Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-17 / 91. szám
2 Somogyi Néplap 1987. április 17., péntek Folytatta munkáját a Komszomol XX. kongresszusa A svéd mezőgazdaság Az ipar árnyékában (Folytatás az 1. oldalról.) zatt, átgondolt álláspontra van szükség. A párt átalakítási irányvonalának lényege, röviden megfogalmazva: több szocializmust. Ez a válasz a legfontosabb kérdésre: társadalmunk életképességének kérdése — hangsúlyozta a főtitkár. Több szocializmust — azaz több dinamizmust és alkotóerőt, szervezettséget és rendet, tudományosságot és kezdeményezést a gazdálkodásban, több hatékonyságot az irányításban. Több szocializmust —azaz több társadalmi igazságosságot, a munka, a szocialista társadalom elsőrendű értéke tekintélyének emelését. Több szocializmust — azaz több demokratizmust, nyíltságot, kollektivizmust, több kultúrát, emberséget az emberiek közötti kapcsolatokban., több méltóságot és önbecsülést az egyénnek. Immár két éve, hogy hoz- zákezdtünk társadalmunk élete valamennyi területének átalakításához. Természetes, hogy az emberek értékelik a már látható és a még várható változásokat., összehasonlítják azzal, ami korábban volt, észreveszik az átalakítás sikereit és kudarcait. Történelmi méretekkel mérve rövid idő alatt nem kis utat tettünk meg. Ez az igazság útja, a valóság kritikus átgondolásának útja volt, a társadalmi megújulás új eszméi, koncepciói kidolgozásának nehéz időszaka. Ebben a szakaszban elértük a leglényegesebbet: a megújulás, a forradalmi átalakítások eszméi milliók tudatába hatolnak be, népünk túlnyomó többségét a maguk oldalára állítatták. Minden azt mutatja, hogy társadalmunk életének alaphangját az átalakítás hívei adják meg. Még sok vita áll előttünk annak érdekében, hogy megvilágítsuk az átalakítás során felvetődő mind újabb kérdéseket. A döntő most mégis — a tett. Nincs jogunk megfeledkezni a múlt tanulságairól. Korábban is sok jó döntés született nálunk, de ezek nem mindig vezettek a közösség által várt komoly változásokhoz. Elsősorban azért, mert nem támasztották alá őket tettekkel. Az átalakításnak nincs ellenzéke. Vannak viszont nehézségei e forradalmi változások kezdeti szakaszának. Ezek a nehézségek valamilyen mértékben mindenkit érintenek. A kialakult fékező mechanizmusok nem önmagukban létező dolgok: konkrét hordozói megvannak a KB és a kormány szintjén is, a minisztériumokban, a köztársaságokban és területi szinten; a munkahelyi kollektívákban, sőt még a Kom- szomolban is, jóllehet önöket még aligha fertőzhette meg a konzervatív beállítottság. Üj módon kell gondolkodnunk, dolgoznunk, új megközelítéseket kell alkalmaznunk az új problémák megoldásában. Ez adja az átalakítás nehézségét és bonyolultságát. Vannak olyanok, akik hozzászoktak a régi életfelfogáshoz, nem akarnak változtatni rajta. Nem mindenkinek tetszenek a magasabb követelmények, a megbízatások szigorú számonkérése. Nem mindenki elégedett azzal, hogy kimondtuk: mindenkinek az elvégzett munkája ellenértékét kell megkapnia. Sokan hozzászoktak, hogy hosszú éveken át meg nem szolgált fizetést, „garantált” prémiumot kaptak. Az ilyen szellem felszámolásához komoly gazdasági- és nevelőmunkára van szükség. Magától értetődően külön ki keíll emelnünk még egy problémát: a bürokratizmus elleni harc problémáját, amelynek fontosságát az önök felszólalásai is érintették. A sikeres harchoz tettekre van szükség, mindenekelőtt nyíltságra, a kritikára, társadalmunk demokratikus alapjainak továbbfejlesztésére. A nyíltság, a kritika és a demokrácia a megújulás legfőbb mozgatóerői, hiányuk pangáshoz vezetne. Nem először ismétlem meg: a kritikának és a nyíltságnak társadalmunk politikai és erkölcsi egészségét kell védelmeznie. Ami pedig a demokráciát illeti, ideje lenne már mindenkinek megértenie: szocializmus valódi demokrácia nélkül egyszerűen nem létezhet. A múlt számos negatív jelensége ahhoz kapcsolódott, hogy egész területek kiestek a kritika, a nép ellenőrzése, sőt még a párt, a Központi Bizottság ellenőrzése alól is. Nem engedhetjük meg, hogy ez megismétlődjön. A Központi Bizottság álláspontja szerint a jelenlegi időszakban a párt ifjúsági politikájának legfontosabb feladatai a következők: Először is meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy az ifjúság tömegei bekapcsolódhassanak a társadalom megújítására és demokratizálására irányuló folyamatba, segíteni kell a fiatalokat, hogy a gyakorlatban sajátíthassák el a szocializmus politikai kultúráját. A szocialista demokrácia jövője összefügg a gazdasági, tudományos és szellemi életben meghonosodó versenyszellem fejlődésével, az önigazgatás elterjedésével minden szinten, az egyéni kezdeményezés szerepének megerősödésével. Mindannyiunknak — nemcsak a fiataloknak — meg kell tanulni azt, hogyan éljünk és dolgozzunk a fejlődő demokrácia törvényei és normái szerint. Gondoskodni arról, hogy fokozatosan megújuljon és feltöltődjön a társadalom szellemi potenciálja. Ennek szükségességét társadalmi és tudományos-műszaki perspektíváink diktálják. A szovjet gazdaság előtt grandiózus feladatok állnak — mind nagyságuk, mind pedig újszerűségük tekintetében. És a legnehezebb feladatok erre az ötéves tervidőszakra esnek. Még két- három nagyon nehéz évet kell kibírni, amikor is egyidejűleg kell megteremteni az átalakítás politikai, gazdasági, szervezeti, jogi, lélektani, szellemi és erkölcsi feltételeit. Ez talán a legfeszültebb, de egyben a legérdekesebb időszaknak ígérkezik. Ebben az ötéves tervidőszakban gyakorlatilag teljeA Komszomol kongresszusának csütörtök délutáni ülésén felszólalt Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára is. Köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd a következőket mondotta: — Néhány nappal ezelőtt ünnepeltük Magyarország felszabadulásának 42. évfordulóját. Április 4. számunkra nem csupán a háború, a borzalmak végét, hanem egy új társadalom születésének lehetőségét, egy új kor kezdetét is jelenti. A négy évtized során hazánk nagyszerű vívmányokat ért el. Alapjaiban változtak meg társadalmi viszonyaink, a kor igényeihez jórészt igazodó termelési viszonyok alakultak ki. Anyagi és szellemi gyarapodás, a teljes jogegyenlőség megvalósulása fémjelzi e 42 évet. A vívmányok ellenére a 80-as években mégis szembesülnünk kellett egy súlyos problémával: fejlődésünk lelassult, késve és nehezen alkalmazkodunk a világgazdaság új követelményeihez. A külvilág felé nyitott, a nemzetközi viszonyok alakulására érzékenyen reagáló ország vagyunk. A tudományos-technikai forradalom felgyorsulása felszínre hozta gyengénket: a társadalom teljesítőképességének nem kielégítő állapotát. Ma már tisztán látjuk, hogy alapvető, társadalmunk fejlődését meghatározó kérdésre kell sen meg kell újítanunk a hazai ipart, azon belül is a gépgyártást, el kell érni azt, hogy az ágazat legfontosabb mutatói elérjék a világszínvonalat. A fiatalok valóban ott vannak a gazdasági építés legnehezebb területein, már ma vállalják a gazdasági fejlesztés felelősségének hatalmas terhét. Mihail Gorbacsov rámutatott, hogy az új célok az általános és a politikai oktatási rendszer elé is új feladatokat állítanak, majd így folytatta: Az általános és szakmai képzés reformja egyelőre egyhelyben áll. Egyhelyben áll a közoktatási minisztériumnak és minden szervének munkája. A közoktatási minisztérium, a szakmai képzési rendszer, a felsőoktatás, sőt még az ágazati minisztériumok párt- szervezeteinek és kollektíváinak is erősen át kell alakulniuk. A Komszomol Központi Bizottsága mindent, ami a kongresszuson elhangzottakból országos jelentőségű lesz, az SZKP Központi Bizottsága és a Minisztertanács elé terjeszt, s mi arra törekszünk majd, hogy mindent figyelmesen megvizsgáljunk. Tudjuk, hogy e kérdések megoldásától függ az ifjúság társadalmi közérzete, társadalmi élénksége. Ide tartoznak a lakásproblémák is, a fiatal családok számára szükséges feltételek megteremtése, a képességek bizonyítására nyújtandó lehetőségek is. Síkraszállunk a párt, az állami és a gazdálkodó szervek, a társadalmi szervezetek vonalán eltervezett intézkedésrendszer következetes megteremtéséért, aminek eredményeként minden fiatal komolyan részesnek érez- né magát az ország minden ügyében és gondjában. A kongresszuson az ifjúsági törvény kidolgozásával és elfogadásával kapcsolatban felvetett elképzelés véleményünk szerint megalapozottnak tűnik. Az ifjúsági törvénynek még jobban erősítenie kell azokat a garanciákat, amelyek szavatolják a fiatalok jogait a társadalmi élet minden területén. Rendkívül komoly elvi jelentősége van annak, milyennek akarjuk látni a Komszo- molt ma és jövőben. Az élet maga bizonyította, hogy sok Komszomol-bizottság került a bürokratikus munkamódszerek fogságába. Időnként, ha a Komszomol-aktíva munkáját vizsgáljuk meg, olyan választ adnunk: képesek vagyunk -e olyan társadalmi környezetet kialakítani, amely megfelel a korszerűség, hatékonyság követelményeinek. A KISZ tevékenységét, politikai céljait az MSZMP ifjúságpolitikája határozza meg, amely bizonyítási lehetőséget kínál a fiataloknak, és a társadalom minden erejét az ifjúság nevelésében való részvételre szólítja. A társadalmi munkamegosztás keretében tavaly létrejött az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, amely kormányzati szinten biztosítja az ifjúsági érdekek és szempontok beépülését a döntésekbe. Szakszervezeteink ifjúsági tagozatokat és tanácsokat hoztak létre. Űj oktatási törvény lépett életbe, megteremtve a diákok és tantestületek számára az ön- tevékenység és önkormányzat széles iskolai kereteit és formáit. Ebben a munka- megosztásban megszűnik az a helytelen szemlélet, amely minden ifjúsággal kapcsolatos kérdésben a KISZ-t tette felelőssé. XI. kongresszusunk céljainak kialakításánál így alapvető, rendeltetésünkből eredő feladatainkra koncentrálhattunk. Ennek jegyében tűztük ki célul politikai jellegünk erősítését, a fiatalítást, a szervezet demokratikusabb működését, az egyes ifjúsági rétegek sajátosságainak jobb figyelembe vételét. A KISZ az MSZMP ifjúbenyomás alakul ki, hogy a fiatalság az utca egyik oldalán, az aktivisták pedig a másikon haladnak, ráadásul ellentétes irányban. A Komszomolban azonban megjelent egy elitréteg, s ezt az ifjúság meglehetősen sérelmezi. Persze ezért sem csak a Komszomol a felelős. Ez következménye azoknak a jelenségeknek, amelyek az elmúlt évtizedekben társadalmunkat jellemezték, az ifjúság nevelésében bekövetkezett mulasztásoknak, a Komszomol pártirányításában kialakult formalizmusnak. A modern világ igen bonyolult, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy bizonyos erők hamis értékekkel csábítják, térítik le a helyes útról a fiatalságot (és nemcsak a szocialista országokban, hanem Nyugaton is), el akarják távolítani az aktív politikai harctól, a társadalmi folyamatokban való részvételtől, közelíteni a polgá- riasság felé, hogy politikailag semlegessé váljék. Mi, kommunisták és a szocialista rendszer azonban abban vagyunk érdekeltek, hogy az ifjúság aktív legyen. És nagyon fontos, hogy épp az ifjúi években, a legfogékonyabb, az élet iránt leginkább érdeklődő korukban a fiatalok figyelme ráirányuljon a marxizmus-leninizmus éltető forrására. Hiszen ez a tanítás azért született, hogy választ adjon az emberi lét legfontosabb problémáira. A szocialista haza egész történelme azt mutatja, hogy a hazafiság szorosan összekapcsolódott az internacionalizmussal. A szovjet emberek minden újabb nemzedékének mindig újból kell azonosulnia az internacionalizmus érzésével a nemzetek közötti érintkezésben, a közös tanulásban és a munkában. Hiszen mi, kedves barátaim, sok nemzetiségű országban élünk. A népek barátsága pedig e haza nagyszerű sajátossága. Nem beszélhetek izgatottság nélkül arról a többezer ifjúról, akik Afganisztánban estek át a tűzkeresztségen. Igázi internacionalistáknak bizonyultak — segítettek a testvéri népnek forradalmi vívmányai megvédésében. Végezetül a kommunisták nevében szeretném átadni az SZKP Központi Bizottságának üdvözletét a kongresszus küldötteinek és vendégeinek, a többmillió Kom- szomol-tagnak, hazánk egész ifjúságának. sági szervezete. A párt és a magyar társadalom előtt álló feladatokból ki akarjuk venni részünket. Kongresz- szusi céljaink és a párt programjához való csatlakozás szellemében hirdettük meg politikai akciónkat, amelyet a „Jövőnk a tét” címmel megjelent felhívás indított el. Ebben elutasítottuk a tétlen várakozás szemléletét, a „kivonulást a közéletből”. A magyar fiatalok nagy figyelemmel kísérik annak az új szemléletnek a térhódítását, amely a mai szovjet társadalmat fokozatosan áthatja. Mi is érdekeltek vagyunk abban, hogy azSZKP- nak a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítására irányuló programja az élet minden szférájában érvényre jusson. A közelmúltban a világ- politikában a Szovjetunió offenzív külpolitikája nyomán bizakodásra is okot adó fejlemények történtek. A nemzetközi politikai légkör kedvező változásai a nemzetközi ifjúsági mozgalomban is segítették a konstruktív párbeszéd felújítását. Példa erre a felejthetetlen moszkvai XII. VIT vagy az össz-euró- pai ifjúsági együttműködési keretszervezet munkája. Feladatunk, hogy a kedvező körülményeket eredményesen hasznosítsuk mind a nemzetközi demokraitikus szervezetek tevékenységének továbbfejlesztésében, mind a XIII. VIT előkészítése során. Svédország területileg Európa negyedik legnagyobb országa. Nevének említésekor általában szerte a világon — így nálunk is — mindenekelőtt a fejlett ipari kultúra, valamint az igen magas fokú szociális biztonság jut az emberek eszébe. Az ország mezőgazdaságáról csak a tájékozott szakmabeliek tudják, hogy szintén számottevő eredményeket ért el az utóbbi évtizedekben. KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGOK Ezeket a - sikereket annak ellenére könyvelhetik el ebben az északi államban, hogy a természeti adottságok egyáltalán nem kedveznek semmiféle mezőgazdasági tevékenységnek. Hiszen például az ország területének mintegy 15 százaléka az Északi sarkkörön túl fekszik, sőt Stockholm is olyan földrajzi szélességen helyezkedik el, mint Alaszka vagy a szibériai tundrák. Ezen kívül a Svéd Királyság területének — mely megközelítőleg 450 ezer négyzetkilométer — felét erdő borítja, s csupán 10 százalékán, körülbelül 3 millió hektáron folyik mező- gazdasági művelés. Az ország 8 millió állampolgára közül pedig csak mintegy 200 ezren élnek mezőgazdasági munkából; ez a munkaképes lakosság 4 százalékánál valamivel több. Éppen a kedvezőtlen adottságok miatt az országban nagyon különbözőek a mezőgazdasági termelés feltételei. Míg a déli területen az említett körülmények — a Golf- áramlat enyhítő hatása, és a viszonylag jó talajadottságok miatt — kedvezőnek mondhatók, addig az ország középső és északi részén a feltételek nagyon mostohák. Így azután igazán figyelemre méltó a svéd mezőgazdaságnak az a teljesítménye, hogy agrár-termékekből 80 százalékban ellátja az országot. CSALÁDI GAZDASAGOK A termelés úgynevezett családi gazdaságokban folyik. Ez konkrétan azt jelenAnatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára, a szovjet legfelsőbb tanács nemzetiségi tanácsa külügyi bizottságának titkára csütörtökön Moszkvában megbeszélést tartott az amerikai képviselőház Jim Wright elnök vezette küldöttségével. A felek megvitatták az amerikai—szovjet kapcsolati, hogy a családok általában önerőre támaszkodva művelik meg a tulajdonukban levő földterületeket. Ezek nagysága általában nem haladja meg a 100 hektárt, de sok közülük a 20 hektárnál kisebb területű, az összbir- tokállomány 60 százaléka. A családi gazdaságok termékei általában aszerint változnak, hogy milyen feltételek között gazdálkodnak. Van, ahol rövid tenyészidejű kalászosok termesztésével és állat- tenyésztéssel — szarvasmarha- és sertéstartással — foglalkoznak, máshol pedig zöldség és burgonya, vagy mondjuk epertermesztésre (!) rendezkedtek be. Hogy milyen eredménnyel? Erre néhány konkrét példa — az adatok az 1980—84-es helyzetet tükrözik: — az őszi búza hozama átlagosan 5200 kilogramm, a rozsé 3700 kilogramm, a krumplié 29 300 kilogramm volt hektáronként. Míg 1982-ben egy tehén évi átlagos tejtermelése 5485 kilogramm volt. Ezeket a hozamokat a svéd gazdák csak úgy érhették el, hogy gazda ságaikat igen magas fokon gépesítették, van ahol már a számítógép is segíti a munkát, és intenzív termelést folytattak. Mindezen túl pedig igen sok állami támogatást is kaptak és kapnak, például jelentős a mezőgazdasági termékek ártámogatása. Emellett a svéd mezőgazdaságban a gazdák közötti együttműködésnek a múltban gyökerező hagyományai vannak. A különféle társulási — szövetkezeti — formák, a különböző termékek termelésére és értékesítésére, ma is igen jól és igen széles körben működnek. E szervezetek tagjainak száma mintegy másfél százezerre tehető. Vagyis lényegében valamilyen formában minden gazda részt vesz a helyi gazdálkodó szervezet munkájában. Természetesen a svéd mezőgazdaság sem mentes a gondoktól. A bajok közül a svédek leginkább arra a tényre hívják fel a figyelmet, hogy a gazdák öregszenek — átlagéletkoruk 50 év felett van —, így a termelés biztonsága forog kockán, mivel a fiatalok számára ez a munka nem elég vonzó. Cs. S. tok fejlődésével és a nemzetközi helyzet javításával ösz- szefüggő kérdések széles körét, különös figyelmet fordítva a szovjíjt komplex nukleáris leszerelési javaslatokra. Amerikai vendégek nagy megelégedéssel nyilatkoztak előző nap Mihail Gorbacsov- val lezajlott találkozójukról. Hámori Csaba felszólalása Egy farm a viszonylag kedvező adottságú déli országrészben Dobrinyin fogadta az amerikai képviselőház küldöttségét
