Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-06 / 55. szám

1987. március 6., péntek Somogyi Néplap 5 Vonzóbb, korszerűbb ismeretterjesztést A fizikai dolgozók és a TIT ÚJ SZAKMÁK, IDEGEN NYELVEK Nemrég tartotta 9. kül­döttközgyűlését a TIT sió­foki szervezete. Az elmúlt öt év munkáját elemző írásos beszámolóhoz Seer Nándor titkár fűzött szóbeli kiegé­szítést. A gazdálkodó egységek a társadalmi és tömegszerve­zetek a közművelődésre szánt összegeket még haté­konyabban igyekeztek fel­használni, s jobb, idősze­rűbb, vonzóbb ismeretter­jesztést kívántak a TIT-től. Jelentős változást hozott a közigazgatási átszervezés, a takarékossági intézkedések következtében pedig szinte mindenütt csökkent a taná­csok anyagi támogatása. A közművelődés nem éppen kedvező körülményei között (mely az ismeretterjesztő te­vékenységet is megnehezíti) örvendetes tény, hogy a ter­mészet- és a társadalomtu­dományi előadások száma nem csökkent. A községi is­meretterjesztésben azonban nem tudtak igazán jó ered­ményeket elérni, ugyanis még mindig sok azoknak a kisközségeknek a száma, ahol csak egy-két előadást tartanak évente. Az elmúlt öt évben a természettudomá­nyi előadások iránt tanúsí­tottak nagyobb igényt a hall­gatók. Ez a terület mezőgaz­dasági jellegéből is követ­kezik, s a szervezők nagy figyelmet fordítanak a nép- gazdasági szempontból je­lentős háztáji gazdálkodás­hoz szükséges ismeretek köz­lésére. Ilyen jellegű isme­retterjesztést tartottak Bog­láron, Földváron, Balaton- endréden, ahol a kiskert­barátok, kisállattenyésztők vettek részt az előadássoro­zatokon. Az egészségügyi elő­adások jól kapcsolódnak a más szervezetek által (pél­dául vöröskereszt, hazafias népfront) propagált, az egészséges életmódot előse­gítő programokhoz. Az aján­lott témák közül különösen nagy érdeklődés mutatkozik az embereket naponta fog­lalkoztató egészségügyi kér­dések iránt (például rákku­tatás, szívinfarktus, a do­hányzás káros hatásai stb.). A Balaton környezetvédel­mi szempontból különösen érzékeny terület. Nem csoda, hogy az utóbbi években az ilyen témájú előadások iránt nőtt az érdeklődés. Az el­múlt öt évben háromszázöt­ven környezetvédő rendez­vényt tartottak. A hivatásos gépjárművezetők tovább­képzése során a közlekedési szabályok mellett műszaki, jogi, egészségügyi ismeretek is szerepeltek a témák kö­zött. A hadtudományi, tör­ténelmi és politikai előadá­sokat a jelentős évfordulók­hoz kapcsolták. A városi ta­nács és a bíróság közremű­ködésével jogpropaganda elő­adásokkal segítették a lakos­ság tájékoztatását. A társa­dalomtudományi ismeret- terjesztés keretén belül lé­nyegesen csökkent az irodal­mi, művészeti, történelmi előadások száma. (Régebben a legtöbb ilyen jellegű elő­adást a SZOT dunántúli igazgatóságához tartozó üdü­lőkben igényelték.) Az ismeretterjesztés for­mái, módszerei is módosul­tak. Megnövekedett azoknak a hallgatóknak a száma, akik folyamatos tanulási szándék­kal, rendszeresen vettek részt a hosszabb ideig tartó rendezvénysorozatokon. Je­lentős eredmény, hogy a tanfolyamok színvonala Területi vetélkedő középiskolásoknak Az ajkaiak és a kaposváriak tudtak legtöbbet a Szovjetunióról emelkedett, s hogy a tanfo­lyam jellegű ismeretterjesz­tés köre bővült. A terület idegenforgalmi jellege a lakosság közműve­lődési igényére is hat. Az ismeretterjesztéshez kapcso­lódnak az idegennyelvű tan­folyamok is. A jelentkezők­ből készített felmérés alap­ján megállapítható, hogy mely tényezők ösztönzik a hallgatókat a nyelvtanulás­ra. Elsőként jelentkezik az egyéni érdek (lakáskiadás, külföldi út stb.), ezt követi a vállalati érdek (külföldi munkavállalás, illetve az idegenforgalommal közvet­lenül kapcsolatban levők be­iskolázása). A nyelvtanfolya­mok módszerét megváltoz­tatták. A hagyományos okta­tási formát az audiovizuális nyelvlaborok, valamint spe­ciális szakmai nyelvtanfo­lyamok váltották fel. Jelen­leg valamennyi nyelvtanfo­lyamon pedagógusok oktat­nak. örvendetes, hogy nem­csak Siófokon, hanem a volt járás egész területén igény­lik a nyelvtanulást. E tan­folyamokon nagy gondot for­dítottak arra, hogy az okta­tás színvonala ne maradjon el a TI-T-székházban rende­zettekétől. Érdemes megem­líteni, hogy egyre több vál­lalat kéri a TIT-et szakmai nyelvtanfolyamok szervezé­sére. Ebben különösen jó partnernek bizonyult a GOV és a KW. E vállalatoknál a külföldi munkavállalás ösz­tönözte a nyelvtanulást. Mindkét cég jól felszerelt nyelvlabort rendezett be, és évente 400—500 órában ké­szítették fel dolgozóikat a TIT közreműködésével. Az utóbbi két nyáron sikeres, egész napos nyelvtáborokat szervezett a TIT Siófokon, a gyermekek részére. A gazdasági élet átszerve­zése, modernizálása követ­keztében egyre többen kény­szerülnek második, illetve harmadik szakmát elsajátí­tani, ezért népszerűek a szakmunkás-bizonyítványt adó tanfolyamok, melyek ré­vén a fizikai dolgozók köze­lebb kerültek a TIT-hez. Felmérések bizonyítják, hogy nőtt a számuk az idegen­nyelvű tanfolyamokon is. Az elmúlt öt évben kilenc olyan tanfolyamot szerveztek, me­lyek hallgatói kizárólag fi­zikai dolgozók voltak. A vitában részt vevők fő­ként a „hogyan tovább” le­hetőségeiről szóltak. Sz. A. Gazdag programok várnák azokra, akik e télies tavasz­ban felkeresik a művelődé­si házakat, vagy a kiállító­termeket. Kaposváron a Kilián György Városi Művelődési Központban ma este hat óra­kor tartják a Táncsics gim­názium diákjai a már ha­gyományosnak mondható báljukat. Szombaton ugyan­itt kerül sor a XIII. Orszá­gos Amatőr Képző- és Ipar- művészeti kiállítás megyei tárlatának megnyitójára, délelőtt tíz órakor. Egy órá­val később a megyei könyv­tár előadótermében az ama­tőr mozgalom helyzetéről ta­nácskoznak a szakemberek. Bizonyára nagy érdeklő­désre tart számat a kapos­vári szabadidő klub játszó­háza is, szombaton kilenc órától. Másnap itt pop-rock klubösszejövetelt tartanak, a műfaj iránt érdeklődőket három órától várják. Táncos lábú fiatalokra szá­mítanak Barcson 8-án este hét órától az ifjúsági tánc­esten, melyen a szekszárdi Spirál együttes húzza a talp- alávalót. A barcsi művelő­dési központ a festmények kedvelőinek nyújt látniva­lót, Tarr Lajos akvarel! ké­pei nemcsak a hétvégén, ha­nem egész hónapban is meg­tekinthetők. Nagy Ferenc fafaragó ál­landó kiállítása Tabon, a Tabi Galériában látható. Bővelkedik a hétvége nő­napi rendezvényekben is. Berzencén, az ifjúsági klub­ban ma vetélkedővel egybe­kötött köszöntőt tartanak. Homokszentgyörgyön ma nemcsak nőnapi ünnepélyt, hanem bált is rendeznek, ahová a szebbik nem képvi­selői díjtalanul mehetnek. Kaposváron is lesz nőnapi megemlékezés, vasárnap dél­előtt tíz órakor a Fonómun­kás Gyermekszínpad A köl­tészet kerített en kertjében címmel ad műsort. Ezekben a hetekben zajla­nak megyeszerte a művésze­ti szemle bemutatói. Kapos­váron a területi bemutatóra a városi művelődési központ­ban kerül sor, szombaton 9- kor. Marcaliban már a gá­laműsort tartják 8-án 17 óra­kor a városi kulturális köz­pontban. Szintén az épület­ben látható A magyar rá­diózás fejlődésének története című kiállítás, melynek ak­tualitást ad a városban fel­épült 1000 kW-os új adó­állomás. A festészet kedvelői sem maradnak program nélkül Marcaliban. Bernáth Aurél tan ítványainak kiállítását nézhetik meg a helytörténe­ti múzeumban. Már a címé­ben is érdekes az a csurgói kiállítás, mely a hagyomá­nyos paraszti lakáskultúra változásait mutatja be Csur­gón és környékén a 18—20. században. Siófokon Daday Kálmán festőművész kiállítása látha­tó. Szintén a Dél-balatoni Kulturális Központ ad ott­hont a szombati tini discó- nak, délután négy órától. A megyeszékhely Somogyi Kép­tárában az Egry József-em- lékkiállítás kínál kellemes hétvégi programot, de érde­mes megnézni Alain le Qu- ernec francia plakáttervező művész munkáit is a Ka­posvári Galériában. Az ÉDOSZ Népművészeti Stúdió fazekasszakkörének bemutatója és a népművé­szeti könyvkiállítás a műve­lődési házban látható, szom­baton 12 óráig. (Képünk az amatőr képző- és iparművé­szeti kiállításon készült. Ker- tai Tibor festménye.) Matrózblúzos, kabalát szo­rongató lányok. A fiúk kis­sé nyugodtabbak, s maga- biztosságukat szatyorba rej­tett több kilónyi újsággal próbálják növelni. Minden időt kihasználnak, percen­ként lapoznak fel egy-egy könyvet, folyóiratot, hátha épp ezekre az információk­ra lesz szükségük. S lassan elkezdődik a vetélkedő is, melyen néhány órán belül eldől, Ki tud többet a Szov­jetunióról. Egyelőre azonban úgy fest, új verseny van kialakuló­ban, ki tud többet Déri Já­nosról címmel. A televízió népszerű riportere, a vetél­kedő házigazdája elsősorban a hölgyek pillantását vonzza magára mindaddig, míg fel nem teszi az első kérdést. Ekkor már csak tollat rágó, gondokba merült arcokat le­het látni mindenfelé. A kér­dések, melyek a Szovjetunió földrajzára és gazdaságára vonatkoznak, valóban nem könnyűek. A zsűrivel nem lehet alkudni. Török Zsuzsa, a Szovjet Irodalom rovatve­zetője, Farkas Józsefné, a Művelődési Minisztérium főelőadója és Gálos Tibor, az Országos Közművelődési Ta­nács tagja szigorúan és igaz­ságosan ítélkezik. Persze akad, aki erről másképp vé­lekedik. Németh Miklós, a Veszprém megyei csapat tag­ja szerint szőrszálhasogatók a bírák. — A kérdések nem túl ne­hezek, de sajnos rossz na­pot fogtunk ki, pedig fontos lenne, hogy itt, az országos elődöntőn is megverjük me­gyénk másik csapatát, az ajkai gimnazistákat. Ez a megyei versenyen sikerült, de most nagyon elhúztak a lányok — mondja a rettentő ideges Miklós, pedig elkese­redésre nincs oka, hisz jó néhány forduló vissza van még. öt megye, Baranya, So­mogy, Tolna, Veszprém és Zala tíz csapata legnagyobb megmérettetésének a zenei forduló- bizonyult. Minden csapat egy-egy zeneszerzőt mutat be. — Tengernyi energiát ál­doztak a versenyzők a fel­készülésre — mondja Zetz József, a kaposvári Munká­csy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépis­kola tanára, mindkét somo­gyi csapat fölkészítője. A gimnazisták mellett az idén egy szakközépiskolás osztály is eljutott a területi döntőre. Szeretném, ha legalább az egyik csapat tovább menne, évek óta egy hajszálon mú­lik, hogy nem jutunk be az országos döntőbe. Hogy az idén sikerül mind­ez, néhány perc múlva ki­derül. A politikai totó után már csak képzőművészeti tu­dásukról kell számot adniuk a versenyzőknek. S ekkor kö­vetkeznek a legizgalmasabb percek. A zsűri meghozta döntését. Az országos ver­senyre az ajkai és a kapos­vári gimnazisták jutottak to­vább. Áprilisban, Budapes­ten ismét találkozhatunk ve­lük. H. É. Kerekes Kálmán mindig valami különlegesre vágyott. Életének hatvankét éve alatt mindig olyanra, amely színe­sítheti a napokat, élményt ad és emléket jelent. A Szolnok megyei Pokol - tanyán (Született. A még csak igazi településnek sem mond­ható, szétszórt tanyákból álló részt nem minden alap nél­kül nevezték el a helybeliek Pokol tanyának. Ha esett az eső, hát lehúzta a sár az ember lábáról a csizmát, a szárazságban pedig megrepe­dezett a föld. A jászkun származású családtól ke­ménységet, kitartást, erőt örökölt, büszke magatartási:, így aztán, miikor a család­fő összekülönbözött az inté­zővel, még a környékről is költözni kellett, munkát nem adott senki. Fácánkertre, a Tolna me­Tórogató rózsafából Távolból a legszebb a hangja gyei kistelepülésre került a Kerékes család, ahol az aipa a juhászmesterséget folytat­ta. Kerekes Kálmán ezüst- pitykés mellényét, kampós- botját, tarisznyáját ma is kegyelettel és szeretettél őrzi. Az apa mesterséget akart adni a fia kezébe; ne legyél ,te mások cselédje, mondta, ha mesterséged van, a ma­gad ura lehetsz. így került Tolnára inasnak, géplakatos lett, majd az autószerelő mesterséget is ki tanulta. Már akkor nagy figyelmet muta­tott a fegyverek iránt, maga is készített 'lőfegyveréket. Rossz emlékű volt a zseb­késbe rejtett pisztoly, műkö­dött, persze hogy működött, de balesetet is okozott. Ta­lán a fegyverek iránti ér­deklődés volt az oka annak, hogy Kerékes Kálmán a ka­tonai hivatást választotta, s nyugdíjazása után az MHSZ- nél vállalt munkát. Már ti­zedik éve a fegyverjavítás a feladata a szövetségben. Ügy mondja, nincs annál na­gyobb öröm, mint amikor az alkatrészeire szétszerelt pus­kából aprólékos munkával ismét működő fegyver lesz. Életét végigkísérte egy másik szenvedély, a zene szeretete. Édesapjának volt egy klarinétja, addig pró­bálgatta a kamasz Kálmán, hogyan lehetne a hangszer­ből bangóikat kicsalni, míg lassan kialakult a dallam. A klarinétot követte az első szaxofon. Baráti körben ze- nélgettek, esti beszélgetések jóízű emléke fűződött éh­hez. Az igazi hangszerre azonban csak a nyugdíjazás után tett szert: akikor vette meg az első tárogatót. A tárogató, a kuruc kato­nák szép hangú hangszere, ma is legendáktól övezett. Ügy tartják, hogy a Rákóczi szabadságharc bukása utána kurucok a Tiszába temették a hangszeréket, és a tároga­tók olykor még ma is sej­telmesen búgnak fel a folyó fenekén. Kerekes Kálmán büszkén veszi elő a hangszert. Az af­rikai rózsafából készült tá­rogató eredeti Stowasser márkájú, még a második vi­lágháború előtt készült a mester híres hangszergyárá­ban. Nem egyszerű hango­kat előcsalogatni az instru­mentumból, Kerekes Kálmán szerint az elején úgy hang­zott az egész, mintha libák gágognának. A nádfúvókát könnyedén kell fújni, csakis így hallható az a mélabús melódia, amely a kuruc ke­sergőket felejthetetlenné tet­te. Azt mondják, hogy a tá­rogató hangja messziről és sötétben a legszebb. A felsí­ró, s elcsukló hangok köré ma is odaképzelhetjük a ná­dasokban búj káló elkesere­dett kuruc katonákat, a rő- zseláng mellett üldögélő em­bereket. Kerekes Kálmán óvatos mozdulattal emeli fel a hangszert, s a szobában fel­hangzik a Rákóczi kesergő. Semmihez sem hasonlít ez az édesbús-keserű hang, a fájdalmas daliam. Nem so­kan élnek már, akik isme­rik és szeretik ezt a hang­szert, gyártani sem gyártják már az országban. Néha fel- feltűnik heti vásárokon, vagy gyűjtőknél egy-egy régi in­strumentum, mélyvörös fá­ból készült, szép hangú hangszer. Az újakra, melye­iket külországban készítenek, Kerekes Kálmán csak le­gyint: szépek persze, de szól­ni lélektelenül szólnak. Kerekes Kálmán ritkán ve­szi elő a hangszert. Baráti társaságban, jó hangulatú pinceszeren a vörös bor mellé fel-felhangzik a táro­gató. Klie Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents