Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-21 / 68. szám
1987. március 21., szombat Somogyi Néplap 3 EPERJESI LÁSZLÓ Á KISZ zászlóbontása A magyar kommunista ifjúsági mozgalom történetében kiemelkedő helyet foglal el a Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontása 1957. március 21-én, és a KISZ részvétele abban a harcban, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével az ellenforradalom teljes szétzúzásáért, a munkás-paraszt hatalom politikai, gazdasági konszolidációjáért, a kommunista ifjúsági mozgalom megújhodásáért folytatott. A KISZ megalakulása és részvétele a munkás-paraszt hatalom politikai és gazdasági konszolidációjában szerves része volt annak a harcnak, amelyet a magyar progresszió folytatott az 1956-os ellen- forradalom fegyveres leverése után a szocialista vívmányok megőrzéséért és továbbfejlesztéséért, a párt és a néptömegek kapcsolatának megjavításáért. Az ellenforradalom fegyveres leverése után fontos feladat volt a kommunista ifjúsági mozgalom újjászervezése, olyan ifjúsági szervezetek létrehozása, amelyek képesek kivonni az ifjúságot az ellenforradalom ideológiai hatása alól, és fel tudják sorakoztatni a fiatalokat az MSZMP mögé. Így jöttek létre 1956 novemberében az ifjúmunkások, a parasztfiatalok és a középiskolás diákok rétegszervezetei. A rétegszervezetek fokozatosan megszabadultak az ellenforradalmi elemektől, megnyerték az ingadozókat, és ami a legfontosabb, tömörítették a szocializmushoz, a párthoz hű fiatal erőket. Ezzel tulajdonképpen előkészítették az egységes kommunista ifjúsági szövetség létrehozását. A réteg- szervezetek rövid életük alatt pozitív szerepet töltöttek be a konszolidáció folyamatában. Működésüket fokozatosan beszüntették, amikor győzött az az álláspont, hogy egységes kommunista szervezet jöjjön létre. A párt az ifjúsági szervezetekről türelmesen folytatott viták után foglalt állást. E vitákra azért is szükség volt, mert az ellenforradalom után világossá vált, hogy az ifjúsági mozgalomban is sok mindent másként kell csinálni, mint azelőtt. A döntéseknek demokratikus viták alapján kell megszületniük. 1957 tavasza, a zászlóbontás időszaka azért is felejthetetlen, mert a különböző nézeteket rendkívül hevesen ütköztető vitákban derült ki, hogy mik a tennivalók. A KISZ, az egységes kommunista ifjúsági szövetség létrehozásának gondolata munkásfiatalokkal, parasztfiatalokkal, katonafiatalokkal, diákokkal és tapasztalt, idős kommunistákkal, pedagógusokkal, ifjúsági funkcionáriusokkal, szakemberekkel folytatott tanácskozások egész sora után érlelődött meg. A központi elgondolások egybeestek a spontán törekvésekkel; a tanácskozások résztvevőinek többsége olyan egységes kommunista ifjúsági szervezet létrehozása mellett foglalt állást, amely közvetlenül a párthoz tartozik, nagyobb gondot fordít a rétegpolitikára, és azt tekinti fő feladatának, hogy kommunista szellemben nevelje az ifjúság tömegeit. Az egységes ifjúsági szervezet létrehozását szorgalmazták maguk a fiatalok is. Az ifjúmunkások több fontos ipari központban kommunista ifjúsági csoportokat hoztak létre. Csepelen például 1956. november 11-én néhányan megalakították az MSZMP ifjúsági csoportját, amelynek decemberben már 600 tagja volt. Csaknem ugyanakkor Komlón, Tatabányán, Debrecenben, Dunaújvárosban, Tótkomlóson is alakultak ilyen csoportok. 1956 decemberében állás- foglalás született az egységes kommunista ifjúsági szervezet létrehozásának előkészítéséről. Három alapvető kérdésben kellett meggyőzni a fiatalokat: egyrészt arról, hogy 1956-ban ellen- forradalom zajlott le hazánkban ; másrészt, hogy a szocialista országokkal való barátság útján kell haladnunk ; harmadsorban, hogy az ifjúsági szervezetnek a párt közvetlen irányítása alatt kell működnie. A párt véleménye az volt, hogy a KISZ legyen politikai tömegszervezet, tehát a szövetség jellege feleljen meg alapvető céljainknak: képviselje a fiatalságot, vonja be tagjait a közéletbe, neveljen a fiatalokból közéleti embereket, csatlakozzon a társadalmat vezető munkásosztály pártjához, s mint a párt ifjúsági szervezete, népszerűsítse annak politikáját, segítse biztosítani utánpótlását. Bár a KISZ- nek, mint a magyar ifjúság egyetlen átfogó szervezetének a fiatalok minden lényeges problémájával foglalkoznia kell, legfontosabb teendője mégis az ifjúság kommunista nevelése, a fiatalság politikai tevékenységének szervezése, az ország- építő munkára, a szocialista haza védelmére való mozgósítás. Az ifjúság nevelésének néhány kérdéséről és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakításáról szóló 1957. március 11-i KB- határozat után, a Tanács- köztársaság kikiáltásának 38. évfordulóján, 1957. március 21-én Komócsin Zoltán, a KISZ Országos Szervező Bizottságának vezetője Budapesten az Erkel Színházban tartott alakuló ülésen kijelentette: „A KISZ a magyar ifjúság, a KIMSZ forradalmi hagyományainak folytatója.” Lelkesedéssel, tapssal reagáltak a résztvevők e megállapítására. A zászlóbontás után erőteljes szervező munka indult meg, fellendült az agitáció, a politikai munka. A KISZ-be lépő fiatalok érezték tettük jelentőségét. Akkor forradalmi bátorság, eszmei hűség és elkötelezettség kellett ahhoz, hogy valaki nyíltan a zászló alá álljon, és folytassa a szocializmus ügyének önzetlen szolgálatát. A KISZ eredményes indulását mutatja, hogy május 25-ig már 3500 szervezet működött 80 ezernél több taggal. A KISZ születésének első percétől teljes nyíltsággal, elvi szilárdsággal foglalt állást a magyar társadalmat legtöbbet foglalkoztató kérdésekben. Nem voltak úgynevezett kényes témák, a „legrázósabb” politikai kérdésekről is nyílt viták folytak a testületi üléseken. A legjobb munka- módszernek a KISZ vezetői a fiatalokkal való közvetlen, személyes kapcsolatteremtést tartották. Nagy jelentőségű esemény volt a fiatal KISZ életében az 1957-es moszkvai VIT-re való felkészülés. Bár a KISZ még csak néhány hónapja működött, képes volt az országban a VIT-re való felkészülés jegyében ezernél több „kis fesztivál” megrendezésére. A fővárosban és vidéken sok százezren vettek részt a gyűléseken. Csak a budapesti fáklyás felvonulásokon, majd a Köztársaság téri nagygyűlésen húszezren voltak jelen, a karneválon pedig hatvanezren szórakoztak. Megélénkült a KISZ-szervezetekben a közérdekű társadalmi munka. Üj lakások, iskolák, óvodák, művelődési házak, sporttelepek készültek el a fiatalok keze nyomán. Mintegy fél év alatt figyelemre méltó eredményeket ért el a KISZ az ifjúság körében. Az 1957 októberében megtartott I. országos értekezletén már arról adhatott számot az Országos Szervező Bizottság, hogy az egész országban működik az egységes kommunista ifjúsági szervezet. Kádár János, aki a párt nevében üdvözölte az értekezletet, a többi között ezt mondta: „Mindig óva intek a nagy szavaktól, de amikor itt hét hónap után találkoznak az ifjúság képviselői, azt hiszem, történelmi tényként állapíthatjuk meg, hogy a szocialista forradalom ellentámadása az ifjúság frontján sikeres volt, mert hét hónap alatt a magyar fiatalok 170 ezres tömege gyülekezett, szervezkedett — senki számára félre nem magyarázható módon — a kommunizmus zászlaja alatt. Ez nagy győzelme a magyar ifjúságnak, de az egész magyar kommunista mozgalomnak is.” A Tanácsköztársaság képes albumából ah 2 Kiöl Kun Béla és Bokányi Dezső beszél március 23-án az Országház téren tartott több százezres népgyűlésen A március 21-én megalakult forradalmi kormányzótanács népbiztosai Korabeli plakátok A munkástanács elnöke Száz éve született Zóka Imre Száz évvel ezelőtt, 1887- ben Szabáson született Zóka Imre, a nagyatádi munkás- mozgalom kezdeteinek egyik szervezője, kiemelkedő harcosa, a munkástanács elnöke. Hogy többre vigye mint szülei, szakmát tanult a nagyatádi Trattner és Kun építőipari cégnél. Már ta- noncévei alatt bekapcsolódott Nagyatád iparos ifjúsági egyletének munkájába. Előadásokat, összejöveteleket szervezett. Iparostársai közül csakhamar kitűnt éleslátásával, gondolkodásmódjával. Egyre elmélyültebben foglalkozott történelmi, politikai és Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM Nem vált be a népi bölcsesség: Sándor, József, Benedek nem hozta meg a meleget. Az időjárás olyannyira megtréfálta az igazi tavaszra áihítókat, hogy a hét elején még havazásról érkeztek híreik. A hét közepén erősebben sütött a nap, aztán ismét elromlott az időjárás, HAVASESÖ ESETT. A mezőgazdaság háromhetes késésben van. Bár a héten már dolgozgattak a gyümölcsösökben és a szőlőkben, még mindig nem lőhetett ifölmérnii a fagykárok nagyságát. Néhány helyen nekiálltak az őszi vetések műtrágyázásának, bár ez sem megy könnyen. A hét legfontosabb belpolitikai eseménye, hogy az Országgyűlés elfogadta a földtörvényt. A megyei képviselőcsoport fölkészült a tavaszi ülésszakra. A somogyi „honatyák” tanácsot is adtak a csurgói képviselőnek, aki ebben a témában szólalt fel. Ö elsősorban a föld használata mellett szállt Síkra. Az aprófalvas megyében ez közismert gond az elnéptelenedő településeken. Megkezdődtek a Tanács- köztársaság kikiáltásának 68., a KISZ zászlóbontásának 30. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségek. Több helyen már tegnap is voltaik bensőséges hangulatú koszorúzás! ünnepségek. Kaposváron kilenc helyen tartottak megemelékezést — többek között a nyomdában a nyomdász mártírok emlékművénél —, s mindegyiknek más szerv volt a rendezője. Ez hozzájárult az 1919-es események, a hősök tetteinek méltó fölidézéséhez. A megye nemzetközi kapcsolatai egy-re szélesebbek. A krónika lapjaira tartozik, hogy a lengyelországi Olsztynból vendégek érkeztek a Tanítóképző Főiskolára. A testvérintézmény vezető munkatársai a lengyelországi helyzetről TARTANAK ELŐADÁSOKAT az oktatóknak és a hallgatóknak. Siófokon a KGST gépipari együttműködési bizottságának illetékes munkacsoportja tartott kétnapos tanácskozást a növényvédő gépekről. Egyre fontosabb szerepe van a költségvetési üzemeknek minden városban. Ezen a héten a barcsi és a nagyatádi tanács-vb is napirendre tűzte múlt évi tevékenységük értékelését, s egyben jóváhagyta az idei gazdálkodási tervüket. A marcali költségvetési üzem a közelmúltban számítógépet szerzett be, virágüzletet épít az idén. Az új telephelyen elkészülnek a gépjárműtárolók, a kertészeti előkészítőés kiszolgálóhelyiségek, a szociális épület. Az idén beszerzendő keretes csőállvány lehetővé teszi az emeletes épületek, és TOMBLAKASOK homlokzatvakolatának javítását és festését. A barcsi költségvetési üzem bányaüzeme egymillió forintért • kavicsosztályozót állít fel, s ennek révén növeli versenyképességét. Fél millió forintot fordít a betonüzem gépesítésére, hogy csökkenthesse a fizikai munkát. A megyei népfrontbizottság arról tárgyalt e héten, hogyan halad a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatási programja. Arra ösztönzött, hogy a népfront- bizottságok kapcsolódjanak be a közös gondolkodásba, a megvalósításba. Ez érdekük is, hiszen az előkészített fejlesztések a jövedelmezőség javulását ígérik, s lehetővé teszik a foglalkoztatás bővítését. Jogos az az igény, hogy minél több ötletet, javaslatot juttassanak el a megyei népfrontbizottságra: hol van mód több települést ellátó fejlesztésre, így például ösz- szekötő utak, regionális vízellátó- és szennyvíztisztító rendszerek építésére. Lajos Géza társadalmi kérdésekkel. A századforduló táján a szak- szervezeti mozgalom keretében tette meg az első lépéseket a szocialista munkás- mozgalom felé. Gyakran utazott a fővárosba, s ott jó barátokra tett szert. A szervezett munkásokkal folytatott eszmecserék révén formálódtak nézetei, s egy életre a haladás szolgálatába állt- 1905-ben már ott volt a nagyatádi szociáldemokraták választói gyűlésén. Az ő vezetésével alakult meg 1910. augusztus 28-án a helyi építőiparosok első munkásszervezete. Az első világháború éveiben fellendülő munkásmozgalommal szoros kápcsolatba került. Rendszeresen olvasott újságot, szenvedélyesen érdeklődött a politika iránt, s a társadalmi igazságtalanságokat látva sürgette a változást. így vált igazi helyi munkásvezetővé. Az őszirózsás forradalom örömmámorát is Nagyatádon élte át, s amikor 1918. november 3-án megalakult a nemzeti tanács, ő is ott volt a soraikban. November 10-én az ő elnökletével alakult meg a Nagyatádi Munkástanács. Ez a testület kezdettől fogva haladóbb nézeteket vallott, mint a nemzeti tanács. Jó hatással volt ez utóbbi működésére, hogy Zóka Imre mindvégig tagja maradt, és az üléseken igyekezett a munkástanács programját, céljait megismertetni és elfogadtatni. A március 21-i események hatására 22-én Nagyatádon is a munkástanács vette át a teljes hatalmat. Ebben a vezető szerep a direktóriumé lett Zóka Imre elnök vezetésével. Nagy részt vállalt a település társadalmi, gazdasági és kulturális átalakításában. Gyűléseken szónokolt a környező községekben is, érvelt az új rend, a proletárhatalom mellett. Mindenkit meghallgatott és minden jogos kérést teljesített. Következetes, fáradhatatlan munkájával elnyerte a lakosság bizalmát. 1919. április 12-én a Somogy Megyei Munkástanács újjáválasztásakor tagja lett a 28 tagú intézőbizottságnak. Somogy küldötteként részt vett a tanácsok országos gyűlésén. Amikor veszélybe került a haza, a megyei direktórium őt nevezte ki vörös toborzó biztosnak. A Tanácsköztársaság megdöntése után sem hagyta el Nagyatádot. így aztán augusztus 2-án több harcostársával együtt már a csendőrség zárkájában várta sorsának alakulását. A Baross utcai laktanya pincéjében hetekig tartották fogva, ütlegelték, kínozták. Az ellen- forradalmi megyei bíróság október 12-én 8 évi börtönbüntetésre ítélte. Raboskodott Kaposváron, Hajmáskéren, a Margit körúti fogházban, legtovább azonban a váci börtönben. A 623-as számú rabnak olyan nagyszerű elvtárs volt a cellatársa, mint Vass Zoltán. Kiszabadulása után a fővárosba költözött, megtalálta a kapcsolatot illegalitásban dolgozó elvtársaival. 1945-ben a Magyar Kommunista Párt pesterzsébeti szervezete Somogyba küldte pártmunkára. Ő volt az egyik szervezője a nagyatádi kommunisták első alap- szervei tének. A személyi kultusz évei alatt félreállították. Visszavonulva, súlyos betegen 1952-ben halt meg tragikus körülmények között. Az egykori munkástanács elnökének emlékét tisztelettel őrizzük. Dorcsi Sándor Tenyészsertések az Egyesült Államokból A sertésállomány genetikai följavítására külföldről hoznak be tenyészállatokat. A Hungaid seréshúster- melési rendszer taggazdaságai számára a kitűnő tulajdonságokkal rendelkező finn lapálysertések után az Egyesült Államokból hozatott be egy másik, szintén ismert fajtából, a Hampshire-ből koca- és kansüldőket. A tenyészállatok a rendszer egyik taggazdaságába kerültek, s utódaikkal javítják majd másutt is, szélesebb körben a teljesítményeket.
