Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-06 / 55. szám
lu AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 55. szám Ára: 1,80 Ft 1987. március 6., péntek Befejeződtek a magyar—vietnami gazdasági tárgyalások Hanoiban tartotta 14. ülésszakát a magyar—vietnami gazdasági és műszaki tudományos bizottság. A képen balról a Czinege Lajos vezette küldöttség Szerdán Hanoiban jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a Magyar—Vietnami Gazdasági és Műszaki—tudományos Együttműködési Bizottság tizennegyedik ülésszaka. A dokumentumot Czinege Lajos és Nguyen Ngoc Triu miniszterelnök-helyettes — a bizottság társelnökei — látták el kézjegyükkel. A bizottság ülésszakán áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulását, meghatározták az új feladtokat. Jóváhagyták a gazdasági együttműködés 2000ni;g szóló fejlesztési programját. Czinege Lajost fogadta Pham Van Dong, a VSZK Minisztertanácsának elnöke. Czinege Lajos szerdán Hanoiból Ho Si Minh-városba utazott. Tanácskozott az Országgyűlés külügyi bizottsága Szűrös Mátyás elnökletével csütörtökön ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága aiz Országházban. A képviselőket Horn Gyula, külügyminisztériumi államtitkár tájékoztatta a fegy- erzetkorlátozási és leszerelési tárgyalások állásáról, eddigi és várható eredményeiről. Bevezetőül kifejtette: a fegyverkezés gyakorlatilag az első atombomba előállítása óta fokozódik. Bár az eddigi egyezmények felső határt szabtak bizonyos fegyverfajták mennyiségi növekedésének, a minőségi fejlesztést, új fegyverfajták megjelenését nem tudták megakadályozni. Számadatokkal is bizonyítható — mondotta —, hogy a világon a fegyverzetek tekintetében globális erőegyensúly van. Részletesen elemezte az egyes tárgyalások helyzetét, kiemelve az ENSZ leszerelési fórumainak eddigi eredményeit és a Szovjetunió, illetve a szocialista országok javaslatainak építő, kompromisszumra törekvő jellegét. A beszámoló vitájában felszólalt Péter János, az Országgyűlés alelnöke, valamint Fekete János (Békés), Tóth Istvánná (Bács-Kiskun), Réger Antal, Szentágothai János, Barcs Sándor, Kállai Gyula és Duschek Lajosné országos listán megválasztott képviselő. A hozzászólók a nemzetközi kérdéseket elemezve elismeréssel szóltak azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a Szovjetunió az SZKP KB vezetésével tesz a társadalom mélyreható átalakításáért. Boldizsár Iván (országos lista) képviselő a Romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának közelmúltban megtartott ülésén elhangzott vádakról, illetve a magyar álláspontról kérdezett. Szűrös Mátyás válaszában emlékeztetett rá: kedden a magyar újságokban :s megjelent tényközlés arról, hogy a múlt hét végén Bukarestben ülést tartott a Romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa. Az ülésen részt vett és beszédet mondott Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök is. — Sajánlattal értesültünk arról — mutatott rá Szűrös Mátyás, hogy ott a Magyar Népköztársaságnak címzett vádak és rágalmak is elhangzottak. Illetékes szerveink elemzik, mi váltotta ki ezt a váratlan és alaptalan támadást. Ügy gondolom, hogy erre megfelelő időben és formában reagálunk; nem hagyhatjuk szó nélkül. Ugyanakkor nincs szükség sietségre, kapkodásra; hazánkat mindig a kapcsolatok javításának szándéka vezette, s ebben a helyzetben is ilyen a hozzáállásunk. Bizalom a szőlőnek A hideg nem kedvez az oltványértékesítésnek Máskor ilyentájt, március elején már „mozdultak” a szőlészek, az új ültetvényt telepítők — most azonban a szokatlanul kemény hidegben és a hóban jobb időre várnáik. A Balatonbog- lári Mezőgazdasági Kombinát már napok óta hirdeti az újságban, hogy hétfőn elkezdi a szőlőoltványok szokásos, télvégi árusítását, kitűnő fajtákat — és fajtaazonosságot — garantálva, nagy választékot kínálva a szőlészkedőknek. Ebben a hirdetésben még utánvételes postai csomagküldést is vállalnak. Mint arról tegnap a kombinátnál tájékoztattak, bíznak abban, hogy a hét végére megenyhül az idő és így nem lesz akadálya az oltványár,usításnak. Gépkocsiban, jól becsomagolva egyébként hidegben sem esik baja az oltványnak, postai — vasúti — csomagküldésnél azonban a mostaninál melegebb napok kellenének. Annál is inkább, mert a termelők közül sokan nem rendelkeznek alkalmas tároló- hellyel, következésképp az oltványt szeretnék mindjárt kiültetni a termőhelyre. Viszonylag új tagja a Viti- coop szőlőtermesztési rendszernek a boglárlellei Bala- tongyöngye Termelőszövetkezet, ahol a szőlő — erről számoltak be a múlt heti közgyűlésen is — megbízható nyereségtermelő ágazattá vált az utóbbi években. A 101 hektár termőterületről több mint 4 millió forint nyereségre tettek szert tavaly, s a még nem termő ültetvényen is csaknem háromnegyed milliós hasznuk volt. Nem véletlen, hogy a szőlő továbbra is bizalmat élvez ebben a gazdaságban: tavaly újabb 61 hektárt telepítettek és az idei tavaszon is 40 hektárra kerülnek ki az oltványok. A Balatonboglári Mező- gazdasági Kombinát sok segítséget nyújtott a Balaton- gyöngye Tsz-nek az ágazat fejlesztéséhez, s elkészítette az újabb száz hektár telepítésének tervét is. A szövetkezet a tavaszi ültetésekhez a múlt év őszén előkészítette a területet; az idén a 103 hektár termő szőlőből 15,6 millió forint bevételre, illetve csaknem 2,2 milliós nyereségre számítanak. Egymillió forint jutalmakra Odaítélték a településfejlesztési verseny díjait ELSŐ : BARCS, FONYÓD, HETES Eredményesen zárult a tavalyi településfejlesztési verseny a megyei értékelő bizottság megállapítása szerint. Ám ami a legfontosabb, hozzájárult a somogyi települések gyorsabb ütemű fejlesztéséhez. Csaknem 418 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek 1986-ban a megyében, egy lakosra 1 182 forint értékű jutott, s ez 8,8 százalékkal több az 1985. évinél. Ez annak köszönhető, hogy sok településen részt vett a lakosság a gáz-, a víz-, a szennyvízvezeték építésében. A megyében a társadalmi munka több mint 47 százaléka fejlesztési alapot kímélő beruházás megvalósulását, míg csaknem 53 százaléka a költségvetési kiadások kímélését segítette. Most is a kommunális elképzelések megvalósításában vettek részt a legnagyobb arányban, utána következtek a kulturális és egészségügyi feladatok megoldását segítő társadalmi munkák. örvendetes, hogy tizenhat és fél százalékkal többet dolgoztak a városokban önkéntesen. Kiemelkedik a kaposváriak eredménye, a megye- székhelyen ugyanis 36 százalékkal nőtt az egy személyre jutó társadalmi munka értéke, míg a községekben 30 százalékkal. A megyei tanács vb az értékelő bizottság javaslata alapján a városok közül Barcsot tartotta a legjobbnak. Akárcsak a korábbi években, most is itt a legtöbb egy lakos társadalmi munkája. A tavalyi eredmény szintén kimagasló: 1705 forint jut egy személyre. A Dráva- parti város lakói a szakmunkásképző intézet bővítésében, a sport- és szabadidő-központ építésében vettek részt, ott voltak az út- és közműépítéskor is. Megérdemelten kapta hát Barcs az oklevelet a városok közül. A nagyközségek közül Fonyód lett az első, ahol egy lakosra 3218 forint értékű társadalmi munka jut. A Balaton-parti nagyközség az oklevél mellé 350 ezer forintos díjat kap. A községek közül Hetes érte el a legjobb eredményt. Az egész megyében kiugró teljesítménynek számít az egy személyre jutó 7495 forint értékű társadalmi munka. Ök az oklevél mellé 300 ezer forintot vehetnek át. A társközségek közül Ka- poshomok lett az első, Ba- latonszemes pedig a második. Az első településen 4970, a másikon 4380 forint értékű társadalmi munkát végzett egy-egy lakos. Kaposhomok 200 ezer, Balatonszemes 150 ezer forintot kapott az oklevél mellé. A végrehajtó bizottság Balatonszárszó, Nágocs, Miklósi, Mezőcsokonya, Kisberény, Kaposkeresztúr lakosságának köszönetét és elismerését fejezte ki a társadalmi munkában elért eredményéért. Az okleveleket és a díjakat a megyei tanács vb és a megyei népfrontelnökség képviselői mindenhol tanácsülésen adják át a közeljövőben. Háromszáz év együttélés Tudományos konferencia a magyarországi németek történetéről A magyarországi németek tömeges letelepedésének 300. évfordulója alkalmából tudományos konferencia kezdődött csütörtökön a Néprajzi Múzeumban. Hazai, NDK- és NSZK-beli, valamint osztrák történészek, tudományos kutatók, a hazai németség és a többi nemzetiség, illetve társadalmi és művelődési életünk képviselői tanácskoztak a Magyar- országi Németek DemokratiA Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban télen rendkívüli figyelmet igényel a naposcsibék elszállításának megszervezése. Az istállókból előmelegített, kondicionált gépkocsikba rakják az állatokat. A szállítmányt fűtött repülőgépek várják Budapesten, a Ferihegyen, így a nagy hidegben sem volt fennakadás a naposcsibe-exportban. Hetente többször, cgy-egy alkalommal 75 ezer exportcsibe száll el Ferihegyről kus Szövetsége, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Történelmi Társulat rendezvényén. Hambuch Géza, a Magyar- országi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára üdvözlő beszédében elmondta : az első ilyen jellegű konferencia célja, hogy valósághű, objektív képet adjanak a magyarországi németek történetéről, a magyar nép és a németség három évszázados együttéléséről. Ezáltal elősegítik a magyarországi németek múltjának megismerését, nemzetiségi tudatának erősítését, s így azt is, hogy méltóan ápolják anyanyelvűket, kultúrájukat, hagyományaikat, éljenek nemzetiségi jogaikkal. A történelem áttekintése révén a magyar közvélemény is tájékozódik arról a szerepről, amelyet a 150 éves török hódoltság után Magyarországra települt németek betöltötték az ország újjáépítésében, majd gazdasági, szellemi fejlődésében. A történelemből levonható tanulságok hozzájárulnak napjaink nemzetiségi politikájának további megvalósításához, Magyarország és a német nyelvű országok kapcsolatának fejlesztéséhez. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára megnyitójában hangsúlyozta: a németség letelepedése a török hódoltság után elnéptelenedett tájon nem csupán a gazdasági, hanem a társadalmi felemelkedés lehetőségét is elősegítette. Sorsa összeforrt a magyarság sorsával. Éppen ezért az itt élő németség történelmét nem lehet a Kárpát-medence népeinek történelmétől, sorsfordulóitól elválasztani, mert az elválasztás ismét felidézheti a vádaskodást és a bűnbak- keresést. Csak összefüggésében érthető meg az, ami a magyarsággal, az itt élő nemzetekkel, s a Kárpát-medence népeivel történt. A továbbiakban arról beszélt, hogy napjainkban Magyarországon nincs olyan érdek és erő, amely a történelem hamisításával akarná a történelem tényeit helyettesíteni. Ma Magyarország-. nak olyan társadalma és kormánya van, amely a népek együttműködésében érdekelt. Nincs okunk történelmet hazudni magunknak. Hangsúlyozta: az itt élő németek kultúrát, munkaszeretetei, mesterségek tudását, szorgalmat, vállalkozási képességet hoztak a Kárpát-medencébe. Ezzel gazdagították a magyarságot, 'amely szegényebb lenne, ha ezt a hozományt nem ismerhette volna meg. A kétnapos konferencián elhangzó előadások szólnak a római korban, a népvándorlás idején a Pannonföldön élt germán törzsek anyagi és szellemi kultúrájáról is. Ismertetik : a magyarországi németség miként járult hozzá a középkori Magyarországon a gazdasági, kulturális fejlődéshez, a humanizmus, a felvilágosodás eszmének terjesztéséhez. Elemzik a 150 éves török hódoltság utáni állapotokat, a német parasztok és kézművesek akkori betelepülésének körülményeit. Megvilágítják a németség szerepét a reformkorban, részvételét az 1848— 49-es szabadságharcban, a gyáripar meghonosításában, a szellemi élet fellendítésében, valamint a magyarországi munkásmozgalomban. Előadások hangzanak el azokról a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális változásokról, amelyek az utóbbi évtizedekben a magyarországi németek életében bekövetkeztek. Beszámolnak a nemzetiségi politikánk megvalósításának eredményeiről és gondjairól is. A tanácskozás alkalmából a Néprajzi Múzeumban kiállításon mutatják be a magyarországi németek néprajzi emlékeit. A kiállítást egy hétig láthatják az érdeklődők.
