Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-17 / 91. szám

57 7 AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 91. szám Ára: 1,80 Ft 1987. április 17., péntek Pál Lénárd fogadta Aloksxandr Prohorovot Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára csütörtökön fo­gadta Alekszandr Prohorov Nobel-díjas fizikus, a Szov­jet Tudományos Akadé­mia Általános Fizikai In­tézetének igazgatóját. Meg­beszélést folytattak a tudo­mányos kutatás időszerű kér­déseiről. Gáspár Sándor köszöntése Gáspár Sándort, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának elnökét 70. születés­napja alkalmából csütörtö­kön ünnepi ebéden köszön­tötte a SZOT elnöksége. Az ünnepségen részt vettek a SZOT elnökség tagjai, a Szakszervezetek Számvizs­gáló Bizottságának elnöke, a SZOT osztályvezetői és a szakszervezetek megyei ta­nácsának vezető titkárai. Az elnökség nevében Gáspár Sándort Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára köszöntötte és átadta az elnökség aján­dékát. A nemzetközi munkásmoz­galomban kifejtett több évti­zedes tevékenysége elismeré­seként Gáspár Sándort a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsa és az NDK Ál­lamtanácsa magas kitünte­tésben részesítette. A SZOT elnökét bensőséges ünnepsé­gen köszöntötték a Csehszlo­vák Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom vezetői és a Szakszrevezeti Világszövet­ség titkársága. Magyar—jugoszláv kulturális együttműködés A szerb Icormányelnök-helyettes látogatása hazánkban Köpeczi Béla művelődési miniszter meghívására ápri­lis 15—16-án Ratko Butuli- ja, a Szerb Szocialista Köz­társaság kormánya elnökhe­lyettesének vezetésével szerb karmánylküldöttség tartóz­kodott hazánkban. Megbe­szélésükön áttekintették a magyar—jugoszláv kulturá­lis és oktatási együttműkö­dés időszerű kérdéseit, a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. Megállapítot­ták, hogy a két szomszédos ország 'közötti, ezen belül a magyar—szerb kapcsolatok, átfogják a kultúra és az ok- itatás egész területét, szerve­sen hozzájárulnak népeink kapcsolatainak bővítéséhez, elmélyítéséhez, a Magyaror­szágon és Jugoszláviában élő nemzetiségek képzettségének és kulturális szintjének eme­léséhez. A szerb kormányküldött­ség részt vett a Budai Vár­ban kialakított két új szerb emlékhely avatási ünnepsé­gén. Felkereste a Magyaror­szági Dél-Szlávok Demokra­tikus Szövetségét, valamint a budapesti Szerb-Horvát Általános és Középiskolát, s ismerkedett Szentendre ne­vezetességeivel. A küldöttség programjai­ban részt vett Milovan Zi- dar, a JSZSZK budapesti nagykövete. Egészen pozitívan értékelte Az amerikai külügyminiszter beszámolt moszkvai tárgyalásairól a NATO miniszteri tanácsának Rendkívüli ülést tartott csütörtökön Brüsszelben a NATO miniszteri tanácsa, amelynek keretében George Shultz amerikai külügymi­niszter beszámolt a szovjet vezetőkkel folytatott tárgya­lásairól, valamint a leg­újabb szovjet leszerelési ja­vaslatokról. Az ülést köve­tően kiadott nyilatkozat rá­mutat: „Előrelépés történt a fegyverzetellenőrzés jelen­tős területein” és „kilátások vannak egy megállapodás megkötésére”. Az amerikai diplomácia vezetője a NATO-ülést kö­vető sajtóértekezletén egé­szében pozitívan értékelte moszkvai megbeszéléseit. Shultz szavai szerint a szö­vetségesek tudatában van­nak milyen felelősség hárul rájuk azzal kapcsolatban, hogy a helyes döntést hoz­zák meg. (MTI) Egyetemisták Somogybán Üzemlátogatás Kaposváron és Tabon Mihail Gorbacsov beszéde a Komszomol kongresszusán A Komszomol XX. kong- reszusámak második napján, csütörtökön felszólalt Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB fő­titkára egyebek között leszö­gezte: Pártunk, egész társadal­munk a legnagyobb mérték­ben érdekelt abban, hogy az önök kongresszusa valóban korszakos jelentőségű le­gyen, és új fejezetet nyisson az ifjúsági mozgalom életé ben. A beszámoló és a fel szólal ások is azt bizonyítják hogy a Komszomol tudatá ban az ország, a nép előtti felelősségének, s az ifjúság még aktívabban kíván be kapcsolódni a — társadat műnk életének megújítását célzó — mélyreható váítózá sok folyamatéiba. Mihail Gorbacsov az SZKP Központi Bizottsága nevében üdvözölte Viktor Mironyenkót, a Komszomol KB első titkárát azért, hogy az egész Komszomol egyön­tetűen sílkraszáU az átalakí­tási folyamat mellett, majd rámutatott: A Komszomol kongresszu­sa rendkívül felelősségteljes időben folyik — a bátor kezdeményezések és a meg­feszített munka korszaká­ban, amely a társadalmi át­alakulások lendületét tekint­ve túlmegy a mindennapok megszokott menetén. Azt szeretnénk, hogy az átalakí­tás aktív, tudatos résztvevői legyenek. Ne bízzanak min­dent a hitre. Értésének meg mindent, s e megértés alap­ján vonják le az életükhöz, tevékenységükhöz szükséges következtetéseket. Az átala­kítás feladatainak megoldá­sához éppen ilyen határo­(Folytatás a 2. oldalon.) (Tudósítónktól.) Somogyiban töltötte a csü­törtöki napot a Budapesti Műszaki Egyetem villamos- mérnöki karának negyed­éves mikroelektronikai és technológia szakos hallgató­ja közül csaknem 40 diák. A kétnapos dél-dunánitúli szakmai kiránduláson (szer­dán Tolna és Baranya me­gyében voltak) több vidéki gyár munkájával, technoló­giai felszereltségével, gyárt­mányaival ismerkedtek. Az egyetemi hallgatók tegnap délelőtt a Tungsram RT. Kaposvári Elektronikai Gyárába látogattak, ahol tá­jékoztatást kaptak az 1980- ban megkezdett termékszer­kezet-váltás folyamatáról, a korszerű termékeket előállí­tó munkahelyről. Megtekin­tették az energiatakarékos fényforrások, speciális izzó­lámpák gyártását, illetve a szovjet megrendelésre ké­szülő roboitvezérlő elektroni­ka szerelését. Délután Tabra, a Video­ton számítástechnikai gyár­egységébe mentek. Itt a kü­lönféle nyomtatott áramkö­rű lemezek szereléstechnoló­giájávad, azok programhoz kötött mérőautomatás ellen­őrzésével, valamint a bo­nyolult displayétípusok sze­relésével, tesztelésével is­merkedtek. A villamosmér­nök-jelöltek különösen nagy érdeklődéssel szemlélték a Videoton gyáregység mo­dern technikáját és techno­lógiáját. Sok kérdést tettek föl a jövőt illetően. Bede István egyetemi do­cens a kétnapos programról elmondta: — Azért szerveztük meg a vidéki gyárlátogatást, hogy hallgatóink az elméleti is­meretek elsajátítása mellett betekintést nyerjenek a spe­ciális vidéki gyárak techno­lógiájába, az ottani munka­folyamatokba. A megoldásra váró műszaki problémák je­lentős része ugyanis a vidé­ki gyáraikban van, ahol leg­többször szakembergondok­kal küzdenek. A szakmai kirándulás mindenképpen jó volt arra is, hogy fejlessze az oktatói—hallgatói kap­csolatot, a közösségi szelle­met. Lehetőségük volt hall­gatóinknak arra is. hogy tá­jékozódjanak a lehetséges munkahelyeket illetően. Hengerelt fóliaszalagokat, sima- és nemesített fóliákat, vala­mint vékony fóliahulUdckból. illetve aluminiumforgácsból különféle alumíniumpigment termékeket állít elő a Kőbá­nyai Könnyűfémmű. A Magyar Alumíniumipari Tröszt fél- gyártmány üzemében a Székesfehérvári Könnyűfémmű által gyártott szalagelőterméket — évente mintegy 11 ezer tonnát — dolgoznak fel a különböző piacokon jobban eladható kész­áruvá. Ezek mintegy 80 százalékát a tőkés országokban érté­kesítik. Csütörtökön köszöntötte a Komszomol XX. kongresszusának küldötteit Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára (Telefotó: TASZSZ—AP—MTI—KS) A mezőgazdaság tavaszi helyzete, feladatai A mezőgazdasági munkák helyzetéről tájékoztatta az újságírókat Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes csü­törtökön a MÉM-ben. El­mondta, hogy a mezőgazda- sági üzemekben március vé­gén összesítették az ősszel elvetett kalászosok állapo­tát; fejlettségük általában gyengébb volt mint az el­múlt években bármikor. A Dunántúlon többnyire ked­vezőbb a kép, az alföldi vi­dékeken azonban sokfelé hiá­nyosan kelt ki a búza. ösz- szesen 230 ezer hektáron mi­nősítették igen rossznak a kalászosok állapotát, főként az őszi árpával voltak elége­detlenek a mezőgazdák. E növényből 30 ezer hektárnyit várhatóan ki kell szántani. A búzából a kiesés 10—15 ezer hektár lehet. Mindent egy­bevetve azonban az évente szokásosnál — ez 40—50 ezer hektár — több gabona az idén sem fog kipusztulni, an­nak ellenére sem, hogy az őszi és a téli időjárás egy­aránt kedvezőtlen volt. Ja­vította a zsenge növények állapotát, hogy április 9. és 14. között jelentős csapadé­kot kaptak a földek, a ned­vességutánpótlás gyorsítot­ta a búza úgynevezett bok- rosodását, segítette fejlődé­sét. Több ezer hektáron csak a fagyok elmúltával kelt ki a gabona, ezeken a területeken jó szolgálatot tett az eső és a viszonylag hűvösebb idő­járás. Gondot okozott a belvíz is, amely 50—60 ezer hektárt érintett, ebből 20—25 ezer hektár a vetés és a felszán­tott terület, a többi gyep és legelő. A fagykárok mértéke fe­lől sokáig bizonytalanságban voltak a mezőgazdák. A szőlőültetvények a legjobban Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj- Zemplén és Pest megyében sínylették meg a kemény te­let, a gyümölcsösök közül a barackosokban súlyos károk mutatkoztak. Úgy tűnik, az alma jól ellenállt a szeszé­lyes időjárásnak. Az elmúlt évhez képest is hátrányban vannak a mező- gazdasági munkák. Tavaly is későn érkezett a tavasz, és akkor is a szokottnál később láthattak munkához a földe­ken, az idén azonban még inkább kitolódott a munkák kezdete. 1986-ban március derekáig 2,5 millió hektáron szükséges talajelőkészítés- nek 40 százalékával készül­tek el, az idén csak negye­dével. Az idén nem minde­nütt sikerült elvetni a mag­borsót, tavaly ilyenkorra már a földben volt a szaporító­anyag. A tavaszi árpával is hátrányban vannak, bár az elmúlt évinél kisebb a ter­mőterület. Úgy számolnak, hogy mintegy 40—50 ezer hektáron más növényt kell elvetni, mert már kifutottak az időből; a kukorica jön számításba, amelynek több- letvetésóhez elegendő szapo­rítóanyaggal rendelkeznek. Fokozzák a szója termesz­tését, az előirányzott 25 ezer hektárral szemben 35—40 ezer hektárra kerül ez a ma­gas fehérjetartalmú növény. Felkarolására központi intéz­kedéseket hoznak, növelve a hazai termelők és a takar­mánygyári feldolgozók érde­keltségét. Nagyobb bizalmat kapnak más hagyományos, magas feherjeértékű takar­mánynövények is. A burgo­nyatermesztésnél fennaka­dás van: a kereskedelem ké­sedelmeskedve szerződik a termelőkkel, ezért 4—5 ezer hektáron még bizonytalan, hogy földbe kerül-e a vető­gumó. Erre pedig szükség lenne a lakosság ellátásának biztosításához. A műtrágya- és növényvé- dőszer-eílátásban kisebb za­varok mutatkoznak az idei tavaszon. A termelők egy ré­sze túl későn rendelt — csak februárban és márciusban — ám a forgalmazóknak is készletezési gondjaik voltak és emiatt több nitrogén-mű­trágya is elkelne most. A külföldi alapanyagokat nem kapták meg időben, emiatt egyes növényvédő szerek gyártásával lemaradtak, ám döntő többségükből kifogás­talan az ellátás.

Next

/
Thumbnails
Contents