet dokumentumának határozatait. Mi Svédországban továbbra is aktívan és konstruktív módon részt akarunk venni az összeurópai folyamatban. Tudjuk, hogy Magyar- országnak is szándékában és módjában van az egész Európára kiterjedő elmélyült és széles körű együtt- működiéshez való hozzájárulás. Jó példa erre a Budapesten 1985-ben rendezett kulturális fórum, amely örvendetesen elősegítette, hogy megszűnjék az a bizalmatlanság, amely megnehezítette — és sajnos még mindig nagyimértékben akadályozza — földrészünkön az együttműködésit. A helsinki folyamaton belül jelenleg Bécsben folyó találkozón Svédországnak az a célja, hogy hozzájáruljon a tényleges haladáshoz mind a biztonsági kérdésekben, mind pedig a gazdasági együttműködés, a környezet- védelem és az emberi kapcsolótok terén. Bécsben javasoltuk: a stockholmi konferencia mandátumát úgy terjesszék ki, hogy hatáskörébe tartozzanak a bizalom és biztonság megteremtésére irányuló további intézkedések, valamint a leszerelés kérdései is. Az e téren elért eredmények Európa valamennyi országát befolyásolni fogják. Ezért természetesnek tartjuk, hogy az erre vonatkozó tanácskozásokon az összeurópai folyamatban részes államok egyenrangú félként vegyenek részt. A svéd kormányfő a továbbiakban hangsúlyozta, hogy Magyarország az összeurópai folyamat keretén kívül is ismertté tette nevét, mint a béke és az enyhülés szószólója. Önök mindig fáradhatatlanul mutattak rá a kis és középnagyságú állámokrak arra a lehetőségére — és kötelességére —, hogy a tömbhatárok fölött folytatandó párbeszéd megvalósításán és egy jobb politikai légkör megteremtésén munkálkodjanak. Ebben az álláspontjukban Svédország teljes mértékben szövétis égésük. Az atomfegyver .mindnyájunkat veszélyeztet. Svédországnak, mint minden más atomfegyvermentes országnak, jogos érdeke, hogy az aitamfagyverkezési _versenyr e . vonatkozó nézetét kifejtse. Mindnyájunknak részt kell vennünk abban a munkában, amely biztosítja, hogy atomháborúra soha ne kerüljön sor. Ez a kiindulópontja a delhi ihatok álltai kezdeményezett munkának. Ezek az államok legközelebbi ülésüket a tervek szerint Svédországban, tartják. Jól tudom, hogy ön és Olaf Palme beható megbeszéléseket tartott az említett kérdésekről, amikor ő, mint a svéd kormány elnöke, 1985 júniusában meglátogatta Budapestet. Azt is tudom, remélte, hogy lesz alkalma folytatni önnel az akkor megkezdett mélyreható eszmecserét. Erre nem kerülhetett sor, de ön most itt van közöttünk, svédek között. Mai tárgyalása ink an a Legnagyobb figyelemmel hallgattuk mindazt, amit ön mondott. Habár országaink társadalmi rendszere különböző, történelmi, földrajzi és anyagi viszonyaink egymástól eltérőek, kétségkívül sdkat tanulhatunk egymástól. Gondolok többek között a kutatás és a tudomány, az oktatás, az új technika és a környezetvédelem kérdéseire, egyéb társadalmi problémákra. E kérdések kapcsán meg kívánom említeni azt az élénk érdeklődést, amelyet a Magyarországon folyó gazdasági reformmunka keltéit országunkban és minden bizonnyal a világ sok má's részén is. Jellemző módon a Svédország és Magyarország közötti kapcsolatok éppen ezeken a területeken voltak a leggyakoribbak és itt került sor legtöbbször kölcsönös látogatásokra és a tapasztalatok kicserélésére. Ennek során kormányom több tagjának volt alkalma Magyarországot felkeresni. Ez mindig rendkívül hasznosnak és kellemesnek bizonyult. Országaink .között több együttműködési szerződés jött létre. Ezek közül a legutóbbi a beruházások védelméről szóló megállapodás csak néhány órával ezelőtt került aláírásra. Amikor 15 hónappal ezelőtt bevezettük a vízummentességet országaink között, újabb lehetős égeket teremtettünk az idegenforgalom fejlesztésére. Főtitkár Űr! Leszögezhetjük, hogy együttműködésünk szilárd alapokon nyugszik. Sok tennivalónk van még és még sok lehetőség vár kiaknázásra együttműködésünk és kapcsolataink terén. A magunk részéről mindent el fogunk követni, hogy együtt folytassuk ezt a munkát országaink javára — hangsúlyozta a svéd kormányfő. Végezetül Ingvar Carlsson ismét üdvözölte Kádár Jánosit Svédországban, s az MSZMP főtitkárának egészségére, Magyarország népére, és a Svédország és Magyarország között fennálló baráti kapcsolatokra emelte poharát. Ezt követően Kádár János emelkedett szólásra. Bevezetőként szívből jövő köszönetét mondott a meghívásért, a baráti fogadtatásért, a gazdag programért, valamint azokért a megtisztelő szavakért, amelyekkel vendéglátója Magyarországot és a magyar népet illette. Majd így folytatta: — A meghívásnak szívesen tettem eleget, hiszen Svédországnak hazánkban is méltán van jó híre, nagy tekintélye. A magyar nép körében elismerés övezi az önök országának szerepét az európai civilizáció fejlődésében és munkálkodását a népek közötti jó viszonyért, a békéért és biztonságért. Örömömre szolgál, hogy most személyes tapasztalatokat szerezhetek a svéd gazdaság és tudomány kiemelkedő eredményeiről, a szociális gondoskodás példamutató vívmányairól, a svéd kultúra értékeiről — hangsúlyozta a továbbiakban. Meggyőződésem az is, hogy találkozásunk és megbeszéléseink újabb lendületet adnak országaink együttműködésének, ami nemcsak népeink javát szolgálja, de hozzájárul a különböző . társadalmi rendszerű országok, az európai népek közötti kapcsolatok oly fontos, általános fejlődéséhez is. Az Ingvar Carlsson-nal folytatott megbeszélésekről szólva kijelentette: Azok a legteljesebb mértékben igazolták várakozásainkat. Nyílt, őszinte és igen tartalmas véleménycserét folytattunk, melynek során a legfontosabb nemzetközi kérdéseket hasonlóan, vagy egymáshoz nagyon közelálló módon ítéltük meg. Megállapítottuk : közös érdekünk az emberiség, ezen belül Európa népeinek biztonsága, sőt létét fenyegető veszélyek csökkentése az enyhülési folyamat továbbvitele. A Magyar Népköztársaság fejlődése, Svédországhoz hasonlóan, nagymértékben függ a nemzetközi feltételek alakulásától. Akárcsak a svéd nép, a magyar is abban érdekelt, hogy megfékezzük az értelmetlen fegyverkezési versenyt. A magyar külpolitika ezért aktív részese a szocialista országok fegyverzetkorlátozási kezdeményezéseinek, a közös javaslatok kimunkálásának. Országunk adottságainál és meggyőződésünknél fogva érdekeltek vagyunk a nemzetközi kapcsolatok bővítésében, a korlátozásoktól és hátrányos megkülönböztetéstől mentes gazdasági, kereskedelmi, műszaki-tudományos együttműködésben, a kulturális értékek cseréjében, az emberek közötti kapcsolatok szélesítésében. E céloktól vezettetve veszünk részt az európai biztonsági és együttműködési folyamatban, s törekszünk annak előmozdítására, hogy minél teljesebben valósuljanak meg a helsinki záróokmányban foglalt elvek és ajánlások — hangsúlyozta Kádár János. — Hazánk képviselői — Svédország küldötteihez hasonlóan — a most folyó bécsi utótalálkozón is azért tevékenykednek, hogy a közös európai érdekeknek megfelelő. valamennyi európai nép javát szolgáló megállapodások szülessenek. — Megítélésünk szerint a nemzetközi helyzetben érzékelhetők bizonyos kedvező változások. Ismét folyamatossá vált a szovjet'—amerikai párbeszéd, a legutóbbi szovjet javaslat nyomán reális lehetőség nyílott az Európában telepített közepes hatótávolságú rakéták eltávolítására. Bécsben megkezdődtek a megbeszélések a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között az európai hagyományos haderők és fegyverzetek jelentős csökkentését célzó tárgyalások beindításáról, összességében biztatóak a bécsi utótalálko- zó kilátásai is. Megerősítést nyert a résztvevő államok elkötelezettsége Helsinki szelleme iránt, és már eddig is számos, az európai együttműködés (további szélesítését célzó javaslatot terjesztettek be. Meggyőződésünk, hogy a Varsói Szerződés új javaslatai 'tehetőséget adnak egy kedvező fordulat elérésére a nemzetközi helyzetben. E kezdeményezések új és meghatározó eleme a kölcsönös biztonság szem előtt tartása, valamennyi érintett fél érdekeinek figyelembevétele, a fegyverzet egyidejű és ellenőrzött csökkentése. Ezt az irányzatot erősitik a nyugati világ reálista, felelős módon gondolkodó körei is. őszintén reméljük, hogy közös erőfeszítésekkel sikerül megakadályozni a fegyverkezési verseny kiterjesztését a világűrre, sikerül elérni a nukleáris, a vegyi- és a hagyományos fegyverek jelentős csökkentését. Magyarország és Svédország kapcsolatait méltatva az MSZMP főtitkára emlékeztetett arra, hogy azok évszázados múltra tekinthetnek vissza. Népünk számon tartja, hogy az 1848—49-es magyar szabadságharcban svéd önkéntesek is részt vettek, Stockholmban ünnepséget rendeztek a szabadságharc vezére, Kossuth Lajos tiszteletére. A második világháború sötét éveiben a Svéd Vöröskereszt budapesti főmegbízottja, Waldemar Langtet, Raoul Wallengerbbel együttműködve üldözöttek ezreinek életét mentette meg. Budapesten Langtet emlékét egy iskola, Wallenbergét egy utca neve őrzi, s a közeljövőben felállítanak egy Wallenberg emlékművet is. A Magyar Népköztársaság vezetése, az egész magyar politizáló közvélemény tiszteli és nagyra értékeli a semleges Svédország külpolitikáját, amely aktívan fellép a népek biztonsága, a nemzetközi helyzet javítása, a béke megszilárdítása érdekében — szögezte le. — Mai megbeszéléseinken Miniszterelnök Úrral egyetértőén állapítottuk meg, hogy országaink kapcsolatai az utóbbi években lendületesen fejlődtek, és az életnek úgyszólván minden fontos területére kiterjednek. De egyetértettünk abban is, hogy együttműködésünk szinte valamennyi területén még vannak ölyan tartalékok, amelyek feltárása és kihasználása jól szolgálná népeink érdekeit. — Kölcsönös előnyökkel járna a gazdasági kapcsolatok bővítése, a korszerű együttműködési formák, mindenekelőtt a termelési kooperációk, a közös tulajdonú vállalatok létrehozásának szorgalmazása. Magyar részről igyekszünk ennék feltételeit javítani — állapította meg a párt főtitkára, s reményét fejezte ki, hogy másik fél is támogatja a magyar áruknak svédországi piacra kerülését a jelenleginél kedvezőbb feltételek mellett. — Készek vagyunk a korunkban kiemelkedően fontos tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére és a kulturális kapcsolatok bővítésére is. őszintén hiszünk abban, hogy a megértés és a bizalom erősítésének egyik legfontosabb tényezője az emberek közötti személyes kapcsolat. Ezért is tartjuk jelentősnek és példamutatónak, hogy országaink egymás között megszüntették a vízumkötelezettséget, mégpedig egy olyan időszakban, amikor az államok e téren inkább szigorító intézkedéseket hoztak. Mai tárgyalásaink vezérfonala az volt, hogy kapcsolataink erősítése a Magyar Népköztársaságnak éppúgy nemzeti érdeke, mint Svédországnak, s ezért erre irányuló tevékenységünk népeink széles körű egyetértésével találkozik. Még nincs két éve, hogy 1985. júniusában Budapesten találkoztam Olof Paliméval. A magyar nép úgy ismerte és becsülte őt, mint ákü nagyon sokat tett a világ békéjének és biztonságának megszilárdításáért. Nekem személy szerint is igen emlékezetes marad a vele való találkozás. Annak idején megállapodtunk a két ország közötti együttműködés folytatásában. Ügy érzem, hogy mai megbeszélésünkkel e megállapodásnak is eleget tettünk. Úgy vélem, hogy mostani határozott állásfoglalásunk kétoldalú kapcsolataink 'bővítése mellett és közös eltökéltségünk, hogy tölünk telhetőén hozzájárulunk a béke, a nemzetközi biztonság és együttműködés ügyéhez, teljes mértékben megfelel népeink érdekeinek és óhajának — mondotta végezetül Kádár János, s e gondolatok jegyében XVI. Károly Gusztáv, Svédország kiirálya, Ingvar Carlsson miniszterelnök, valamennyi jelenlevő egészségére, s svéd nép boldogulására, a magyar —svéd kapcsolatok további erősödésére, a békére emelte póharát. j.
