Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-30 / 75. szám
2 Somogyi Néplap 1987. március 30., hétfő Margaret Thatcher Zagorszkba látogatott Mihail Gorbacsov Csehszlovákiába látogat Urnák a tantermekben Egyiptomban Hoszni Mubarak államfő. Mandátuma októberben lejár (Folytatás az 1. oldalról.) Vasárnap Zagorszkba, a páratlan szépségű műemlékeiről híres Moszkva környéki városba utazott. Meglátogatta a Szentháromságkolostort, istentiszteleten vett részt, felkereste a (Za- gorszkban működő) moszkvai teológiai akadémiát megismerkedett a városközpont épületegyüttesével. A házigazdák villásreggelit adtak a vendég tiszteletére. • • • A Moszkvában hétfőn sorra kerülő szovjet—brit tárgyalásokat nemcsak Londonban vagy a Szovjetunióban várják érdeklődéssel, hiszen a brit vendég mostani látogatását a legfontosabb problémák alapos vizsgálata előzte meg — írja vasárnapi nemzetközi szemléjében a Pravda. A lap nem tagadja a kétoldalú kapcsolatok vonatkozásainak fontosságát, ám felhívja a figyelmet arra, hogy a biztonsági kérdéseket ma senki sem kerülheti ki. Margaret Thatcher sem véletlenül folytatott ezekről a kérdésekről tárgyalásokat moszkvai útjának küszöbén A Sismik—1 nem egyszerűen egy kutatóhajó a sok közül. A török lobogó alatt, hadihajóktól kísérve az Égei- tenger jelé indult jármű a hét végén fontos szerepet kapott a világpolitikában: miatta robbantak ki a török— görög ellentétek, miatta helyezték riadókészültségbe mindkét állam hadseregét és flottáját, s miatta nem aludtak szombat—vasárnap a NATO vezető politikusai. Az események alakulását most még nehéz lenne előre látni, az azonban sokat mond, hogy Athénben szinte háborús hangulat támadt, megindult a felvásárlás és az ENSZ-fő- titkár szinte kétségbeesett hangnemben kérte a feleket maximális önmérsékletre. A Balkán mindig is számos feszültség színhelye volt, így a török—görög ellenségeskedésnek is évszázadosak a hagyományai. Az utóbbi évtizedekben összesen hat olyan kérdéscsoport alakult ki, amelyekben eltér egymástól a két ország álláspontja: Görögország szeretné kiterjeszteni mintegy 2000 szigete körül a felségvizek határát, ám Ankara ellenzi ezt, mivel így az Égei-tenger jórésze Athén fennhatósága alá kerülne; vita van a tengerfenék ásványkincseinek kiaknázásáról, nem egyezik a problémák rendezésének módjáról alkotott két vélemény sem; ellentétes a légtér megállapításához való hozzáállás; elkeseredett szócsaták folynak a Párizsban és Bonnban Francois Mitterrand elnökkel és Helmut Kohl kancellárral „nagyon intenzív vélemény- cserét” folytatott. A Pravda hangsúlyozza: az európaiak lényegében egyetértenek abban, hogy a földrészről el kell távolítani a közepes hatótávolságú rakétákat, ezt akarják a népek, ilyen kijelentések hangzanak el a nyugat-európai fővárosokban. A NATO tagállamai azonban nem sietnek a feladat végrehajtásával, sőt mindenféle kerülő utakat, kibúvókat keresnek. Felhívás hangzott el „az európai védelem” megerősítésére, pótlólagos NATO-erők létrehozására, mintegy a közepes hatótávolságú rakéták felszámolására válaszul. A megvitatandó kérdésekben képviselt brit álláspontot a szovjet sajtóban Sir Geoffrey Howe fejtette ki a Novoje Vremja hasábjain. Megállapította, hogy a továbblépéshez jó alapok állnak rendelkezésre. A látogatás fontos lehetőséget biztosít arra, hogy a jelenlegi felelősségteljes időszakban a szovjet vezetéssel folytassák a nemzetközi ügyek megvitatását. ciprusi török jelenlét miatt; s Görögország nem vesz részt a NATO-hadgyakorlatokon, amíg ezekbe nem vonják be a Limnoszon állomásozó csapatait, amit Törökország élesen ellenez. A mostani válság végül is egy hosszabb ideje tartó erjedési folyamat eredménye, s nem nevezhető váratlannak. A NATO déli szárnyának régóta gyengéje a két ország viszonya, amihez most hozzájárul, hogy Spanyolország is szeretné csökkenteni az amerikai támaszpontokon lévő katonák létszámát. Papandreu görög miniszterelnök ráadásul azzal fenyegette meg Washingtont, hogy bezáratja az Egyesült Államok görögországi támaszpontjait, amennyiben a Fehér Ház nem avatkozik be Ankaránál az ügybe. Talán a támaszpontok különös fontossága miatt is van, hogy a Sismik—1 szombaton utasítást kapott a megállásra és nem világos további úticélja sem. Nem elhanyagolható az a szerep, amelyet a térségben az Egyesült Államok évtizedek óta játszik. Mindkét felet fegyverzi (de főleg Törökországot), s közben felhasználja a viszályt befolyásának erősítésére. Papandreu fontosnak tartotta, hogy rögtön Szófiába küldje külügyminiszterét, s Jugoszláviát is tájékoztassa a fejleményekről. H. G. A közeli napokban hivatalos baráti látogatásra Csehszlovákiába látogat Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Mihail GorVasárnap Varsóban befejezte 37. — szombaton kezdődött — ülésszakát a Szak- szervezeti Világszövetség irodája, amelyen elfogadták az idei és az 1990-ig szóló munkatervet, valamint a szövetség költségvetését. A tanácskozáson mindenekelőtt azt hangsúlyozták, hogy az utóbbi időben az egész világon éleződik a szakszervezeti harc és ezzel egyidőben erősödik a szak- szervezeti mozgalom egysége. Megvannak a lehetőségei annak, hogy az egyes szakszervezetek határozottabban léphessenek fel általában a dolgozók érdekében, mindenekelőtt a teljes foglalkoztatásért, az igazságos bérezésért, az új gazdasági világrendért, a szak- szervezeti jogok tiszteletben tartásáért, a békéért és a leszerelésért. E feladatok megvalósítása közben erősíteni kell a különböző politikai irányzatú szakszervezetek együttműködését. Az elfogadott munkaterv emlékeztet a tavalyi, berlini XI. kongresszuson meghatározott prioritásokra, vagyis arra, hogy a legfontosabb a fegyverkezési hajsza, különösen az űrfegyverkezés és a nagytőke uralma elleni következetes harc. Az SZVSZ európai tagszervezetei külön határozatban biztosították Nyers Rezsőnek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága elnökének, valamint Wolfgang Rothnak, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöksége tagjának és parlamenti frakciója alelnökének vezetésével március 25—28. között Budapesten ülésezett az MSZMP és az SPD gazdasági kérdéseket tanulmáSzéles körű áremeléseket jelentettek be szombaton L enigy elországban. Vasárnaptól, illetve április elsejétől drágulnak az alapvető élielimászerek, a gépkocsi- üzemanyag, a cigaretták, a vodka, a szén, a földgáz, az elektromos áram, a központi fűités és a melegvíz-szol- gálltatás. A lengyel szakszervezetek és a kormány között született megállapodás nyomán az áremelés mértéke a korábban tervezett 13 százalék helyett csak 9,6 százalék lesz és nehezebb anyagi helyzetben lévő családok védelmében az eredetileg elképzelit- raél jobban emelik egyes szociális juttatásokat, továbbá megnövelik az engedélyezett, vagyis progresszív adózás alá még nem eső béremelések felső határát is. A pénzügyminisztérium közleménye szerint vasárnaptól a kenyér fajtától függően 10—14, a liszt 13— 15, a cukor 10, az étolaj 7— 14, a tea 25 százalékkal lesz drágább. & tej ára 9—18, a vajé 25, a margariné 25, az egyéb tejtermékeké 9—11 bacsov a CSKP KB meghívásának tesz eleget — jelentették be vasárnap Moszkvában. támogatásukról azt a javaslatot, hogy Európából ei kell távolítani a középhatótávolságú atomrakétákat, ami történelmi lépést jelentene a leszerelés felé. Üdvözölték a szovjet kezdeményezésre újra indult szovjet—amerikai tárgyalásokat, amik teljesen megfelelnek az európai népek érdekeinek. Az SZVSZ irodája megerősítette, hogy a főtanács 40. ülésszakát még az idén októberben Bukarestben rendezik meg. A világszövetség tagjainak sorába szakszervezeti központokat vettek fel Indiából, Pakisztánból, Sri Lankából, Bangladesből, Dominikából és Costa Ricából. Az ülésszakról kiadott záródokumentum többek között megállapítja, hogy a világ valamennyi gazdasági és szociális problémája megoldható lenne, ha a jelenleg fegyverkezésre fordított kiadásokat ezekre a célokra használnák fel. A legfontosabb konkrét feladatok között említi a nem teljes foglalkoztatás problémájának megoldását, az új munkahelyek létesítését, az éhezés és a nyomor elleni harc fokozását. Az iroda üdvözölte a latin-amerikai és az afrikai országok javaslatát regionális szakszervezeti kongresszus megtartására. nyozó közös parlamenti munkacsoportja. Az SPD képviselőit fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi-Bizottság titkára. A közös parlamenti munkacsoport egyebek között megvizsgálta a sokoldalú gazdasági együttműködés és a nemzetközi gazdasági szervezetek témakörét. százalékkal emelkedik. A hús és húskészítmények április elsejével átlag 10 százalékkal, az égetett szeszes italok és a cigaretta már vasárnaptól mintegy 20—20 százalékkal kerülnek majd többe, minit eddig. A szuperbenzin ára 25 százalékkal emelkedik és egy liter ezentúl 75 zlotyba kerül majd. Ä gázolaj 19 százalékkal drágul és egy liter 50 zloty lesz április elsejétől. A legnagyobb mértékben a szén, a központi fűtés és a mel egy í z-s zalgáltatás ára emelkedik, a korábbihoz képesít ném kevesebb mint másfélszeresére. Az elektromos áram 23, a földgáz 25 százalékkal drágul. Bejelentették azt is, hogy április közepétől a postai díjak, szeptemberitől a bölcsődei és az óvodai térítések, októbertől pedig mintegy 30 százalékkal a távolsági autóbusz- és vonatjegyek emelkednek. A közeli hónapokban várható a vajdasági vezetők döntése a helyi közlekedési tarifák emeléséről. Hogy Egyiptom megannyi párttömörülése miként vélekedik a közel-keleti állam gazdasági és társadalmi gondjairól, vallási és szociális ellentéteiről, nyilvánvalóan bonyolult kérdés. A politikai paletta különböző indíttatású csoportjai érthetően eltérően ítélik meg nemcsak Hoszni Mubarak elnök hazai tevékenységét, vagy az ország külpolitikai helyezkedését, de az idei évre jutó meglehetősen sűrű voksolási menetrendet is. „TISZTA LAPPAL" Akad azonban egy réteg, amelyik gyaníthatólag felhőtlen módon örül a megszaporodott, gyors egymásutánban következő hatalmi csatározásoknak: a diákság. Egyiptomban ugyanis szokás szerint a tantermekbe kerülnek a szavazóurnák, mindig a tanintézetekbe helyezik el a választási központokat, így minden egyes politikai erőpróba egy-egy rendkívüli szünnapot jelent a tanulóifjúságnak. Márpedig az idei esztendő politikai naptára kétségtelenül zsúfolt. A tavaly decemberi választási reform után most februárban népszavazásra került sor. A referendum célja — ez ma már tisztán látszik — nem csupán az volt, hogy a szadati korszakban gyökerező törvényhozás feloszlatásával egy új, valamivel demokratikusabb alapokon nyugvó választási rendszert léptessen életbe, hanem egyben az is, hogy kifogja a szelet az ellenzék vitorláiból az év végén esedékes elnökválasztás előtt. Mubarak államfő mandátuma októberben leKairó. A Parlament épülete jár, s az utód kijelölésére (illetve a jelenlegi esélyek alapján az ő megbízatásának újabb hat esztendős meghosszabbítására) a parlament hivatott. Csakhogy ezt a testületet oly régóta és oly sok ízben érte támadás, jogos bírálat, hogy Mubarak tanácsosabbnak vélte, ha „tiszta lapot nyit”. Elvégre ha olyan testület jelöli őt ismét posztjára, amelynek alkotmányos” sága enyhén szólva kérdéses — márpedig ez volt a helyzet —, akkor saját, valószínűleg simán megújítható mandátuma is magára vonhatta volna az ellenzéki erők kritikájának össztüzét. TAMADASI FELÜLET Az elnök taktikája a jelek szerint bevált. A 14 millió szavazásra jogosult egyiptomi körülbelül 90 százaléka tette le a garast az alkotmány-reform mellett, lehetővé téve az államfőnek a következő, logikus lépést: a nemzetgyűlés újraválasztását. Az idő előtti választásokat április 6-ra hirdették meg, s úgy tűnik, azon csakugyan részt vesz több olyan haladó csoportosulás is, amely legutóbb, 1984-ben a Szadat nevéhez fűződő, részrehajló és egyoldalú előírások miatti tiltakozásul a szavazás bojkottja mellett döntött. Ez korántsem jelenti persze, hogy az ellenzéki erők maradéktalanul egyetértettének az új parlamenti szisztémával. Változatlanul sérelmezik például az úgynevezett „küszöb-törvényt”. Ez előírja: csak azok a pártok juthatnak képviselői helyekhez, amelyek legalább a szavazatok nyolc százalékát szerzik meg. E kikötés vélhetőleg — akárcsak az előző alkalmakkor — kirostálja a kisebb baloldali mozgalmakat, s továbbra is biztosítja a Nemzeti Demokrata Párt (NDP) kényelmes többségét. ÚJABB NÉPSZAVAZÁS Akad persze példa a külpolitika területén is. Ellentmondásos kapcsolatok az arab világgal, „hideg-béke” Izraellel, túlzott függőség a fő szövetséges Egyesült Államoktól — Mubarak pozíciója aligha igazán irigylésre méltó. A nemzetközi pénzügyi szervezetek a kölcsönök törlesztését, a takarékosabb gazdálkodást, a kiterjedt ártámogatások leépítését szorgalmazzák, ám az alapvető élelmiszerek dotációjának csökkenése már kétszer véres zavargáshoz, komor emlékű „éhséglázadásokhoz” vezetett, óvatosságra intve újabb, hasonló lépések megtételénél. A politikai naptár lapjai, láttuk, jócskán teltek. A mostani parlamenti választások után, a nyár vége körül az új összetételű törvényhozás hozzákezd az elnökjelölés műveletéhez. Az államfő hivatalos kinevezése októberben várható, ám az előírások szerint ezután még egyszer népszavazást kell tartáni e döntés országos jóváhagyatásáért. Kérdőjelektől, problémáktól terhesek tehát az egyiptomi kül- és belpolitika frontjai, a diákok öröme azonban biztosított: a repesve várt, szabályos vakáció az idén még több „potya” szüneti nappal fog bővülni... Szegő Gábor A Jaire melletti Chambord kastélyban találkozott Mitterrand francia elnök és Kohl NSZK kancellár. A megbeszélések célja, hogy európai biztonsági kérdésekben egyeztessék közös álláspontjukat. (Telefotó: AP—MTI—KS) Vasárnap esti kommentár Hegállt a hajó? (MTI) Munkaterveket fogadtak el Varsóban tanácskozott az SZVSZ irodájának 37. ülésszaka Az MSZMP és az SPD közös parlamenti munkacsoportjának budapesti ülése ÁREMELÉSEK LENGYELORSZÁGBAN
