Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-02 / 78. szám
4 Somogyi Néplap 1987. április 2., csütörtök Ezer élmény, Magyarorsz Apró folt a faluképen Remények a (meg)kapaszkodáshoz A jelenlegi somogyi helyzetképet tükröző tények, adatok és az ezekre épülő lehetőségek: — Megyénk 168 községében a lélekszám nem éri el az ezret. Kétezerre tehető az elhagyott, de még lakható porta. A telkek és a házak megvásárlása, használatbavétele hétvégi pihenés és hasznos munkavégzés céljából nagyobb lendületet kapna, ha az ellátottság javulna. Ehhez viszont nem elég az állam, a tanácsok, az őslakosság pénze, a fejlesztésekhez a városokból és nagyobb községekből érkező ház- és telekvásárlók tőkebefektetésére is szükség van az adoitt helyeken ... (Dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Tanács elnöke) — Somogy településstruktúrájára az aprófalvas jelleg jellemző. 236 településünk van, a községek átlaglélek- száma 909, s ezeknek a helységeknek mintegy egyharma- dát ötszáznál kevesebben lakják. (Dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság titkára) — A megye 603 ezer hektár összterületéből több mint 18 500 hektár a zártkerti ingatlan, s a hasznosítás mértéke és formája erősen eltér a megye különböző részein. Az egy lakosra eső belterületi termőföld az országban nálunk a legtöbb, jóval meghaladja a 700 négyzetmétert. (Dr. Kovács Ferenc, a Somogy Megyei Földhivatal vezetője) — Az elhagyott falusi porták éppúgy részei a nemzeti vagyonnak, mint a városok legszebb vagy legelhanyagoltabb parkjai. Használatbavételükkel visszakerülhetnének a vérkeringésbe: az ott végzett munkával szervesen illeszkedhetnének az egészséges életmód fogalmába, mezőgazdasági termeléssel pedig az ellátás láncolatába ... (Dr. Horváth Ferenc ország- gyűlési képviselő, Csurgó) — A megállapítások a somogyi képviselőcsoport legutóbbi ülésén, illetve Dunai Imre külkereskedelmi miniszterhelyettes kaposvári látogatásakor hangzottak el. Lehotai Kálmán Ladról érkezett panaszával. Nem is orvoslást, inkább tanácsot kérni jött, vállalva földijeinek képviseletét is abban az ügyben, amelyben — közérdekű bejelentése nyomán — a helyszínen vizsgálódott már a megyei és a helyi — a ho- mokszentgyörgyi — tanács is. Az oda-vissza levelezések jókora paksamétát tesznek ki, Lehotai Kálmán ezt is magával hozta, hogy könnyebben szót érthessünk. A homolkszentgyörgyi tanács közigazgatási térségében található Kálmáncsa, Szülök és Patosfa társaságában a társközségek között Lad. A település a felszabadulás előtt két, akkoriban még meglehetősen élesen elhatárolt falu- részre tagolódott: a közös jegyzőség alatt mindegyiknek m külön bírója volt, a felekezeti különbözőség miatt pedig külön temploma, iskolája. Lehotai Kálmán bejelentései az egykori gyökértelepülésre, a magyarladi falurészre vonatkoznak. Ha nem karolják föl idejekorán az itt élő emberek érdekeit, mondta, maholnap hírmondója is alig marad a magyarladi őslakosságnak. Nem érti, fakadt ki elkeseredve, miért adnak bontási engedélyt a még lakható házakra: a használható bontási anyagot elszállítják s ott marad helyén a feldúlt, üres telek, amit aztán fölver a gyom — ezeket a területeket már senki semmire nem hasznosítja. Rendbe kellene tenni az utat is, amelyik végigvisz a falurészen — igaz, az egykori uradalmi malom felől már szilárd burkolatú út vezet a volt iskoláig —, de ez a ma- gyarladiaknak csak kisebb részét érinti. Aztán ki kellene igazítani az utat a „Gyö- pi kocsmától” az aljig, a ma már védettnek számító park lábáig, mert ezen a meredek, élesen kanyarodó útszakaszon sok a baleset; a gyalogosoknak nincs hova letérniük a járművek elől, mert egyik oldalon sincs járda. Vannak még erős karok, és pénznek sincsenek híján, segítenének az emberek, ha látnák, hogy az ő érdekükben történik valami — állítja Lehotai Kálmán. 26. — Valóban, Imrusom, tisztességgel az ígéretednél maradtál. Tisztában vagy a népgazdaság nehéz helyzetével. Mélyen átérzed, milyen sok kemény valutát fizetünk az importált fűrészáruért. Spórolsz a deszkával. De most az egyszer ne légy kicsinyes. Üjabb koporsót kérek! ' Kívánságom láthatólag zavarba hozta Imrusomat. Tanácstalanul huzigálta a fülcimpáját. Jóakarattá ábrázata ugyanakkor elárulta, hogy erősen a kedvemben akar járni. Ezért a protokollal is felhagyott, hogy megtalálja a listáján a legeslegkeserűbb mélabús dalt. — Megvan, Illés — értesített sajnálkozom, s fülcimpája további nyújtogatásá- val biztosított a könnyezé- semben való együttérző osz- tozásáról. — De nekem két strófás bánat kell ám, édes tej testvérem ! A levelezésekből kitetszik, hogy a tanács se tétlen — hamarosan hozzálát például a .magtárdombi” út mentén a járdaépítéshez. Igaz, nem úgy történik a kivitelezés, ahogyan azt Lehotai Kálmán elképzelte, de az anyagi lehetőségek határai között — megannyi a tennivaló a többi társközségben is, főképp Kál- máncsán — ésszerűen igyekszenek megoldani a problémát. Mert ugyan kinek állna érdekében rontani a magyar- ladiak lakóhelyi körülményeit? Ha igaz az — márpedig miért kételkednénk benne? —, hogy az itt élő emberek segítőkészek, bízhatunk abban, hogy ennél a munkánál sem maradnak tétlenek. Mindez nélkülözhetetlen a szülőhely „életben maradásához”, a megkapaszkodáshoz. A szépülő falurész előbb- utóbb oda vonzza máshonnan is a kellemes környezetre vágyókat, s gazdára találhatnak azok a foghíjak is, ahol nemrég még ház állt, s ma a gaz birtokolja a területet. Aligha lehet más vágya Lehotai Kálmánnak is, aki — idős kora ellenére, amíg az ereje és egészsége engedi — fáradhatatlanul munkálkodik lakóhelyéért. Ami még hiányzik — apró foltok a faluképen, amelyek idővel eltűnhetnek —, nem valósulhat meg másképp, csak a ma- gyarladiak önzetlen segítségével. Hernesz Ferenc — Hiszen szerencsére éppen két strófa, kedves Illésem ... — Vágj bele! Ne kímélj! Dodó meg Satya teljes idegrendszere valóságos díszőrséggé feszült a nagy figyelemtől. Illetve feszült volna, ha nincs az az átkozott, bánatnövelő Kancsó Miska. De megviseltségük- höz képest dicséretes ha- marsággal eltalálták a sok pajzán nóta után az egyedüli igazán szomorút: Akinek a lelke beteg, fájó szíve vérzik, Hajítson fel négy-öt litert mindennap egy hétig. Húzássá el a cigánnyal százszor azt a régit: Jegenyefák, jegenyefák nem nőnek az égig! Búnak, bajnak orvosságát a kocsmában mérik, Ott gyógyítgatom magamat hajnaltól éjfélig. Négy-öt litert lehajítok, hej, azt a kiskésit! Jegenyefák, jegenyefák nem nőnek az égig! Végre-valaihára elbőghettem magamat. Az ilyen MSZBT-kitüntetés Borkin alezredesnek A szovjet—magyar barátság ápolásáért és elmélyítéséért folytatott tevékenységéért a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús jelvényével tüntette ki Alekszandr Nyikolajevics Borkin szovjet alezredest. — Az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet déli hadseregcsoport tisztjeként alkalmam nyílt, hogy megismerjem a magyar embereket, a magyar tájakat, így Somogy megyét is. Már a -beszélgetésünk elején közöilihetem: sok barátra és ezer élményre tettem szert. Bortoim alezredes kíváncsi volt Magyarországra. Elmondta, hogy évekkel ezelőtt módjában lett volna más országban teljesítenie hivatását. Feleségével együtt sökait olvasott Magyarországról és úgy döntöttek: hazánkat választják. — A valóság persze más, mint a'könyvek'— mondta. — Még szebb, még érdekesebb; noha a könyvek is nagyon igyekeztek hű képet adni. A Balatont például semmilyen útleírás nem tudja kellőképpen érzékeltetni. Én fürödtem a Fekete-tengerben, a Kaszpá-tengerben, de a magyar tenger bársonyos vizével, szerintem, egyik sem vetekszik. És másban is szűkösnek érzem a könyveket; a magyar emberek kedvességét, bizalmát nem tudják hűen tükrözni. Azt hiszem, minden szovjet katona közérzetére jó hatással van a felénk áradó bizalom, barátság. Számtalan módja van a rokonszenv kifejezésének. A kölcsönös üzem- és laktanyalátogatások, a magyarokkal közösen szervezett kulturális programok megannyi Tudományos folyóiratokban megjelent ismertetések alapján világszerte nagy az érdeklődés Molnár Józsefnek, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézete docensének kutatásai iránt. A magyar tudós — laboratóriumi 'körülmények között — több, korábban gyógyíthatatlannak vélt gyulladásos folyamatról bimuzsika kell nekem, az ilyen szívet szaggató, lélektépő fájdalommelódia, ami ezer százalékig igazolja hogy sírva vigad a magyar. Könny- patakos elérzékenyültségem- ben el nem mulaszthattam megkérdezni különleges barátomtól : — Ki az az életunt lelki rokonom, aki szerencsére el tudta venni az élettől a kedvemet? — Ki más lehetne? — ámult el Imrus együgyű kérdésemen. — Csikó Valér főtisztelendő úr, a falu plébánosa. Jogosan ámult butaságomon. Elvégre illett volna tudnom ekkora élettapasztalattal, hogy ilyen keserű nótáik csak a varjúruhás papoknak lehetnek, hiszen a kenetes szomorúság, az ünnepélyes bánatérzet lényük velejárója. Ügy hozzájuk tartozik, mint az a bizonyos varjúszínű reverenda, amit gyaníthatólag még a gőzfürdőben sem vetnek le magukról. alkalmat adnak arra, hogy barátságok szövődjenek. Politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt szoros a kapcsodat. Nem csupán ünnepi eseményeken nyilvánul meg ez, hanem a mindennapi tennivalók során is. A szovjet katonák nagy segítséget nyújtottak a nagy havazások idején a hótorlaszok eltüntetésekor, a somogyi utak járhatóvá tételében. Nemegyszer segítettek a mezőgazdasági munkákban is; néhány termelőszövetkezettel állandó kapcsolatuk van. Részt vettek a szovjet katonák iskolaépítésben is. És vendégül láttak magyar gyerekeket a laktanyába. — Leírhatatlan élménv volt számomra a csodálkozó gyermekszemeket nézni — mondta, s az emlékképeket fed’idézve A. N. Barkán önkéntelenül elmosolyodott. — Csak gyermekeknél lehet tazortyította be, hogy gyógyítható. Molnár József több mint egy évtizede kezdte meg e témával kapcsolatos kutatásait. Az egyik kiindulópont az a már ismert tény, illetye megfigyelés volt, amely szerint a gyulladásos betegségeket okozó baktériumok között -gyakran találhatók olyanok, amelyek akár tíz14. NEVEZZÜK ŐZIKÉNEK Méltatlan a férfi névre az olyan ember, akinek nincsen néhány ártatlan kis szerelmi titka. Nekem borsózott a hátam attól, hogy titoktalanul éljem nemi hovatartozásomat. Igazán nem vagyok hencegő, de a titkaim egytől egyig kiderültek. Szima- tolóak és pletykásak az emberek. Hogy mást ne mondjak: mivel estéről estére egészen közelről szoktam végignézni a Lidérc bárban l’Angela dalművésznő vetkőzőszámait, sietve hírbe hoztak vele. Miatta hajhá- szom a borravalót, a leghosszabb fuvarokra beszélem rá a hiszékeny utasokat a bevétel mértéktelen felsrófolása érdekében, hogy minél többet költhessek rá — ilyen bosszúért kiáltó hazugságokat híreszteltek rólam. Amikor oly csodásán sikerült a dalfőpróba odafönt a Búshegyen, jogosan járt át a büszke tudat, hogy most sugárzik belőlem az életöröm, a szükséges férfierővel párosulva. Éva l’Angela hotelszobájába siettem még a fellépése előtt, azzal a kifejezetten szilárd eszmével, hogy ő is tartson főpróbát művészi vetkőzéséből előttem, az egyszemélyes tömeg előtt. (Folytatjuk.) pasztalni ilyen határtalan kíváncsiságot, ilyen mindent megismerni vágyást Bizonyos, hogy maradandó élményekhez jutottak nálunk. Én nagyon fontosnak tartom, hogy a gyermekek már korán megismerjék, tapasztalják a népek közötti barátságot. Ennek a barátságnak már hagyományai vannak — utalt az alezredes a magyar és a szovjet nép századeleji közös forradalmi küzdelmeire. Az évtizedéket áttekintve hossszasan beszélgettünk a Szovjetunió és a többi szocialista ország mai törekvéseiről, terveiről. Egy katona élete olyan, hagy ma itt van, holnap ott. Bárhol tevékenykedjen is azonban Borkin alezredes, mindenhol a népek közötti barátságot építi és a békét védi. K. Gy. fajta antibiotikummal szemben is ellenállóképesek, mint a szakemberek mondják: rezisztensek. Ennek az az oka, hogy a penicillin és az azt követő más artibioti- kumok egy idő után elpusztították az alkalmazott gyógyszerekre érzékeny baktériumokat, az ellenálló fajták azonban mértéktelenül elszaporodtak. Így egyes gyulladásos betegségek, például a tüdő-, az agyhártya- és a vesegyulladásók bizonyos esetekben szinte gyógyíthatatlanok lettek. Molnár József megfigyelésed igazolták azokat a korábbi külföldi tapasztalatokat, amelyek szerint a baktériumok antibiotikummal szembeni ellenállóképességét a baktériumsejten belül található kis DNS-molekulák, a plazmidok Okozzák. A különleges szaporodási mechanizmussal rendelkező pdaz- midok ugyanakkor képesek arra is, hogy átörökítsék, mintegy átvigyék rezisztenciát okozó tulajdonságaikat a plazmidókkal nem rendelkező baktériumokra. Az átörökítés révén pedig azokban is megjelennek a plazmidok, a bajok tulajdonképpeni forrásai. A szegedi mikrobiológus kísérletei során fölfigyelt arra, hogy két közismert gógyszer — a hi bem ál és a pipolphen — nemcsak a baktériumok egy részét pusztítja el, hanem a plazmidot is eltávolítja a baktériumsejtből, s ezzel megakadályozza az utódsejtekbe való át jutásukat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy megszüntethető a baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenálló- képessége, következésképpen a gyulladást okozó baktériumok elpusztíthatok, a beteg meggyógyulhat. GERENCSÉR MIKLÓS Siketet há&zéfesúka avagy mit mesél a valódi vőlegény Megszüntethető a baktériumok antibiotikum-rezisztenciája Nagy jelentőségű fölfedezés
