Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-15 / 89. szám
2 Somogyi Néplap 1987. április 15., szerda Mihail Gorbacsov fogadta G. Shultzot Gorbacsov és Shultz a Kremlben a tárgyalások megkezdése előtt (Telefotó: AP—MTI—KS) BÉCSI UTÓTALÁLKOZÓ Viszontlátásra május elején A szovjet fővárosban kedden folytatódtak a hétfőn megkezdett szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások. George Shultz Eduard Sevardnadzéval folytatott megbeszélései mellett a délelőtt folyamán találkozott Nyikolaj Rizskov miniszter- elnökkel. Sevardnadze és Shultz munkacsoportok felállításáról állapodott meg, amelyek feladata konkrét kérdések megvitatása és a felek álláspontjának kidolgozása a következő találkozóra. A megvitatandó témák között szerepel a közepes hatótávolságú rakéták, valamint a hadászati fegyverek ügye is. A két külügyminiszter eddig a leghosszabb időt a biztonsággal összefüggő kérdéA moszkvai tárgyalásokra figyel most az egész világ. Felelős kommentátorok az áttörés esélyeit latolgatják Mihail Gorbacsov múlt hét végi látogatásán előterjesztett újabb leszerelési javaslatai, így a fegyverzetkorlátozási megbeszélésekre vonatkozó kezdeményezései nyomán. A Shultz külügyminiszter vezette amerikai küldöttség hétfőn hét órát töltött szovjet partnereivel a tárgyalóasztal mellett, s a keddi programban szerepelt az amerikai diplomácia vezetőjének találkozója Mihail Gorbacsovval. A megbeszélések előreláthatóan szerdán zárulnak, és a nemzetközi közvélemény megtudja, miként alakulnak a két nagyhatalom idei fegyverzetkorlátozási megállapodásának esélyei, egy esetleges csúcs- találkozó lehetőségei. A prágai javaslatok óta jogosnak tűnik az óvatos derűlátás. Ezt tükrözik a világlapok hírmagyarázatai, csakúgy, mint nyugat európai politikusok megnyilatkozásai. Az Egyesült Államokban szított újabb „kémkedési ügy” a sajtóban egyszerre háttérbe szorult az SZKP KB főtitkárának kezdeményezései után, s mindenki egyetért abban, hogy Shultz külügyminiszter tárgyalási csomagja egyszerre felduzzadt. Mihail Gorbacsov ugyanis elébe ment mindazoknak a nyugati aggodalmaknak, amelyek az utóbbi hetekben és hónapokban megfogalmazódtak az Európába telepített közép-hatótávolságú szovjet és amerikai rakétafegyverek megsemmisítésével kapcsolatban. A londoni The Times szerint ilymódon megnövekedett az euroraké- ta-megállapodás valószínűsége. Genscher bonni külsek megvitatására fordította a megbeszéléseken, de véleményt cseréltek humanitárius és emberi jogi kérdésekről, a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban levő amerikai, illetve szovjet diplomáciai képviseletek munkafeltételedről. A külügyminiszterek megállapították: néhány esetben az álláspontok közel állnak egymáshoz, túlnyomórészt azonban az eltérések jellemzőek. George Shultz kedden átadta Mihail Gorbacsovnak Ronald Reagan levelét. Ennek tartalmát nem ismertették, de kifejtették, hogy a szovjet fél nem ellenzi az újabb csúcstalálkozót. Szovjet megítélés szerint azonban ennek csak akkor van értelme, ha az eredménnyel jár. ügyminiszter pedig azt fejtegette: a nyugati félnek érdemi választ \kell adnia a prágai javaslatokra, hiszen most a leszerelés egész problémaköréről kezdődhetnek „komoly tárgyalások". Mihail Gorbacsov javaslatának fogadtatásába keverednek meglepetésről és zavarról tanúskodó hangok is. Mindenekelőtt a francia sajtó részéről. Párizsban szeretnék lehűteni a prágai kezdeményezések keltette nyugati várakozásokat. A Le Figaróban egy volt francia külügyminiszter véleménye szerint Nyuqat-Európát immár „kétszeres veszély" fenyegeti: a közép-hatótávolságú rakéták eltávolításával párhuzamosan esetleg hasonló „nulla-megoldásra" vezethet az SZKP KB főtitkárának javaslata a rövidhatótávolságú rakéták esetében is. Az atomfegyvermentes Európa képe azért rémisztgeti meg Párizst, mert akkor óhatatlanul fel kellene számolni az önálló francia atomerőt. A hagyományos politikaikatonai gondolkodásmód felváltása újfajta megközelítésre — erre mutat példát most a Szovjetunió. Az atomfegyverekre épülő kölcsönös elrettentés elvét, amely több évtizeden át meghatározta a NATO stratégiáját, nem könnyű átértékelni. Ám mégis el kell ide jutni, hiszen korunk robbanásszerű technológiai fejlődése közepette a kockázat drámai mértékben nő. A prágai javaslatok az érdemi leszerelés útját egyengetik, s ezért reméli most a világ, hogy Shultz külügyminiszter Moszkvában kedvezően reagál az áttörés felkínált lehetőségére. O. L. Gy. GYŐRI IMRE TEMETÉSE Gyászolók sokasága kísérte utolsó útjára kedden a Mező Imre úti temetőben a 63 éves korában elhunyt Győri Imrét, a munkásmozgalom régi harcosát, az MSZMP Központi Bizottságának volt titkárát, a Központi Ellenőrző Bizottság tagját. Koporsójánál — a Munkásmozgalmi Panteon díszravaitalozójában — gyászőrséget álltak a politikai, a társadalmi, a kulturális élet vezető képviselői, az elhunyt szűkebb hazájából, Csongrád megyéből érkezett pályatársak, közéleti vezetők. A gyászszertartáson Győri Imre hozzátartozóival együtt nagy számban részt vettek az elhunyt egykori munkatársai, mindmáig barátai és tisztelői. A ravatalnál elsőként Somogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának titkára mondott búcsúszavakat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a KEB nevében. A család, a barátok, a harcostársak gyászát tolmácsolta ezután Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára. Győri Imre koporsóját a Munkásmozgalmi Panteon sírkertjében hántolták el, s nyughelyére koszorúk sokaságát helyezték. A gyász- szertartás az Internacionálé hangjaival zárult. Tanácskozás a leszerelés kérdéseiről A Magyar ENSZ Társaság Intéző Bizottságának leszerelési csoportja kedden ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. A testület áttekintette az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszakán szereplő leszerelési kérdéseket. Ezen belül tájékoztatót hallgatott meg a genfi leszerelési értekezlet tavaszi ülésszakának tevékenységéről, illetve a multilaterális leszerelés eredményeiről és további feladatairól. Ezt követően az európai katonai erőviszonyok alakulásáról, a szemben álló katonai csoportosulások doktrínáiról hangzott el előadás. Végezetül a Varsói Szerződésnek és a NATO-nak az európai hagyományos fegyveres erők csökkentéséről folytatandó konzultációit előkészítő tárgyalások fontosabb eredményeiről, az eszmecseréken felmerülő fő kérdésekről hallgattak elemzést a bizottság tagjai. Az előadásokat vita követte. Magyarország és Svédország kapcsolatai a különböző társadalmi rendszerű államok közötti viszony jó példájaként problémamentesek, az élet mind több területére terjednek ki, és alakulásukat egyre inkább a mindkét részről kiinduló kezdeményezések határozzák meg. Rendszeressé és széles körűvé vált a magyar—svéd politikai kapcsolattartás. Legutóbb — 1986 októberében — Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára folytatott megbeszéléseket Svédországban; fogadta Ingvar Carlsson miniszterelnök is. Gyakoriak a miniszterelnök ^helyettesi és miniszteri szintű találkozók. 1980-ban Marjai József miniszterelnök-helyettes, három év múlva pedig Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tárgyalt partnerével Stockholmban. 1982 és 1985 között egy külügyminiszteri és tíz szakminiszHúsvéti szünet kezdődött a bécsi utótalálikozón. Nem éppen szusszanásnyi időre szünetel a munka: a következő tárgyalási forduló május 4-én kezdődik. Alighanem már csak rendíthetetlen optimisták bíznak benne, hogy a helsinki folyamatba illő találkozó az eredetileg tervezett időpontra, vagyis ez év július 31-re érdemi záródokumentum elfogadásával befejeződhet. Voltaképpen nem az indokolja az óvatosságot, hogy rossz légkörben valamiféle „politikai kézitusa” folyik a résztvevő delegációk között. Viták, politikai párviadalok persze vannak, az igazi gond azonban abból adódik, hogy sok, nagyon sok javaslat került a tárgyalóasztalra. A küldöttségek 135 különféle indítványt terjesztettek elő az egyes témakörökben. Áttanulmányozásuk nem kis időt vesz igénybe, és az álláspontok kidolgozása a hazai illetékesekkel való konzultációt is igényli. A húsvéti szünet nyilván ebben a tekintetben nem lesz terméketlen holtszezon. A munka oroszlánrésze még hátra van, legalábbis az a része, amely a jövőnek szóló dokumentumban ölt testet. Küldöttségünk kezdettől fogva arra törekedett Bécs- ben, hogy a helsinki záróokmány elveinek és ajánlásainak kiegyensúlyozott végrehajtását szolgáló megállapodások szülessenek. Ha lehet fontossági sorrendet felállítani, delegációnk — mint a többi szocialista ország küldöttségei is — fő feladatuknak a stockholmi konferencia folytatására vonatkozó megállapodás szorgalmazását tekintették. Olyan mandátum elfogadtatását e fórum számára, amely lehetőséget adna a Budapesti Felhívás javaslatainak megvalósítására, vagyis az Európában állomásozó hagyományos haderők és fegyverzet számottevő csökkentésére. E vonatkozásban a most zárult tárgyalási fordulón kedvező fordulat történt. Megkezdődtek ugyanis a bécsi találkozón résztvevő Varsói Szerződés tagállamainak és NATO-országok képviselőinek — az úgynevezett 23- ak csoportjának — rendszeres heti megbeszélései. Ezek az alapjában véve konstruktív szellemű megbeszélések nem különülnek el a bécsi utótalálkozó egészétől. A szocialista országok az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbviteleként értelmezik a tervezett új stockholmi típusú fórumot. Munkájába a semleges téri találkozót tartottak Svédországban, illetve Magyarországon. 1985 júniusában magasrangú vendég, Olof Palme látogatott hazánkba — ez volt az első kormányfői szintű találkozó országaink között. 1986-ban Maróthy László miniszterelnök-helyettes, a Politikai Bizottság tagja részt vett a nagy nemzetközi tekintélynek örvendő, értelmetlenül meggyilkolt politikus temetésén. Folyamatosan bővülnek a két ország egyezményekben rögzített kapcsolatai. Az utóbbi öt évben hat kormányközi egyezményt írtak alá és nyolc intézmények közötti együttműködési megállapodás született — az élet szinte valamennyi területét felölelve. Magyarország és Svédország gazdasági, kereskedelmi kapcsolatai rendezettek. Hazánk 1985-ben 6 millió dollár értékű árut exportált Svédországba és 84 millió dollár értékben vásárolt onés el nem kötelezett országokat is be akarják vonni. Az Egyesült Államok és NATO-partnerei (a kivétel: Franciaország) tömbökre korlátoznák a tárgyalásokat. Vita van arról is, miről tárgyalnának a Stockholm—II. keretében: érdemi csökkentésekről, vagy — ahogyan a NATO-országok hangoztatják — az egyensúly helyre- állításáról, az „asszimetriák” megszüntetéséről. Mindenesetre a szocialista országok delegációi a leszerelési és bizalomerősítő intézkedésekkel és a tervezett fórummal kapcsolatban nagy rugalmasságot tanúsítanak, kezdeményező készségük, konstruktív szemléletük tagadhatatlan. Ugyanakkor az is tény, hogy a nyugati országok eddig egyetlen javaslatot sem nyújtottak be a leszerelés kérdéseiről az osztrák fővárosban. A most lezárult szakaszban mintegy 40 javaslat került a tárgyalóasztalra a gazdasági-kereskedelmi és környezetvédelmi együttműködéssel kapcsolatban. Még nagyobb volt az aktivitás a humanitárius kérdésekkel foglalkozó harmadik „kosár” kérdéskomplexumában: több mint félstóz indítványt regisztráltak. A szocialista országok magatartását jellemzi az előbbi kérdéscsoporttal kapcsolatban az, hogy a gazdasági együttműködés előmozdítására Csehszlovákia hajlandó otthont adni egy gazdasági nan különböző termékeket. Az áruforgalom további gyors bővülését egyelőre akadályozza a Magyarországról érkező exportcikkeket sújtó magas vám. Komoly szerepük van a gazdasági együttműködés fejlődésében a kooperációs kapcsolatoknak; Svédország tőkés partnereink közül jelenleg az ötödik helyen áll. A különböző kooperációs formákban gyártott termékek ma már 25 százalékkal részesednek az országaink közötti kereskedelmi forgalom értékéből, a Svédországba irányuló magyar gépipari export értékének pedig 60 százalékát adják. Az intézményeink közötti már érvényben lévő, illetve tervezett közvetlen kapcsolatok révén is eredményesen fejlődnek országaink kulturális, oktatási és műszakitudományos kapcsolatai. Különösen hatékonynak bizonyult az együttműködés a nyelvoktatás területén. fórumnak, s javaslatát társszerzői minőségben hatónk küldöttsége is támogatta. A harmadik kosár dolgában igazi szenzációként hatott az a szovjet javaslat, hogy a humanitárius kérdéseket egy Moszkvában tartandó fórumon elemezzék. Tény viszont, hogy míg a nyugati országok az emberi jogokat főként a politikai és polgári jogokra korlátozzák, addig a szocialista országok a jogi együttesbe a gazdasági, a szociális és kulturális jogokat is belefoglalják. Küldöttségünk a bécsi utó- találkozó mostani fordulójában szorgalmazta a budapesti Kulturális Fórumon előterjesztett érdemi javaslatok felkarolását. Következetesen képviselte azt a saját gyakorlatunkkal meggyőzően alátámasztott álláspontot, miszerint maradéktalanul érvényesíteni kell a nemzetiségek kollektív és egyéni politikai és kulturális jogait, biztosítani kell az anyaországgal fenntartott kapcsolataik zavartalanságát. Delegációnk ebből kiindulva csatlakozott ahhoz a jugosz- szláv illetve kanadai javaslathoz, amelyek a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását sürgetik. A bécsi találkozó most zárult szakaszát értékelve ki kell emelnünk, hogy a javaslatok kidolgozásában gyakran újszerű és mindenképpen konstruktív együttműködés alakult ki a 35 résztvevő ország között. Ezt jelzi, hogy több mint 20 olyan javaslat született, amelyet szocialista, el nem kötelezett és semleges, valamint NATO-országok különböző kombinációkban közösen nyújtottak be. Ami a mi delegációnkat illeti, mi 26 javaslat»: terjesztettünk be egyedül, vagy más szocialista és tőkés országgal karöltve. Noha a szövegezési és szerkesztési munka máris késésben van, ami azt jelzi, hogy Bécsben egy nyári szünet után folytatandó munkára is számítani kell, az utótalálkozóval kapcsolatos alapvető várakozás nem módosult. A cél továbbra is egy érdemi és tartalmas záródokumentum kidolgozása. Ehhez azonban nemcsak jól szervezett munkára lesz szükség a húsvéti szünet után. Az is elengedhetetlenül fontos, hogy szűnjenek meg egyes országok kísérletei arra, hogy az együttműködés területei közül egyiket vagy másikat előtérbe tolják, bizonyos kérdéscsoportokat kiragadjanak a helsinki záróokmány egészéből. Más szavakkal, megengedhetetlen, hogy egyes delegációk ké- nyükre-kedvükre válogassanak a három kosár tartalmában. Szászi József Kedd esti kommentár Prága után Moszkva A delegátusoknak a Hofburgból át kell költözniük a most elkészült új konferencia-központba (Fotó: AP—MTI—KS) Szélesednek, erősödnek a magyar—svéd kapcsolatok
