Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-06 / 55. szám
1987. március 6., péntek Somogyi Néplap 5 Vonzóbb, korszerűbb ismeretterjesztést A fizikai dolgozók és a TIT ÚJ SZAKMÁK, IDEGEN NYELVEK Nemrég tartotta 9. küldöttközgyűlését a TIT siófoki szervezete. Az elmúlt öt év munkáját elemző írásos beszámolóhoz Seer Nándor titkár fűzött szóbeli kiegészítést. A gazdálkodó egységek a társadalmi és tömegszervezetek a közművelődésre szánt összegeket még hatékonyabban igyekeztek felhasználni, s jobb, időszerűbb, vonzóbb ismeretterjesztést kívántak a TIT-től. Jelentős változást hozott a közigazgatási átszervezés, a takarékossági intézkedések következtében pedig szinte mindenütt csökkent a tanácsok anyagi támogatása. A közművelődés nem éppen kedvező körülményei között (mely az ismeretterjesztő tevékenységet is megnehezíti) örvendetes tény, hogy a természet- és a társadalomtudományi előadások száma nem csökkent. A községi ismeretterjesztésben azonban nem tudtak igazán jó eredményeket elérni, ugyanis még mindig sok azoknak a kisközségeknek a száma, ahol csak egy-két előadást tartanak évente. Az elmúlt öt évben a természettudományi előadások iránt tanúsítottak nagyobb igényt a hallgatók. Ez a terület mezőgazdasági jellegéből is következik, s a szervezők nagy figyelmet fordítanak a nép- gazdasági szempontból jelentős háztáji gazdálkodáshoz szükséges ismeretek közlésére. Ilyen jellegű ismeretterjesztést tartottak Bogláron, Földváron, Balaton- endréden, ahol a kiskertbarátok, kisállattenyésztők vettek részt az előadássorozatokon. Az egészségügyi előadások jól kapcsolódnak a más szervezetek által (például vöröskereszt, hazafias népfront) propagált, az egészséges életmódot elősegítő programokhoz. Az ajánlott témák közül különösen nagy érdeklődés mutatkozik az embereket naponta foglalkoztató egészségügyi kérdések iránt (például rákkutatás, szívinfarktus, a dohányzás káros hatásai stb.). A Balaton környezetvédelmi szempontból különösen érzékeny terület. Nem csoda, hogy az utóbbi években az ilyen témájú előadások iránt nőtt az érdeklődés. Az elmúlt öt évben háromszázötven környezetvédő rendezvényt tartottak. A hivatásos gépjárművezetők továbbképzése során a közlekedési szabályok mellett műszaki, jogi, egészségügyi ismeretek is szerepeltek a témák között. A hadtudományi, történelmi és politikai előadásokat a jelentős évfordulókhoz kapcsolták. A városi tanács és a bíróság közreműködésével jogpropaganda előadásokkal segítették a lakosság tájékoztatását. A társadalomtudományi ismeret- terjesztés keretén belül lényegesen csökkent az irodalmi, művészeti, történelmi előadások száma. (Régebben a legtöbb ilyen jellegű előadást a SZOT dunántúli igazgatóságához tartozó üdülőkben igényelték.) Az ismeretterjesztés formái, módszerei is módosultak. Megnövekedett azoknak a hallgatóknak a száma, akik folyamatos tanulási szándékkal, rendszeresen vettek részt a hosszabb ideig tartó rendezvénysorozatokon. Jelentős eredmény, hogy a tanfolyamok színvonala Területi vetélkedő középiskolásoknak Az ajkaiak és a kaposváriak tudtak legtöbbet a Szovjetunióról emelkedett, s hogy a tanfolyam jellegű ismeretterjesztés köre bővült. A terület idegenforgalmi jellege a lakosság közművelődési igényére is hat. Az ismeretterjesztéshez kapcsolódnak az idegennyelvű tanfolyamok is. A jelentkezőkből készített felmérés alapján megállapítható, hogy mely tényezők ösztönzik a hallgatókat a nyelvtanulásra. Elsőként jelentkezik az egyéni érdek (lakáskiadás, külföldi út stb.), ezt követi a vállalati érdek (külföldi munkavállalás, illetve az idegenforgalommal közvetlenül kapcsolatban levők beiskolázása). A nyelvtanfolyamok módszerét megváltoztatták. A hagyományos oktatási formát az audiovizuális nyelvlaborok, valamint speciális szakmai nyelvtanfolyamok váltották fel. Jelenleg valamennyi nyelvtanfolyamon pedagógusok oktatnak. örvendetes, hogy nemcsak Siófokon, hanem a volt járás egész területén igénylik a nyelvtanulást. E tanfolyamokon nagy gondot fordítottak arra, hogy az oktatás színvonala ne maradjon el a TI-T-székházban rendezettekétől. Érdemes megemlíteni, hogy egyre több vállalat kéri a TIT-et szakmai nyelvtanfolyamok szervezésére. Ebben különösen jó partnernek bizonyult a GOV és a KW. E vállalatoknál a külföldi munkavállalás ösztönözte a nyelvtanulást. Mindkét cég jól felszerelt nyelvlabort rendezett be, és évente 400—500 órában készítették fel dolgozóikat a TIT közreműködésével. Az utóbbi két nyáron sikeres, egész napos nyelvtáborokat szervezett a TIT Siófokon, a gyermekek részére. A gazdasági élet átszervezése, modernizálása következtében egyre többen kényszerülnek második, illetve harmadik szakmát elsajátítani, ezért népszerűek a szakmunkás-bizonyítványt adó tanfolyamok, melyek révén a fizikai dolgozók közelebb kerültek a TIT-hez. Felmérések bizonyítják, hogy nőtt a számuk az idegennyelvű tanfolyamokon is. Az elmúlt öt évben kilenc olyan tanfolyamot szerveztek, melyek hallgatói kizárólag fizikai dolgozók voltak. A vitában részt vevők főként a „hogyan tovább” lehetőségeiről szóltak. Sz. A. Gazdag programok várnák azokra, akik e télies tavaszban felkeresik a művelődési házakat, vagy a kiállítótermeket. Kaposváron a Kilián György Városi Művelődési Központban ma este hat órakor tartják a Táncsics gimnázium diákjai a már hagyományosnak mondható báljukat. Szombaton ugyanitt kerül sor a XIII. Országos Amatőr Képző- és Ipar- művészeti kiállítás megyei tárlatának megnyitójára, délelőtt tíz órakor. Egy órával később a megyei könyvtár előadótermében az amatőr mozgalom helyzetéről tanácskoznak a szakemberek. Bizonyára nagy érdeklődésre tart számat a kaposvári szabadidő klub játszóháza is, szombaton kilenc órától. Másnap itt pop-rock klubösszejövetelt tartanak, a műfaj iránt érdeklődőket három órától várják. Táncos lábú fiatalokra számítanak Barcson 8-án este hét órától az ifjúsági táncesten, melyen a szekszárdi Spirál együttes húzza a talp- alávalót. A barcsi művelődési központ a festmények kedvelőinek nyújt látnivalót, Tarr Lajos akvarel! képei nemcsak a hétvégén, hanem egész hónapban is megtekinthetők. Nagy Ferenc fafaragó állandó kiállítása Tabon, a Tabi Galériában látható. Bővelkedik a hétvége nőnapi rendezvényekben is. Berzencén, az ifjúsági klubban ma vetélkedővel egybekötött köszöntőt tartanak. Homokszentgyörgyön ma nemcsak nőnapi ünnepélyt, hanem bált is rendeznek, ahová a szebbik nem képviselői díjtalanul mehetnek. Kaposváron is lesz nőnapi megemlékezés, vasárnap délelőtt tíz órakor a Fonómunkás Gyermekszínpad A költészet kerített en kertjében címmel ad műsort. Ezekben a hetekben zajlanak megyeszerte a művészeti szemle bemutatói. Kaposváron a területi bemutatóra a városi művelődési központban kerül sor, szombaton 9- kor. Marcaliban már a gálaműsort tartják 8-án 17 órakor a városi kulturális központban. Szintén az épületben látható A magyar rádiózás fejlődésének története című kiállítás, melynek aktualitást ad a városban felépült 1000 kW-os új adóállomás. A festészet kedvelői sem maradnak program nélkül Marcaliban. Bernáth Aurél tan ítványainak kiállítását nézhetik meg a helytörténeti múzeumban. Már a címében is érdekes az a csurgói kiállítás, mely a hagyományos paraszti lakáskultúra változásait mutatja be Csurgón és környékén a 18—20. században. Siófokon Daday Kálmán festőművész kiállítása látható. Szintén a Dél-balatoni Kulturális Központ ad otthont a szombati tini discó- nak, délután négy órától. A megyeszékhely Somogyi Képtárában az Egry József-em- lékkiállítás kínál kellemes hétvégi programot, de érdemes megnézni Alain le Qu- ernec francia plakáttervező művész munkáit is a Kaposvári Galériában. Az ÉDOSZ Népművészeti Stúdió fazekasszakkörének bemutatója és a népművészeti könyvkiállítás a művelődési házban látható, szombaton 12 óráig. (Képünk az amatőr képző- és iparművészeti kiállításon készült. Ker- tai Tibor festménye.) Matrózblúzos, kabalát szorongató lányok. A fiúk kissé nyugodtabbak, s maga- biztosságukat szatyorba rejtett több kilónyi újsággal próbálják növelni. Minden időt kihasználnak, percenként lapoznak fel egy-egy könyvet, folyóiratot, hátha épp ezekre az információkra lesz szükségük. S lassan elkezdődik a vetélkedő is, melyen néhány órán belül eldől, Ki tud többet a Szovjetunióról. Egyelőre azonban úgy fest, új verseny van kialakulóban, ki tud többet Déri Jánosról címmel. A televízió népszerű riportere, a vetélkedő házigazdája elsősorban a hölgyek pillantását vonzza magára mindaddig, míg fel nem teszi az első kérdést. Ekkor már csak tollat rágó, gondokba merült arcokat lehet látni mindenfelé. A kérdések, melyek a Szovjetunió földrajzára és gazdaságára vonatkoznak, valóban nem könnyűek. A zsűrivel nem lehet alkudni. Török Zsuzsa, a Szovjet Irodalom rovatvezetője, Farkas Józsefné, a Művelődési Minisztérium főelőadója és Gálos Tibor, az Országos Közművelődési Tanács tagja szigorúan és igazságosan ítélkezik. Persze akad, aki erről másképp vélekedik. Németh Miklós, a Veszprém megyei csapat tagja szerint szőrszálhasogatók a bírák. — A kérdések nem túl nehezek, de sajnos rossz napot fogtunk ki, pedig fontos lenne, hogy itt, az országos elődöntőn is megverjük megyénk másik csapatát, az ajkai gimnazistákat. Ez a megyei versenyen sikerült, de most nagyon elhúztak a lányok — mondja a rettentő ideges Miklós, pedig elkeseredésre nincs oka, hisz jó néhány forduló vissza van még. öt megye, Baranya, Somogy, Tolna, Veszprém és Zala tíz csapata legnagyobb megmérettetésének a zenei forduló- bizonyult. Minden csapat egy-egy zeneszerzőt mutat be. — Tengernyi energiát áldoztak a versenyzők a felkészülésre — mondja Zetz József, a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tanára, mindkét somogyi csapat fölkészítője. A gimnazisták mellett az idén egy szakközépiskolás osztály is eljutott a területi döntőre. Szeretném, ha legalább az egyik csapat tovább menne, évek óta egy hajszálon múlik, hogy nem jutunk be az országos döntőbe. Hogy az idén sikerül mindez, néhány perc múlva kiderül. A politikai totó után már csak képzőművészeti tudásukról kell számot adniuk a versenyzőknek. S ekkor következnek a legizgalmasabb percek. A zsűri meghozta döntését. Az országos versenyre az ajkai és a kaposvári gimnazisták jutottak tovább. Áprilisban, Budapesten ismét találkozhatunk velük. H. É. Kerekes Kálmán mindig valami különlegesre vágyott. Életének hatvankét éve alatt mindig olyanra, amely színesítheti a napokat, élményt ad és emléket jelent. A Szolnok megyei Pokol - tanyán (Született. A még csak igazi településnek sem mondható, szétszórt tanyákból álló részt nem minden alap nélkül nevezték el a helybeliek Pokol tanyának. Ha esett az eső, hát lehúzta a sár az ember lábáról a csizmát, a szárazságban pedig megrepedezett a föld. A jászkun származású családtól keménységet, kitartást, erőt örökölt, büszke magatartási:, így aztán, miikor a családfő összekülönbözött az intézővel, még a környékről is költözni kellett, munkát nem adott senki. Fácánkertre, a Tolna meTórogató rózsafából Távolból a legszebb a hangja gyei kistelepülésre került a Kerékes család, ahol az aipa a juhászmesterséget folytatta. Kerekes Kálmán ezüst- pitykés mellényét, kampós- botját, tarisznyáját ma is kegyelettel és szeretettél őrzi. Az apa mesterséget akart adni a fia kezébe; ne legyél ,te mások cselédje, mondta, ha mesterséged van, a magad ura lehetsz. így került Tolnára inasnak, géplakatos lett, majd az autószerelő mesterséget is ki tanulta. Már akkor nagy figyelmet mutatott a fegyverek iránt, maga is készített 'lőfegyveréket. Rossz emlékű volt a zsebkésbe rejtett pisztoly, működött, persze hogy működött, de balesetet is okozott. Talán a fegyverek iránti érdeklődés volt az oka annak, hogy Kerékes Kálmán a katonai hivatást választotta, s nyugdíjazása után az MHSZ- nél vállalt munkát. Már tizedik éve a fegyverjavítás a feladata a szövetségben. Ügy mondja, nincs annál nagyobb öröm, mint amikor az alkatrészeire szétszerelt puskából aprólékos munkával ismét működő fegyver lesz. Életét végigkísérte egy másik szenvedély, a zene szeretete. Édesapjának volt egy klarinétja, addig próbálgatta a kamasz Kálmán, hogyan lehetne a hangszerből bangóikat kicsalni, míg lassan kialakult a dallam. A klarinétot követte az első szaxofon. Baráti körben ze- nélgettek, esti beszélgetések jóízű emléke fűződött éhhez. Az igazi hangszerre azonban csak a nyugdíjazás után tett szert: akikor vette meg az első tárogatót. A tárogató, a kuruc katonák szép hangú hangszere, ma is legendáktól övezett. Ügy tartják, hogy a Rákóczi szabadságharc bukása utána kurucok a Tiszába temették a hangszeréket, és a tárogatók olykor még ma is sejtelmesen búgnak fel a folyó fenekén. Kerekes Kálmán büszkén veszi elő a hangszert. Az afrikai rózsafából készült tárogató eredeti Stowasser márkájú, még a második világháború előtt készült a mester híres hangszergyárában. Nem egyszerű hangokat előcsalogatni az instrumentumból, Kerekes Kálmán szerint az elején úgy hangzott az egész, mintha libák gágognának. A nádfúvókát könnyedén kell fújni, csakis így hallható az a mélabús melódia, amely a kuruc kesergőket felejthetetlenné tette. Azt mondják, hogy a tárogató hangja messziről és sötétben a legszebb. A felsíró, s elcsukló hangok köré ma is odaképzelhetjük a nádasokban búj káló elkeseredett kuruc katonákat, a rő- zseláng mellett üldögélő embereket. Kerekes Kálmán óvatos mozdulattal emeli fel a hangszert, s a szobában felhangzik a Rákóczi kesergő. Semmihez sem hasonlít ez az édesbús-keserű hang, a fájdalmas daliam. Nem sokan élnek már, akik ismerik és szeretik ezt a hangszert, gyártani sem gyártják már az országban. Néha fel- feltűnik heti vásárokon, vagy gyűjtőknél egy-egy régi instrumentum, mélyvörös fából készült, szép hangú hangszer. Az újakra, melyeiket külországban készítenek, Kerekes Kálmán csak legyint: szépek persze, de szólni lélektelenül szólnak. Kerekes Kálmán ritkán veszi elő a hangszert. Baráti társaságban, jó hangulatú pinceszeren a vörös bor mellé fel-felhangzik a tárogató. Klie Ágnes
