Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-06 / 55. szám
4 Somogyi Néplap 1987. március 6., péntek ■ ■ Öreg gép sok javítanivaló Befejeződött a mezőgazdasági gépek házi vizsgája A közelmúltban a kéthelyi Aranykalász tsz műhelytelepén végeláthatatlan sorban érkeztek műszaki vizsgára a mezőgazdasági gépek. A téli felkészítést követően helyben, a megyei tanács közlekedésfelügyelete úgynevezett házivizsgán ellenőrizte a járműveket. Idén négy házivizsgára került sor a megyében, ennek a sorozatnak az utolsó állomása volt Kéthely. Az itt levizsgáztatott 82 traktor, pótkocsi és egyéb erőgép a helyi téeszen kívül Meszteg- nyőről, Balatonszentgyörgy- ről és a Balatonnagybereki Állami Gazdaságból érkezett a műhelytelepre. A járművek házivizsgája jelentős pénz- és időmegtakarítást jelentett az üzemeknek. Horváth János, a kéthelyi tsz műszaki vezetőhelyettese így vélekedett erről: — A mi üzemünknél 70 erőgép vizsgázott. Közöttük olyanok is voltak, amelyeknek a forgalmi engedélye lejárt. Ezek csak útvonalengedéllyel közlekedhetnének. Rengeteg üzemanyagba, és sok kiesett munkaidőbe is került volna, ha Kaposvárra visszük a gépeket. Ilon Miklós, a Somogy Megyei Tanács Közlekedésfelügyeletének az igazgatója a következőket mondta a házivizsgákról : — 1972-ben alkalmaztuk először ezt a módszert és igen nagy volt iránta az érdeklődés. Akkor 20 kihelyezett vizsgáztatásunk volt a mostani néggyel szemben. A csökkenés egyik oka az, hogy a téeszek nem szívesen vállalkoznak a szervezésre, és nehézséget okoz a gyors, egyszerre .történő felkészítés is. Az a véleményem, hogy az jár el -célratörően, az készül fel jól, aki télen javít, nyálon dolgozik. A megyében a mezőgazda- sági gépek átlagéletkora elén a 8—10 évet. A vállalatok leálltak a selejtezésről, ezért egyre több és alaposabb felújítást igényelnek ezek a berendezések. Ráadásul a kereskedelem sem tudja a folyamatos alkatrészellátást megoldani. Mindezek ellenére a négy helyszínen vizsgáztatott 371 gép mindegyike megfelelt a követelményeknek. Az is előnye a házivizsgának, hogy az ilyenkor felderített kisebb hibák kijavítására mindjárt van lehetőség. Nem kell visszarendelni emiatt a munkagépet egy másik időpontban. L. R. Az építési- és használatbavételi engedélyezési eljárások új szabálya A múlt év végén jelent meg és 1987. április 1-jével lép hatályba az építési- és hasz-. nálatbavételi engedélyezési eljárások új szabálya. Ez az építésügyi igazgatási munka egyik legfontosabb, a lakosság széles körét érintő területét rendezi. A közelmúltban megjelent egyéb építési jogszabályokkal együtt — mint amilyen például az új Országos Építésügyi Szabályzat, vagy az építészeti tervezési tevékenységről szóló jogszabályok — ez is a tanácsi munka e speciális területének egyszerűsítését, korszerűsítését, és a lakosság érdekét szolgálja. A 12,1986. (XII. 30) ÉVM számú rendelet egységes szerkezetbe kapcsolta a korábbi engedélyezési eljárásokat. Csökkent az általános elvek mellett meghúzódó .kiskapuk" — az úgynevezett eltérő szabályok — száma: ezáltal a szabályozás közérthetőbbé vált. Megszűnt az egyes építési munkák bejelentési kötelezettsége. Az e körbe tartozó építmények ezután engedéllyel, vagy anélkül valósulhatnak meg. A korábbi szabályozás lényeges különbséget tett a városokban, a községekben, a lakó-, illetve üdülőterületeken engedély alapján építhető munkák között. Ez most megszűnt. Nem csökkent viszont az építési engedéllyel végezhető munkák köre, sőt ezután építési engedéllyel épülhetnek többek között a járműtárolók, az állattartás céljára szolgáló melléképületek, a műhelyek, a pavilonok: a nem lakóépület elhelyezésére szolgáló telken pedig minden melléképület és azok bővítése. Építési engedélyt kell kérni májd mindenütt az utcafronton épülő kerítésekre és minden főépülettől függetlenül épülő pincére, akár föld alatt, akár a terepszint felett létesül. Az építési engedély kötelezettsége kiterjed a 20 négyzetméternél nagyobb felvonulási épületekre, illetve azok átalakítására is. Külterületen, zártkertekben továbbra is engedélyt kell kérni a gazdasági épületek, állattartó épületek építésére. Az eljárásokban megkülönböztetett figyelmet kap a kivitelezési jogosultság vizsgálata. Áz építtetők a kérelem benyújtásakor, de legkésőbb a kivitelezés megkezdéséig kötelesek bejelenteni a kivitelezőt, házilagos kivitelezés esetén a felelős műszaki vezetőt. Az engedélyeket általában az első fokon eljáró helyi tanácsok építési hatóságaitól kell kérni, ezután azonban az 500 négyzetméter nettó össz-szintterületnél nagyobb építmények engedélyeit az illetékes városi tanácsok szakigazgatási szervei bírálják el. Az építési engedélyhez kötött építmények többségére használatbavételi engedélyt kell kérni. Kivételek ez alól például a járműtárolók, a hirdető berendezések, a fürdőmedencék, a támfalak. Továbbra is érvényes viszont az az előírás, hogy a használatbavételi engedély kérelmeket legkésőbb az építmények elkészülésétől számított 15 napon belül kell benyújtani. E rövid információval csupán az új jogszabály megjelenésére, és annak néhány fontosabb, a korábbiaktól eltérő rendelkezésére hívtuk fel a figyelmet. Pontosabb eligazítást, bővebb tájékoztatást adnak az érdeklődőknek a helyi építési hatóságok. Dr. Fazekas Sándorné a megyei tanács osztály vezetőhelyettese GERENCSÉR MIKLÓS Sikeres hásxéi&zctUu avagy mit meséi a valódi vőlegény Minden közelebbi ismerősöm kezeskedik érte, hogy soha senkinek nem kívántam a halálát. Eme erényem tudatában állítom: bárki beveheti a ciánkálit, annyira igaz, amit mondani fogok. De igazán igaz, higgyék el végre a megátalkodott kételkedők is. Ha esetleg létezne a lélekvándorlás és én mondjuk a tizenhetedik reinkarnáció porhüvelye lennék, akkor se juthattam volna el •bizonyos Lécs nevezetű regionális alközpontba, abba a város jellegű kisközségbe, amely tanácsi székhellyel büszkélkedhet és ahol az a hírnevemre ártalmas lakodalom lezajlott. Hova nézzek szégyenemben. Hogyan takargassam csalódottságomat, vesztett reményemet az emberi hiszékenység miatt. Méghogy én, Illés, a taxisofőr, csak úgy véletlenül, a sors szeszélye folytán, kóbor szerencsémnek — a rosszhiszeműek képzelgése szerint ezúttal szerencsétlenségemnek — köszönhetően váltam részesévé Lécsen annak a botrányos, bujaságban tetőző lakodalomnak. Mi több, éppen én általam eshetett meg Lécsen az erotikus szertelenségek lakodalma! 3. MEGHÍVÁSOM KÖRÜLMÉNYEI Ünnepélyesen leszögezem: hivatalos voltam arra a lakodalomra. Mégpedig a leghivatalosabb és a legszabályosabb formában. Vagyis a frigy által rokoni kapcsolatra lépő mindkét család részéről. Jelenlétemhez kifejezetten ragaszkodtak, kettőzött hajthatatlansággal. Rábeszélésemben különösen a vőlegény édesanyja fejtett ki heves tevékenységet, szigorú titkossággal, kettesben, éjek idején. Egyszóval ez a forró vérmérsékletű középkorú hölgy, máskülönben parasztnépség, név szerint özvegy Lipics Gáborné született Ste- fán Zita, mint örömanya, számos alkalommal megismételte becses invitálását. Amint fátyolos sejtelemmel érzékeltetem, az örömanyát' más okból is méltán nevezhetném az örömök birtokosának, de erről inkább később és akkor is a szükséges diszkrécióval, mivel hogy e más természetű — úgy értem, az örömanyaságtól független — örömeihez túlzottan ragaszkodott, amiből aztán valóban kellemetlen bonyodalom származott. Meghívást kaptam természetesen a menyasszony szüleitől is. Ha lehet, még kér- lelőbbet, mint özvegy Lipics Gáborné született Stefán Zitától. A rimánkodással fölérő szilvuplé (ami annyit jelent, hogy kéremszépen — nem tehetek róla, a taxiban néhány angol kifejezést is megtanultam) a lány édesatyja, mármint Lukáts Imre tolmácsolta igen formásán. Ö is éj idején, de persze nem úgy, mint a forró vérmérsékletű Zita, hanem a Hortenzia bár pultjánál, ahonnan közösen gyönyörködtünk Lángálló Éva dalosnő vetkőzőszámában. Minderre a szertartásos aktusra azután került sor, hogy a Kecskebéka Csárdában bő vacsorát fogyasztottunk halászléből, rántottharcsából és túróscsuszából. Egy pillanatig se kicsinyeskedtem, méltóságteljesen elviseltem, hogy Lukáts Imre vendége legyek. Étvágyunkat, főleg az enyémet csodássá tette Vámpír Satya prímás és zenekara a fenomenális játékkal. É kijelentésem annál többet ér, mert az imént említett Vámpír Satya az ideghorzsolásig érzékeny, fájdalommentesnek éppen nem mondható emléket Jogi szakértőnk írja NŐNAP ELŐTT MÁR NEM GÉSA... Hogy milyen a mai japán nő? Már nem gésa, de még nem feminista. Már nem teljesen kiszolgáltatott a férfi kény e-k ed vének, de még alárendelt helyzetben van. Már nehezményezi, hogy reggeltől késő estig egyedül kell lennie, és jó esetben csak a hét végén lehet együtt férjével (aki akkor is csak a gyerekkel játszik), de még nem tud mit tenni ellene. Már bántja őt, hogy a házimunka csak reá hárul (bár a gépesítésnek köszönhetően ez már nem olyan fárasztó), de még csak idegenkedő csodálkozással veszi tudomásul, hogy Európában ez másként is lehet. Már több szabadságra és önállóságra vágyik, de három közül még csak egy tud vagy mer munkát vállalni. Már ő kezeli a háztartási pénzt, de az iskolai ellenőrzőt még nem írhatja alá. Már mást is megszerethet a férjén kívül, de válni még nem mer. Már modernül öltözködik, de még kimonó- ban szeret ünnepelni (illetve úgy illik). Már nescafét iszik, de még tatamin alszik. Már kondicionáló tornára jár (bár rejtély, hogy miért akar fogyni), de még csak halon és tengeri moszaton él. Vágyai már vannak, de jobbára még csak „élvezeti cikk". Már tudja, hogy másként is élhetne, de még mindig verik. Már odafigyelnek rá, de még nem juthat szóhoz. Már egyetemre jár, de az első gyermek megérkezésével pályafutása véget ér. Hangversenyre már elméhet a férjével, de kocsmába még nem léphet be. Már sétálhat karonfogva, de még előreengedi párját az ajtóban. Már több mint szolga, de még mindig robot. Már sok mindent tud, de azt még nem tudja, hogy ő az összetartó erő, ő neveli a családot, ő a békesség, a nyugalom, a kecsesség, a szépség. Sóik ellentmondást már észrevesz, de nem őrli fel a családanya, a pénzkereső és a szerető hármas szerepe. Belül már zaklatott, de látszólag még mindig rendíthetetlen nyugalommal tűri ezt az átmeneti állapotot. Már érzi, hogy egyenrangú és egyenjogú társ, de még nem meri ezt tudomásul venni. Már lázadozik, de még nem harcol. Már tudja, hogy nem gyenge, de még nem tudja, hogy ő az erősebb. Trom András Tizenhat éves fővádlottra 17 évi börtön Szerda délután a Legfelsőbb Bíróságon a jogerős ítélet kihirdetésével befejeződött az a büntető eljárás, amelyben négy fiatalkorú és egy 19 éves vádlottat vontak felelősségre: nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, valamint bűnszövetségben és csoportosan végrehajtott rablások miatt. A fő vádlottal, a kazincbarcikai illetőségű. 16 éves Toldi Annamáriával szemben az első fokon — a Somogy Megyei Bíróság által — kiszabott 15 évi szabadságvesztés mértékét a Legfelsőbb Bíróság dr. Pálinkás György büntető tanácsa 17 évre súlyosbította, míg a többiek szabadságvesztését helybenőrzött rólam. Még az sem ártott a szilvuplé szépségének, hogy Vámpír Satya betyárnótái közben szóba hozta Lukáts Imre barátom Borsi Zsuzsánna korosabb haja- dont, (nyersebb kifejezéssel aggszűz, illetve öreglány) aki ugyan nem maradt aggszűz, miután egyszer-kétszer vendégül látott lécsi szolgálati lakásán, de törvényes hitvesemmé sem tehettem, mivel erényeinek védelmében, lo- vagias célzatossággal azt füllentettem a faluban, hogy másodfokú vérrokonok, azaz első ubokatestvérek vagyunk, lévén egyugyanaz — szintén Borsi a nagyanyánk. Méghozzá úgyszintén Zsuzsánna, mint Lécs közös tanácsi székhely, regionális alközpont, város jellegű kisközség óvodájának köztiszteletben álló dadája. Nála ismerkedtem meg özvegy Lipics Gáborné született Stefán Zitával, minek folytán hangsúlybeli átrendezésre kényszerültem hölgy ismerőseim körében, mindaddig, amíg Lángálló Éva vetkőző dalművésznővel való közelebbi kapcsolatom létrejötte szükségessé nem tette a hangsúlyok újabb átrendezését. De mindezekről áttekinthetőbb képet próbálok majd rajzolni. Egyelőre csupán az élet végtelen szövevényességére bátorkodom felhívni a figyelmet. Nem kevésbé szándékom cáfolni azt a szánalmas tévhitet, hogy Illés, a folyton csavargó taxisofőr csak úgy véletlenségből keveredett bonyodalmakba a lécsi lakodalomban. (Folytatjuk.) hagyta: így a 18 éves Orsós István tíz, a 15 éves Hegedűs Krisztina nyolc, az ugyancsak 15 éves Bogdán József és a 19 éves Simon Csaba hat-hat évi börtön- büntetése emelkedett jogerőre. A bíróság megítélése szerint a brutális módon végrehajtott emberölés és a többi bűncselekmény előzménye az volt, hogy az egymással 1985-ben megismerkedett fiatalok a csavargó életmódjukhoz, balatoni üdülésükhöz szükséges pénz megszerzése végett ittas férfiak kifosztására szövetkeztek. A vádlottak közül a két lány tavaly májusban Bala- toníöldvárra utazott, a vasútállomáson azonban a rendőrség elfogta, majd a Kaposvári Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetbe szállította őket. Innen megszöktek, és a fiúkkal együtt Böhönyére utaztak. Június 6-án napközben szeszes italt fogyasztottak, majd a hajnali órákban — erősen italos állapotban — bekéredzkedtek a Somogy Megyei Gabonaforgalmi Vállalat raktárházába. A 61 éves éjjeliőr beengedte őket a szolgálati helyiségbe. Ezután az ő apróbb értéktárgyait el akarták lopni, de az észrevette: szóváltásba keveredtek vele, s ütlegelni kezdték. Többször arcul csapták, hasba vágták, majd kést szorítottak a torkához, végül megkötözték, egy tojásbrikettet nyomtak a torkába és — miután 700 forintját, zsebrádióját és öngyújtóját elvették — magára hagyták. Az éjjeliőr — az igazságügyi szakértő szerint — egy órán át tartó kínok közepette elvérzett, illetve megfulladt. ítélete indoklásában a Legfelsőbb Bíróság nyomatékkai rámutatott, hogy az erőszakos jellegű és az élet elleni bűncselekmények elszaporodása ellen feltétlenül alkalmazni kell a törvény szigorát. Ez alól nem lehetnek kivételek a fiatalkorú bűnelkövetők sem. Ebben, a közvéleményt alaposan felkavaró — a Kék fényben is ismertetett — bűnügyben megdöbbentő agresszivitást és brutalitást tanúsítottak a tettesek — büntetésüknél enyhítő körülményt nem talált a bíróság. Álláspontja szerint csak a hosszú időtartamú — valamennyiüknél halmazaiban kiszabott — szabadságvesztéstől várható a kellő visszatartó hatás a bűnelkövetéstől.
