Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-15 / 89. szám
1987. április 15., szerda Somogyi Néplap 3 Az Országos Tudományos Kutatási Alap Bizottsága kedden Budapesten Láng Istvánnak, az MTA főtitkárának elnökletével ülést tartott. Az OTKA-bizottság állást foglalt azoknak a pályázatoknak az ügyében, amelyeket műszerközpontok létesítésére és a kutatási informatikai hálózatok fejlesztésére nyújtottak be a kutató intézetek és felsőoktatási intézményék. A testület több mint 1 milliard forint felihasználásáról döntött. A VII. ötéves tervben 800 millió forint jut műszerközpontok létesítésére, 150 millió forint pedig informatikai hálózat fejlesztésére. Központi számítógépek beszerzésére, és számítástechnikai hálózat-fejlesztésre a bizottság 68 millió forintot fordít. A műszerközpontok közül hatot a fővárosban, ötöt vidéki városokban, Veszprémben, Pécsett, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon hoznak létre. Az informatikai pályázatok közül az Országos Széchényi Könyvtár és az MTA könyvtára nyerte el a legnagyobb támogatásit, egyaránt 21,8 millió forintot. A döntés nyomán tovább folytatódik a kutatóhelyek ellátása korszerű számítástechnikai-informatikai munkaállomásokkal, ezzel is biztosítva, hogy a kutatóhelyek csatlakozni tudjanak majd az épülő országos hálózathoz. A társadalomtudományi kutató helyek az elbírálás során prioritást élveztek. — A találmánygondozáson, szabadalom-hasznosításon kívül mezőgazdasági pótalkatrészeket is gyártunk, mégpedig 25 millió forint értékben évente — mondta Balogh István. — Legfontosabb feladatunk azonban a kreatív ötletek megvalósításához nyújtott segítséget, a termeltetés, s ha kell, az anyagi támogatás. Nagy az érdeklődés a tevékenységünk iránt, ezért január elsejétől Pécsen is nyitottunk egy irodát. K. A. Létfontosságú a szakemberképzés Csurgón tárgyalt a mezőgazdasági bizottság Ismertek azok a gondok, amelyek a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetek tevékenységét nehezítik. Ezek közül jónéhányat felsorol az a jelentés, amely tegnap került a megyei tanács mezőgazdasági bizottságának asztalára Csurgón, a Farkas János szakmunkásképző intézetben. Dr. Tóth Károly megyei tanácselnök- helyéttes vezetésével tartották meg itt soros ülésüket a testület tagjai. A mezőgazdasági szakmára jelentkezők tanulmányi átlaga közepes vagy annál gyengébb. Számuk ugyan többnyire meghaladja a keretszámot, de ez válogatási lehetőséget alig teremt. Sok a gyenge, hiányos alapkészséggel és ismerettel rendelkező tanuló. A lemorzsolódás a hároméves képzés alatt 5 százalékos. Ennek oka a hibás pályaválasztásban, a gyenge előképzettségben és a családban keresendő. Cáfolhatatlan tények ezek, és elszomorítóak. Dr. Tamás Károly, a bizottság tagja nem véletlenül fogalmazta meg, hogy az anyagi mellett a szellemi tőke fontosságát is előtérbe kell helyezni. Mégis, miként juthat a gazdaság jól képzett szakemberekhez? Erre kaphattak választ Tóth Tihamértól, a csurgói iskola igazgatójától. Az intézetben ugyanis életszerű körülmények között oktatnak. A diákok közben termelőmunkát végeznék, de ez nem megy az oktatás, a tanulás rovására. A munka nyereségéből újabb oktatási eszközöket, gépeket vásárolhatnak, hogy a legkorszerűbb technológiát szemléltethesse az intézet. Nem úgy mint Tabon, ahol az egyik bizottsági tag, Szabó Sándor járt. Ott legföljebb videofelvételeken nézhetik meg a legújabb berendezéseket a diákok. Csurgón — láthatták a bizottság tagjai — ott vannak a szükséges gépek. Jó lenne, ha mindenütt így lenne. Ezért is javasolta dr. Győri József, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, hogy a mezőgazdasági üzemek a munkára már kevésbé alkalmas nagygépeket ajánlják fel a szakmunkásképző intézeteknek. Vannak ilyen gépek, s erről Bihari András is szólt. A kaposvári tangazdaság az újabb vásárlások után több régi gépet leállított, szívesen átadja őket oktatási célokra. A beszámolóból és a vitából kitűnt, hogy a gazdaságoknak többet kellene tenniük a szakemberképzésért. Milliós értékű gépekre csak megfelelően képzett szakembereket lehet ültetni. Pálya- választást segítő ösztöndíjak, a szakmai presztízs megteremtése, s nem „felső” segítség kell ahhoz, hogy kiváló szakembereink legyenek a megyében. Döntöttek az OTKA műszerközpontok létesítéséről különféle kézrevalót tettek a nézelődő elé: az anyagmozgatás, az erdőgazdálkodás, a sütőipar és sok más szakipari ág egyéni védőfelszereléseit. Egyik-másik anyaga vetekszik a divatkesztyűk finom bőrével, de készültek durva hasított bőrből és műanyagból is kesztyűk. A meleg kenyér jobban igénybe veszi a kezet, mint a durva tégla. A sütőipari védőeszköz ezért kopásálló bevonattal készül, az alapanyag élelmiszeripari műbőr. Az üveggel sem könnyű bánni. Hamar elvághatja a kezet az éles felület. A síküveggyáraknak szánt kesztyűkre tapadóbetétet erősítettek, amellyel sokkal egyszerűbben és biztonságosabban foghatják meg az anyagot a dolgozók. A rengeteg kesztyű mellett védőruhákat is kiállított a pécsi gyár. A sofőröknek, rakodóknak készített dzsekik akár utcai viseletnek is megfelelnének. Postás és motoros bőrruhákat is láttunk, köztük a motoros rendőrök egyenruháját. Érdemes még egy keveset időzni a védőruháknál, hiszen majd mindennap szükségünk van közülük valamelyikre. Kivált a köpenyekre és a szövetből készült sokféle kabátra, kezeslábasra. A Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat divatbemutatót rendezett a kiállított termékekből. Az elegáns pincéröltözétek mellett vegyszertől és lángoló tűztől is megóvó ruhákat mutattak be a manökenek. Az irodadivathoz ma már jónéhány köpeny és különféle fazonú ruha tartozik. Az egészségügy öltözéke teljesen elkülönült: a védőruhák többnyire fehérek, a műtősök zöldes színűbe bújnak. Annyi bizonyos, hogy nincs egyetlen munkaterület sem, amelyhez védőruhát, vagy valamilyen védőeszközt ne készítenének hazánkban. B. J.—F. L. Meglehet, több is van ilyen, mégis példaadónak tekinthetjük azt a határozatot, amelyet a II. 6—2/1987. ügyiratszámmal látott el a Sávoly Községi Közös Tanács. Egy embert megbüntettek. (Egyszerű mondat.) Háromezer forintja bánja a tiltott cselekményt. (Mondhatnák: kibírja.) Kétszer szállította el a szemetet, egyszer t a tiltott helyre, másodszor, a büntetés után a kijelölt területre. (Idő és pénz.) Bizonyára tanult belőle. Mások is tanulhatnának. Sajnos sokszázan, sokezren... Egy általános ellenőrzés során megállapították az illetékesek, hogy Szabó Ferenc, Sávoly, Rákóczi utca 75. szám alatti lakos a háztartási szemetet és egyéb hulladékait — egy egész vontatóra valót! — nem a ikijelölt helyre, hanem a 7-es főútvonal mellett, a tsz tulajdonában lévő legelőre szórta le. Elképedtek az ellenőrök, mert több állati hullát (malacokat) is találtak a szeméthalmazban, S akkorra már olyan bűz lepte el a határt, hogy szinte elviselhetetlen volt. Még jobban megdöbbenhettek az ellenőrök, amikor fölfedezték, hogy a tettes kétséget kizáró bizonyítékokat hagyott a szeméthalmazban. Megtalálták ugyanis 2. osztályos gyerekének iskolai füzeteit, a tanuló és a szülők személyi adatait tartalmazó „Tájékoztató fü- zet”-et, amelyben a szülők sajátkezű aláírása is szerepelt. Szabó Ferencnek tehát eszébe sem juthatott tagadni vétségét. A bizonyítékok súlya alatt elismerte; fizetett, és a kijelölt helyre szállította a szemetet. Leginkább abból vonhatta le a tanulságot, hogy rádöbbentették: az állati dög nem háztartási szemét; „elszórása" súlyos és veszélyes cselekedet: járványt, fertőzést idézhet elő. A szabályszegésről tudnia kellett volna; több helyen és több alkalommal ismertették a tanácsrendeletet. Feltételezzük: ő már tanult az esetből. De mi lesz a többiekkel? Mondhatná az olvasó: „tyúkper”! Es csakugyan sokáig „visszatartó erő” volt, hogy ha a sokmilliós mulasztásokról, csalásokról nem, akkor a szabálysértésekről, az apróbb mulasztásokról írjon-e az újság? Csakhogy itt nem apróságokról van szó. Szépséges-szép, levegőt adó erdeink szélein, a szőlőhegyek oldalán, az utak szegélyén nemcsak esztétikai érzékünket sértő, hanem egészségünket veszélyeztető szeméthalmazok tízezrei éktelenkednek. Vajon a fenti esetből csak az lenne a tanulság, hogy a világért se árulja el magát — dokumentumok kiszórásával — a vétkező? Enélkül ugyanis „megfoghatatlan”, bizonyítékok nélkül büntethetetlen a szabálysértő. Egyszerű volna azt mondani: ki-ki helyezze el szeméthalmazára a névjegyét is. Ilyen őrültet azonban aligha találhatunk ... De vannak emberek, akik látják. Vannak emberek, akik szenvedik a kilyukadt üstök, fazekak, elhasznált reklámszatyrok, rozsdás drótkerítések, ki- vénhedt hűtögépek(l), csizmák és díványok rengetegét a bozótosban. Es nemcsak utólag! Akkor is, amikor szennyezik, rondítják velük (és lebecsülik általa) környezetünket. Háromezerért drága a szemét. Milliókat kellene kivetni megyénkben a kártevőkre ... J. B. A Pécsi Bőrgyár védőkesztyűi Ez évben harmadízben rendezték meg Budapesten a kőbányai vásárvárosban a munkavédelmi kiállítást, Se- curex elnevezéssel. A kiállítás alapgondolata „A dolgozó ember a munka biztonsága, a dolgozó emberért” kiállta az idő próbáját. Korunkra jellemző az egyre gyorsuló technikai fejlődés, amely a korszerű termelés feltételeinek biztosítása mellett újabb és újabb veszély- forrásokat hordoz. Gondoljunk csak az indiai vegyigyár katasztrófájára, a csernobili tragédiára, az angol komphajó elsüllyedésére a belga partoknál, vagy a tavalyi magyar bányász-szerencsétlenségre. Fokozott követelmény tehát a biztonságos termelés feltételeinek megteremtése. A kiállítás a munkavédelmi kutatás-fejlesztés legújabb eredményeit, a biztonságos termelést szolgáló korszerű technológiákat és több jelentős újítást, szabadalmat mutatott be. Lássunk néhányat a külföldi és a magyar kiállítók termékei közül. A svéd Interspirő AB lélegeztető- és mentőkészülékeit, h ivatásosbú vár-felszerelései t sokan megcsodálták. Ezekbe — ahogy azt a cég képviselői bemutatták — a rádiókapcsolatot is beszerelték. Érdekes módon a tucatnyi magyar kiállító közül a legtöbb érdeklődőt az Országos Tűzoltóparancsnokság és a Hungexpo tűzoltó kirendeltségének bemutatója vonzotta. A tűzoltók szívesen kalauzoltak bennünket a kiállításon. Láthattuk az egykori tüzek megfékezőinek ruháit, sisakjait és az áldozatos munkájukért kapott kitüntetéseket is. Mindezek mellett a legnagyobb sikert a Ferihegyen szolgálatot tevő tűzoltókocsijuk aratta. A Rosenbausen márkájú szuperkocsi négy és fél millió forintba került. Hogy mit tud? Száznegyvennel robog a helyszínre, s a helyszínen háromféle anyaggal kezdi meg az oltást. A nagy cégek árnyékában olyan bemutatóval is találkoztunk, akik mezőgazdasági termelésük mellett vállalták a munkavédelmi kesztyűk, ruhák, kötények, lábszárvé- dők gyártását. Ilyen volt a Vörös Hajnal Tsz Csótról. Képviselői szívesen kézre adták termékeiket. Ebben a „műfajban” sokkal jelentősebb gyártók is itt voltak, így például a Pécsi Bőrgyár. Körös-körül mindenütt kesztyűk és bőrillát. Nyolcvan Az ötlettől a megvalósításig Hálózatbővítés a Noviki-nál A Noviki kisüzemi innovációs iroda kaposvári kirendeltsége harmadik éve működik a megyeszékhelyen. Az eltelt idő alatt dinamikusan fejlődött, sikeres tevékenységüket fémjelzi az is, hogy míg 1985-ben 15 millió forint forgalmat bonyolítottak le, tavaly már 55 millió forint volt az árbevételük az idén pedig ennél is többet terveznek. A kirendeltség vezetője, Balogh István elmondta, hogy az országban működő hat ki- rendeltségük először mutatkozik be együtt a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. A kaposváriak többek között bemutatják azokat az orvostechnikai eszközöket, amelyeket a kirendeltség vonzáskörzetébe tartozó feltalálók terveztek. Ilyen például a Defiervs automatikusan adagoló műtéti bemosakodó készülék, amelynek szériagyártása hamarosan megkezdődik, aztán a látásteszt, amelynek segítségével már gyermekkorban kiszűrhetők a ilátáshibák, vagy a combnyakszeg verő- és kihúzó készülék. A vásáron mutotkoznak be Eder István kaposvári villamosmérnök által tervezett .személyhívó berendezés műszaki leírásával, a találmány annyira jiL hogy még prototípusa sincs. A sokféle felhasználási terület mellett a berendezés előnye az is, hogy hazai, illetve szocialista piacról beszerezhető alkatrészekből fejlesztették ki. Securex '87 Biztonságos termelés, korszerű munkafeltételek Mai kommentárunk Drága szemét
