Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-17 / 91. szám

1997, április 17,, péntek Somogyi Néplap 3 sC”'“ volt. nyolc évvel ezelőtt, amikor elfoglalta hivatalát. A most harminchat éves jo­gi doktor a községiből szár­mazott el, s ide tért vissza családijával. — Sokan mondják, Lakó- csa a. világ végén van, s ta­lán vám is benne valami. Egyre kevesebb az itt élők száma, ezért aztán fontos­nak tartjuk, hogy mindent megtegyünk a megmaradá­sért. Vállalkoztunk egy új közművelődési ház megépí­tésére. Az iskola, az óvoda, az olvasóterem és könyvtár már elkészült, augusztus 20- ra készen lesz a sport- és rendezvényterem is. Mi ren­dezzük az idén a délszláv találkozót, s úgy hisszük, méltó környezetet tervez­tünk az ünnepre. Lakácsán nincs sár a jár­dákon, tiszta és takaros há­zak sorakoznak egymás mellett, ám újat alig látná. Munkaalkalmat a termelő- szövetkezet ad, s ahogyan a tanácselnök mondja, az évek óta tartó rossz viszony a téesz és a tanács között le­szűkíti a lehetőségeket. A munkaképes emberek negy­ven százaléka naponta útra kel a községből, Pécsre pél­dául hat busz indul, de munkát vállalnak Szigetvá­ron, Barcson, Sellyén is. A fiatalok már nem a földet akarják művelni. A számító­gépek világa érdekesebb, iz­galmasabb. Űj munkalehető­ség kialakítására kell hát vállalkozni, hogy az ifjúság is megtalálhassa helyét La- kócsán. A tájház udvarán vakarcs kutya bócorog, a zöldülő fák alatt két srác sakkozik. Pár éve még lakott egy öregem­ber a házban, mikor meg­halt, a horvátók úgy gondol­ták, megőrzik a múltat. A füves udvaron nyaranta hangos zeneszóra kólóznak, némelyek elhozzák a régi tárgyakat, gazdagítsa a há­zat. Némelyek csak be-be- térnek szomorúsággal szem­lélve múltjuk emlékeit. A kemencében olykor lángos síül, „kőtt lánigos”. Pandur Istvánná, a gondnok szíve­sen süti ha a gyerekek meg­kérik fokhagymásán,, tejfö­lösen éppen úgy, ahogyan valaha a nagyszülőtől tanul­ta. Klie Ágnes A nagy csarnokban sorban ülnek egymással szemben a* asszonyok, § fürgén jár a kezük, Hqyden Ferencné a Kappsplast Kefe- és Mű- anyagipari Vállalat szőrki- készítő üzemének vezetője az egyik legrégibb brigád vezetőjét mutatja be. Arról beszélgetünk, miként kezdett hozzá a tizenkét tagú kö­zösség — a brigádvezetői ta­nácskozás után — az idei felajánlások kidolgozásához. — Az idén még fontosabb, hogy minél többet hozzunk ki az anyagból, ugyanis je­lentősen megnőtt az impor­tált szőr ára — kezdi Hay- denné. — Mit tud tenni a brigád? — érdeklődöm Waibl Gyulá- nétól, a négyszeres aranypla- kettes Béke brigád vezetőjé­től. — Sokat... Kézi erővel készítjük ki a szőrt, s így nem könnyű..., de azért meg tudjuk csinálni. — Vigyáznak rá — mond­ja az üzemvezető —, nem vágják el fölöslegesen az anyagot, kevesebb a hulla­dék. Amit lehet, azt újra fel­használnak. A szőrüzem betanított munkásai teljesítménybér­ben dolgoznak. Ezenkívül a jó minőség, a határidők meg­tartása esetén a mozgóbérke­retből is kapnak. — Ez ösztönző — mondja Weibl Gyuláné. — Általában nyolc-kilencszáz forintot kapunk, báír ennél több is volt már ... Az üzemvezető megjegyzi; — Ha nagyobb a feladat, akkor természetesen na- gyohb a jutalom is. Általá­ban a bevétel határozza meg. Ütünk következő állomása az akkuüzem. A nyolctagú Martos Flóra brigád az idén másodszor kapja meg az arany fokozatot. Itt sem könnyű a munka a sajtoló- gópek mellett, Vörös József - né brigádvezető sorolja, hogy mitől függ a jó minőség. Az alapanyagon és a gép állapo­tán kívül a figyelmet említi. Rózsás József, az akkumulá­torüzem vezetője szerint az első kettő nem mindig jó. Az a szerencse, hogy a brigád minden tagja itt kezdett tiz évvel ezelőtt. — Nagy a feladat — jegy­zi meg Rózsás József. — Tőkés exportra termelünk, nincs is belföldi megrende­lésünk. A határidőket tarta­nunk kell. A brigád mindig bent marad, amikor szükség van rá. Olyan még nem fordult elő, hogy miattunk elcsúszott volna valami. Most kaptuk meg az üzemvezetőtől célfel­adatként az akkumulétorfe- delek csomagolását — egé­szíti ki az elmondottakat a brigádvezető. Rózsás József üzemvezető is ösztönzőnek tartja a moz­góbért. Csak akkor adja ki, ha feszes a tempó. így egy dolgozó borítékjában ezer- ezerötszáz forint van ilyen­kor. Dódity Miklósné szb-titkár fontosnak tartja, hogy érté­kelték a tavalyi brigádered­ményeket. Április 4-én 84 ezer forintot adtak a címek mellé a közösségeknek. Az idei falajánlásokat pedig most fogalmazzák meg — minden üzemben, ehhez jó alapot adnak a legfontosabb gazdasági feladatokat tartal­mazó munkaverseny-váila- lási irányelvek. A rugalmasság a leg­fontosabb, így lehet egy hó­napra, negyedévre is vállal­ni, Régen egy évre készül­tek, s nem térhettünk el se jobbra, se balra. Most a terv teljesítésén kívül elsősorban a hagyományos szőr-, aztán a műanyagtermékek minősé­ge, az exportszállítás a leg­fontosabb. — Nem tervezik az ösz­tönzés megváltoztatását? — A HVDSZ ajánlotta, hogy fokozzuk a brigádok vállalkozó szellemét. Ezt nem tudtuk megvalósítani. Meg­felelő a mozgóbér-rendsze- rünk: elismeri a határidők megtartásáért, a minőségért tett erőfeszítéseket. Somogyvári Imre, a mun­kaversenyt értékelő bizottság vezetője: — A Kaposplast szocialis­ta brigádjai is hozzájárultak a tavalyi csaknem 34 milliós nyereséghez. Az idén azon­ban nagyobb a feladat, hi­szen ennél kétmillióval töb­bet tervezünk. A közösségek ösztönző erejére is szükség van a nyolc és fél millió fo­rintos tőkés export elérésé­hez, esetleg a túlteljesítésé­hez. _ , _, Lajos Géza Tanácskozás a piaci lehetőségekről jellemző tulajdonságuk, hogy nem ragaszkodnak a mun­katerviben előírt feladatok teljesítéséhez. Ott vannak minden társadalmi munkán, részt vesznek a község éle­tében, segítenek a minden­napos gondok megoldásában s ha ünnep közeleg, megad­ják a módját. — Nálunk a lövészet „ve- ■ zeti a listát”, a klub min­den tagja dicsekedhet már valamilyen jó helyezéssel — mondja Borbás Vince. — Üigy szerveztük a versenye­ket, hogy mindig valamilyen szép ünnepre emlékezzünk meg, most például április 4-e tiszteletére rendeztük meg a harmadik fordulót. Verkóci László, a terme­lőszövetkezet és egyben a község párttitkára, a ver­seny említése hallatán ki­csit elmosolyodik. Ö is részt vett a lövészek vetélkedé­sén. — Lakócsa két éve lett határőrközség, a határőrség­gel nagyon jó a kapcsola­tunk. ök is részt vesznek a programjainkon, most ép­pen együttműködési szerző­dést készítünk elő. Hatszá- zan élünk a községben., így nem csoda, hogy a különbö­ző társadalmi szervezetek tagjai nem különülnek el egymástól. A KlSZ-tagok nagy része MHSZ-klufotag is. Nálunk különös hang­súlyt kap az anyanyelv ápo­lása, s büszkeség feszül ben­nünk, ha Magyarországra gondolunk. Az itt élő hor- vátok tudják: a hazájuk itt van, itt vannak a gyökerek. Nekünk a magyar Himnusz jelenti a hazát... Dr. Fenyősi László talán a legfiatalabb tanácselnök Két lépéssel a világ vége előtt A magyar ipar és a mező- gazdaság jelenlegi és a vár­ható piaci lehetőségeiről, valamint a Konjunktúra és Piackutató Intézet tevé­kenységéről hallgathattak előadásokat tegnap az Or­szágos Kereskedelmi és Hi­telbank RT kaposvári fiók­jának tanácstermében a me­gye üzemeinek képviselői. Műdig István, a kaposvári bank igazgatója eLmondta: nagyon fontos, hogy a válla­latok el tudjanak igazodni a viliágban. Ehhez ad nélkü­lözhetetlen segítséget a Ko­ptat. Ezután Deák János, a Koptat igazgatója arról be­szélt, hogy 1985-től rendez­nék megyei napokat azzal a céllal, hogy a magyarorszá­gi kereskedelmi és mezőgaz­dasági üzemek a piackutató intézet információi alapján, a piaci igényeknek megfele­lő termékekkel tudjanak megjelenni külföldön. Dr. Nyers Józsefné, az in­tézet munkatársa világpiaci áttekintéssel kezdte beszá­molóját. Hangsúlyozta, hogy tavaly három tényező befo­lyásolta a világpiaci árak alakulását. Az olajárak csök­kenése, a dollár leértékelé­se és az alacsony inflációs ráta. Ezek nagymértékben meghatározzák a magyar kereskedelem árait is. A nemzetközi kereskedelmi forgalom 3—4 százalékkal növekedhet az idén, az árak­nál várható némi javulás. A mezőgazdaságnak azok­ról a területeiről, azoknak a termékeknek a világpiaci esélyeiről beszólt dr. Nyers Józsefné, amelyeket me­gyénk üzemeiben is termel­nek. A mezőgazdaságnak fontos szerepe van az ex­portban. A kivitel 25 száza­lékát adják a mezőgazdasá­gi termékek, ebből 30—35 százalék a tőkés piacra megy. Fontos termék a fehérje­takarmány: a szójadara és a hamisat. Az idén a nagy készletek miatt csökkenthet a szójadara ára. Általában alacsony mezőgazdasági árakra lehet számítani 1987- ben. A húsok árainál három­évenként figyelhető meg hullámzás. A húskészítmé­nyeknél a sertéshús adja az Borbás Vince nehézkesen lép le a hatalmas Rába erő­gép lépcsőjéről, kicsit meg­rázza a fejét, mintha a mo­tor szakadatlan berregésé­nek emlékét is ki akarná rázni a füléből. Hajnal óta rója a sorokat a laikócsai határban, jólesik hát ez a pár perces pihenő. A hányátok lakta község­ben az emberek különös kö­zösséget alkotnak. Ügy mondják, nehezen barátkoz­nak, magasra emelik a mér­cét, de ha elfogadnak vala­kit, örök barátjukká válik. Borbás Vince a nagy közös­ségen belül egy kisebb csa­paltnak is irányítója. Ö az MHSZ-klub titkára. Hatvan ember tartozik a klubhoz, export jelentős részét. Az értékesítés fő gondja, hogy a magyar sertéshús magas zsírtartalmú. Az export nö­velése érdekében a takar­mányozásnál kellene változ­tatni, jobb húsminős éget adó sertések nevelése lenne cél­szerű. Jelentős Magyarország juhexpartja. Ebben fontos szerepet játszik megyénk is. A juhtenyésztésnek Nyers Józsefné szerint az ad jö­vőt, hogy a termelés világ­szerte stagnál. Az ipari export témaköré­ben a textil- és a mezőgaz­dasági gépek világpiaci le­hetőségeiről szólt. A textil­iparban világszerte új ter­mékcsoport van kialakuló­ban, a műszaki textíliák. Ezek vegyi szálak felhasz­nálásán alapulnak. Ajánla­tos a magyar iparnak is több figyelmet fordítaná er­re. A mezőgazdasági gépek iránt csökken a kereslet. Ezt a nagy kínálat és a me­zőgazdaság fejlesztésének pénzügyi feltételei okozzák. Itt a különféle kooperációs szerződések hozhatnak ered­ményt. Szervezeti átalakulás KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS A KISZÖVNÉL Néhány ipari kisszövetke­zet elnöke társadalmi funk­cióként látja el feladatát. Nekik munkaidőben nehe­zebb eljutni egy gyűlésre, mint a társelnököknek és a titkároknak. Távollétük a munkaidőalap védelmével magyarázható akkor is, ha ezt előre jelzik. Tegnap az Ipari Szövetkezetek Somogy Megyei Szövetsége tartotta küldöttközgyűlését Kapos­váron a MTESZ székházá­ban. Néhányan az előbb említettek miatt nem tudtak elmenni a tanácskozásra. A nyolcvan jelen levő küldöttel határozatképes volt a köz­gyűlés. Elsőként tíz kisszövetkezet tagfelvételéről döntöttek, majd dr. Kovács László, a Kiszöv elnöke mondta el ki­egészítőjét a szövetség alap­szabályának módosításával kapcsolatban. A változtatást a szervezeti átalakulás tette szükségessé. — Az országban először Somogybán alakul át a szer­vezet. Nehéz lenne kezdetben meghatározni a tennivalókat. Később bizonyára a módosí­tott alapszabályt is ki kell majd egészíteni — hallhat­tuk dr. Kovács Lászlótól. Ezután egy társadalmi el­nök és egy titkár vesz részt a vezetésben. Korábban az év minden hónapjában tar­tottak elnökségi ülést, ezután feleennyi tanácskozásra hív­ják a tagokat. Egy felszóla­lásban elhangzott, hogy el­nökhelyettest is kellene vá­lasztani. Fodor Tibor, az Ipari Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnökségi tagja szükségtelennek tartott még egy tisztségviselőt, de a javaslatot a közgyűlés is el­vetette. A mérlegbeszámoló alap­ján dr. Kovács László sike­resnek minősítette a szövet­ség múlt évi munkáját. Az 1986-os év gazdálkodását a nyereség növekedése fejezi ki a legjobban. Valamelyest csökkent a rubel elszámolá­sú kivitel, de több árut szál­lítottak tőkés piacra a me­gyei ipari szövetkezetek. A megyei szövetkezeti külke­reskedelem még így is csak huszadik az ország 22 ér­dekképviseleti szövetségének rangsorában. Az ipar az elő­ző évi szintet teljesítette. A szolgáltatás értéke viszont meghaladja az országos át­lagot. A termékszerkezet- váltás lassabban halad, mint ahogy az szükséges lenne. 1987-es év tervei között szerepel a külkereskedelem bővítése. A kisszövetkezetek számát és a foglalkoztatott­ság arányát gyarapítani kell. Néhány szövetkezet már most vállalkozott közös vállalat létrehozására, lízingelésre többen kötvényt is bocsátot­tak ki. Erdei Istvánná a közös fej­lesztési alap felhasználásáról és a KFA további rendsze­réről mondta el a legfonto­sabb tudnivalókat. A fej­lesztési alap sokszor segít a szövetkezetek pénzügyi ne­hézségein, és a kisebb beru­házásoknál is. A későbbiek­ben a szövetségi alapok bankszerűen működnek majd. Az Ipari Szövetkeze­tek Országos Tanácsának anyagi támogatását pályázat útján nyerhetik el a szövet­kezetek. Az Ipari Szövetke­zeti Fejlesztési Bank a sza­bad pénzeszközökből hitel­alapot létesít; ehhez a so­mogyi szövetkezetek is hoz­zájárulhatnak. A közgyűlésen az ellenőr­zési jogi irodák valamint a megyei szövetkezeti bizott­ság a múlt évi költségvetési gazdálkodásról adott szá­mot. Ezután a Kiszöv elnök­ségének tavalyi munkájáról, a küldöttgyűlés és az elnök­ség határozatainak végrehaj­tásáról szólt dr. Kovács László. Végezetül a kongresszusi és a párthatározatok végre­hajtásáról szóló feladattervet ismertették. A tanácskozás egyik szünetében kiosztották a szavazólapokat. A küldőt tek a Kiszöv elnökének Kiss Pált, a barcsi Unitech elnö­két választották, a szövetség titkárává dr. Kovács Lászlót nevezték ki. Jobb minőséget vállalnak a brigádok

Next

/
Thumbnails
Contents