Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-30 / 75. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 75. szám Ara: 1,00 Ft 1987. március 30., hétfő A zene és közönsége A somogyi kórusmozgalom eseménynaptára gazdag. A megyeszékhelyen mind gyakrabban szerepelnek kórusok. A minap emlékezetes Ko- dálj^emlékműsort mutattak be a kaposvári gyermek- és felnőttegyüttesek. Igaz, hogy a városnak nincs megfelelő hangversenyterme, de a Munkácsy gimnázium aulája kitűnő akusztikájú, s elfogadták a szereplők és a zenebarátok is hangversenyteremnek. A város zenei életének másik meghatározója a filharmóniai hangversenysorozat. A legutóbbi kamarabérleti hangverseny külföldi együttesét aligha lelkesítette, hogy a nézőtéren alig negyvenen ültek. A zenei esemény helyett csupán erre emlékezem. A filharmóniai hangversenyek, úgy látszik, nem szerettetik meg a zenét a széles közönséggel. Egy szűk réteget vonzanak csupán. Somogy más városaiban viszont a közművelődési intézmények látogatói egyre inkább igénylik, kedvelik a hangversenyeket. A zenei élet szervezésében a zeneiskolák szerepe alapvető. Marcaliban több zenetanár telepedett le a mostani tanévben. Egyik legelső teendőjüknek tekintették, hogy hangversenyen mutatkozzanak be a város lakóinak. Az ősszel kezdődő évadra már be is jelentették a Filharmóniához igényüket: a városban rendszeressé kívánják tenni az élő zene és a közönség találkozását bérleti hangversenyekkel. Kaposváron is sokat tettek a zeneiskolai tanárok a zene megkedveltetéséért — oktatóként és előadóként egyaránt. A zeneszeretők tábora mégsem nőtt jelentősen az utóbbi években. A kórus- hangversenyeknek viszont jelentős már a közönsége. A kórusok megteremtették a maguk táborát. Kezdetben gyakran a szülők kíváncsiságát keltették föl a hangversenyekkel az iskolai kórusok, s őket követték a zenét szerető ismeretlenek. Közönség és zene szerencsés találkozásának eredményeként a karácsonyi hangverseny már kétnapos program volt, s ezer ember volt kíváncsi az éneklő együttesekre. Az igény felkeltéséért sokat tehetnek a szimfonikus zenekarok. A kaposvári együttes rendszeres szereplője a filharmóniai bérleti előadásoknak. Ezenkívül is szerepelnek még. Mégis úgy vélem) hogy igazából nem sikerült kialakítani a zenekarnak maga körül a zenebarátok szélesebb táborát. A megye és a város fontosnak tartja, hogy a szimfonikus zenekar továbbfejlődjön. Ezért javítják a működés feltételeit. Elfogadott terv az is, hogy zenészek letelepedését segítik elő. Kizárólag a filharmóniai hangversenyek nem képesek arra, hogy egy település, egy terület zenei életét alakítsák. Fontos és a jövőben eddigieknél még fontosabb lesz a helyi együttesek szerepe a zenei ismeretterjesztésben, nevelésben. Fölkészültségük, igényes programjuk hozzájárulhat, hogy az élő zene mind több embernek nyújtson örömöt. Horányi Barna \ Esküt tettek a katonák Nagyobb felelősséggel — Vágyán fogadalom — Nem gondoltam, hogy egy hónap alatt ilyen férfiassá válsz — mondta egy édesanya, katonás tartású fiának. A legény mosolygott. Valóban, egészen más volt, amikor feszesen, fegyelmezetten menetelt a tribün és a nézők előtt. alezredes a katonai eskü alkalmából a nemzetközi eny hülésről és a szocialista országok békekezdeményezéseiről beszélt. Mert azért kaptak alapos kiképzést a fiúk, azért fejlesztik jártassággá a honvédelem tudományát, hogy az enyhülést Aki már volt katona, tudja, hogy milyen bizsergető érzés a katonai eskün részt venni. Végigtekinteni a sorokon, arcokon. Így, a többiekkel együtt erősnek érzi magát az ember. Nagynak. A hozzátartozók felé tekint és tudja: őket is védi... Fegyvert fogva a béke érdekében, a béke védelmében. Stikel János százados köszöntő szavai a honvédelemre kész ifjakhoz és hozzátartozóikhoz szóltak. S az sem véletlen, hanem a szocialista gondolkodásmód jellemzője, hogy Bögöly Gyula és a békés építőmunkát senki se veszélyeztethesse. Egy hónapig tartó nehéz, fárasztó munka előzte meg az esküt. A fiatalok sokat gyakorolták a katonás mozgást is; ez meglátszott egyenes tartásukon, határozott mozdulataikon. Arcukon nem fáradtság tükröződött, hanem az ünnepélyesség. Érezték, tudták a fiatalok, hogy nagy, ritka esemény részesei. — Alig néhány hete léptétek át a laktanya kapuját, hogy felkészüljetek hazánk, szocialista közösségünk véElutazott a berlini pártküldöttség Günter Schabowski, a Német Szocialista Egységpárt KB Politikai Bizottsága tagja, a Központi Bizottság titkára, a berlini pártbizottság első titkára vezette berlini pártdelegáció szombaton elutazott Budapestről. A küldöttség az MSZMP Budapesti Bizottsága meghívására három napot töltött a fővárosban. A delegációval Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára megbeszélést folytatott a két főváros együttműködéséről, a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Günter Schabowskit fogadta Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Grósz Károly búcsúztatta, ott volt Karl- Heinz Lugenheim, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete is. delmére ... Embert próbára tevő időszak kezdődött el életetekben — visszhangozta a tér Návai Zoltánnak, a megyei KISZ-bizottság titkárának a szavait. Eletreszólóan elkötelezetté váltak a fiatalok: „Én, a dolgozó magyar nép fia esküszöm ...” Haza, áldozat- vállalás, hűség — nemes fogalmakat tartalmaz az eskü szövege. Pattogó zene kíséretében, életük első díszszemléjén — s mindjárt főszereplőként — vettek részt a fiatalok. Kovács Zoltánnak különösen emlékezetes ez a nap. ö mondta mikrofonba az eskü szövegét. — Felemelő érzés volt ennyi ember előtt, katonatársaim előtt. Ezekben a percekben éreztem magam először igazán katonának. Véleményét osztotta Pintér Tamás is: — Ezen a napon valóságosan is katonák lettünk. Hogy mi változott meg az előző napokhoz képest? Eskü után nagyobb elkötelezettséget érez az ember. Most már nem játék, amit csinálunk, hanem felelősség. (Folytatás a 3. oldajon.) A felszabadulás A felszabadulás ünnepére készülődve zászlódíszbe öltöztek hazánk települései, április 4-ét éltető színes dekorációk kerültek a középületek, állami intézmények, gyárak homlokzataira; a főváros a hagyományoknak megfelelően díszkivilágítással köszönti az ünnepet. Az évforduló alkalmából országszerte koszorúzási ünnepségeken, ifjúsági nagygyűléseken, baráti találkozókon emlékeznek meg a hősökről, akik életüket áldozták a hazánk felszabadításáért vívott csatákban. Április 3-án, pénteken ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonják az állami zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, illetve a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél. Az állami zászlónál Ma megkezdődnek a tárgyalások Margaret Thatcher Zagorszkba látogatott M. Thatcher első találkozása M. Gorbacsovval és feleségével A szovjet vezetés meghívására szombaton hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Margaret Thatcher, Nagy-Britannia miniszterelnöke. A brit kormányfőt a repülőtéren Nyikolaj Rizs- kov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Eduard Sevardnadze, az SZKP KB tagja, külügyminiszter és más hivatalos személyiségek fogadták. (Folytatás a 2. oldalon) ünnepére készül az ország április 4-én délben zenés őrségváltás lesz, amely évről évre az érdeklődők seregét vonzza a térre. Az elesett szovjet hősökre emlékezve az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a fegyveres erők és testületek, valamint a tömegszervezetek és a mozgalmak képviselői a kegyelet virágait helyezik el a Szabadság téri szovjet hősi emlékművön, s megkoszorúzzák a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Alkalmat kínál az évforduló az emlékezés mellett az eredmények összegzésére, az alkotó tevékenységben, a munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtók elismerésére is: április 4-én az Országházban Kiváló és Érdemes Művész címeket adnak át művészeknek, s itt nyújtják át az Elnöki Tanács kitüntetéseit, eredményes munkásságuk és közéleti tevékenységük elismeréseként, az állami és a gazdasági élet különböző területein dolgozóknak. A kitüntetettek, a politikai, az állami, a társadalmi élet képviselői, a vállalatok, üzemek, intézmények kiváló dolgozói számára este fogadást ad a? Elnöki Tanács. Az évfordulóhoz kapcsolódóan emlékünnepségeket rendez a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség is. A fiatalok képviselői április 4-én, szombaton megkoszorúzzák a gellérthegyi Fel- szabadulási Emlékművet, majd délben a Petőfi Csarnokban rendezett ifjúsági nagygyűlésen elevenítik fel a történelmi eseményeket. A rendezvény folytatásaként kellemes időtöltést kínáló szórakoztató programot szerveznek a fővárosi fiataloknak. Tavaszi könnyedség • Az évek múlását legszívesebben a tavaszok váltakozásával számolom. Független ez az időszámítás a valódi születésnapoktól, s mégis való- ságszerúbb. Környezetem tündéri megújulása sokkal inkább méri újra és újra az időt. Az ősz színes pompája elkápráztat és szomorúvá tesz: a természet búcsúja visszafogja az időt, lassúbbá teszi a napokat. Télen az ember pontos akarattal helyezi egymás mellé a reggeleiket, pergeti a napokat, s a korán sötétedő délutánokon már alig vagy éppen sehogyan sem tud meleg tüzeket éleszteni a lélek. Az eltűnő hófoltok, a korábban színesedő reggelek már ígéretek. A hajnalban felhangzó első tétova madárcsicsergés, a még csípős, de kamaszosan jókedvű reggeli szél tavaszt idéző hangulata jobb kedvre derít. Mindig tündöklő varázslat a hosszú álomból ébredő természet. Ahogy lassan öltözik, ahogy szelesen végigvonul dombon és hegyen, ahogy bevillan a városok utcáira és tereire, úgy csempész vidámságot és jó érzést reggeleinkbe is. Sokféle arca van. Előbb csak a földek árasztanak jó illatot, felpuhult testük mohó harapással magába szívja a tél takaróját, aztán nyújtózva, megadóan terülnek szét a melegedő napsugár simogatásait várva. Ekék nyomán színesednek, az okkertől a mélybarnáig, s mint megannyi hajfonat terülnek el a dombokon. Az utak mellett a fák, az erdők katonái mind, száraz ágaikat reccsenve adják át a szélnek, a téli nagy csend után susogó lombokra vágynak, mint egy jó beszélgetésre. Igéző csoda minden tavasszal a rügyek ébredése a megszáradt gallyakon. Reggelenként már nem kemény és hideg fényű a nap; vad, csikós rohanással fordul ide-oda a szél, mintha mutatná, téli testvére zord hidegét milyen könnyű vidámsággá változtatni. Játszik a széthulló papírlapokkal és játszik hangulatainkkal; a felhők vonulásával; hullámzik bennünk is a kedv, fenn és lenn, akár a hinta, és szinte mindennapossá válik a lendület és a megtorpanás. Ügy képzelem, éjszakánként kis manók suhannák szerte, viszik a hírt: készülődjetek! Az erdők szélén hirtelenkedő sárga virágok rázzák meg fejüket. Ugyan hová siettek, van még idő? Szarka esetten az ágak között, a városokban galambok burukkolnak, s lassan szétárad az izgalom, a várakozás varázsa. Mintha egyetlen intésre engedelmeskednének a fák, a madarak, a vadak — zöld villanással pattannak ki a rügyek, s lombbá dúsulnak, egy pillanat alatt. Tevékeny cikázással telik meg a levegő, és suhanó árnyak kutatják az erdőt. Újra élednek az emberek is; észre sem veszik, hogy mosoly van az arcukon és ismét erőre kap bennük a türelem. Zsong és árad körülöttük az élet, s olyan egyszerű, természetes az öröm. Hirtelen színessé válik a világ, harsányan és erőszakosan uralkodni kezd a természet. Üzenet nélkül érke- kik a tavasz, nem enged tétovázást. Elsietettnek hat a hatalmas, kibomló pompa, olyannak, amit később majd megbánunk, de mindig rá kell ébrednünk, milyen szelíd eleganciával oldja fel a villogó magakelletést majd a nyár. A lendület uralkodik már. Lusta gondolatok mozdulnak és tettek mocorognak. Erősebb lesz az ember, s bizalma ismét végtelen. Mintha tavasszal elképzelhető lenne a kiürült kamrák feltöltése, mintha biztosítékot kaphatnánk ismét a tartalékok gyűjtésére. Forradalmak és győztes csaták ideje ez. Fellobbanó szerelmek égető ideje, nagy és nemes tettek eredője. Minden olyan egyszerűvé és könnyen elképzelhetővé válik, s nem értjük, hogyan is hihettük el a reménytelenséget. Szép arcát mutatja most az élet, s vele mosoly- gunk, színekben álmodunk. Fellángolnak a szenvedélyek, és hisszük, nincs harc, mit meg nem vívhatunk. Ez a tavasz hát, újabb smaragdvonal az időn, egy újabb eltűnő pillanat. Klie Agnes
